Novemberi előadásaim:

A Vízözön előtti világok

Székesfehérvár - november 27.kedd,18.00-20.00

Mikszáth  Kálmán u. 25. (Királykút-Emlékház)

Budapest - november 29. csütörtök, 18.00-20.00

XII. Böszörményi út 24. (az Erste Bank épületében levő előadóterem).  Az előadás ingyenes.

Az előadás ismertetése:

A föníciai Sanchoniathon, az egyiptomi Manethon továbbá a Biblia beszámol a földi világok keletkezéséről és a pusztulásáról. A földi műveltségeknek időről-időre tűzözön, szélözön, vízözön vetett véget. Ám minden alkalommal néhány túlélőnek sikerült továbbvinnie az emberi fajt, és megmentenie az élővilágot. A mai ember általában csak a legutóbbi Vízözönről tud, holott az emberiség emlékezete, a mitológiák többről is beszámolnak.

Előadás

A Vízözön előtti világok

Helyszín:   Székesfehérvár,  Mikszáth Kálmán u. 25.

(Királykút Emlékház)

Új időpont:    2012. november 27., 18.00 – 21.00.

Ismertetés: A föníciai Sanchoniathon, az egyiptomi Manethon és a Biblia beszámol a földi világok keletkezéséről és a pusztulásáról. A földi műveltségeknek időről-időre tűzözön, szélözön, vízözön vetett véget. Ám minden alkalommal néhány túlélőnek sikerült továbbvinnie az emberi fajt, és megmentenie az élővilágot. A mai ember általában csak a legutóbbi Vízözönről tud, holott az emberiség emlékezete, a mitológiák többről is beszámolnak.

Cím:          A somogyi tanító tábla rovásjelei

Helyszín:   Zseliz / Zeliezovce, Felvidék / Szlovákia

Magyar Ház (Schubert Múzeum mellett)

Meghívó:    Magyar Hagyaték c. rendezvény

Palóc Társaság / Rákóczi Szövetség Baráti Társaság

Időpont:      2012. szept. 22. szombat, 10.00-12.00

Ismertetés: A 2000-ban előkerült a rovásírást oktató un. Somogyi Tanító Tábla rovásjeleinek bemutatása. A tábla szövege a rajta levő írt keltezés alapján 1576-ban íródott. Nemcsak a rovásírást tanította, hanem mitológiai ismereteket is adott; tehát mindazt, amit a korabeli magyar embernek tudni kellett, és kellene tudnia ma is.

Szeptemberi előadások:

Cím:       A Vízözön előtti világok

Helyszín: Békásmegyeri Közösségi Ház / Kerecsenfészek

Budapest, III. Csobánka tér 5.

Időpont:  2012. szept. 16., vasárnap, 15.00-17.00

Ismertetés: Az ókori föníciai és az egyiptomi történetírók munkái alapján a vetített képes előadás bemutatja a legutóbbi Vízözön előtti világokat. A teremtéstől kezdődően mindenik egy-egy katasztrófával ért véget. Néhány megmaradt ember vitte tovább az életet, és teremtette meg az újabb, az előző műveltségek töredékeire épült világokat, s utoljára a miénket is.

Előadásaim

18 vetített képes előadás

Felkérésre

Különféle szervezetek, műv. intézmények, táborok, külországi magyar közösségek meghívására az alábbi őstörténeti előadásokkal állok a rendelkezésükre

Eddig 18 vetített képes, főleg sumir és magyar őstörténeti témájú előadást állítottam össze. Az alábbiakban olvasható az eladások címe és rövid tartalma.  Érdeklődés esetén szívesen állok a rendelkezésükre. Előzetes megbeszélés és egyeztetés a 06/20-235-6244-es telefonszámon vagy a kalitum [et] gmail [pont] com e-mail címen.

(Minden előadásra mikrofont, esetleg projektort kérnék!
Időtartam: kb 2-2 óra.)

1. A sumiroktól a magyarokig: Az 5000 évvel ezelőtt élt sumir, azaz káld-sumir nép  tárgyi és szellemi emlékei az Őrvidéktől (Nyugat-Dunántúl) a Székelyföldig továbbélnek a magyar nép hagyományaiban és emlékezetében. Az előadás sok-sok vetített képpel és írásmutatvánnyal bizonyítja be, támasztja alá a két nép közötti művelődési kapcsolatot, és az egyenesági leszármazást. Rámutat arra, miért tűnt el a magyar nép tanult ismereteiből e szkítafajú népre vonatkozó minden adat, s miért hangsúlyozzák az utánuk következő, őket kiirtó szemita-babiloni-asszír népre vonatkozó ismereteket.

2. A káldeai teremtésmítosz (Enuma elis): Az ékiratos teremtés-mítosz a Naprendszerünk keletkezéséről szóló csillagászati leírás. A bibliai teremtés-történetétől eltérően bemutatja a bolygók keletkezését, miként került a Föld és a Nap a jelenlegi helyére, miként jött létre a bolygók mai rendje, sl milyen kapcsolat van a Naprendszer és a Magyar Szent Korona között.

3. A vízözön és a Gilgames-eposz: A Gilgames eposznak nem szerves része a régebbi hagyományokon alapuló vízözön-történet. A vízözön létrejöttének okai, továbbá a Gilgames eposz előtti vízözön-történetek ismertetése és egybevetése.

4. A káld-sumir istenek: A káld-sumir istenhit. A káld-sumir bolygóistenek továbbélése az akkád-asszír korban és a magyar nép hitvilágában.

5. Nimród, a magyarok és a hunok őse: A magyar krónikák és népünk hite szerint a Nimród, vagyis Nemroth volt a magyarok és a hunok ősapja. A magyarság eredete a vízözönig nyúlik vissza. Az előadás részletezi a bibliai Nimród eredetét, s az apokrif iratok alapján bizonyítja, hogy a krónikaírók állítása igaz, s valóban jogos a magyarok ősének tartani Nimródot.

6. A sumir társadalom – sumir törvények: A világ a Hammurabi-féle törvényeknél régebbi sumir törvénykönyek, szabadságlevelek, uralkodói rendeletek ismertetése és a Corpus Iuiris Hingarici-vel való egybevetése.

