Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők!

 

2017. február 8-án a budapesti Attila Hotelben

„A sumiroktól a magyarokig"

 

c. előadást tartok.

Helyszín: Attila Hotel, III. Budapest, Attila u. 20.

Idő: 2017. február 8. szerda, 18.00-20.00-ig

 

picture_03.jpg

Teherhordó ökröt szállító bödönhajó (Lazúrkő pecséthenger-nyomat, Kr. e. 3300-3000, Uruk-kor. Lelőhely: Uruk városa, Irak; Vorderasiatisches Museum, Berlin)

Ismertetés:

Az előadás vázolja a sumir nép kialakulásának történetét, továbbá sok-sok vetített  képpel és írásmutatvánnyal mutatja be és bizonyítja a sumir és a magyar nép közötti művelődési kapcsolatot, egyenesági leszármazást.

A XIX. sz. közepe óta Magyarországon a tudományos körök a magyar őstörténelem finnugortól eltérő forrásait minden eszközzel igyekeznek a hitelességétől megfosztani, hogy az idegenből származó, nem magyar érdekeket szolgáló nyelvi, történelmi stb. téveszméket tudatosíthassák. A hivatalosított magyar történelem- és nyelvtudomány még lehetőségként sem veszi tudomásul, hogy a 6000 évvel ezelőtt élt mezopotámiai sumir nép tárgyi és szellemi emlékei  az Őrvidéktől (Nyugat-Dunántúl)  a Székelyföldig megmaradtak a magyarság hagyományaiban és emlékezetében. A sumirok számos buktatón, népirtáson, a hazájukból való kényszerű el- és kiköltözés után más vidéken, más néven, de megmaradtak, továbbéltek. A sorsuk oly hasonló a népünkéhez, hogy a történetükből, viszontagságaikból, küzdelmeikből a megmaradásunkhoz és a továbbélésünkhöz erőt lehet, és kell meríteni.

 

attila_hotel.jpg

A képen V. Shamsi-Adad (Kr.e. 823-811) asszír király oszlopának felső része látszik (Kr. e. 814. Lelőhely: Nabu templom, Kalah, mai arab nevén Nimrud, Irak; British Museum, London)  

 

 

 

 

 

Nimród hatalmas birodalmat hozott létre. Területhódítása éket vert Sém és Jáfet népe közé, szétválasztotta őket. Noé átkát a visszájára fordította. „Uralmat nyert Noé valamennyi ivadéka fölött,… Sém fiait is a hatalma alá hajtotta”, szolgálniuk kellett Nimródot és a népét. Ez egyrészt a nem sémita népek tiszteletét, másrészt Sém leszármazottjainak  nemtetszését váltotta ki.

 

 schedel_weltkarte.jpg

Noé fiainak földje – Világtérkép, Schedel, Hartmann: Weltchronik, 1493, (de.wikipedia.org)

 

A Vízözön után Noé fiainak háznépe egy családban élt, egy nyelvet beszélt. Sém leszármazottjai, beleértve a Jákobtól számított zsidóságot, Noé átka alapján mindmáig jogot formálnak arra, hogy Khám (és Jáfet) népét uralják, leigázzák, szolgaként dolgoztassák. (Valójában ez átkon alapul a szemitizmus. Fő szószólói pl. a szefárdok[1].)

A biblikusok és a történészek egyetértenek, hogy a Bibliában említett Sinear[2] azonos Sumerral, mégis, mintha elbeszélnének egymás mellett. Az egyik az agyagtáblák tanúsága szerint megállapítja, hogy Sumer városai nagyon régiek, a másik meg azt, hogy az alapítójuk Nimród volt. Ám az egyenlőségjelet nem merik kitenni, pedig Nimród élete és uralkodása összefügg a sumir nép előéletével. Nem egyértelműsítik, hogy a Vízözön után a kusita Nimród hozta létre,  alapította Sumer nagyvárosait (városállamait).

 

nimrod_allitolagos_fejszobra_kommagene_nimrod_hegy.jpg 

Nimród feltételezett fejszobra (Kommagéné, Nimród-hegy, Törökország, (unchartedruins.blogspot.com)

 

E terület a nagy király toldalékoló nyelvű utódnépének, az Ubaid-i őslakosságból, a közép-ázsiai Chorezmből bevándorolt uruki és a Kárpát-medencei eredetű Jemdet Nasr népcsoportból létrejött sumiroknak volt a hazája. S csak a Kr.e. III-II. évezredben, a többhullámú sémita betolakodás következményeként, a sumir lakosságnak a hazájáért és a túlélésért folytatott élethalálharca után került a sémita babiloniak és az asszírok kezére. A népirtást átvészelt sumirok első hulláma Egyiptomba menekült. A történetírás Hórus törzsbélieknek nevezi őket. A második kivándorló csoport több hullámban a Földközi-tenger partvidékén települt le. Ők voltak a pelazgok, az etruszkok és a kelták elődei. Az Abakán folyó vidékére vándoroltak lettek a hunok, a Kaukázuson át Dentumagyariába (Dontövi Magyarország) átkelt csoportok pedig a magyarok ősei. A sumiroknak írmagjuk sem maradt Mezopotámiában. (A Tigris és az Eufrátesz összefolyása utáni torkolatvidék lakosait tartják a sumirok őseinek, de ez nem bizonyított. A magasműveltségű sumirok elvándoroltak, elmenekültek.)

Nimród életét a Biblia nem részletezi, annyit árul el, hogy „kezde hatalmassá lenni a földön”[3]. Hogy, hogy nem a szerencsétlen kimenetelű toronyépítés után „Sinear [Sumer] földjén építette Bábelt, Urukot, Akkadot és Kalneht”, Enlil isten szent városát, a sumirok vallási központját, ismertebb nevén Nippurt[4]; „…ment aztán Assíriába és építé Ninivét, Rekhoboth városát és Kalaht. És Reszent…”[5]

 

kalneh.jpg

Kálneh (Nippur) romjai (freeenglishsite.com)

 

Nimród hív harcosaival, népével Sém leszármazottjai ellenében hatalmas birodalmat hozott létre. Területhódítása éket vert Noé két fia, Sém és Jáfet népe közé, szétválasztotta őket. Noé átkát a visszájára fordította. Ettől kezdve „uralmat nyert Noé valamennyi ivadéka fölött,…Sém fiait is a hatalma alá hajtotta”[6], szolgálniuk kellett Nimródot és a népét. Ez egyrészt a nem sémita népek tiszteletét, másrészt Sém leszármazottjainak rosszindulatú haragját váltotta ki.

 

 sw_wilat_mond_4.jpg

A fegyveres Holdisten, a városkapu őre (arameus dombormű, Tell-Ahmar/Til-Barsip, Szíria, Kr.e. 8. sz. - bibelwissenschaft.de)

 

A sémita népek Hold-kultuszával ellentétben Nimród kusitái a Napistennek hódoltak. A bábeli torony, a Nap-szentély lehetett. Hitük szerint a földi élet a kozmikus történések párhuzama az égi világ földi szinten való megvalósulása. Hitték, hogy az égen is van Eridu, folydogál az Eufrátesz… A Holdkultusz hívei, a sémiták a neve alapján Nimródot a „mrd”, a lázadni jelentésű héber „marod” igéből Istenük elleni lázadónak tekintették, megerősítvén azt a hiedelmet, hogy gonosz emberként[7] a büntetése a torony leomlása volt. A „lázadó” értelmezéssel ellentétben Nimród ékiratos nevének jelentése „a Nap párduca”.

A görögök és a perzsák az asztrál-hit terjesztését, vagyis az asztrológia és a mágia feltalálását Nimródnak tulajdonították. Holta után a nagy királyt a nem sémita népek asztrális mítoszokba burkolva istenítették. Emiatt vált kétségessé, hogy történeti személy, uralkodó lett volna. Nimród valós voltát éppen a sémita hagyományok, a héber mítoszok igazolták. A halála után, amikor már nem tudott odacsapni, a sémita népek mitikus történeteiben gyáva, gátlástalan, kegyetlen gyilkosként tűnik fel.

A gúnyolódás és rosszindulat ellenére a sémita hagyományokból is kiviláglik Nimród emberi, uralkodói nagysága. Több héber mítosz[8] idézi életének eseményeit. A „kaptafa” nagyjából a következő: Tetteinek említésével együtt, Nimródról varázslatnak köszönhette a nagyságát, ami a sémita tanácsadók duruzsolása folytán gonoszságba, kegyetlenségbe torkollott, végül győzött a nagy király igazi énje, és megjutalmazta az ellene vétkezőket. A mítoszok nem átallják megjegyezni, hogy istenfélelem indította kegyességre.

A Nimród-történetekből, főleg, ami a héber Ábrahám prófétára vonatkozik, ismert ókori, szír, perzsa, görög-római, keresztény, pl. Jézus Krisztus életét idéző mítosz sor bontakozik ki:  

Nimród kerek sziklára épített várának tetejére cédrusfa, vas-, réz-, ezüst- és aranytrónust helyezett, a legtetején levő drágakövön trónolva „hódolt neki az egész világ”.[9] Testi erejét és a bátorságát Isten által Ádámnak és Évának készített ruháktól kapta, melyet Sémnek kellett volna örökölnie, de Khám ellopta (sic!), s Nimródra hagyta; ráadásul Isten a vadászathoz bátorságot, ügyességet is adott neki.[10] 

 

ziggourat_620x465_birs_nimrud.jpg

Nimród vára – Bábel tornya (zikkurat, Borsippa/Birs-Nimrud - geo.fr)

 

20 esztendő múltán háború tört ki Khám és Jáfet fiai között. Nimród 460 „kusitával” és 80 „sémitával” legyőzte Jafet fiait. Nem tudván előre, melyik hadakozó fél győz, bizonyára óvatosságból Sem fiai közül kevesebben csatlakoztak a seregéhez. A jáfetitákon és a sémitákon győzedelmeskedő Nimródot a népe királlyá koronázta. Ezután a semita Thárét, Nákhor fiát tette meg serege fővezérévé.

