Számtalan régészeti és néprajzi bizonyítéka van az ötezer évvel ezelőtt Mezopotámiában élt KI.EN.GI (kangar), közismertebb nevén sumir és a magyar nép közti műveltségi kapcsolatnak, egyenesági leszármazásnak. A magyar nép és nyelv régiségének bizonyítékai a népművészetünkben megőrződött tárgyi és szellemi emlékek.

 

darvak.jpg

Darvak a csillagos égen (festett agyagedény, Samarra, az Irak Múzeum, Kr.e. 4500)[1]

 

Kr. e. IV. évezredben Mezopotámiát három szkítafajú népcsoport keveredéséből létrejött káld-sumir nép lakta. Az őslakosság a vízözönt túlélte. Legtöbb tárgyi emlékét az al-Ubaid dombban találták meg, amelyről e népességet al-Ubaid-inak nevezték el. A régészeti leletek tanúsága szerint a történelemelőtti korban a Kárpát medencéből a Habur folyó forrásvidékére[2], Halafba szkítafajú vadásznépek vándoroltak. Mire eljutottak Dél-Mezopotámiába a halászat-vadászat mellett már földműveléssel foglalkoztak.

 

29397354_1_l.jpg 

Festett mintás korsó (agyag, Ubaid kor, Kr. e. 5500)[3]

Az uruki népcsoport nyomait a mezopotámiai Uruk városának feltárásakor találták meg. Az orosz Tolsztov hívta fel a figyelmet e népesség chorezmi kapcsolatára. Szerinte e nép az Aral- tó vidékéről, Chorezmből Szuzán át vándorolt Mezopotámiába. Évezredekkel később, a hun Atilla nagykirály halála után a fia, Csaba királyfi chorezmi királylányt kapott feleségül. Két fia született Ed és Edömén. Meghagyta nekik, hogy térjenek vissza apáik földjére, a Kárpát medencébe. Ed a „honfoglaló” magyarokkal visszatért, Edömén meg a fehér-hun birodalom megalapítója lett.

 

 uruk_800px-cylinder_seal_lions_louvre_mnb1167_n2.jpg

Pecséthenger (Uruk-kor, Kr.e. 3400 körül, Louvre)[4]

 

Sokan kétségbe vonják a magyar krónikák hitelességét, mert Attila halála és a magyar hon-visszafoglalás között több emberöltő telt el;, s nem Ed, hanem csak a leszármazottjai térhettek vissza. Ám, ha elfogadjuk, hogy kb. Kr.u. 600 és 900 között 293 évet betoldottak az időszámításunkba, akkor a magyar krónikáknak igaza nyilvánvaló.

A Kárpát-medencéből a Balkánon keresztül Mezopotámiába vándorolt harmadik népcsoportot a legtöbb leletet adó lelőhelyről kapta a Jemdet-Nasr nevet.

jemdet_nasr_per.jpg 

Falusi csendélet (alabástrom teknő, Jemdet-Nasr-kor, kb. Kr.e. 3200)[5]

 

A XIX. században Torma Zsófia, erdélyi magyar régésznő Erdélyben, a Maros partján a Djemdet Nasr dombban talált leleteknél kb. 1200-1500 évvel régebbieket talált. 1961-ben Vlassa, román régész Alsótatárlakán kb. 5-6000 ezer évvel ezelőtti agyagtáblákat talált. A rajtuk levő írásjelek igen hasonlítanak az első mezopotámiai képszerű jelekhez. A különbség csak annyi, hogy az erdélyi leletek mintegy 1200-1400 évvel korábbiak. Ez is bizonyítja, hogy a káld-sumir nép harmadik összetevője [része] a Kárpát medencéből, Erdélyből vándorolt a Balkánon keresztül a Folyamközbe, és vitte magával az írásbeliséget. Torma Zsófia véleményével egyetértett Schliemann, Trója felfedezője és a francia Sayous.

tatarlaka-_blau_tabla.jpg 

Az erdélyi Tatárlakán előkerült táblácskák és a Bagdadban vásárolt Jemdet Nasr-kori un. Blau táblák egyike (Kb. Kr. e. 4600 és Kr. e. 3200)

 

Az al-Ubaid, az uruki és a Djemdet-Nasr népcsoport összeolvadásából keletkezett sumir nép hozta létre azt a kultúrát, melynek ékirásos jeleivel kezdődik az írott forrásokra támaszkodó történelem. A XIX. században e népet szkíta eredetűnek tartották, és a régészeti leletek szerint onnan származnak, ahol a magyarok elődei éltek.[6] 

A káld-sumirok soha nem hívták magukat sumirnak, hanem KI.EN.GI-nek vagy KIN.GI-nek. Ezen elnevezés a magyarországi besenyők kangar nevében köszön vissza. E nép folyamközi hazáját lakott földnek, KALAM.MA-nak hívta.