7. A sumir Bau és a magyar Boldogasszony: A sumir Bau istennő és a magyar Boldogasszony azonosságának bizonyítása.

8. A napkeleti népek története a pecsételők és pecséthengerek tükrében: A mitológiai és világi tárgyú pecsételők és pecséthengerek képei és szövegei hű képet nyújtanak a Mezopotámia népeinek történetéről.

9. Az írás története – a fogalomírástól a rovásírásig: Az első közlésformák, továbbá az írás kialakulásának bemutatása. Az előadás keresztül kitér arra, miként alakult ki a fogalom-, a szótag- és a betűírás. Végül néhány példán keresztül bemutatja miként lehet a mezopotámiai ékírásból a latin betűkkel írt magyar szavakat levezetni és ezzel bizonyítani a káld-sumir és a magyar nyelv egyenesági leszármazását.

10. A somogyi táltoskövek:1999-ben Kaposvárt felbukkant un. Csepregi-féle rovásírásos köveken levő szövegek megfejtésének ismertetése. A gyűjteményhez tartozó XVI. századi palatáblán teljes rovás ábécé, továbbá a korabeli magyarok számára fontos ismeretek olvashatóak. A köveken levő szöveg egyrészt kiegészíti a palatáblán közölt ismereteket, másrészt a belső Naprendszer keletkezését mutatja be. Végül beszámol a XIX. század elején írt un. halasi rovásírásos pásztorbotokról.

11. Az I. András korabeli imák, I-II. rész (2-2 óra): Toldi Ferenc irodalomtörténész 10 éves „kampánya” alapján hamisnak nyilvánították, bár a korabeli papír-, tinta- és
szövegvizsgálatok alapján valódinak bizonyult az első magyar nyelvemlék, az 1046-ból származó imák. Az eredetije a Széchényi könyvtárban van.

1. rész: Magyarország első elárultatása – A 955. évi Lech mezei csatavesztés és utóhatása, a magyarság erőszakos térítése.

2. rész: Az első magyar nyelvemlék – A Halotti beszédnél kb. 150 évvel szöveg Vata, a magyarok függetlenségéért küzdő szabadságharcos imába foglalt megátkozása. Az előadás bemutatja a szöveg történelmi hátterét.

12. Kőrösi Csoma Sándor megkövetése: Miért halt meg Kőrösi? Kiknek állt érdekében az elhallgattatása?

13. Jaj, a legyőzöttnek! (Trianon, 1920. június 4.): A trianoni békediktátum előzményei. Ami a kulisszák mögött történt.

14. Emlékképek Badiny Jós Ferencről: Kevés szó esik mostanában a 2007. tavaszán Budapesten elhunyt sumerológia nagy öregjéről, prof. Badiny Jós Ferencről, pedig neki és az emgráns-társainak köszönhetjük, hogy újra sikerült feleleveníteni a világszerte ismert csak a magyarság elől mélyen titkolt ókori káld-sumir nép művelődéstörténeti kapcsolatát. Az előadás röviden bemutatja az életét, az emigráció-beli és a hazatelepedése utáni munkásságát.

15. Piramisok a nagyvilágban: A világ számtalan helyén vannak piramisok. Léteznek olyanok is, amelyekről keveset tudunk. A magyar krónikák szerint pl. a szudáni piramisok egyike volt Bábel tornya. Az előadás foglalkozik a boszniai piramisokkal, bemutatja a kínai, a japán és nem utolsósorban a Mars-piramist.

16. A pártusok és a Pártus Birodalom: Az Iráni felföldön a Kr.e. 248-Kr.u. 227 a pártusok hatalmas birodalmat hoztak létre. A „sivatag lovagjai” több évszázadig ellenálltak a római hódításnak, mígnem belső lázadás okozta a bukásukat. A perzsa szasszanidák elől többek között a szkítákhoz menekültek, több nemzetségük a barkók, a matyók, a gányók, és a tahók csatlakozott a honfoglaló magyarsághoz.

17. Miként jött létre a finnugrizmus?: A finnugrizmus kialakulása a XVI. században kezdődött, s az 1848-49-es szabadságharc után osztrák részről erőteljes kampány indult az elfogadtatásáért. Hiába nemzeti érzelmű magyar tudósok, az 1867-es kiegyezéstől hivatalosan elfogadott lett.

18. Az elhallgatott nemzeti irodalmunk: Az általános- és a középiskolai tananyagból szándékosan kihagyott, a magyar nemzet jövőjéért aggódó írók-költők munkásságának bemutatása (Kuthy Lajos, Tormay Cecil, Sajó Sándor stb.)

Kedves Barátaim, Olvasóim!

Április 23. Budapest, április 28. Eger

Időpont: 2012. április 23. hétfő, 17:00 -19:00-ig

Cím: A Gilgames-eposz és a vízözön

Helyszín: Magyarok Háza, Budapest V. kerület, Semmelweis u. 1-3. I. em., Bartók-terem

----------------------------------------------------------------------------------------------------

Időpont: 2012. április 28. szombat, 10:00 -14:00-ig

Cím: A sumiroktól a magyarokig és a Világ keletkezése az ékiratok szerint

Helyszín: Atilla Király Népfőiskola, Eger, Dobó István tér 6., Szent Hedvig Leánykollégium

----------------------------------------------------------------------------------------------------

Május 7. Budapest, május 9. Mohács)

Időpont: 2012. május 7. hétfő, 17:00 -19:00-ig

Cím: Nimród, a magyarok és a hunok őse

Helyszín: Magyarok Háza, Budapest V. kerület, Semmelweis u. 1-3. I. em., Bartók-terem

A káld-sumir nép eredete

Az emberi települések kb. kétmillió esztendeje Afrika közepén, a mai Olduwai szakadéknál alakultak ki, és onnan származtak szét a világba. Szétvándorlásuk egyik állomása Buda-Várhegy és Vértesszőlős, de eljutottak a mai Irán területén keresztül Indiába, sőt Kínába is. A vértesszőlősi leletek említése, szinte minden nagyközönségnek szánt ismeretterjesztő műből kimaradt, annak ellenére, hogy sarkalatos pontot jelentett az ember fejlődésének folyamatában. A szakmunkák az ősember „szabványosított mértékének” azt a neandervölgyi ősembert tartják, … [,amelyik] … elterjedtségének (Bükk, Irak, Németország, stb.) dacára, valamely okból „evolúciós zsákutcát jelentett”[1], életképtelen volt,  míg a vértesszőlősi erős és életképes.

