2017.11.16. 17:37
Győri előadás
Kedves Olvasóim, tisztelt Érdeklődők!
Ez év november 24-én, pénteken a Győri Tudók előadássorozata keretében
„Nimród, a hunok és a magyarok őse”
c. előadást tartok.
Hely: Generációk Háza, Győr, Aradi vértanúk útja 23.
Idő: 2017. november 24, péntek, 17.00.
Minden érdeklődőt szeretettel várok.
Nimród, az égi vadász (pecséthenger nyomat)
Az előadás rövid ismertetése:
Az előadás Nimródnak, a magyarság hivatalosan elhallgatott ősatyjának a Bibliában és a magyar krónikákban leírt származásával, foglalkozik. Életútjának, uralkodásának az Ószövetségből ismert és az ókori írók munkáiban megbúvó eseményeit kusita, szkíta, közel-keleti és magyar szempontból mutatja be. Feltárja, a Biblia szerkesztői miért nem rendeltek hozzá egyetlen népet sem, holott Noé minden leszármazottjához egy-egy ókori nép kötődik. Pedig Nimródot némely magyar krónika a magyarság ősatyjának, némely közel keleti nép pedig első királyának tartja.
Némelykor meghökkentő, de kézenfekvő összefüggések derültek ki a származásáról, kusita voltáról, esetleg a nevének jelentéséről, amely valójában méltóságnév stb. Ezek hihetetlennek tűnhetnek, de nem kevésbé, mint a Biblia történetei. A kettő közt a különbség, hogy a Bibliát a papság kétezer éve sulykolja, az emberek gondolkodás nélkül elhiszik, míg Nimród valós történetét nem.
2017.11.09. 15:45
Dedikálás Győrött
Kedves Olvasóim!
Tisztelettel értesítem Önöket, hogy a
XVII. Győri Könyvszalon
idei rendezvényén
november 17-én, pénteken, 12.00-től 14.00-ig
a Győri Nemzeti Színházban (Győr, Czuczor Gergely u. 7.)
az Anno Kiadó és a Magánkiadások standján
az eddig megjelent könyveimet dedikálom.
2017.11.04. 00:22
Gondolatok az emberiség létrejöttéről - Részlet a rövidesen megjelenő "Nimród, a hun-magyarok" őse" c. könyvből
Az ember tudatában békén megfér egymással hit és a valóság. Gondolkodás nélkül elhiszi a teremtés ószövetségi mesés történeteit, s azt, hogy az ember az emberszabású majomtól származott.
Az emberréválás folyamata (spectrum.de)
- Majomember 3,9-2,9 M év; 2. Az előember őse (3,3-2,1 M év); 3. Ügyes ember/homo habilis (2,4-1,4 M év); 4. felegyenesedett ember/homo erectus (1,8 M év-200 ezer év); 5. neandervölgyi ember (200 ezer-28 ezer év) → homo cro-magnoni ember/Homo sapiens fossilis; 6. mai ember/homo sapiens sapiens
Az embernek a majomemberrel kezdődő fejlődési folyamata Kr. e. 28000 éve a neandervölgyi ősember kipusztulásával megszakadt. A helyére minden előzmény nélkül a mai ember elődje, a fejlődőképes cro-magnoni ember került. Vannak vélemények, hogy a neandervölgyiek az anyagi és a szellemi műveltség legmagasabb fokán álló vízözönelőtti társadalom száműzöttjei, kezdetleges életvitelre kényszerített kitaszítottjai voltak.
Vajon mi okozhatta a kétféle embertípus közti váltást, mi történhetett a köztes időszakban?
A legkézenfekvőbb a Bibliát vallatóra fogni: „Teremté… Isten az embert az ő képére, Isten képére…”[1] Férfivá és nővé alkotta őket, s amikor a tilalom ellenre ettek a tudás fájának gyümölcséből, nemcsak az édenből űzettek ki, hanem más baj is érte őket: Éva fájdalmas szülésre ítéltetett, Ádámnak fáradtságosan kellett a megélhetésért dolgoznia.[2]
Vajon megbocsáthatatlan bűn volt-e a tiltott fa megdézsmálása, vagyis a lopás? A mai erkölcsi szabályok szerint aligha. Az egyház néhány ima elmondása fejében a legsúlyosabb vétek alól is feloldozást ad.