Thárénak időközben fia született, Ábrahám. Érdekes módon a születésének körülményei megegyeznek több korábbi héroszéval, félistenével. Születésekor üstökös tűnt fel az égen, amely négy csillagot nyelt el. A csillagjósok azt tanácsolták Nimródnak, mivel „Tháré fiából hatalmas király lesz, és az utódaié lesz az egész föld…”, ezért „vedd meg…, ölesd meg,… nehogy fiakat nemzzen, akik elpusztítják az utódaidat…”[11]: Tháré a saját fia helyett gátlástalanul „egy rabnő csecsemőjét adta Nimródnak, hogy ölje meg…”  Ábrahámot az anyja barlangba menekítette. Húsz nap alatt ifjonccá cseperedett, s Nimród ellenében lépett fel.[12]

 

am_wilat_abraham_01_dura_europos.jpg

Ábrahám (freskó, Dura Europos, Szíria, a Pártus Birodalom bukása után lett zsinagóga, Kr.u. 3.sz. – bibelwissenschaft.de)

 

Királyként Nimród az Ararátnál is magasabb torony építéséhez kezdett. Ábrahám Isten nevében megátkozta a tornyot és az építőit.[13]

Úgy tűnik, a torony rombadőlése és építőinek szétszéledése egy cseppet sem ártott Nimródnak, hiszen tovább uralkodott Sineárban (Sumerban).

Nimród el akarta fogatni Ábrahámot, de „Isten” fekete felhőt bocsátott közéjük. E jelre Nimród elengedte őket Úr városából „megfizette az útiköltségüket, majd maga is elmenekült Bábel földjére. Midőn Tháré, Ábrahám az atyja a fővezérségét féltvén felfedte, hogy csodatévő fia utánuk jött…, s összetörte a tiszteletük tárgyát, a fából, kőből faragott bálványokat. Nimród megparancsolta, hogy a testvérével, Harannal együtt vessék tüzes kemencébe. A parancs végrehajtóit, s Harant elemésztette a tűz, csak Ábrahám maradt életben.[14]

 

abraham_3_ifjoval_a_tuzes_kemenceben.jpg

Ábrahám és három ifjú a tüzes kemencében, mellette Nimród királyi öltözékben (miniatúra-részlet, Biblia Pauperum, 1300, München, bildsuche.digitale-sammlungen.de)

 

Phylon, zsidó történetíró másképp írja le a kemencébevetés történetét: Ábrahám fellázadt a toronyépítés miatt, megtagadta a fáradtságos téglavetést, s rábírta a köréhez tartozó embereket, Sém leszármazottjait, tagadják meg a munkát, s vonuljanak el vele. Büntetésül Nimród tüzes kemencébe vettette. Földrengés akadályozta meg, hogy halálra ne égjen.[15] Akkoriban az Ábrahámot megmentő földrengést valójában isteni beavatkozásnak, isten segítségéének  fogták fel, s így került bele a különféle mitikus történetekbe. 

A héber mítoszok szerzői szerint Nimród elismerte Ábrahám Istenének hatalmát, két rabszolgáját is odaajándékozván, „békességben távozni engedte Thárét, aki Ábrámmal, Száraival és Lóttal Háránba ment,…. háromszázan csatlakoztak hozzá Nimród emberei közül.”

Ábrahám megszegte a királyi parancsot, nemhogy nem dolgozott, hanem még számos társát is fellázította. Királyuk,  Nimród mégis kegyesen bánt velük,  , békén megengedte nekik, hogy Harranba költözzenek, vagyis a szkíta és a kusita népek szokása szerint megtorlás nélkül jó távolra "száműzte" őket.

 

abraham_utja_ur-bol_harranba.jpg

Ábrahámnak és a családjának útja Úr Kasdimból Harranba, majd Egyiptomba. Harran városa Ábrahám öccséről kapta a nevét.

 

Nimródot kétszáztizenöt esztendős korában Ézsau ölte meg; „…elvette tőle a szent ruhákat, s így ő is erős lett, mindaddig, amíg később Jákob, a mai zsidóság ősatyja el nem lopta a sátrából…” [16]

 

[1]  „Az elnevezés a Szefarad helynévből származik, ahova II. Sarrukín (Szargón) asszír király i.e. 722-ben hurcoltatta el a zsidókat. A nevet az Ibériai-félszigeten élő zsidók vették át a középkorban… Ma Izraelban élnek.” In: szefárdok címszó wikipedia.org

[2] Szent Biblia, Mózes I. könyve, 11.2.

[3] Szent Biblia, Mózes I. könyve, 10.8.

[4] Jeremias: Das Alte Testament…164. p.

[5] Szent Biblia, Mózes I. könyve, I., 10. 11-12.

[6] Graves, Robert – Patai, Raphael: Héber mítoszok, Gondolat, Bp. 1969. 110. p.

[7] Graves-Patai i. m. 112. p.

[8] Graves-Patai i.m. 110-127. pp.

[9] Ginzberg, Louis: Legends of the Jews, I-VI. 1909-1928. Vol.1. Nimrod, 201. n.87.

[10] Graves-Patai i.m. 110. p. (Vajon, miért kellettek neki a lopott ruhák, ha Isten egyébként is bátorsággal és őgyességgel ajándékozta meg? MV)

[11] Graves-Patai i. m. 119. p. (E történet nemcsak a méd Astyagés unokájának Kürosz történetére, hanem Jézus Krisztus születésekor történt eseményekkel is egyezik: Üstökös tűnik fel az égen. Heródes megölet minden újszülöttet. stb.MV)

[12] Mithrasz születése, Zuqnin krónika, In: Altheim Franz: Weltgeschichte Asiens, I-II., Niemeyer Verlag, Halle, 1948. I. 105. p.

[13] Graves-Patai i. m. 111. p.

[14] Graves-Patai i. m. 126. p.

[15] Phylon: Der Turmbau zu Babel, In: Riessler, Paul: Altjüdisches Schrifttum außerhalb der Bibel, Dr. Benno Filser Verlag, Augsburg, 1928. 743-747. pp.

16 Graves-Patai i. m. 178.p., 111. p.

Kedves Barátaim, kedves Olvasóim!

 

Áldott, békés karácsonyi ünnepeket és vidám, reményteljes újévet kívánok Önöknek!  

 

sum16-4.jpg

Az istenanya nyolcágú csillaga alatt, a tűzoltárnál imádkozó sumir pár  (antiquesatoz.com)

 

Engedjék meg, hogy jókívánságaimmal együtt megosszam Önökkel az alábbi levéltöredéket. Néhány napja a családi iratokat lapozgatva avítt irkalapon találtam az alábbi néhány, címzés és aláírás nélküli sort. Mintha a nagy világégés idején hazánk  jövője miatti aggodalom késztette volna az íróját, hogy Istenhez fohászkodjon. A tartalom alapján e cím kívánkozott hozzá:

 

Magyarország beszélgetése a Jóistennel

 

„Édes jó Istenem, oly szép ez a gyarló élet, hagyj még élnem, boldogulnom!

A néped gyarló! Vedd észre, még mindig az a nyertes, ki a való világból kiszabadul!

Hiszem Uram, hogy igazat szólsz, csak ne tettél volna belém dobogó szívet, mely a népemért fájón sajogva lüktet.

Kedves országom! Naponta ekképp imádkoznak hozzám, „Legyen meg a Te akaratod!” S te azt kívánod tőlem, nézzem el, hogy a jobb sorsra érdemes népünket, miként forgatja erre-arra a gyarlók akarata!? Ám lássad, hogy a barát, hogy csalja meg a barátját; az igazságot a legnagyobb gonoszok mérik; az miért az emberek vérüket ontják az puszta dőreség, 

 

levelreszlet_589.jpg

 

hogy a világot a csalás tartja össze, inog, düledezik. Elég lenne egy szikra, hogy újra megsemmisüljön… Mégis kivételt teszek veled. A néped előtt nyitva az út a hőn óhajtott jövendő felé. Élj, boldogulj belátásod szerint!

Hála légyen Néked, jó Atyám! Örömmel leszek majdan részese mennyei dicsőségednek, ám elébb gyarló magyarjaimat felkészítem, hogy higgyen Benned, s ne gonoszsággal, hanem szeretetteljes erővel védjen meg engem, a hazája földjét és a saját jövendőjét.”

Ámen

Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők!  

 

2016. december 18-án, Budapesten a IV. Kerecsen Fényünnep második napján

 

A Nibelung ének és Atilla nagykirály siratója

 

c. előadást tartok.

 

Hely: Attila Hotel, III. Budapest, Attila utca 20.

Idő: 2016. december 18. vasárnap, 11.00-11.40-ig

 

kriemhild_passau.jpg

Pilgrim, Passau püspöke fogadja a Hunniába tartó "unokahúgát", Kriemhildet.   (XIII. sz.,Nibelung ének 10. sz. kézirat, Staatsbibliothek, Berlin,  Preußischer Kulturbesitz)

 

A XIX. sz. közepe óta Hunfalvy nyomán az a hiedelem járja, hogy a magyarságnak nem voltak a honfoglalás előttről magával hozott mondái. Minden hun történet, a székelyek Csaba-várása külföldi krónikákból, kéziratokból került hozzánk. Atilla hun király és a burgundi Krimhilda/Kriemhild házasságának a Nibelung énekben megörökített históriáját német papok ismertették meg a magyar nemzettel, holott ennek épp az ellenkezője történt.

Nibelung-ének, a németek nemzeti eposza a XI. században magyar földön született. Géza fejedelem udvarában magyar regösök énekelték magyar és német udvariaknak, német hittérítő papoknak, lovagoknak. Pilgrim, passaui püspök íródeákja latin, majd egy ismeretlen írnok  német nyelvre fordította. A középkorban ismert és kedvelt történet elfelejtődött. Csak a XVIII. században bukkantak rá egy kódexben, majd különféle főúri levéltárakban különféle példányaira, változataira.

A burgundi Krimhilda első férje, a sárkányölő Szigfrid/Siegfried meggyilkolása után a hun Atilla felesége lesz. Ráveszi új férjét, hogy burgundi rokonait hívja meg  Esztergomba. Ügyes mesterkedéssel összeveszejti a burgund vendégeket és a hunokat. A Nibelung ének folytatása a Klage, valójában sirató. A véres összecsapást túlélt Atilla, a berni Detre és Hildebrand, a burgund lovag siratja Krimhilda bosszújának ártatlanul áldozatul esett, orvul megölt hun vitézeket.

A hősi eposz különlegessége, hogy Atilla nagykirályról nem becsmérlően, ahogy nyugaton mindmáig szokásos, hanem a legnagyobb elismeréssel, tisztelettel szól.

A vetített képes előadás röviden érinti a Siegfried mondát. Beszámol Krimhilda vérengzésbe torkollott bosszújáról, és a hunok pusztulásáról.

 

A  IV. Kerecsen Fényünnep részletes programja:

074cff07e9aea98fc755cc63e5b6a1c9.png

marton veronika 2016.12.02. 15:41

Zentai előadás

Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők! 