1. Samu, a vértesszőlősi előember koponyacsontja

A vértesszőlősi előember és más földrajzi területen élt társainak a nyomai az egész világon megtalálhatóak - írja Vértes László régész az 1969-ban megjelent Kavics-ösvény c. munkájában. Ezzel nem kevesebbet állít, minthogy a Kárpát-medencei ember-előd világszerte elterjedt. Könyve inkább ismeretterjesztő, mint tudományos, mégis a lelőhelyekhez való utazás, továbbá a régészeti feltárások könnyed bemutatása közé becsempészi a korabeli tudósok által 450-400 ezer évesnek tartott vértesszőlősi előemberről szóló, pontos, tárgyilagos, szakszerű leírást, amely ma már szinte szóba sem kerül.

A külföldi és magyar szakmunkák javarésze a hazai ősemberi maradványokat szinte nem is említik, arról sem igen szólnak, hogy a vértesszőlősi előember leszármazottjai folyamatosan a Kárpát-medencében éltek, arról is hallgatnak, hogy a történelemelőtti Közel-Kelet és a Kárpát medence lakói között valamiféle „közlekedés” lett volna. Pedig úgy tűnik, hogy, mind az őskorban, mind az ókorban a Kárpát-medencéből időről-időre, lüktetésszerűen embercsoportok vándoroltak el és vissza.  Krantz amerikai antropológus „Az európai nyelvek földrajzi kialakulása” c könyvében írja, hogy „a Kárpát medencét Afganisztánból származó pásztorok népesítették be cca. 8500 évvel ezelőtt”[2], és innen vándoroltak a dél-orosz sztyeppékre, a Balkánon át Anatólia felé...

2. Leopárdok (Catal Hüyük, Törökország)

Kr. e. 8000-5500 között, az átmeneti kőkorban az ókori Közel-Keleten az ősember már felhagyott gyűjtögető, halászó-vadászó életmódjával és áttért a vadászó-nomád életmódra. Ez az un. „neolitikus forradalom” nem hirtelen változást, hanem több évezredig tartó fejlődési folyamatot eredményezett. Kialakultak az első települések. A korábbi vadászok földet műveltek, állatokat háziasítottak, gabonát termesztettek, kezdetleges kereskedelmet folytattak. Nyomaikat[3], többek közt három régészeti lelőhelyen, Jarmoban, Jerikóban és Catal Hüyükben  tárták fel. A szakirodalom e települések korát illetően nem egységes. Jarmo a legkorábbi,  mégis Jerikót tartják régebbinek. Minden időrendi felsorolásban (már ahol megemlítik!) Jarmo az első, utána Jerikó, végül Catal Hüyük.

Az első, az un. kerámia-kor előtti települést Jarmot az iraki Kirkuktól délre tárták fel. Itt „nemcsak a háziasított gabonafajtákat, (tönkebúza, árpa, borsó, lencse), hanem azok átmeneti formáit is sikerült azonosítani”[4]. Ez a legkorábbi település, melynek lakossága földműveléssel foglalkozott. Az ásatásokon a Kr. e. VII. évezredből való kőedényeket, égetetlen agyagból készített női szobrocskákat, téglákat stb. is találtak.

Jerikó a mai Izrael területén van, lakói akkor még bizonyíthatóan a később szkítának nevezett népcsoporthoz tartoztak. Az átmeneti és a csiszolt kőkorszakban még hírük-hamvuk sem volt itt a sémita, közelebbről a zsidó népességnek. A sémita-amorita bevándorlás néhány évezreddel később, a Kr. e. III. évezred végén kezdődött, és a Krisztus utáni évszázadokra már teljesen kiszorítják a szkítafajú őslakosságot.

A Kr. e. V. évezredben a szociális és a kulturális fejlődés elérte Észak-Irakot. Egy Halaf nevű kőkori településről nevezték el az egész műveltséget. A lakosság gabonatermesztéssel, állattartással foglalkozott, már szentélyt is épített… A korai falu magja az istenháza, vagyis a kezdetleges szentély lehetett, ami maga után vonta a papi hivatás kialakulását.

„A halafi parasztok egész Dél-Mezopotámiáig (Babilonig) terjeszkedtek…”[5] Ez a későbbi sumir civilizácó kezdetének kora. Tárgyi emlékeik megtalálhatóak még Lagas (Sirburlaki), Eridu, Ur és Fara (Suruppak) legalsó ásatási rétegeiben is.

A Kr. e. IV. évezredben végére megjelennek a rézeszközök. Rézlelőhelyek ekkor csak Mezopotámiát északról körülvevő hegyekben és a Kárpát-medencében voltak, ezért csak e két területen lehet rézkorról beszélni. A réz, ill. a réztárgyak máshova csak kereskedéssel jutottak el.

3. Mezopotámia térképe

A régészeti leletek tanúsága szerint a mezopotámiai népesség legalább három, a történelmi korokban szkítának tartott területről vándorolt be, és hozta létre az általunk sumirnak (=káld-sumir) nevezett magasműveltséget.

A vízözön előtt, a történelemelőtti időkben a Kaspi-Aral térségből” az észak-iráni Lurisztánon át Halaf-kori emberek érkeztek a Folyamközbe. Emlékeik a paticsfalból készült, döngölt padlójú kunyhók maradványai, agyagból tapasztott vagy téglából rakott tűzhelyek, festett kerámia-edények, színes festésű kerámia szobrocskák, különféle háztartási eszközök, kézzel formált üvegpaszta ékszerek[6] a mezopotámiai Ur városától kb. 6 km-re levő al-Ubaid dombból kerültek elő. A lelőhely neve után e műveltséget al-Ubaid-nak nevezik. A Közel- Keleten számos helyén, pl. a turkesztáni Anauban, az elamita Susában (=Irán) találtak hasonló típusú leleteket, edényeket, szobrocskákat, pecsételőket.