Isten nem volt ilyen megbocsátó: Kiűzte Ádámot és Évát a Paradicsomból. Jóságának megnyilvánulása, hogy „csinála bőr ruhákat és felöltözteté őket.”[3]. Eszerint nem elpusztítani, csak az Édenből akarta eltávolítani őket, hisz’ a nehéz természeti viszonyok, éghajlati körülmények közt életveszélyes lett volna mezítelennek maradniuk.
A világóceán közepén levő Paradicsomkert, akár az Atlantisz is lehetne. (Hans Lufft, Wittenberg, 1536. British Library, - britishlibrary.typepad.co.uk)
A Biblia a tudás és az örök élet fájának megdézsmálásának beiktatásával meseszerűen oldotta meg kiűzetést. Vajon lehetett-e valami kézenfekvőbb oka kiűzetésnek? A Bibliából közvetlenül nem derül ki.
Feltételezzük, hogy az első emberpárt valami betegség támadhatta meg, s kiűzettek a Paradicsomból, hogy ne fertőzzék meg az édenlakókat.
Minden időben, minden embercsoport, társadalom kitaszítja a fertőző betegeket, a gyógyíthatatlan bélpoklosokat, a leprásokat. Az ó- és középkorban külön kolóniákba lettek elkülönítve, szigetekre lettek száműzve. Nyomorultul tengették az életüket, ettek, amit találtak, amit megteremtettek maguknak, néha némi koncot is odalöktek nekik.
Ádám és Éva a paradicsomon kívül (?) (XV. sz. kézirat, Rennes Library, Fr.o. - publicdomainreview.org)
Mindenesetre kiűzettek a paradicsomból, a jólétből. Ám lehetőségük volt arra, hogy a maguk erejéből megéljenek. Növényeket, gumókat, bogyókat ettek, hiszen Isten csak a Vízözön után engedélyezte az embernek, hogy „minden mozgó állat, a mely él, legyen nektek eledelül…”[4]. Fára másztak, hogy megvédjék magukat a vadállatoktól. Magyarán visszafejlődtek. A mostoha életkörülményeik miatt állatiassá, majomszerűvé váltak.
A kölykével játszó csimpánz - eoswetenschap.imgix.net)
E majmokká lett emberi lények, eredetileg nem voltak majmok, ezért megőrizték a fejlődőképességüket. Ez különböztethette meg őket az igazi majmoktól. Hosszú utat kellett megtenniük, míg visszaváltoztak emberré. Szemben a Vízözön menekültjeivel, a bárkalakókkal, akik nem fejlődtek vissza. Emberek voltak, és azok is maradtak, legfeljebb az életkoruk lett rövidebb.
Minden mítosznak, úgy a Bibliának is van igazságmagja, amit a régészet, a geológia, az antropológia, a néprajz stb. nagyvonalakban alátámaszt.
Akár ilyenek is lehettek a bibliai emberek - Azték vadászok (XVII.századi azték kézirat, Jay I. Kislak Collection, Library of Congress, Wasinghton, USA - loc.gov)
Mózes I. könyvéből kiviláglik, hogy a Vízözön előtti emberiség több fajból tevődött össze. Merő feltételezés bibliai idézetek alapján következtetni a korabeli emberi faj összetevőire, de az ószövetségi szöveg mégis ezt sugallja: A Vízözönt megelőzően a földön az istenek fiai, az emberek leányai, ezek utódai és az óriások éltek. Isten fiainak és az emberek leányainak leszármazottjaiból jött létre a mai emberiség:
- „És láták az Istennek fiai az emberek leányait… és vevének magoknak feleségeket mind-azok közül…”[5]
Az Isten fiai az édenlakók, vagyis az atlantisziak lehettek. Talán voltak közöttük nagytermetűek is, mert a Biblia határozottan írja, „Az óriások valának a földön…”,
A Bibliában Ádám és Éva a teremtett ember. Női leszármazottjaikat hívhatja az Ószövetség „emberek leányai”-nak.
- „Az óriások valának a földön abban az időben, sőt még azután is, amikor az Isten fiai bémenének…” [6]
Az óriások utódai hosszú ideig léteztek, aztán eltűntek a földről, csak a fosszíliáik bukkannak itt-ott elő; pl. afrikai Etiópiában, a kusiták földjén. Khús/Nimród mind a Biblia, mind a népek hagyománya szerint óriás volt, Khám, a felmenője szintén.
Óriásira nőtt mongol férfi (230 cm, Ulan Bator, Mogólia, 1922., National Geographic, 1996. dec. –irkipedia.ru)
- „…Isten fiai bémenének…az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szülének nekik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres-neves emberek voltak.”[7]
A kitaszított emberek leányai és Isten fiai, az édenlakók nászából életképes emberfajta születhetett. Ők népesítették be a földet.