 

2016. december 9-én, Zentán (Délvidék)

A világ teremtése az ékiratok szerint

c. előadást tartok.

Hely: Zenta (Szerbia), Alkotóház, Posta u. 18.

Idő: 2016. december 9., péntek, 18.00-tól

 

6f - Ninurta shoots down Anzu

Az égi harc (új-asszír pecséthenger-nyomat)

 

Az előadás ismertetése:

A XIX. században került elő Assurbanipal (Kr.e. 687-627), az utolsó új-asszír uralkodó ninivei könyvtárából a világ keletkezésének ékiratos története, a hét táblás „enuma elis”. Az ékiratos könyvtári feljegyzésekből kiderült, hogy a király parancsára a birodalom minden részéből összeszedték a korábbi népek több ezer agyagtáblákat, és asszírra fordították. Az ékiratos szövegek megfejtésekor derült ki, hogy az asszírok nemcsak az írásukat, hanem a csillagászati, ill. a tudományos ismereteik javarészét is a babiloniaktól örökölték, akiknek a „tanítómestere” egy másik nép, a sumir volt. Anton Deimel, jezsuita keletkutató és sumerológus szerint az ékiratos teremtéstörténet a Bibliától  eltérően a Naprendszer keletkezésének csillagászati leírása. A szöveg, hogy a korabeli (és a mai) olvasó könnyebben megértse, a Naprendszer létrejöttének folyamatát, a teremtésben részes minden égitestet, bolygót nevesít, így alkotva meg a sumirra épülő babiloni-asszír istenkört. Ez azt jelenti, hogy eredetileg minden sumir-babiloni-asszír főisten bolygó-isten volt, s valamilyen módon részese volt a teremtésnek.

A vetített képes előadás felvázolja hogyan jöttek létre az égi tünemények, a Naprendszer bolygói. Miként került a Föld és a Nap a jelenlegi helyére. A szöveg rávilágít a Naprendszer keletkezésének folyamata és a magyar Szent Korona közötti összefüggésre.  

 Kis hazánkban valahol mostanság emlékeznek meg Badiny Jós Ferencről. „Technikai okok miatt” az előadásomat nem tarthatom meg, ezért Karinthy Frigyes szavaival élve, ha „Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek”, miként emlékezik egy tanítvány a mesterére, mentorára.

 

bj.jpg

Prof. Badiny Jós Ferenc

 

Badiny Jós Ferenc mindannyiunk Feri bácsija a II. világháború után azon emigrációba kényszerült magyarok egyike volt, aki a világ könyvtáraiban, levéltáraiban fáradhatatlanul gyűjtötte a magyarság őstörténetéről, eredetéről, a Kárpát-medencébe való visszatéréséről szóló könyveket, tanulmányokat. Merész írásaival felhívta az itthonmaradottak figyelmét a finnugor-nyelvelmélet tarthatatlanságára. A munkássága alapjaiban rengette meg a több, mint százötven év alatt megkövesedett finnugor nyelv- és eredetelméletet. Felélesztette a magyarságnak a nagy elődökbe, és a küldetéstudatába vetett hitét. Elmondása szerint a magyarországi egyháziak erősen nehezményezték azon kijelentését, hogy „a magyar fejekbe nem az Ószövetség judeo-keresztény tanait kellene sulykolni, hanem Jézus urunk igaz tanítását, a magyarság múltjának történetét. A papoknak tudniuk kellene, hogy minden népnek megvan a maga ószövetsége, megvan a saját múltja. A magyar nép műveltsége több ezer éves, és nem az Istváni államalapítással kezdődött.”

 

emlektabla_av_2009.jpg

 Emléktábla Feri bácsi balassagyarmati szülőházán (A harmadik képen: Judit asszony, Bencsik András, ismeretlen -  agt.bme.hu)

 

A Nógrád-megyei Gácson született 1909. június 3-án. Gyermekkorát, iskolaéveit Balassagyarmaton töltötte. Tüzér- majd repülős kiképzés után 1932-33-ban tette le a tiszti esküt a budapesti Ludovika Akadémián, tényleges tiszt, repülős főhadnagy lett. 

 1_tisztavataas.jpg

Eskütétel a Ludovika Akadémián (1932-33)

 

Élete végéig nagy szeretettel emlékezett az édesanyjára, aki levélben áldotta meg két fiát, Mikit és Ferit: „Még egyszer küldöm anyai áldásomat nektek. Tudjátok, mit várok tőletek, ne feledjétek szavaimat, melyekkel elbocsátottalak benneteket: Édes gyermekeim, igyekezni és a kötelességeteket szigorúan teljesíteni! Ez legyen a jelszavatok. Isten és a szeretetem legyen veletek.”

 draga_jo_edesanya_1.jpg

„Drága Jó Édesanya”

 

Sajnálatos síbalesete miatt kivált a magyar királyi hadseregből, majd a Budapesti Műegyetemen folytatta a tanulmányait.

 

margit.jpg  

  1. Első felesége Margit, mind a balesetét követően, mind az emigrációban hűséges társa, munkatársa és támogatója

 

Hévizen 8 szobás szállodát építettek. (A szocializmusban államosították; hiába próbálkoztak a barátai, hogy a család visszakapja, nem sikerült. Az 1989-es rendszerváltás után az állam eladta.)

 

hadnagy_szhallo_es_a_mai_badiny_emlkszoba.jpg

A Hadnagy-szálló és a 2009-ben kialakított Badiny emlékszoba (Ma: Kis Helikon Hotel, Hévíz)

 

A II. vh. előtt a Hadnagy szállóban az Argentin Nagykövetség titkára, ill. kulturális attaséja gyakran időzött. Kedves, barátságos, segítőkész ember lévén a front közeledtével figyelmeztette a családot, jobb lesz útra kelni, mert Feri bácsi repülős tiszti múltja miatt a jövendő orosz uralom nem kecsegtetheti semmi jóval. Hivatalos menlevél-félét adott nekik, mondván a segítségükre lesz, ha esetleg Argentínába mennének.

Így esett, hogy 1946-ban, a háború után az orosz megszállás elől feleségével és két kicsi leányával, Margittal és Katival Nyugatra távozott.

A hazától való, véglegesnek tűnő elszakadás fájdalma, másokkal egyetemben végigkísérte emigráns éveit. Társaival együtt valami olyast érezhettek, mint 1849-ben a hazából menekülni kényszerülő, életüket mentő magyar honvédek:

„Honvéd bucsu 1849-ből

Meg áljatok fiúk fáradt vitézek

Szép hazámra még egy szer visszanézek

Pihenjünk meg még utólszor hantjain

Ha vérel sem segíthetünk bajain.

Isten hozád édes hónóm határa

Áldás légyen földed minden pórára

Isten hózátok magyarok véreim

Fáj a szívem de nem húlnak könnyeim

Isten hózád édes hónom határa

Önön fiad let hózád ily mostoha

Verd mög Isten e föld álnók gaz fiát

Ki eladta ősapáink szent honát.

Harminc csatában küzdötem szép hazám

Érted mg az halál sem akadt reám

Nincsen apám anyám kedves szeretőm

Isten túdja hol lész még a temetőm.”

(Zilah János kis daloskönyvecskéje – Kiskunhalas, Múzeum, 13as tárló)

 

losonc.jpg

Badiny Jós Ferencnek a Palóc Társaság vezetője, Urbán Aladár kezdeményezésére 2011-ben felállított mellszobra (Oláh Szilveszter alkotása, Losonc, Ráday u. 5.)

 

A háború utószele Rómába sodorta őket. Elment az Argentin Követségre, ahol az említett titkár levelének köszönhetően a család argentin vízummal 1946-ban eljutott Argentínába. Az újrakezdéshez az argentin hatóságoktól némi pénzsegélyt és szálláslehetőséget kapott. Mindenféle munkával, még az ügynökösködéssel is próbálkozott. Észrevette, hogy az éttermekben nincsenek hamutartók. A felesége a széles lebernyegű lódenkabátja belső oldalára óriási zsebeket varrt, hogy sok-sok hamutartó beleférjen. Járta a várost, és némi felárért túladott a megvásárolt árucikkeken; így szerényen el tudta tartani a családját.

Az argentin diplomata ajánló levelét mellékelve írt Peronnak, az argentin elnöknek:”Úgy írok Önnek, mint katona a katonának…”, és segítséget kért az új élete megkezdéséhez. Kölcsönt kapott, amiből házépítésbe kezdett…,. Argentinában a gézt és a pelenkát nem ismerték, s a feleségével az un. „Laboratóriumban” pelenkát és gézt készítettek, amit kezdetben a „lódenkabát-zsebből” értékesítettek, majd megrendeléseket is kaptak.  

Közben szorgalmasan tanulmányozta a magyar őstörténetet. A magyarság eredete iránti érdeklődést édesanyja szavai váltották ki. Gyermekként sokszor hallotta tőle, hogy Keleten sok rokonunk él, de nem csak a finnek, hanem Kínától a Kárpát-medencéig sok-sok helyen. A halála előtt a fiának ajándékozta Varga Zsigmond „Ötezer év távolából” c. könyvét.

Elérzékenyülve emlegette, hogy ez a magyar nép eredetéről, vándorlásairól, honfoglalás előtti műveltségéről szóló könyv elhunyt édesanyja féltő szeretetének, gondoskodásának megnyilvánulása, ez segítette ahhoz, hogy egyetemi tanár lehessen.

„Az első iránymutatást a római Institutum Pontificum Biblicum-tól kapta, amely P. Deimel iskolájának követőjeként jóváhagyta a Varga Zsigmond könyve alapján készített tanterveit, s tananyagát. 1966-ban a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetem a tantervét elfogadta, és megbízta, hogy óraadóként, majd 1968-tól tanszékvezető tanárként tanítson az általa létrehozott Sumerológia-tanszéken.” Tantárgyai: A sumir nyelv és ékírás, mezopotámiai kultúrák, a mezopotámiai vallások.

 

 kaldeato.jpg

 Tanári munkáját segítendő megírta a Káldeától ISTER-GAMIG c. három kötetes könyvét. (Az I-II. kötet 1971 évi első kiadása.)