Nemcsak a Biblia, hanem a Kr. e. III-II. évezred fordulójáról származó ékiratos királylista is arról tudósít, hogy a vízözön után a királyság újra leszállt az égből, ami azt jelenti, hogy a mindenkori káld-sumir király Isten kegyelméből lett az uralkodó.

Sumerban addig senki nem lehetett király, míg Enlil isten el nem ismerte, és a nippuri Ékur templom papságtól, meg nem kapta az uralkodásra jogosító aranykeresztet. E keresztnek hasonló a szerepe, mint a Magyar Szent Koronának. A középkorban a magyar nép addig senkit nem ismert el királyának, amíg a magyar Szent Koronával meg nem koronázták.

Az Árpádházi királyaink papkirályok voltak; uralmukat az Égtől, Istentől kapták. Isten rendjét, a kozmikus rendet kellett képviselniük és az országukban érvényre juttatniuk, éppúgy, mint a sumir uralkodóknak.  

A sumir Lagasban talált sugaras párducfej Enlil isten fiának Ningirszu istennek a jelképe, akit a magyar krónikákban Nimródnak vagy Ménrótnak hívnak. Ő az „ég hűséges gyermeke”, az Orion csillagkép.

 

lagasi_parduc.jpg 

A korongos párduc - A sugaras korongban háromjelcsoport van. Jelentése: Védelmül adom néktek, Sirburlaki lelkét, Ningirszu istent.

 

Enlil isten a fiát, Ningirszut, a hős párducot küldte a földre, hogy Lagas (Sirburlaki) város lelke, védelmezője, igazságtevője legyen. Jelképe a sugaras korong. (Enlil nevének jelentése én-lélek.)

A korongos párduc sugaraihoz hasonló fejdíszük van Széken (Erdély) a násznagyoknak.

 

 szeki_nasznagyok_kepeslap.jpg

Széki násznagyok sugaras kalapban (képeslap)

 

Ningirszu isten más ábrázolásain is visszaköszön a sugaras kalapdísz, sőt a széki ábrázoláson levő homlokfeletti két levélke is.

  istar.jpg

 

Asszír pecséthenger nyomat[7]

 

A magyar népviselet a nagyon hasonlít a káld-sumir „parasztok” viseletéhez. Az alábbi képen bőrsubás, bőgatyás (szoknyás?) sumirok egy elámi öltözetű király-félét ütlegelnek.

 

 subas_sumirok_1.jpg

Subás, gatyás sumirok

 

A bőrből készült kabátfélét viselő két ember között a térdeplő koronás alak talán a fogoly király, mellette az elmaradhatatlan kos és a turulmadár. Mindkettő magyar jelkép.

A sumirok öltözéke nagyon hasonló a bőgatyás magyarokéhoz:

  800px-mesopotamian_cylinder_seal_walters_42564_impression_1.jpg

Sumir bőgatyás alakok átveszik az elültetendő (a templom által ellenőrzött) palántákat (pecséthenger-nyomat, 3,5x2,2 Kr.e. 2400 körül, Walters Art Museum, New York)[8]

 

 keszthelyi_kanaszok.jpg

 

Bőgatyás keszthelyi kanászok (XIX.sz.)[9]  

 

 A magyar Alföld őshonosnak tartott állatai is mezopotámiai eredetűek. Hosszú évezredek múltán a hon-visszafoglaló magyarok hozták a Kárpát-medencébe.          

Népünk hite szerint a Boldogasszony hét leánya az élet adója és védője, a bőség, a termékenység, a növények szaporításának, az állatok szaporodásának, az áldott állapotú és a gyermekágyas asszonyok védelmezője. Ők a magyar néphit óvó-védő istenasszonyai.[10] Hasonló a szerepköre a sumir Innana (Bau) istennő csendes esőt hozó, magot fakasztó, rügyfakasztó, állatokat védő, magzatot óvó, szülést segítő és védelmező hét leányának.

A kecses, fátylas női alakok minden olyan ábrázoláson megtalálhatók, ahol vigyázni kell az állatokra, a terményre, az embere, a házra stb.

 

kosokra_vigyazo_istennok.jpg 

Kosokra vigyázó istennők (Kr.e. 2900, Uruk, Pergamon Museum, Berlin)[11]

 

Az említetteken kívül számtalan hasonlóság van a magyar és a sumir nép kultúrája között, de nem hagyhatók figyelmen kívül a nyelvi azonosságok.

A táltos szavunk közismert. „A táltosok a régi magyarok bölcsei és papjai voltak.”[12] E kifejezést, ugyanilyen értelemben használták a sumirok. A TAL jel bölcset, tudóst, a TAS pedig urat jelent. Összeolvasva TAL.TAS. Jelentése a magyar táltos tulajdonságára utaló bölcs úr.  