E népesség nagy területen élt, egyes csoportjai túlélték a vízözönt, hiszen a felsőbb művelődési rétegekben is megtalálták a nyomaikat. A lakosság a vízözön után is ugyanazon városban, városállamban élt. A városokat egymástól elválasztó vizenyős területeknek köszönhetően nem nagy birodalom, hanem kisebb városállamok jöttek létre. Ez szokássá merevült és a káld-sumir kor végéig megmaradt. A nagyobb államalakulatokat majd a sémita népek szervezik meg.

2.  A vízözön után a Kaspi tenger környéki „Arattából” (=később Chorezm) Elamon keresztül érkezett az un. uruki- népcsoport. Egyik központja Uruk, vagyis a bibliai Erek (=Warka), az „örök város”, Gilgames városa volt. A kb. Kr. e. 3300 körüli épületmaradványok, szerszámok, szobrocskák, edények, lepecsételt tárolóedények, pecsételők, pecséthengerek, továbbá a történelmi kor kezdetét (Kr. e. 3200 körül) jelentő írásos emlékek, a vonalas jelekkel írt különféle tartalmú agyagtáblák a hatalmas templomépület maradványai közül kerültek elő. Hasonlóak kerültek elő Szíriában és Iránban is.

4. Káld-sumir parasztok (Ninhursag-templom, Kr. 3400 körül, al-Ubaid domb, Irak)

Az al-Ubaid kort és az Uruk kort a szakemberek nem választják el élesen egymástól, ezért eléggé nehéz meghúzni köztük a határvonalat.[7]

Urukban tizennyolc különféle korra datált, egymásra épült  művelődési réteget, település-maradványt tártak fel. E rétegek közül a legalsók a halafiak, a későbbiek az urukiak, a legfelső pedig a Djemdet Nasr kori emberek nyomait őrzik. Ezért a XX. században a Mezopotámia-szerte előkerült leleteket az Urukban talált, római számmal jelzett rétegek valamelyikéhez kezdték sorolni.

Ez nagyon szellemes megoldás, mert a laikusok számára csak Uruk neve jelentett valamit, és csak a szakemberek tudták, melyik korábbi lelőhely nevét takarják a római számok. Ezen átszámozás alkalmat adott arra, hogy egyes régi lelőhelyek nevét eltüntessék. Persze nem minden esetben.

A Tell-Ubaid dombban előkerült leletekhez hasonlóakat találtak az Uruk XVIII-XV. rétegben, ennek ellenére az eredeti Ubaid elnevezést megtartották. A közbülső uruki rétegek leletei valóban Urukhoz kötődtek, azaz Uruk-koriak voltak.

5. Amulett (Uruk/Jemdet Nasr kor, Kr. e. 3300-2900)

A legfelső, Uruk III-I. rétegben pedig a Djemdet-nasr dombban talált leletekhez hasonló emlékekre leltek. Az igényesebb szakmunkákon kívül, szinte minden mostani népszerűsítő könyv, kiadvány, album elfelejti közölni az első leletek felbukkanásának helyét, a Djemdet-Nasr dombot, amelyről a XIX. században egy egész műveltséget neveztek el.

Vajon miért?

3. A Djemdet-Nasr népcsoport a Balkánon keresztül Erdélyből jött.

A Kárpát medencei népesség nyomait, gazdag kerámialeleteket, Bagdadtól délkeletre a Djemdet Nasr dombocskában találták meg. E dombról nevezték el e korai történelmi időszakot (Kr. e. 2900-2700) Djemdet Nasr kornak. E korban jöttek létre az első városias települések, és az ellátásukat biztosító mezőgazdasági peremterületekkel együtt a városállamok, és alakult ki az írás.

A fentieket alátámasztja Torma Zsófiának, a XIX. században Erdélyben élt régésznő megállapítása: „Tordos leletein ekkor fölismerém Babylon-Chaldaea kulturelemeiből keletkezett s az egyiptomi művészettel együtt Syriában tovább fejlődött azon művelődést, a mely hasonló volt Trója thrákjainak kulturájával s a melyet Dáciában meg nem előzött az eddigi régészek által ismert gall-kelta, pelásg-görög és etrusk-római kultúra.

Babylon ős népe – ékírásos feliratai szerint – a turáni fajhoz tartozó sumer-akkád nép volt… innen olvadhatott a magyar nyelvbe, mint ezt Sayou francia assyrológus észrevette – több… akkád-féle elem ”[8]

Torma Zsófia a tordosi kerámialeletek és a mezopotámiai, azon belül Djemdet Nasr kori emlékek hasonlatosságát és folytonosságát állapította meg, és az erdélyieket a mezopotámiaknál régebbinek és elsődlegesebbnek tartotta. S valóban az erdélyi leletek, pl. a mindenki által ismert Tatárlaki-amulettek is rendkívüli módon hasonlítanak a Djemdet-Nasr kori nép emlékeihez, csak éppen 12-14 évszázaddal idősebbek.

6. Alabástrom tál (Jemdet Nasr-kor, Kr. e. 2800 körül)

Az előzőekből kiderült, hogy a Kárpát medencéből való vértesszőlősi típusú, életképes előember utódai eljutottak Mezopotámiáig. Úgy tűnik, a halafiakon keresztül némi közük volt az al-Ubaid-i őslakossághoz, akikhez a Kaspi-Aral térségből származó uruki, majd a Kárpát medencéből bevándorolt Djemdet-Nasr népesség hozta létre a mindmáig ható sumir, illetve káld-sumir kultúrát. Leleteik tanúsítják, hogy mindhárom népcsoport lakossága (al-Ubaid, Uruk és Djemdet Nasr) a szkíták elődeihez, az un. előszkítákhoz tartozott.