Egyetemi tanárként kiterjedt levelezést folytatott az emigráns magyarokkal és az itthoniakkal. A szocializmus idején a hazaküldött levelei nem jutottak el a címzettekhez. Ezt kikerülendő megboldogult második felesége Elena Kolarics, azaz Kolarics Ilona nevében levelezett az itthoniakkal, többek között Oláh Bélával és a hozzá közelálló sumir baráti körrel. Levelezőbarátai a hazakerült példányok cikkeit legépelve sokszorosították, és kézről kézre adták. Felidézte és vallotta Magyar Adorjánnak a Kárpát-medencei őshonosságra vonatkozó alaptételét, miszerint a magyarság elődei mindig itt éltek a Kárpát-medencében: „A magyar föld népe nem jött sehonnan, mindig itt élt. Évezredek folyamán kisebb-nagyobb csoportok elvándoroltak ugyan, eljutottak Mezopotámiába is, hogy aztán az utódaik Álmos magyarjaiként visszatérjenek.”

Több Nemzetközi Orientalista Kongresszuson vett részt és tartott előadást: 1967. Ann Arbor, Michigen, USA; 1971. Canberra, Ausztrália; 1973. Párizs; 1986. Hamburg.

 

ilonka_neni.jpg

 Második felesége, önzetlen munkatársa Kolarics Ilona

 

Írásai, tanításai az 1972-ben megalapított Ősi Gyökér c. folyóirat révén terjedtek igazán. 1999-ig a lap szerkesztője, kiadója és tulajdonosa. A 27. évf. 3-4. számától kezdődően a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetem Magyarságtudományi és Sumerológiai Tanszék gondozásában jelenik meg.

1991 évi első hazatéréséről így emlékezik: „…az ég angyalai nem lehetnek boldogabbak, mint én voltam akkor, amikor az esztergomi kápolna küszöbét átléptem. Hogy én ennek a kápolnának reliktumaival harcoltam ősi múltunk elismertetéséért és csak képekről ismertem, s íme, kinyílt előttem a magyar Mennyország kapuja… és szemtől szemben láttam, lelkembe zárhattam az ISTER-GAMI oroszlánokat, a magyar szent királyok művét védő égi erőket megjelenítő szimbólumait”.

Az életét tette fel arra, hogy a munkásságát folytató utódokat neveljen. Vallotta és tanította, „a magyar nemzet csak akkor marad fenn, ha ismeri a gyökereit és egyetértően egységes lesz, mint hajdanán”. Óva intett minden fiatalt az egyoldalúságtól. Az élettapasztalata mondatta vele: „Fiaim! Mindegy mi a végzettségetek, milyen diplomát szereztetek, csak szakma legyen a kezetekben. Értsetek a kétkezi munkához! Soha nem lehet tudni, mit hoz a sors, mikor lesz rá szükségetek.”

1996-ban a Miskolci Bölcsész Egyesület keretén belül a mezopotámiai tudományok professzora, 1997-ben díszdoktora lett.

A Feri bácsi munkáival való ismeretségem 1982-ben kezdődött. A fiam hálózsákba csavarva csempészte haza az Franciaországból az Argentinában 1971-ben megjelent Káldeától Ister-Gamig c. lapokra szedett könyvét. A többi könyvét már itthon szereztem be. Olvasmány-élményeimmel felvértezve 1997. szeptemberében, a Miskolci Bölcsész Egyesület II. Nemzetközi Őstörténeti Fórumán találkoztam vele először. A termetes, hajlott hátú öregúr mindenki a szívbe belopta magát. Szeretetteljesen nyílt, fürkésző tekintettel szemlélte a világot. Kiváló emberismerettel pillanatok alatt felmérte ki a barát, ki a „küldött ember”. A magyarok elődnépéről, a sumirokról tartott magabiztos, nagy tárgyi tudást tükröző előadásai mindenkit magával ragadtak. A hallgatóság jórészében akkor tudatosult, hogy népünk eredete a történelemelőtti időkbe nyúlik vissza, és a sumir nép egyik összetevője a Djemdet Nasr-népcsoport Erdélyből vándorolt a Folyamközbe, és kész írásbeliséget vitt magával.

Ilonka néni a védelmezője, titkára, munkatársa volt. Segítette, óvta, védte a férjét, és nemegyszer előfordult, hogy minden ellenkezése dacára elterelte a körülötte legyeskedő, kérdésekkel ostromló hallgatóságot, mondván, „Feri bácsinak pihennie kell!”

Ennek ellenére a szünetben felhívtam Feri bácsi figyelmét Körösi Csoma Sándor megállapítására, miszerint a géták Indiából kerültek Európába, s a nyomuk a földrajzi és a népnevekben ma is megvan. Elkérte a dolgozatomat, s nagy meglepetésemre a délutáni pihenése alatt végigolvasta... (később megjelent az akkor még Argentinában kiadott Ősi Gyökér 1997. 3-4. számában).

 

 a_ped_otth.jpg 

A  Nyugdíjas Pedagógus Otthonban

 

A máriaremetei Pedagógus Otthonban kialakított kis lakásában a barátai, tanítványai és az ismerősei egymásnak adták a kilincset. Tanított, magyarázott, irányított. Mindmáig csodálattal adózom emberi nagyságának. Tudta, hogy nem csalhatatlan: „A magyarság érdekében az utódaimnak kötelességük folytatni a munkámat, és helyrehozni a hibáimat. A sumerológia nem egyemberes tudomány”.

Feri bácsi körül remek kis őstörténet-kutató közösség formálódott. Ki-ki megpróbált a maga módján részt venni benne, megpróbált segíteni. Életre szóló barátságok, munkakapcsolatok szövődtek. Különösen kedvelte a tudós Imre Kálmánt és a harkányi Barkó Bélát, aki „a nagy öreg” és a felesége utazásait megkönnyítendő, felcsapott „alkalmi taxisnak”, és a saját költségén szállította őket az ország egyik végéből a másikba, nagyon sokszor vendégül is látta.

 

barko_hazaspar.jpg

Dezső László, Barkó Béla, Badiny Jós Ferenc és Barkó Béláné

 

Azon kevés tudósok egyike volt, aki túllépte a saját árnyékát. Felismerte, magyarországi tudós-körök „az ismereteik párkányát túllépő” magyar felfedezőket, kutatókat erőnek-erejével igyekeztek és igyekeznek a hitelességüktől megfosztani, és lenyomni a semmitmondó középszerűségbe. Ő ennek pontosan az ellenkezőjét tette. Eljutott a tudás azon fokára, hogy alázattal szolgálja a nemzetét, a magyarságot, a tudományt, elismerje mások kutatási eredményeit, és a helyénvaló megállapításaikkal azonosulni tudjon. Erre csak az igazán nagytudású emberek képesek. Megtiszteltetés, hogy a tanítványa lehettem.

2005 karácsonyára elküldtem neki „Az ékírás története” c. könyvemet. Válaszul a lehető legnagyobb elismerésben részesített.

levlap.jpg

 

  1. 2005 karácsonyára küldött képeslap szövege

 

92 éves korában, Kati leánya bíztatására, hogy könnyebben levelezhessen, írjon, megtanulta a számítógép kezelést. Magas kora ellenére előadásokat tartott a televízióban, rádióban, kongresszusokon, könyveket írt.

 

nevtelen_7.jpg

Feri bácsi sírja a Farkasréti temetőben

 

A hazatelepülése után egyre ritkábban látogatott el Miskolcra. Az általa indított kezdeményezés, műhely-munka megtorpant, más fordulatot vett. Sokan reméltük, az Isten még sokáig élteti, és valami csoda folytán megismétlődnek a tíz évvel korábbi csodás miskolci események. Nem így történt. 2007. március 10-én délután fél háromkor Badiny Jós Ferenc professzor úr, a magyar magvető bevonult Csaba királyfi égi hadseregébe, és ott teljesít szolgálatot népe, nemzete javára. Három héttel a halála előtt még találkoztam vele. Búcsúzóul azt mondta: „Meglásd fiam, lesz még egyszer sumerológia-szak Magyarországon!”

 

integetes.jpg

„Isten veletek”  (maghar.gportal.hu)

 

Megjegyzés: 16 könyvet írt. Őstörténeti munkái spanyol és magyar nyelven jelentek meg. 1990 után több kiadást megért könyvei itthon is keresettek. A teljes életművét jelenleg az Angyali Menedék Kiadó (Magyar Menedék Könyvesbolt) gondozza és adja ki.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kr. e. 2000 táján Sumerban Sém leszármazottjai, a babiloniak és az asszírok kerültek uralomra. Eleinte a jobb élet reményében segítséget, szállást, munkát kértek, majd csalással és ámítással „nélkülözhetetlenné tették magukat”, végül átvették az irányítást. Magyarán kitúrták hivatalaikból, házukból, javaikból a sumirokat, és bekebelezték az egész Folyamközt. (1541-ben  a törökök is efféle csalással, kaparintották meg Buda várát, csak ők szemlélődő kíváncsiskodónak álcázták magukat.). Az asszír-babiloniak a  népirtásokat túlélt, a hazájukban maradt sumir lakosságot a szolgáiknak tekintették. Alárendeltségüket Noé súlyos következményekkel járó átka hitelesítette: Kám és népe 20 évig rabszolgaként szolgált bátyja „áldott földjén”, majd megkapta Núbiát, Eritreát, Szudánt és az Arab félszigetet, mai ismereteink szerint a legsilányabb területeket.

 kusita_birodalom_v.jpg

  1. A Vízözön előtti Kusita Birodalom és Nimród Birodalma (feltételezés)

Bár Noé nem a fiát, Kámot, hanem az unokáját, Kánaánt átkozta meg, mégis kiváló földek jutottak neki. Kánaáné lett a mai Izrael tengerparti, Jordánia és Szíria termékeny területe. Az ókorban ezt nevezték Kánaánnak, illetve Palastu-nak (innen a Palesztina elnevezés).

A csúsztatás, hogy a Biblia nem Kámot, hanem Kánaánt nevezi átkozottnak, arra utal, hogy az „egyiptomi fogság”-ból szabadult zsidóság vezérei Kánaán földjét szemelték ki népüknek, s a foglalást a noéi átok kicsavarásával törvényesítették. A szemita és a nem szemita népek közt az elsőségért, a hatalomért és a vagyonért folyó évezredes háborúság, ádáz küzdelem, s minden ellentét valójában Noé áldásával/átkával kezdődött. Bár az Ószövetség ókori szerkesztőinek koholmánya is lehet, hogy népük veszedelmes ellenségeivel, a gójokkal[1] szembeni ellenérzést ébrentartsa.

