Kedves Barátaim, kedves Olvasóim!

 

Áldott, békés karácsonyi ünnepeket és vidám, reményteljes újévet kívánok Önöknek!  

 

sum16-4.jpg

Az istenanya nyolcágú csillaga alatt, a tűzoltárnál imádkozó sumir pár  (antiquesatoz.com)

 

Engedjék meg, hogy jókívánságaimmal együtt megosszam Önökkel az alábbi levéltöredéket. Néhány napja a családi iratokat lapozgatva avítt irkalapon találtam az alábbi néhány, címzés és aláírás nélküli sort. Mintha a nagy világégés idején hazánk  jövője miatti aggodalom késztette volna az íróját, hogy Istenhez fohászkodjon. A tartalom alapján e cím kívánkozott hozzá:

 

Magyarország beszélgetése a Jóistennel

 

„Édes jó Istenem, oly szép ez a gyarló élet, hagyj még élnem, boldogulnom!

A néped gyarló! Vedd észre, még mindig az a nyertes, ki a való világból kiszabadul!

Hiszem Uram, hogy igazat szólsz, csak ne tettél volna belém dobogó szívet, mely a népemért fájón sajogva lüktet.

Kedves országom! Naponta ekképp imádkoznak hozzám, „Legyen meg a Te akaratod!” S te azt kívánod tőlem, nézzem el, hogy a jobb sorsra érdemes népünket, miként forgatja erre-arra a gyarlók akarata!? Ám lássad, hogy a barát, hogy csalja meg a barátját; az igazságot a legnagyobb gonoszok mérik; az miért az emberek vérüket ontják az puszta dőreség, 

 

levelreszlet_589.jpg

 

hogy a világot a csalás tartja össze, inog, düledezik. Elég lenne egy szikra, hogy újra megsemmisüljön… Mégis kivételt teszek veled. A néped előtt nyitva az út a hőn óhajtott jövendő felé. Élj, boldogulj belátásod szerint!

Hála légyen Néked, jó Atyám! Örömmel leszek majdan részese mennyei dicsőségednek, ám elébb gyarló magyarjaimat felkészítem, hogy higgyen Benned, s ne gonoszsággal, hanem szeretetteljes erővel védjen meg engem, a hazája földjét és a saját jövendőjét.”

Ámen

Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők!  

 

2016. december 18-án, Budapesten a IV. Kerecsen Fényünnep második napján

 

A Nibelung ének és Atilla nagykirály siratója

 

c. előadást tartok.

 

Hely: Attila Hotel, III. Budapest, Attila utca 20.

Idő: 2016. december 18. vasárnap, 11.00-11.40-ig

 

kriemhild_passau.jpg

Pilgrim, Passau püspöke fogadja a Hunniába tartó "unokahúgát", Kriemhildet.   (XIII. sz.,Nibelung ének 10. sz. kézirat, Staatsbibliothek, Berlin,  Preußischer Kulturbesitz)

 

A XIX. sz. közepe óta Hunfalvy nyomán az a hiedelem járja, hogy a magyarságnak nem voltak a honfoglalás előttről magával hozott mondái. Minden hun történet, a székelyek Csaba-várása külföldi krónikákból, kéziratokból került hozzánk. Atilla hun király és a burgundi Krimhilda/Kriemhild házasságának a Nibelung énekben megörökített históriáját német papok ismertették meg a magyar nemzettel, holott ennek épp az ellenkezője történt.

Nibelung-ének, a németek nemzeti eposza a XI. században magyar földön született. Géza fejedelem udvarában magyar regösök énekelték magyar és német udvariaknak, német hittérítő papoknak, lovagoknak. Pilgrim, passaui püspök íródeákja latin, majd egy ismeretlen írnok  német nyelvre fordította. A középkorban ismert és kedvelt történet elfelejtődött. Csak a XVIII. században bukkantak rá egy kódexben, majd különféle főúri levéltárakban különféle példányaira, változataira.

A burgundi Krimhilda első férje, a sárkányölő Szigfrid/Siegfried meggyilkolása után a hun Atilla felesége lesz. Ráveszi új férjét, hogy burgundi rokonait hívja meg  Esztergomba. Ügyes mesterkedéssel összeveszejti a burgund vendégeket és a hunokat. A Nibelung ének folytatása a Klage, valójában sirató. A véres összecsapást túlélt Atilla, a berni Detre és Hildebrand, a burgund lovag siratja Krimhilda bosszújának ártatlanul áldozatul esett, orvul megölt hun vitézeket.

A hősi eposz különlegessége, hogy Atilla nagykirályról nem becsmérlően, ahogy nyugaton mindmáig szokásos, hanem a legnagyobb elismeréssel, tisztelettel szól.

A vetített képes előadás röviden érinti a Siegfried mondát. Beszámol Krimhilda vérengzésbe torkollott bosszújáról, és a hunok pusztulásáról.

 

A  IV. Kerecsen Fényünnep részletes programja:

074cff07e9aea98fc755cc63e5b6a1c9.png

Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők! 

 

2016. december 9-én, Zentán (Délvidék)

A világ teremtése az ékiratok szerint

c. előadást tartok.

Hely: Zenta (Szerbia), Alkotóház, Posta u. 18.

Idő: 2016. december 9., péntek, 18.00-tól

 

6f - Ninurta shoots down Anzu

Az égi harc (új-asszír pecséthenger-nyomat)

 

Az előadás ismertetése:

A XIX. században került elő Assurbanipal (Kr.e. 687-627), az utolsó új-asszír uralkodó ninivei könyvtárából a világ keletkezésének ékiratos története, a hét táblás „enuma elis”. Az ékiratos könyvtári feljegyzésekből kiderült, hogy a király parancsára a birodalom minden részéből összeszedték a korábbi népek több ezer agyagtáblákat, és asszírra fordították. Az ékiratos szövegek megfejtésekor derült ki, hogy az asszírok nemcsak az írásukat, hanem a csillagászati, ill. a tudományos ismereteik javarészét is a babiloniaktól örökölték, akiknek a „tanítómestere” egy másik nép, a sumir volt. Anton Deimel, jezsuita keletkutató és sumerológus szerint az ékiratos teremtéstörténet a Bibliától  eltérően a Naprendszer keletkezésének csillagászati leírása. A szöveg, hogy a korabeli (és a mai) olvasó könnyebben megértse, a Naprendszer létrejöttének folyamatát, a teremtésben részes minden égitestet, bolygót nevesít, így alkotva meg a sumirra épülő babiloni-asszír istenkört. Ez azt jelenti, hogy eredetileg minden sumir-babiloni-asszír főisten bolygó-isten volt, s valamilyen módon részese volt a teremtésnek.

A vetített képes előadás felvázolja hogyan jöttek létre az égi tünemények, a Naprendszer bolygói. Miként került a Föld és a Nap a jelenlegi helyére. A szöveg rávilágít a Naprendszer keletkezésének folyamata és a magyar Szent Korona közötti összefüggésre.  

süti beállítások módosítása