A szakirodalom szerint a káld-sumir nép eredete és nyelvi hovatartozása ismeretlen, pedig már a XIX. században több, az ékírás megfejtésével foglalkozó tudós, a francia Francois Lenormant, Jules Oppert, az angol George Rawlinson, Edward Hincks, továbbá a német Fritz Hommel és Friedrich Delitzsch stb. nyelvi tényekkel támasztotta alá, hogy a sumir nép fajilag a szkítasághoz tartozott, nyelve az ural-altáji nyelvcsaládba, ahova a magyar. A magyar nyelvet mindegyik a sumir nyelv egyenesági leszármazottjának tartotta. Ezt a megfejtett ékiratos szövegek teljes mértékben igazolták.

A sumir városállamok vallási szempontból a nippuri Ékurhoz, Enlil főisten templomához, a korabeli vallási központhoz tartoztak, bár minden városnak megvoltak a maguk helyi istenei és kultuszhelyei.

A XIX. században a sumirokat még akkádnak mondták, később csúszott át ez elnevezés a bevándorló sémita népcsoportra.

A Djemdet Nasr dombban, majd az uruki, az uri, a suzai és más lelőhelyen előkerült hasonló kerámialeletek között nemcsak rendkívül díszes, figurálisan formált, szoborszerű kerámiaedények, madárfejű, emberalakú szobrocskák voltak, hanem gazdagon díszített pecséthengerek is.

Az Uruk IV.[9]rétegben és a suzai fellegvárban feltárt XVIII. ásatási rétegből számos pecséthenger került elő. A hely között levő távolság ellenére az élethűen ábrázolt állat- és emberalakok, kultikus tárgyak és munkaeszközök és építmények stílusjegyei meglepően hasonlóak.

A kor és a stílusa ugyanaz, mint a mezopotámiai Djemdet Nasr dombban talált leleteké. Eszerint az elamita Suza és Mezopotámia népessége nemcsak ugyanazon kultúrkörhöz tartozott, hanem kezdetben azonos is lehetett. A népesség felhígulása és keveredése, a korszak végén, a sémiták Mezopotámiába való fokozatos beáramlásával kezdődik.

A rézkor végére Mezopotámiában három népcsoport összeolvadásából létrejött káld-sumir[10] nép hozta létre azt a magaskultúrát, melynek ékírásos jeleivel Kr. e. 3500 körül kezdődik az írott forrásokra támaszkodó történelem.”[11]

7. Beszolgáltatási tábla-Vonalas írás (Jemdet-nasr kor)

[1] Renfrew i. m. 157. p.

[2] Imre Kálmán i. m. 39. p. Hivatkozás Krantz, Grover S.: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása (ford. Imre Kálmán), Magánkiadás, 2000. Budapest, 197-198. pp.

[3] A szakirodalom e települések korát illetően nem egységes. Jarmóhoz kötődik a legkorábbi földművelés és állattenyésztés, mégis Jerikót tartják régebbinek. Minden időrendi felsorolásban (már ahol megemlítik!) Jarmó van az első helyen, utána Jerikó, végül Catal Hüyük. (MV)

[4] Renfrew, Colin – Bahn, Paul i. m. 264. p.

[5] Childe i. m. 34. p.

[6] Woolley, Leonard sir : Ur in Chaldea, Brockhaus, Wiesbaden, 1956. 35-37. pp.

[7] Brentjes i. m. 72-73. pp.

[8] Torma Zsófia: Hazánk népe ősmythosának maradványai, 1-11 pp.  [Torma Zsófia cikke, feltehetően valamelyik XIX. századi magyarországi tudományos folyóiratban jelent meg feltehetően 1894-után, mert ezen évszámra hivatkozik cikkében.  A bekötött 11 oldalon semmiféle kiadási adat nincs! A papír és a betűforma a XIX. századra utal. (MV)

[9] Az al-ubaidi kultúrából az urukiba való átmeneti szakasz (MV)

[10] A sumirnak nevezett kultúrát és a területét a régi források, pl. Berossos, káldnak nevezi. Mivel a szakirodalomban a sumir kifejezés honosodott, ezért, ahol lehet, célszerű a két kifejezést összevonni és a káld-sumir megnevezést használni.  (MV)

[11] Marton Veronika: A sumir kultúra története, Magánkiadás [Győr], 2000, 42. p.

Mottó:
Nem a vesztés a bukás,
hanem a lemondás.
(Delcasse)

Pár éve Romániában, az Ojtozi szorosnál jártam. A szoroson túl Moldva, innen Erdély. Egy nénikével beszélgettem. Ott lakott a hágón: 'Tudja kedveském, amíg világ a világ, a magyar határ mindig itt lesz a Kárpátok gerincén.'

A történelmi Magyarország, a Kárpátok övezte föld, Európa közepe. Minden oldalról jól védhető, természetes határokkal övezett. Tökéletes földrajzi és gazdasági egység. Sokak szerint Magyarország határait nem is az emberek húzták meg, hanem maga az Isten alkotta.

Magyarország évszázadokon keresztül védelmezte Nyugatot, óvta az európai kultúrát a tatárdúlástól, a török pusztítástól. Végül keserűen kellett tapasztalnia, hogy saját magyar halottjai helyét a szerbek, a románok és a tótok foglalták el. Európa meg az I. világháborút lezáró békekötéskor 'hálából' e népeknek ajándékozta azokat a területeket, melyekért a magyarok véröket ontották. Magyarországot megbüntették, mert elhanyagolta az egyesítést, és hagyta saját földjén nemzetiségeit szabadon fejlődni. Ha valóban elnyomta volna őket, mint ahogy állítják a szomszédaink, nem lennének trianoni határok, s oly nagy lenne hazánk mint Franciaország.

Magyarországnak az idegenekkel való bánásmódját I. István határozta meg:

A vendégnek és az idegennek adj helyt országodban! Hagyd meg nyelvöket, szokásaikat, mert gyenge és törékeny az ország, amelynek csak egy nyelve és azonos szokásai vannak!

István király ültette el azt a magot, amely ezer év múltán Trianon fájává terebélyesedett, mert a menekültként érkezett és befogadott nemzetiségek az I. világháború után ádáz dühhel vetették magukat hazánkra.