A babiloni-asszír hódítók a régi istenek helyett a saját isteneik tiszteletét követelték meg. Átvették ugyan a sumirok asztrálvallását, de a göröghöz és rómaihoz hasonlóan átértelmezték. A Naptiszteletet a Holdtisztelet váltotta fel.

 a_felkelo_napisten_v.jpg

  1. A felkelő Napisten az ég keleti kapujában (pecséthenger-nyomat,Kr.e. III. évezred, British Museum)[2]

A kusita hagyomány szerint az égen a Nap az emberiség bírája, a mindent látó istenség szeme. Földi megtestesítője az „Etiópiából való”[3] Kámfia Kus. A szemita asszírok a Napban nem Kámot, hanem Sémet tisztelték. A fia, Kus helyére Assur, Asszíria birodalmi istene került. Ez a magyarázata az asszír műalkotások szárnyas Nap ábrázolásaiban levő szakállas férfialakoknak.

 

nibiru.jpg

  1. Sémfia Assur a szakállas Napisten (Assurnasirpal trónján levő dombormű, Kr. e. 883-889, Nimrud város északnyugati palotájából, British Museum, mesopotamangods.com)

A jóságos, óvó-védő istenanyát, a sumir Inannát Istar, a harcias istennő, a nagy prostituált váltotta fel.

 

istar_v.jpg

  1. Istár istennő vagy Lilith, a démon (óbabiloni terakotta dombormű, 49,5x37x4,8 cm, Kr. e. 1800-1750, British Museum)[4]

 

Enlil, a sumir főisten, helyét dMarduk foglalta el. Az asszírok a leigázott alattvalóik első királyát Nimródot nem tüntették el, hanem a „falak ura”-ként Ninurta istennel azonosították, és a főistenük, a káldeai teremtésmítoszban megörökített dMarduk inkarnációjának tekintették.

 marduk_v.jpg

  1. Marduk isten, a világ teremtője, a bolygók pályájának rendezője[5]

A hatalmas építmények, tornyok, templomok, városfalak építésében kiemelkedő, az építkezést elrendelő, város és városállam-alapító minden személy, király, félisten Nimródra vezethető vissza. Az alakja köré fonódott történetek eredetije a Gilgames eposz lehetett. Némely XIX. századi asszirológus szerint Nimród és a „Gilgames-eposz” hőse, ékiratos nevén IZ.DU.BAR egyazon személy.[6] Mindenik Sinear/Sumer földjén uralkodott, és hatalmas város(oka)t, falakat emelt. Gilgames Erek/Uruk falait, Nimród pedig Sumer és Asszíria városait.[7] Ő volt dNinurta az örök vadász-, harc- és védisten és dNingirsu, akit az atyja, Enlil, a sumirok láthatatlan főistene SIR.BUR.LA.KI (Lagas) város védelmére küldött a földre.[8]

 orion_35-bayer-uranometria-1603_v.jpg

  1. Az Orion csillagkép (Bayer, Johann: Uranometria, 1603 – wallhapp.com)

A népek az istenített Nimródot, az első királyukat az Orion csillagképben tisztelték.

A király az égben lakozó isten és a nép, a természet közti összekötő volt. Rajta keresztül áradt Isten áldása népre, az országra. (A magyar királyokat ebben Szent Korona erősítette , ha nem fordultak volna el a magyarok Istenétől.) Ha szárazság volt a királyt okolták, ha jó termés volt őt dicsérték. Elhunyta után felmagasztalták, istenné tették, fohászkodtak hozzá, templomokat építettek neki. Ciceró szerint az istenek eredetileg királyok, hősök, bölcsek voltak, akiket a haláluk után istenként tiszteltek.[9] A nép védszellemei, égi közbenjárói, pártfogói voltak. Nimród jóságos, igazságos uralkodó lehetett, ha évezredek múltán is számos legenda, mítosz maradt meg róla. Nemegyszer olyan tulajdonságokkal ruházták fel, oly tetteket tulajdonítottak neki, ami nem hozzá tartozott, nem is ő tette. Ezért számos kutató kétségbevonja, és fantáziának tudja be, hogy Nimród történeti személy lett volna.[10] Pedig az volt. „Nimród, Kus, Hám és Noé élt! Hősök voltak, akiket a haláluk után káldeai szentekként a csillagok közé helyeztek; diadalmenetben indultak Babilonból a világba és – latin elnevezéssel - mindmáig körbe-körbe járnak az égen.”[11]

csillagkep.jpg 

  1. Az Orion csillagkép (Rogelio Bernal Andreo 2010 októberében készült felvétele – de.wikipedia.org)

Hammurabi kora óta Babiloniában és Asszíriában a sumir SIBA.ZI.AN.NA, „az ég hűséges pásztora”, akkádul U.RI.IN, görögül Orion Nimród csillagképe.[12] Nimródot a Biblia „hatalmas vadász az Úr előtt” néven említi. E megnevezés a Sumerba beódalgott, betelepedett területrabló sémitáktól származik, akik nem nézték jó szemmel a régi nagy király népszerűségét, tiszteletét, és még megtoldották, hogy „hatalmas vadász az Úr (Jahve) ellenében, s az ég haragja nemcsak a toronyépítés miatt csapott le az óriásra hanem, mert az égen vadászni merészelt, ezért büntetésül az éghez köttetett.”[13] A csillagkép a földről nézve egyáltalán nem látszik éghez kötözött rabnak, hanem sokkal inkább hatalmas, gamósbotját lengető pásztornak, akit a kusita-szkíta népek hősként, félistenként, istenként tiszteltek.[14]

 orion_constellation_hevelius_v.jpg

  1. Az Orion lába alatt a Nyúl, mögötte a Nagy Kutya csillagkép (Hevelius, Johannes: Uranographia, 1690 – wikipedia.org)

Ptolemaiosz Kr. e. 2. századból származó csillagtérképén, továbbá a fenti képen az Orion/Nimród alatt egy nyúl (Lepus csillagkép) fekszik. A babiloni-asszír ábrázolásokon a nyúl helyén párducot formázó állat látszik. Ez nem véletlen, mert Nubiában isten voltának jelképe a leopárd, illetve a leopárdbőr volt. (Árpád vezéré is, akit a régiek párducos Árpádként emlegettek.)

Némely babiloni-asszír pecséthenger „nagy vadász” mivoltának megfelelően, Nimródot égi vadászként, mesebeli lényre nyilazva ábrázolják. Az Orion csillagképre utal a nyilazó király lába alatti párduc (?), mögötte a Nagy Kutya csillagkép nőalakként ábrázolt Szíriusz csillaga. 

 1999_325_072_v.jpg

  1. Orion, az égi vadász (calcedon pecséthenger-nyomata, Kr. e. 7-8. sz., Asszíria, 3.3x1.5 cm, metmuseum.org

 

A bábeli torony, a kozmosz földi megjelenítése valójában tudás-központnak épült volna. A zsidók szerint Nimród óriási hibát vétett, hogy Jahve ellenében égigérő torony építésébe kezdett. Elkövette az ég elleni lázadás, a toronyépítés bűnét, pedig épp a torony rombadőlte után kezdett „hatalmassá lenni a földön”: „…az ő birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkad és Kálnéh a Sineár földjén. E földről ment aztán Asszíriába[15], és építé Ninivét, Rekhoboth városát és Kalaht. És Reszent…”[16].

Kis és nagy népek tartották az ősüknek, első királyuknak. Az életében nagy tisztelet övezte. Ha Biblia, évezredekkel az Nimród uralkodása után nem átallja megemlíteni a szemiták legnagyobb ellenségéről, hogy „hatalmas vadász” volt, ráadásul az ókori keleti népek a hagyományaikban megkülönböztetett tisztelettel őrizték az emlékét, akkor nem lehetett sem megátalkodott, sem istentelen, hanem a régi Kelet óriási területén, Baktriától Núbiáig uralkodó első nagy királya.

 2d-marduk-flying-discs_v.jpg

  1. A két szfinx-szerű állaton álló király a lábánál fogva két oroszlánt emel a magasba. A pálmafa fölötti szárnyas „sasmadár” a Napot szimbolizálja (achaimenida pecséthenger nyomat, Kr. e. 550-330. A pecséthengeren egy pálmafa-véset volt. A henger puha agyagba való forgatásával végtelenített, ismétlődő nyomat hozható létre - tumblr.com)

 

[1] A zsidó nép gójnak nevezte az idegen, nem Jahve tisztelő pogány népeket, … az északra lakó, lovas, nyilas, harcias népeket.”[1] Eredetileg a nem szemita gutiumi lovasnép neve volt, ma „gój” minden nem zsidó. (MV)

[2] Jeremias: Das Alte Testament …i. m. 35. p.

[3] Chronicon Paschale, Vol. II., Impensis ad Weberi, Bonnae, MDCCCXXXII. (1832), 108. p. In: Corpus Scriptorum Historae Byzantinae

[4] Frankofort, H.: The art and architecture og the ancient Orient, Pelican, London, 1970. 56. tábla

[5] Jeremias, Alfred: Das Alte Testament im Lichte des alten Orients, Hinrichs’sche Buchhandlung, Leipzig, 1904.42. p.

[6] Jeremias, Alfred: Izdubar – Nimrod, Druck u. Verlag von B. G. Teubner, Leipzig, 1891. 2. p.

[7] Gunkel, i.m. 80-82.

[8] Marton Veronika: A Káldeai teremtés-mítosz (Enuma Elis), Matrona, Győr, 2009.

[9] Cicero: De Natura Deorum, XLII. 112. p. In: The Loeb classical Library – Cicero XIX., Harvard University Press, Cambridge etc. 1967.

[10] Papke, Werner: Die geheime Botschaft des Gilgamesch, Weltbild Verlag, Augsburg, 1993. 21. p.

[11] Papke i. m. 12. p.

[12] Papke i. m. 224. p

[13] Jeremias, Alfred: Das Alte Testament…, Hinrichs’sche Buchhandlung, Leipzig, 1904. 159-160. pp.

[14] Gunkel Hermann: Handkommentar zum Alten Testament Genesis, I. Abteilung, Die historischen Bücher, 1. Band. Vandenhoeck & Rprecht, Göttingen, 1901. 81.p.

[15] „E földről ment aztán Asszíriába, és építé Ninivét” mondatot a Szt. István Társulat, Bp. 2000-ben megjelent Bibliája így fordítja: „Erről a földről indult ki Asszur és megépítette Ninivét…”. E Nimród asszíriai királyságát csorbító csúsztatás azt sugallja, mintha nem Nimród, hanem Assur, az asszír főisten építette volna Assur városát és Ninivét… (MV)

[16] Szent Biblia, Bibliatársulat, Budapest, Mózes I. 10. 10-12; 12. p.

marton veronika 2016.11.06. 14:13

Zentai előadás

Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők!

november 10-én, Zentán (Délvidék)

„A sumiroktól a magyarokig"  

c. előadást tartok.