- Ágyjelenet (óbabiloni töredék, extrembilgi.com)
A Biblia nem írja, hogy az istenfiak óriások lettek volna, de az utódaik mégis örökölhették a nagyságukat: „Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres emberek voltak.” A „hatalmas” kifejezés a mai magyar színtelenedő nyelvben egyaránt utalhat hatalommal rendelkezőre és nagy termetre. Valószínűbb ez utóbbi, mert a Vízözön előtt csak Istennek volt mindenekfeletti hatalma.
A bibliai történésekből kiviláglik, hogy e gyermekek valamelyikének utódja lehetett Noé, hiszen valójában ő is a bűnös emberiséghez tartozott.
- Óriás koponyája, lábszárcsontjai, alsó-felső állkapcsa. Felül egy átlagos méretű, kőbe ágyazódott emberi koponya. E lelet alátámasztja, hogy Nimród szülőföldjén valóban voltak óriások. (A múzeumi felirat szerint Etiópiában 3,2 milló éve éltek emberfélék. - Etióp Nemzeti Múzeum, Addis Abeba,)[8]
Ősi műveltségekről szóló híradások beszámolnak arról, hogy a valaha kezdetleges emberek éltek a földön, és kapcsolatot tartottak a magasműveltségű emberekkel.
Jó példa erre a Gilgames eposzban az állatok között állati sorban élő Enkidu. Az értelmes beszédet, a városi életet stb. művelt kortársaitól tanulta meg, s teljesen beilleszkedett a sumir civilizációba.
Az indiai Ramayana eposz olyan emberfajt említ, aki Ráma királyfit segítette. Hanuman, a vezér emberszabású majomhoz hasonlított, de értelmesen beszélt, és hősiesen harcolt. Ismerte a hegyeket, az erdőket, a gyógyfüveket.[9]
A bibliai Jób „undok fekélyt kapott”, s a kitaszítottak közé került: ”Az emberek közül kiűzik őket…” „Mezítelenül hálnak… még a hidegben sincs takarójuk… keserű füvet tépnek… a bokrok között ordítanak…”[10]. Vadakká váltak. Ily’ körülmények közepette az emberféle, s ha meggyógyul, újra végig kell mennie az emberréválás folyamatán. Hacsak valami úton-módon nem kerül sor a vérvonal frissítésére.
A leprás Jób és az ördög (Morals on the booc of Job 2.78. Scott Nevins Memorial – Users.clas.ufl.edu)
Az Édenből kiűzött első emberpár sanyarú körülményeik ellenére nemcsak megmaradt, hanem utódokat is hozott a világra. (Merő feltételezés, de talán ők lehettek visszafejlődött neandervölgyiek.)[11]
Közülük kerültek ki az ember leányai.
A Biblia azt sugallja, az óriások is édenlakók voltak, s akkor isten fiaihoz tartozhattak.
Az ember leányainak és Isten óriásfiainak nászából életképes emberfajta született. Őket nevezhetnők cro-magnoniaknak.[12] Sokasodó utódaikból jött létre a bűnös emberiség. Isten Vízözönt bocsátott rájuk. A Biblia szerint csak a bárképítő Noé és a családja menekült meg. A népek mítoszai és emlékezete szerint a süllyedőben levő Atlantiszról rajtuk kívül más embercsoportok, pl. a kusiták, az egyiptomiak, sőt Amerika őslakói is megmenekültek.
Ezek leszármazottjai együttesen alkotják a mai emberiséget.
[1] Mózes I. kv.1.27.
[2] Mózes I. kv. 3.17-19.
[3] Mózes I. kv. III. 21. Ld. még e kv. 53. oldalát.
[4] Mózes I. kv. 9.3.
[5] Mózes I. kv. 6.2.
[6] Mózes I. kv. 6.4.
[7] Mózes I. kv. 6.4.
[8] A fénykép magántulajdon.
[9] The Ramayana, Edited…Manmatha Nah Dutt…Printed Chandra Chackravarti, Calcutta, 1891. 48.p.
[10] Szent Biblia, Jób könyve 2.7., 30.5., 24. 7-10., 30.7.
[11] Marton Veronika: Nimród, a hun-magyarok őse, Matrona, Győr, 2017.. 69-70, pp.
[12] L.m.f. 71-72. oldalán!