1. A románok a XII. századtól a török elől menekülve húzódtak Erdélybe.
2. A szerbek a XV. századtól kezdve szintén a török elől menekültek
3. A szlovákok őseit, a tótokat az avarok határőrnépként telepítették az Északi Kárpátokba, s csak a jobb megélhetés kedvéért húzódtak az Alföldre.
4. Az erdélyi szászokat II. Géza (1141-1161) magyar király hívta be.
5. A svábok a török kiűzése után a XVIII. században érkeztek.
6. Horvátország a XII. században örökségként került a Magyar Koronához.
7. A ruténok a XII. században keletről menekültek Magyarországra.
8. A muraközi vendek erőszakkal soroltatnak a horvátokhoz. Hivatalosan nem is külön nemzetiség pedig azt tartják magukról, hogy a XIV. században betelepült franciák (templomosok) leszármazottjai.
9. A zsidók csak mostanság kezdik magukat nemzetiségnek érezni. Első csoportjuk a Géza fejedelem idején érkezett. A XIX. század végétől tömegesen vándoroltak be Galíciából. A történelmi Magyarországon számuk kb. egymillió volt, ma is ennyien élnek a trianoni határokon belül! Jelenleg is folyamatosan telepednek hozzánk a Szovjetunió utódállamaiból.
10. A bevándorolt rokonnépek, a kunok, a jászok, az úzok, a besenyők stb. maradéktalanul beolvadtak a magyarságba, mert sem fajilag, sem nyelvileg nem különböztek tőle. Ellenkező esetben éppúgy megőrizték volna nemzeti azonosságtudatukat, mint a többi nemzetiség.



A Magyar Szent Korona magába foglalta a nemzet hagyományos szabadságjogainak biztosítását fajra, nyelvre, nemzetiségre való korlátozás nélkül. A nemzetiségeink mindegyike századokig teljes egyetértésben élt a magyarokkal, s csak osztrák hatásra lettek ellenségek (Divide et impera!). Kulturális szintjük és életszínvonaluk messze magasabb volt, mint az anyaországban élőké.

A török uralom elmúltával a szomszédos népek létrehozták saját nemzeti államaikat. Ez hatott a nálunk élő rokonaikra is, akik nem is a saját területükön érlelődtek nemzetté, hanem Magyarországon, ahol soha nem üldözték őket.

1. A szlovák nemzeti mozgalom, a Slovenská matica a múlt század derekán Pesten kezdődött. Emiatt a szlovákok Pestet fővárosukként emlegetik.
2. A századforduló román értelmisége a debreceni egyetemen anyanyelvi oktatásban részesült. 1544-ben Kolozsvárt nyomtatták az első román nyelvű könyvet.
3. A szerb nemzeti mozgalom és a szerb irodalmi műhelyek is Pesten szerveződtek a múlt században.



E nemzetiségek a Magyarország testéből kiszakított területeket nem harccal, hanem cselvetéssel, hazugságokkal, a történelmi tények hamisításával szerezték meg, és adták a kezére az alig 100 éves államiságra visszatekintő országaiknak. S ehhez a I. világháború un. győztes hatalmai (USA, Anglia, Franciaország és Olaszország stb.) hozzájárultak.

Nagyon kevesen tudják manapság, hogy mi történt az I. világháborút követő békekötésen. Még kevesebben tudják, miért lett Magyarország bűnös nemzet, miért kellett eltűrnie, hogy elvegyék területének 2/3-át és népességének 3/5-ét.

Cseh ismerősömmel vonaton jöttünk Budapestről. A komáromi hídnál a túloldalra mutattam: Nekünk, magyaroknak mindig összeszorul a szívünk, ha átnézünk a Dunán. Fáj, hogy elveszítettük.

Miért mondom ezt? - kérdezte az ismerősöm. - A magyar bűnös nemzet, megérdemelte. Egyébként is, ha valamelyik szlovákiai magyarnak nem tetszik, jöjjön Magyarországra, senki nem tiltja.

A beszélgetés során kiderült, hogy minden holmiját, házát, szívét hagyja ott, csak menjen el. Nem értettünk egyet.

Ha egy cseh értelmiségeinek, hetvenöt évvel a trianoni békekötés után is ez a véleménye, és ezt komolyan is gondolja, akkor semmi könyörületet nem várhatunk a világtól, de segítséget sem.

Magyarország az I. világháború befejeződése után Németországgal, Ausztriával, Törökországgal és Bulgáriával együtt vesztes maradt. Mindegyik országot területcsonkítással büntették meg, de a legnagyobb veszteség Magyarországot érte (ld. az 1. és a 2. sz. táblázatot). Ennek oka, hogy Magyarország útjában állt és áll a világnak, az egyes érdekcsoportoknak, ezért elhatároztatott, el kell tűnnie, vagy legalábbis életképtelenné kell zsugorodnia.

Oroszország többször próbálkozott már a háború kirobbantásával, de mindig sikerült diplomáciai úton elodázni. Az oroszok célja az volt, hogy egy egységes szláv államot hozzanak létre Eurázsiában. E terv egyedüli akadályozója az Osztrák-Magyar Monarchia, főleg Magyarország volt. Az oroszok megtalálták szövetségeseiket a Monarchia kis szláv népecskéiben a csehekben, a szerbekben és a tótokban. Segítőjük a háttérben Franciaország ill. Románia volt.

Masaryk és Benes, a két cseh értelmiségi vállalta a pánszláv mozgalom vezetését, és mesterien kiszolgálták orosz megbízóikat. Osztrák-magyar állampolgárságuk dacára ők ártottak a legtöbbet Magyarországnak. Taktikájuk és kezdeményezőképességük jó diplomáciai érzékkel párosult. Számos szláv és nem szláv szabadkőműves politikust, nemzetközi újságírót nyertek meg a pánszláv eszmének.

A századforduló elejére az Osztrák-Magyar Monarchia megérett a változásokra. Ennek szükségét a Monarchia vezetői is felismerték: Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös Horvátország és Szlavónia részvételével katolikus szláv uniót akart létrehozni.