Hely: Zenta (Szerbia), Alkotóház, Posta u. 18.

Idő: 2016. november 10., csütörtök, 18.00-tól

9e52fba4c8055a72ffff8278ffffe415.jpg

Az előadás rövid ismertetése:

A XIX. sz. közepe óta a hivatalosított magyar történelem- és nyelvtudomány még lehetőségként sem veszi tudomásul, hogy a honfoglaló magyarság egyik része a Kaukázus déli részéről származik, sőt a nyomok egészen Mezopotámiáig, a sumirokig vezetnek. E toldalékoló nyelvű nép tárgyi és szellemi műveltségének emlékei mindmáig felfedezhetők a magyarság hagyományaiban, népművészetében. A sumirok számos buktatót, népirtást túlélve folyamközi hazájukból való kényszerű el- és kiköltözés után más vidéken, más néven éltek tovább. A sorsuk oly hasonló a népünkéhez, hogy a történetükből, viszontagságaikból, küzdelmeikből a megmaradásunkhoz erőt lehet és kell meríteni.

A vetített képes előadás bemutatja a magyar és a kb. 5000 évvel ezelőtt Mezopotámiában élt sumir nép művelődésbeli kapcsolatának népművészetünkben és népünk emlékezetében megőrződött szellemi és tárgyi emlékeit; s bizonyítja, hogy a sumir nép egyenesági leszármazottja a mai magyarság.

Mezopotámiában huszonöt helyen tártak fel kisebb-nagyobb zikkuratokat, többteraszos, toronyszerű építményeket. A Biblia, az arab népek hagyománya, a Talmud és az ókori szerzők legalább hármat vélnek Bábel tornyának. (Kézai Simon szerint a negyedik az afrikai Núbiában volt.)

 zikkuratok_terkep572_1.jpg

  • A mezopotámiai zikkuratok[1]

 

Bagdadtól kb. 30 km-re nyugatra van az Agarquf-i, ismertebb nevén a Dur-Kurigalzu-i zikkurat. A Kr. e. XV. században I. Kurigalzu, kassita király alapította a róla elnevezett várost, a kassita királyok székhelyét. Az Enlil istennek szentelt zikkuratot az elamiták gyújtották fel, csak az 57 méteres agyagmagja maradt meg. Az első újkori utazók, meglátván a sivatagból kiemelkedő hatalmas építményt, úgy vélték, Bábel tornyát látják.

 

dur_kurigalzu.jpg

  1. A Dur Kurigalzu-i zikkurat agyagmagja[2]

A késő-talmudista írók Hérodotosz adatainak helytelen értelmezése alapján terjedt el, hogy a Babilontól 20 km-re délnyugatra levő Borsippa ókori városban lenne Bábel tornya, bár az arab hagyományok is Nimród várának (Birs Nimrud) tartják. Valójában ez építmény, a   Nabu istennek szentelt zikkurat a babiloni  testvértornya. 

borsippa_babel_birs-nimrud_1.jpg

 

  1. A III. Úr-i dinasztia idejéből való Borsippa-i zikkurat romjai[3]

 A régészeti feltárások igazolták, hogy az iraki Hillah falutól 9 kilométerre délre levő Babilonban,  Babilónia királyi székelyen állt  a torony. Babilon város sumir neve KĀ-DINGIR-RAki, isten kapujának földje,babiloni nyelven Bāb-ili(m), Bél isten kapuja, lakása.

 babel_epitese_1.jpg

  1. Babilon látképe[4]

Az ókori források, Strabon, Hérdotosz[5] stb. pontosan leírják milyen volt Babilon és a bábeli torony. Az Eufrátesz menti Bábel az ókori Babilónia fővárosa. 480 stádiumnyi kerületét mély, széles vizesárok/csatorna övezte. A városfalakat és az épületeket a csatornaárokból kitermelt agyagból készített téglából építették, mivel az Eufrátesz közelében nincsenek hegyláncok, mint a Nílus árterülete mentén,  amelyek a fáraók építkezéseihez a legszebb és legkeményebb köveket szolgáltatták. A téglákat kemencében égették ki, s Hit város környéki aszfaltrétegekből kitermelt felforrósított szurokkal illesztették össze. Minden harminc téglasor fölé nádfonadékot tömtek. Égetett téglával burkolták a csatorna partját, építették a házakat, a zikkuratokat, az öt vagy hétszintes mesterségesen létrehozott istentiszteleti helyeket. Némely építmény falát messze földről hozott alabástrom- és mészkőlapokkal, égetett agyaglapokkal (kerámia) fedték. A mezopotámiai agyagtégla törékenyebb volt az egyiptomiak gránitkockáinál, ennek ellenére a romjaikban is impozáns építmények falai mindmáig kitartottak, mígnem az iraki háborúban az amerikai hadsereg vandál módon le nem rombolta.

 

nevtelen_6.jpg

  1. A bábeli torony légifelvétele (netivotolan.com)

 

A négyszögletes alapú torony mindenik oldala tizenötezer lépés volt. Magasságát az építők nem határozták meg, de egészen a Hold köréig kellett volna emelkednie. A felfelé karcsúsodó torony alapfala háromszáz lépés vastag volt, hogy az égbe nyúló épület terhét elbírja.  

Hérodotosz Babilonról szóló leírásában említi Belus (Bél) isten érckapus szentélyét, a zikkuratot, melynek mindenik oldala 2-2 stádium (kb. 380-390 méter) hosszú volt. Ásatások igazolták a templomok, paloták, zikkuratok ilyetén kivitelezését, s nem kétséges, hogy az égigérőre tervezett Bábel tornyát is hasonlóképp építették.

Nincs okunk feltételezni, hogy Bábel tornya más lett volna, mint a Hérodotosz említette zikkurat. A szentély közepétől egy stádium magasságú kőtorony emelkedett. Ezen volt egy másik, egy harmadik, összesen nyolc. Az építmény külső falán körbefutó lépcsőzet vitt a legalsó szintről a legfelső toronyig. A lépcső felénél pihenőhelyet képeztek ki. Az utolsó szinten levő szentélyben, kápolnában magasra vetett aranyágy, mellette egy aranyasztal fogadta az „isten” által kijelölt nővendéget. A szentélyben istenkép nem volt. 

 

architecture-golvin-1-custom-700x529.jpg 

  1.  Ilyen lehetett a babiloni zikkurat (Jean Claude Colvin rajza, damals.de)

 

A Teremtő ábrázolásának hiánya sumir eredetre vall. A sumirok Enlilt, a teremtő istenüket semmiféle képzőművészeti alkotáson nem ábrázolták, hiszen láthatatlanul létezett, mindenütt és mindenben jelen volt.

Úgy beszélik a káldeus papok, hogy „éjjel ember nem léphetett a zikkurat legfelső szintjén levő szentélyébe, csak egy bennszülött asszony, kit az isten valamennyiők közül kiválasztott. Isten éjjelenként eljöve a templomba, az asszony mellé feküdt az ágyba. Az így fogant gyermeket „isten fiának” tekintették. [6] [Bizonyára valamelyik magasrangú pap tetszeleghetett a nemzőisten szerepében!]

A XIX. század óta folyó ásatások Mezopotámia ókori városaiban számtalan három, öt és hétszintes, peremesen kiképzett zikkuratot, toronytemplomot tártak fel. A legrégebbi építményeken festéknyomok maradtak. Így derült ki, hogy az egyes szintek burkolata más-más színű volt: A legalsó fehér volt, felette fekete, majd vörös, a következő kék, narancs és ezüst. A legfelső pedig arany. A zikkuratoknak az ég szintjeit, „menyországait” jelképező emeleteit különféle növényekkel, fákkal ültették be.[7] Messziről, a várost körülölelő sivatagból nézve a szivárvány színeiben ragyogó, buja növényzetű zikkurat  lélegzetelállító látványa miatt az arrajáróknak valóban isten lakhelyének tűnhetett.

 tumblr_o66cwpombw1ql5d2uo1_540.jpg

  1. Enheduanna  akkád herceg áldozata a zikkurat előtt (alabástrom korong, Ur,,Irak, Kr.e.2300-2275, Univ. of Pennsylv. Museum, Philadelphia)

 

A babiloniak a városukat főistenüknek, Bélnek szentelték.[8] A szerepköre, s aprócska módosítással az ékiratos neve megegyezik a sumir EN.LIL istenével, sőt a mai keresztény vallásos hit felettébb tisztelt teremtő Istenével is. dEN.LIL a mai keresztény vallásos hit felettébb tisztelt teremtő Istenével azonos. Az ókori szkíta népek javarésze, köztük a régi magyarság is a Teremtőt imádta, s a különféle természeti tüneményekben való megnyilvánulásait istenalakokként tisztelte.

ilBél és dEnlil ékiratos neve között a különbség, hogy az istent jelentő szócsoport meghatározó (d) jele ilBél esetében be van csúsztatva dEnlil nevének első, istent jelentő ékjelébe. Az isten jel sumir olvasata DINGIR, a rövidítése d, az asszír-babiloni olvasat ilu, a rövidítése il. E jelet, s minden ékiratos szöveget a népek a saját anyanyelvükön olvasták, és a saját felfogásuk szerint értelmezték.

 ekjelek.jpg

      d                                EN        .          LIL         -                       il  Bel

         

    isten              úr/én        lélek             -                 isten benső          

 

A kétféle olvasat kiválóan érzékelteti a sumir és a semita vallásfelfogás közti különbséget. A két, ill. három jelet a sumirok lélekistennek, vagyis a mindenütt, minden élőben és élettelenben jelenlevő isteni léleknek, a semita babiloniak belsőben/bensőben levő istennek értelmezték, vagyis a önös érdekeiknek megfelelően a saját körükre vonatkoztatták.  Bél csak és kizárólag az ő istenük, más népeknek közük nem lehetett hozzá, (pedig minden, mi a földön van Isten teremtménye).

dEN.LIL mai keresztények felettébb tisztelt teremtő Istenével azonos. Az ókori szkíta népek javarésze, köztük a magyar is a Teremtőt imádta, s a különféle természeti tüneményekben való megnyilvánulásait istenalakokként tisztelte. Ez egyáltalán nem vall többistenhitre.

A magyar krónikák toronyépítési hagyománya kevéssé ismert, pedig a Kézai krónikája latinul íródott, s a latin évszázadokig használt és beszélt nyelv volt. Az érdektelenség oka az lehetett, hogy szöges ellentétben állt a Bibliával, másrészt a magyarság ősiségét emelte ki: „… e nagy és minden időkre emlékezetes torony építése Núbia és Egyiptom határán történt, és a romjait mind a mai napig láthatják azok, kik Memphiszből Alexandriába utaznak.”[9] S valóban Núbia északi határterületén ma is látható a magyar krónikákban Bábel tornyaként említett hatalmas, toronyszerű építmény .