A király (=uralkodó) szavunkat a frank Nagy Károly (Carolu = ölyvecske) nevéből eredeztetik. A magyar király szó viszont a kerülő kifejezésből származik, amit a káld-sumir KIR.HAL szószerkezet értelmezése is alátámaszt. A KIR jelentése kör, a HAL pedig halad, előre megy. Összeolvasva KIR.HAL = körbe halad.                                                                 

Az Árpádok korában a magyar uralkodónak kötelessége volt az országát körbejárni, meggyőződni arról, hogy a nép elégedett, boldog. Ezt szolgálták pl. Mátyás király álruhás országjárásai is. A magyar szakrális uralkodók feladatköre benne rejlik a király szóban.

Mindez csekély töredéke azon sok azonosságnak és hasonlatosságnak, amely a káld-sumir és a magyar nép műveltsége közt megvan, s ami annak bizonyítéka, hogy a mai magyarság a káld-sumirok egyenesági elszármazottjai.

Sokan a magyar és a káld-sumir kapcsolatoknak még a lehetőségét is elutasítják. Úgy tesznek, mintha e nép nem is létezett volna, legalábbis magyar vonatkozásban nem.

  

[1] aratta.wordpress.com

[2] Vértes László: Kavics ösvény, Gondolat, Budapest, 1969.

[3] pinterest.com

[4] cnx.org

[5] classic.unc.edu

[6] Marton Veronika: A sumir kultúra története, Magánkiadás, Győr, 2000.

[7] therealsamizdat..com

[8] commons.wikimedia.org

[9] tankönyvtár.hu

[10] Bobula Ida: A sumir-magyar rokonság kérdése, Ed. Esda, Buenos Aires, 1982. 65. p.

[11] britannia.com

[12] Révai Nagy Lexikona, XVII. kötet, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., Budapest, 1925. 826. p.

A bejegyzés trackback címe:

http://martonveronika.blog.hu/api/trackback/id/tr808598182

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Magyar Balázs72 · http://derszibeti.hupont.hu 2016.05.23. 14:02:04

Kedves tanárnő!

Ha az ön Édesapja M. Kálmán matematika tanár volt Esztergomban az István Gimnáziumban (Szeretett osztályfőnököm) kérem keressen fel a magyar.derszib@gmail.com mail címen pár szóban, hogy magánjellegű információt juttathassak el Önhöz. Itt, most Munkásságához őszintén gratulálok! És tudatom, hogy mérnök létemre is lelkes olvasója vagyok Badiny Jós Ferencnek is. Őszinte Barátsággal!

Darnai Zsuzsa 2016.05.23. 14:02:09

Kangarnak hívták a besenyőket is. Aral tóba ömlő Szír-Darja mellett volt egy Kang-kü ország, ahol éltek. Czeglédy szerint, hangárnak is ejtik k és h hang. A hunok (KHUN) is erre vonultak Csicsi vezetésével megszállták a Csu és Talasz vidékét tovább nyugatra Dél Kazahsztán területén azaz Kangkü országában ia betelepedtek.(i.sz.3o körül)

Monikq 2016.06.12. 20:49:43

Kedves Tanárnő!

Nagyon tetszenek az írásai, és szeretném a figyelmébe ajánlani az alábbi videót, sajnos ezek a leletek eltűntek, csak két három videó kering róluk a neten:

www.youtube.com/watch?v=dzbBctr_2Dk

Érdekes, hogy egyszerre jelenik meg az egyipomi kultúra, és a sumer ékírás. Sajnos rossz a minősége a felvételnek, így csak kevés felírat olvasható. Arra szeretném megkérni nagyon nagy tisztelettel, ha ideje engedi, azt a kevés olvaható szöveget legyen szíves fejtse meg, és ossza meg velünk a jelentését. :) Bizonyára sokunkat érdekel, hogy mi lehet a férfi melkasára írva.

Köszönöm.

Szeretettel: Kun Mónika

marton veronika 2016.06.12. 20:55:36

@Monikq: Kedves Mónika!Nagy segítség lenne, ha a hivatkozott képet ki lehetne másolni. Leírtam ugyan a szöveget, de érthetőbb lenne, ha egyúttal a képet is láthatnám. mellékelhetném. A szöveg óperzsa betűírással íródott. Minden betű megvan. Most már csak össze kell állítani. Az első szó biztos: Adda, vagyis atya. A többin még gondolkodnom kell. Vajon ki lehetne másolni a képet? Ha igen, megkaphatnám e-mail-ban.
Ödv. M.

Monikq 2016.06.15. 17:16:27

@marton veronika: Természetesen. Kérnék egy email címet, és küldöm. :)

Ács Laci 2016.09.16. 12:36:24

Kedves Marton Veronika!Nemrég olvastam a Facebookon,hogy az S.N.Kramer által elemzett sumer agyagtábla szöveget /amelyet 1956-ban Parallel Bible című könyvében ki is adott/ nemcsak Badiny Jós Ferenc/Magyar Bilia/,hanem Ön is lefordította magyar nyelvre.Igaz-e ez? Tisztelettel:Ács László