Oroszország és Szerbia nem nézte jó szemmel e tervet. Ezért 1914. június 28-án Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinándot és feleségét . A szerb konfliktust az Osztrák-Magyar Monarchia békésen akarta rendezni, de orosz utasításra Szerbia minden békés kezdeményezést visszautasított. Így a Monarchia 1914. július 23-án ultimátumot küldött Szerbiának.

A közvélemény úgy tudja, a háborút Ausztria-Magyarország robbantotta ki, mégpedig gr. Tisza István magyar miniszterelnök hatására. Ma már köztudott, hogy Tisza volt az egyedüli a Monarchia kormányában, aki ellenezte Magyarország hadbalépését.

A francia hivatalos körök ádáz ellenségeink lettek, mert az 1871-es francia-porosz háborúban Magyarország nem mellettük harcolt, mert Franciaország Oroszország szövetségese volt.

A magyarok úgy tartottak az orosz veszélytől, hogy még a franciákat sem támogatták. Inkább az osztrákokkal együtt a németekkel szövetkeztek, ennek ellenére a háború idején nem volt magyar katona a francia fronton.

1879-ben létrejött a német-osztrák-magyar kettős szövetség, később Olaszország majd Bulgária és Törökország is csatlakozott hozzájuk, s így létrejött a Központi Hatalmak Szövetsége.

(Az olaszok a háború kitörésekor kiléptek).
Ellensúlyozásul l892-ben Oroszország, Franciaország, Anglia és az USA létrehozta az Entente Szövetséget.

A világ két ellenséges táborra szakadt, már csak az erőpróba, a háború volt hátra

Az 1918. július 24-i orosz mozgósítást a franciák elől két napig sikerült eltitkolni, akik csak az erre fel elrendelt német mozgósításról szereztek tudomást. Az oroszok mégis úgy tájékoztatták Franciaországot, hogy az orosz háborús intézkedés a német mozgósítás következménye.

Masaryk 1916-ban állt elő a már l904-ben megszerkesztett követeléseivel, miszerint a 'cseh nép független, önálló alkotmánnyal bíró cseh államot követel, Magvát a cseh-morva-sziléziai tartományok és a hozzácsatolt magyar Felvidék képezné. (Ekkor még nem használták a Szlovákia elnevezést.) Követelték, hogy az így létrejött Csehországot Magyarország testéből kihasított, nyugati folyosó kösse össze a szerb és a horvát néppel, hogy könnyebbé váljon a cseh ipari állam és a szerb agrár-állam közötti összeköttetés. A cseheknek pedig kijutásuk legyen a tengerhez. 'Kinyilvánította, hogy az 'új cseh állam Oroszországhoz köti sorsát. A csehek és az oroszok osztoznak a Felvidéken. A csehek megkapják a Ruténföldet, Munkácsot, Ungvárt és Mármarosszigetet. 'A cseh nép akarata, hogy az új cseh államnak, mint királyságnak orosz nagyherceg legyen a királya '. Az orosz cár bukása után Masaryk elejtette a korábbi gazdáival való közösködést.

Masaryk, az egyetemi tanár 1924-ben maga árulta el, hogyan fáradozott egy 'jó' béke megteremtésén. Már 10 évvel a szarajevói merénylet előtt a pánszláviszmusra nevelte, buzdította a szláv ifjúságot, anélkül, hogy összeütközésbe került volna a Monarchia hatóságaival.

A csehek nem harcoltak a háborúban, mégis ők kapták a zsákmány oroszlánrészét. Amikor Clemenceau végre, de túl későn tisztán kezdett látni a 'győzelem sakáljai'-nak nevezte őket.

A pánszlávistákkal megdolgozott közvélemény egyengette a bizalmas tárgyalások menetét, így mire a békekonferencia összeült, már megvolt a döntés: Magyarországnak pusztulnia kell!

Erősen közrejátszott Magyarország könyörtelen feldarabolásában az a körülmény, hogy először megnyirbálták, majd a háború után betiltották a szabadkőművességet.

A románok 1916-ban megváltak osztrák szövetségesüktől, csatlakoztak az Entente-hez, s hadat indítottak a Monarchia ellen, azaz megtámadták Erdélyt. Árulásukért Franciaország odaígérte nekik Erdélyt és a Partiumot.

1916-ban a Monarchia támadásai elől az egész szerb hadsereget Korfu szigetére menekítették, számítván arra, hogy a háború befejeztével, a békekötéskor jó hasznukat veszik.

1917-ben, az orosz-osztrák különbéke felmerülésének idején Franciaország magyar területeket ígért a cseheknek, akik orosz és ukrán területeket is kértek, mondván csak addig, amíg Oroszország vissza nem nyeri erejét, vagyis a bolsevizmus bukásáig.

A békekötéskor mind a románoknak mind a cseheknek tett ígéreteket teljesítették.

1918-ra mindkét hadviselő félnek elege lett a háborúból, csak az alkalomra vártak, hogy befejezhessék. Kapóra jött Wilson amerikai elnök l918. elején közzétett un. 14 pontja , amely kimondja a Monarchia népeinek önrendelkezési jogát s hogy e jogot tiszteletben fogják tartani. Bízva ez ígéretben, az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege letette a fegyvert.

1918. november 3-án Páduában Weber tábornok Ausztria a részéről aláírta a fegyverszüneti egyezményt, amely kimondja, hogy Ausztria és Magyarország területe mentes legyen minden katonai meg-szállástól.

A francia kormány alig egy hónappal a fegyverszünet megkötése után elvetette a wilsoni 14 pontot és elfogadtatta az elvét.

A trianoni területrablás nemcsak a pánszlávisták és a békekötő hatalmak bűne, akarva-akaratlanul kivette belőle részét a korabeli magyar vezetés is.

1918. októberében Budapesten létrejött a Magyar Nemzeti Tanács. Első ténykedése gr. Tisza István miniszterelnök meggyilkoltatása volt.