 

20130829_gka-nubien_03.jpg

Núbiai piramisok (drittewelt.de)

A héber hagyomány is Nimródot tartja a bábeli birodalom, vagyis Babilónia alapítójának, és a torony építőjének.

 babel_tornya.jpg

  1. Bábel tornyának építése (A baloldalon levő nagyméretű alak Nimród – XIV. sz. Egerton Genesis Picture Book, British Library collections)

 

A vízözön után tehát Kus fia Nimród követte el az ég elleni lázadás, a toronyépítés bűnét. A Genezis említi, hogy hatalmas kezdett lenni a földön. Erőszakkal leigázott másokat, és kényszerítette őket a torony és Bábel városának építésére.

E felfogás kapcsolja össze Nimródot és a Gilgames eposz főhősét, Izdubárt, görögösen Gilgamest. Több XIX. századi forrás[10] a világ építőmestereként egyazon személynek tartotta őket.

Nimród az emberiség fizikai megmentésére kezdte építeni Bábel tornyát. A Biblia megjegyzése, „hogy ne szóródjanak szét a földön”[11] arra utal, hogy a Vízözön után nemcsak a toronyépítésben résztvevő ilyen-olyan szak- és mesterembereket kellett közös, összekötő nyelvvel együvé tartani, munkára fogni, hanem mindenkit, aki a vízözönelőtti műveltségből valamivel is rendelkezett.[12] Tehát a Nimród a vízözönelőtti magasműveltség és műszaki tudás maradványainak[13] megmentésére un. világközpontot épített. Gilgames meg Uruk város falait húzatta fel; erőszakkal kényszerítve az alattvalóikat, hogy mindent, mindenkit mellőzve építkezzenek, hordják az agyagot, vessenek téglát és emeljék a falakat.

 Philón[14] a bábeli torony leomlásának okáról és a körülményeiről írja, „… az emberek mind egy nyelvet beszéltek és igen erősek voltak; hozzáfogtak egy szerfelett nagy torony építéséhez, hogy azon az égbe mehessenek. A torony már közel az égig volt felépítve, de ekkor az istenek a legerősebb szelet küldték, mellyel ledöntötte a tornyot, az embereket pedig szétszórta, és mindegyiknek külön nyelvet adtak. A torony romjait pedig a mondott zavarról Bábelnek nevezték el.

 

native.jpg

 

  1. Jerikó ostroma (Bible Française Abrégée, XIII. sz., Bibliotheque de l’ Arsenal, Paris, fol. 69v. – gallica.bnf.fr)

Az vízár levonulását követően néhányszáz évig óriási földrengések, viharok sújthatták a földet.  Az építők isten haragjának tudták be a torony leomlását. Nimród a torony összeomlását okozó földrengést, természeti csapást nem tudta úgy a saját javára fordítani, mint tette Józsue Jerikó bevételekor. Midőn az izraelita seregével bevonult Kánaánba, az első útjába kerülő város Jerikó volt. A hagyomány szerint istenük, Jehova segítette őket, mert a zsidók kürtjeinek hangjára omlottak le Jerikó falai, holott földrengés döntötte romba: A föld dübörgése összefolyt az izraeliták kürtszavával. A zsidó Józsué  óriási lélekjelenléttel a  föld háborgását isten akarataként fogadtatta el a katonáival, majd az egész világgal. (E dogma mindmáig tartja magát!) A védmű nélkül maradt város megadta magát. Józsué katonái „betöltötték az átkot [Noé átkát] mindenkin, aki a városban csak volt, férfin és nőn, fiatalon és öregen, az ökörig, juhig, szamárig, a kardnak élével.”[15] A várost tehát elfoglalták, kirabolták, szkítafajú lakosait legyilkolták. E sorsra jutott Kánaán földjének minden nem zsidók lakta városa.

Bármiért is építették Bábel tornyát, óriási forgószéllel (talán áradattal is) párosult földrengés pusztíthatta el, dönthette romba. Az emberek az elemek dühöngése miatti félelmükben a világ négy tája felé futhattak, és a legkülönfélébb helyeken kerestek maguknak menedéket, s települtek le, s élték saját különálló, különnyelvű életüket. .

 

babel_amszterdam_1.jpg

A bábeli torony  Sém népeinek anyanyelvű felirataival (Athanasius Kircher: Turris Babel, Jansson-Waesberge, Amsterdam, 1679)

 

[1] Parrot, André: Zikkurats et Tour de Babel, Éd. Albin Michel, Paris, 1949. 53. p.

[2].Budge, E. A. Wallis: By Nile and Tigris, J. Murray, London 1920.  

[3] Maspero, Gaston: History of Egypt Chaldea, Syria, Babylonia, And Assyria“ Volume IV, Part A, Verl. Grolier Society, London,1901-1906.

[4] Athanasius Kircher: Turris Babel sive Archontologia. Amsterdam: Jansson-Waesberge 1679. 

[5] Hérodotosz történeti könyvei, I-IX. A Magy.Tud. Ak. kiadványa, Bp, 1892-1893., I. kv.178-179. fej., 75-76.pp.

[6] Hérodotosz i. m. 1. kv. 181-183. fej., 77-78. pp.

[7] Hrouda, Barthel: Der alte Orient, Bertelsmann Verlag, 1991. Gütersloch, 159-161. pp.

[8] Jeremias, Alfred: Das Alte Testament im lichte des alten Orientsm Hinrichs’sche Buchhandlung, Leipzig, 1904. 172. p.

[9] Kézai Simon mester magyar krónikája, Kiadja Ráth Mór, Pest, 1862., 6.p.

[10] Jeremias, Alfred: Izdubar-Nimrod: Eine altbabylonische Heldensage, Teubner, Leipzig, 1891. 6.p.

[11] Szent Biblia, Szt. István Társulat, Bp. 2000. Ter. 11., 10. p.

[12] A Vízözön előtti magasműveltségek történetét ld. Marton Veronika: Világkatasztrófák, Matrona, Győr, 2011. c. kv. 35-61.oldalán.

[13] Michell, John: The View Over Atlantis , Ballantine Books, New York, 1972., 69, 129. pp.

[14] Philon (kb. Kr. e. 200, zsidó-görög költő): Der Turmbau zu Babel, In: Paul Rießler: Altjüdisches Schrifttum außerhalb der Bibel, Dr. Benno Filser Verlag, Augsburg, 1928., 743-747. pp.

[15] Szent Biblia i. m. Józsue könyve, 6., 225. p.

Kedves Olvasóim!

Felhívom a figyelmüket, hogy az alábbi írás, és még egy két korábbi cikk képei ismeretlen okokból kifolyólag eltűntek;  a szöveg változatlanul megmaradt! A képeket nemsokára pótolom. (Remélem, sikerül.)

Elnézésüket kérem!

MV. 

 

A vallásszemlélet a Vízözön előtt és után a kora-mezopotámiai korban egy-egy uralkodó népességet, fajt különböztet meg. Epiphanius egyházatya a vízözön előtt a pátriárkák, vagyis az őskirályok, a vízözön után szittyák/káldok/kusiták[1] uralmát feltételezi. Bérosszosz, babiloni történetíró királylistája szerint a Vízözön után Káldeában 80 kusita király uralkodott. Az első király Evekus volt. Mivel a Biblia és a népek hagyománya a térség első királyként Kusfia Nimródot nevezi meg, ezért joggal feltehető Evekus-szal való azonosság. Nevéből kicseng a „kus” nevezet. „Khám fiai közül Kus nevének nem ártott az idő foga, mert az alattvalóit, [leszármazottjait mind az ázsiai, mind az afrikai] ethiópokat Ázsia más népei mindmáig kusnak, kusitának nevezik.”[2] 

 weld_blundell.jpg

  1. Az ékiratos királylista (agyag, Weld-Blundell hasáb, Ashmolean Museum, Oxford, Anglia)

 

A Biblia hallgat Nimród leszármazottjairól, pedig Thuróczy és más krónika Noétól kezdődően apáról fiúra haladva közli Khám, Kus, Nimród…, Hunor stb. utódainak nevét, összesen negyvenkettőt.[3] A Tárih-i Üngürüsz (A magyarok története) nemcsak Nimród fiait nevezi meg, hanem az asszonyát is:„…a Madzsar [magyar] törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől… két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták.”[4] 

 black-pharaohs-hdr-615.jpg

  1. Senkamanisken, kusita uralkodó udvartartása (Kr. e. 643-623, Napata, Nubia, egyptsearch.com)

 

A somogyi tanító tábla továbbmegy, Nimród/Ménrót fiaként Hunor és Magor/Magar mellett Bor-t is feltünteti. Úgy tűnik, a magyar történelem útvesztőjében Bornak Nimródtól való leszármazása mára elsikkadt, holott Thuróczy Álmos őseinek felsorolásában Kusfia Ménrót fiaként Hunort és Bort említi. (Magort nem!)

  kep.jpg

A somogyi tanító tábla egyik rovásfelirata: Ménrótfi : Bor : Hunor : Magor:[5]

 

A krónikák emlékezete alapján teljességgel elfogadandó, hogy a magyarság ősapja Nimród volt, így minden más állítást vissza lehet és kell utasítani, még akkor is, ha a hivatalosított nyelv- és történelemtudomány az ellenkezőjét állítja.

Mindez nem jelenti azt, hogy Nimródnak csak a magyarokig előrenyúló vérvonala élhetett tovább, hiszen Ankiszán kívül még más meg nem nevezett asszonyától, ágyasától is származhattak életerős kusita, szkítafajú népek.

 

korongos_pardus.jpg

  1. Sirburlaki (Lagas) sumir város védistenének jelképe a napkorongos párducfej (Toscanne, Paul: Les idéogrammes cunéiformes, Ernst, Leroux, Paris, 1908. 93. p.)

A régiségben szinte minden személynek, lett légyen isten, félisten vagy ember, beszélő neve volt. Nimród ékiratos nevének jelentése, „a napisten párducfia”.[6] Másik neve, a krónikákban felbukkanó Nemroth csak és kizárólag magyarul értelmezhető. Ezt külön történettel maga a Biblia támasztja alá[7], hiszen a még meg nem született Nimródot Noé nem átkozhatta meg, ezért lett „nem rótt”, rovott, átkozott.

 Nimród asszonyának, AN.KI.SZÁ-nak a Tarih-i Üngürüszben említett neve is beszélő név lehet. Előrebocsátva, hogy latin betűs nevet nem helyes ékírással, ill. vonalas írással értelmezni. Csak találgatni lehet, hogy a megfejtés kulcsa, az eredeti íráskép milyen volt, mit jelentett.  Fenntartva a tévedés lehetőségét, mégis érdekesnek tűnhet a megfejtés, hisz megerősítheti meg a magyar krónikák történeteit, esetleg valami titokra is fényt deríthet.  

ankisza.jpg

4.  Az AN.KI.SzA név megfejtése feltételesen hozzárendelt ékjelek alapján

 

 

Összeolvasva: Az „ég ajándékozta teremtmény”. Szép magyar kifejezéssel: „istenadta teremtés”.[8]

Tehát Nimród asszonyát, Ankiszát, az ég küldte, az isten adta. Ez helyénvaló, hiszen maga Nimród is istenszemély, a Napisten párducfia; úgy járja, hogy az asszonya is az legyen.

 182.jpg

5. Kapuvári mátkapár (netfolk.blog.hu)

 

A nevükből ítélve Nimródot és Ankiszát a Teremtő Isten választotta a magyarság ősszüléinek. Népünk ezért elpusztíthatatlan. Őseitől a világ végezetéig kitartó erőt kapott, örökölt.  Így esik, hogy minden nehézség, a haza földjére ácsingózó idegen ármány, gonoszság dacára a magyarság él, van és lesz, s  őrzi  Isten adta hazáját, a Kárpát-medencét. S az ideig-óráig idegen kézre került országrészeit  Isten segedelmével,  anyanyelve összetartó erejének védelmében  erős akarattal  visszaveszi.

A magyar nyelv a „teremtés” kifejezést nem csupán „létrehozás”, hanem ősibb értelemben, személyre vonatkozóan is megőrizte. Vas-megyében az idősebbek takaros fehérszemélyt látván, így mondják: „Minő teremtés! Helyre kis teremtés! Ez azt jelenti, hogy az asszony, a lány szemrevaló, csinos, testileg-lelkileg tiszta, amilyen egy magyar asszonynak lennie kell.

 babel_torna_1370.jpg 

  1. Bábel tornyának építése (miniatura, 1350-1375, Hochschul- u.Landesbibliothek, Fulda, In: Rudolf von Ems: Weltchronik, Böhmen, Prag, No.3.)

 

A Biblia közli Nimródról, hogy hatalmas vadász és városalapító volt. Más források meg erőteljesen kihangsúlyozzák, hogy ő volt a bábeli torony építtetője. Az ókori görög írások, az etiópiai és a mexikói feljegyzések, hagyományok egyöntetűen állítják, hogy Nimród, az óriás azért állt neki a toronyépítésnek, hogy az emberek behúzódva megmeneküljenek egy újabb áradattól: „… az özönvíz utáni kétszázegyedik esztendőben egész rokonságával együtt…kezdte a tornyot építeni, az új özönvíztől való féltében, ha történetesen megismétlődnék az özönvíz, a toronyba menekülve elkerülhesse az Úr bosszuló ítéletét[9] „És azon torony négy szögre emelkedett; széle egyik szegletétől a másikig tizenötezer lépés, hossza ugyanannyi volt, magassága még nem volt bevégezve, …a hold köréig, mellyet az özönvíz fel nem ért, fel kellett volna emelve lennie…. Vala pedig helyezve Nubia és Egyiptom közzé…”[10] Kézai szerint tehát e torony nem Mezopotámiában, hanem Núbiában, az afrikai kusok földjén volt.[11]

noe_barkkaja.jpg  

  1. Noé és a családja a bárkában (Adamantia’s art ikon, Koninklijke Bibliothek, Hága, Hollandia, kb.nl)

 

A Vízözönt Noé családja, a felesége, a bárka kormányosa és az áradat előtt született három fia, Sém, Kám, és Jáfet és a feleségeik élték túl[12]. Az utódaik népesítették be a földet. A Biblia valójában a Közel-Kelet túlélőiről beszél, ám a néphagyományok a világ más részein, Európában, Dél- és Észak Amerikában, Dél-Ázsiában, sőt Afrikában is tudnak megmenekült embercsoportokról.[13] A Vízözön előtti fejlett műveltség semmivé lett, ám a túlélők mindegyike, ha nem is egyetemes, de némi mesterségbeli tudás-foszlány birtokában lehetett, bizonyára volt köztük ács, téglavető stb. stb. Sok mesterséget újra kellett tanulni, tapasztalni, hogy újra megvessék a lábukat a földön. Nimród az építkezéshez a rokonságán kívül összegyűjthette az Özönvízből megmenekült embercsoportokat (mesterségeket!), hiszen szüksége lehetett szakemberekre, földmérőkre, mérnökökre stb. A forrásokban említett isteni haragon túl a toronyépítés félbehagyását, leomlását az építők tarkasága, soknemzetisége okozhatta.

Ennek nyoma ellenkező előjellel fellelhető a Bibliában:„… az Úr leszállt, hogy megnézze… a tornyot, amit az emberek építettek. Így szól:’...egy népet alkotnak, egy nyelvet beszélnek… Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondolják. Ezért szálljunk le és zavarjuk össze a nyelvüket, hogy senki se értse a másik nyelvét.’ Az Úr tehát szétszórta őket onnét az egész földön, s abba kellett hagyniuk a város (sic!) építését.”

 800px-antre_de_la_sybille.jpg

  1. Sybilla jósbarlangjának (Cumae, Olaszország)

 

A szübillai jóslat szerint a torony leomlásakor az emberek egymásnak estek, s e veszekedés során változott meg a nyelvük. Míg az építkezés folyt a „tolmácsok” összpontosíthatták a munkára az embereket, utána már mindenik a saját anyanyelvén pörlekedett: „Midőn a tornyot építették… azonos volt nyelvük és fel akartak emelkedni a csillagos égig. A halhatatlanok legott hatalmas szelet gerjesztettek, és a vihar ledöntötte a nagy tornyot, és a halandók egymás ellen támadtak... Amint a torony ledőlt az emberek nyelve érthetetlenné lőn, az egész föld újra megtelt halandókkal, tíz királyságba széledtek szét, mivelhogy mióta az áradat a korai emberekre tört, a beszélő embereknek tíz neme lett …”[14]

E jóslat elárulja, hogy a Vízözön után elegendő volt kétszáz év, hogy az egymástól elszigetelten élő emberek nyelve tízfele ágazzon, s egymás számára érthetetlenné váljon.

Összefoglalva:

A Vízözön megváltoztatta a Föld arculatát. Sosemvolt tengerek keletkeztek, folyók szakadtak ki belőlük, mocsarak, sivatagok jöttek létre. Emiatt a túlélő embercsoportok közt szinte megszűnt a közvetlen érintkezés, így a nyelvük is eltávolodott egymástól. Valami olyan különbség lehetett köztük, mint Dante felléptéig a középkori itáliai nyelvjárások között, vagy mint a svájci és az észak-német közt volt. Ám a műveltebbek még megértethették egymás szavát. Nimród ezt kihasználva csődítette össze a világból a kétkezi munkásokat, a mesterembereket. Az ősi és az új nyelvet egyaránt beszélők fogták munkára a toronyépítők tízezreit. A torony leomlott, orkán, szélvihar dönthette romba, talán földrengés is hozzásegíthetett. S ahogy a nagy katasztrófák idején lenni szokott, az ottlevők a torony leomlását Isten haragjának tudva be féltükben egymásra támadtak, majd szétszéledve, ki-ki a saját földjére vándorolt.

Bábel tornyának emléke fennmaradt a görögöknél, mesélik az örmények, az etiópok, még a mexikói saga is, szól róla. Ez azt jelenti, hogy Nimród valóban mindenünnen összehívatta az embereket, akik Isten haragjaként vitték magukkal, és terjesztették el az égigérő torony összeomlásának történetét.

Moses, Chorenei örmény történetíró vízözön után Babilon megalapítását a föld első királyának Nimródnak tulajdonította, aki a kudarcos toronyépítés után Ethiópából  Kháldeába vándorolt, és hatalmas királyságot hozott létre: „Birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh (=Uruk), Akkád és Kálnéh[15] volt a Sineár földjén. E földről ment aztán Asszíriába, és építé Ninivét, Rekhoboth városát és Kaláht[16].

 795px-pieter_bruegel_the_elder_the_tower_of_babel_wga3408.jpg

  1. Bábel tornya (Pieter Brueghel, 1563, Museum Boijmans Van Beunngen, Rotterdam)

 

[1]A szkíták három elnevezése.

[2] Flavius, Josephus: Antiquitis, I.6. 2.

[3] Thuróczy János: A magyarok krónikája, Európa Kvk. Bp. 1980. 72. p.

[4] A magyarok története/Tárih-i Üngürüsz, II. Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus, Clevland,Ohio, 1988.4.p.

[5] Marton Veronika: A somogyi rovásírásos kövek, Matrona, Győr, 2008.57. p.

[6] Ld. a cikksorozat II. részét,

[7] Ld. a cikksorozat I. részét.

[8] A fenti megfejtésen kívül az önálló szavaknak, kifejezéseknek felfogandó latin betűs szótagokhoz rendelhető jelek más fordítást is lehetővé tesznek. Pl. Az ég ereje által termékennyé tett úrnő. Ám, ez sem mond ellent az alapgondolatnak, hogy Ankiszát az ég küldte, jelölte ki Nimród asszonyává.

[9] Thuróczy János: A magyarok krónikája, Európa Kvk., Bp. 1980., 14. p.

[10] Kézai Simon mester magyar krónikája, kiadja Ráth Mór, Pest, 1862. 6. p.

[11] A leírás a piramisokat idézi, a mezopotámiai zikkuratokat, s a világ négy táján mindenféle piramis-szerű építményt. Úgy tűnik, a régi időkben nagyon elterjedt, s bizonyára Nimród tornyáról mintázták.

[12] Szent Biblia, Genezis. 10, 8-12

[13] Marton Veronika: Világkatasztrófák, Matrona, Győr, 2011., 107-116. pp.

[14]  Kautzsch, Emil: Die Apokryphen und Pseudepigraphen des Alten Testaments, Verlag von Mohr, Tübingen, 1900. 187. p.

[15] Kálneh, a régi Nippur. In: Jeremias: Das Alte Testament im Lichte des Alten Orient, Hinrichsche Buchhandlung, Leipzig, 1904. 164. p.

[16] Szent Biblia, Mózes, I. 10.