Az új, Károlyi-féle kormányban a legfontosabb posztokat a kommunisták foglalták el. A kommunista Linder Béla kijelentette: Nem akarok több katonát látni, csak a kaszárnyákban! Így a Károlyi kormány beleegyezésével, a teljesen ép és sértetlen magyar hadsereg harc- és védelemképes részét leszerelték és szélnek eresztették, lehetetlenné téve az ország védelmét. Katonailag légüres tér jött létre Magyarországon. Ezt az intézkedést az Internacionálé is szentesítette, ha éppen nem annak a sugallatára történt!

A Károlyi kormány egy nappal a páduai fegyverszünet megkötése után, 1918. nov. 4-én, Belgrádban békét akart kötni d'Espery tábornokkal, a társult hatalmak balkáni hadseregének vezetőjével. Mivel egy hadsereg tábornokával nem lehet békét kötni, katonai egyezmény lett belőle, amit 1918. nov. 13-án éjjel 1/2 12-kor írtak alá. Ebben a magyar kormány hozzájárult, hogy a szövetséges és a társult hatalmak (csehek, szerbek, románok) csapatai egy esetleges német támadás elhárítására előrenyomulhassanak a Maros-Szabadka-Pécs vonaláig. Ekkor a 300 ezer fős német hadsereg kivonulóban volt Romániából, hisz már 1918. nov. 11-én megkötötték a román-német különbékét.

Sajnos a román-német különbéke után Károlyi nem hatálytalaníttatta a 'Belgrádi egyezmény'-t, ezért a román csapatok erre hivatkozva, a franciák jóváhagyásával, a kivonuló németek után megszállták Erdélyt a Szatmár-Nagyvárad-Beszterce vonaláig.

A magyar kormánynak a fegyverszüneti egyezmény értelmében jogában állt volna fegyverrel védekeznie, de nem volt hadserege. Egyedül a Kratochwill vezette Székely Hadosztály állt ellen, nem sokáig védte Erdélyt, mert Kún Béla hatalomra kerülése után nem kapott utánpótlást. A román túlerővel szemben megadta magát,

A román hadsereg erdélyi előrenyomulásának alig ismert oka, hogy a franciák Oroszországban milliárdokat ruháztak be, amit csak a szovjet megsemmisítése révén tudtak volna visszaszerezni. Clemenceau l918. októberében megbízta Foch marsallt, hogy a románok bevonásával készítse elő a szovjet elleni hadműveletet. Mivel Románia nem támadta meg a szovjetet, a franciáknak ki kellett üríteniük az elfoglalt délorosz területeket, pl. Ogyesszát.

Közben Magyarországon Károlyi átadta a kommunistáknak a hatalmat (Kún-Kohn Béla). A románok ezt arra használták fel, hogy elhitessék a nagyhatalmakkal, Európa számára sokkal nagyobb veszélyt jelent egy kommunista Magyarország, mint a távoli szovjet. Így, Bratianu román miniszterelnök kérésére engedélyezték, hogy a Foch terv végrehajtása helyett Románia Magyarországot szállja meg. Sőt, az Ukrajnában harcoló nyugati intervenciósok helyzetének megnehezítésére a magyar kommunista kormány megnyitotta Budapestet román hadsereg előtt.

A szerbek, még a német-román fegyverszünet megkötése előtt megszállták a védtelenül hagyott Délvidéket és Baranyát.

1. Wilson 1918. október 23-án ismerte el a rutén nép önállóságát. Erre Masaryk 1918. október 25-én írásos szerződést kötött né-hány, Amerikába kivándorolt ruténnal, akik a rutén nép nevében csatlakoztak a leendő Csehországhoz. Az Ungváron megalakult Rutén Nemzeti Tanács meg a Magyarországgal való unió mel-lett foglalt állást..., de Ungvár messze esik Párizstól.
2. 1918. december l-én Gyulafehérvárt, a magyarokat mellőzve a románok a szászokkal egyetemben kimondták a Romániához való csatlakozást.
3. Ezután a magyarok részvétele nélkül kimondták a Délvidék Szerbiához való csatlakozását, amelyre a franciák áldásukat adták. 1918. december 21-én alakult meg Jugoszlávia, amit Wilson 1919. február 5-én ismert el. Ekkor megkapták Bácskát és Dél-Baranyát, és a horvátok megkérdezése nélkül Horvátországot.
4. A Muraköz megszerzése nehézségekkel járt, mivel soha nem tartozott Horvátországhoz. A szerbek megkísérelték elfoglalni, de a helyi, vend lakosság elzavarta őket. Később, a békekonferencián sikerült megszerezni. A békekonferencián elismerték Magyarország jogát a Muraközre, de valószínűleg cseh kívánságra Tardieu, a békekonferencia elnöke éjszaka a jegyzőkönyvet a szerbek javára meghamisította Így került Muraköz a szerbekhez.
5. Fiumét 1918. október 29-én horvát csapatok szállták meg. A lakosság Olaszországhoz akart csatlakozni, de a szerbekhez csatolták őket. Csak 1920-ban, a Rapallói Egyezmény után lett szabad királyi város, majd csatlakozott Olaszországhoz.
6. 1919. július 19-én Ausztria kapta meg a magyar Őrvidéket, Burgenlandot. Masaryk Nyugat-Magyarországot szláv korridorrá akarta tenni. Ezt a franciák támogatták, hogy egy esetleges másik háború esetén felvonulhassanak a németek ellen. Ezt a béketárgyaláson elvetették, ekkor Ausztria kérte e terv saját javára való módosítását.
7. Túrócszentmártonban párszáz tót, minden felhatalmazás nélkül 1918. október 30-án kimondta a magyar Felvidék csatlakozását ahhoz a Csehországhoz, amelynek első elnökét, Masarykot csak 1918. november 12-én választják meg. A magyarbarát tótok Kassán megalakították a Szlovák Nemzeti Tanácsot és a Cseh-országhoz való csatlakozás ellen tiltakoztak. Kramarz, Csehország külügyminisztere nem ismerte el egyik határozatot sem, és az olasz tisztek vezette cseh hadsereggel elfoglaltatta a Felvidéket.



Benes a londoni Times-nak nyilatkozta, hogy Budapesten kommunista uralom van, és Magyarország megszállása európai érdek. Ezzel a cseh megszállás legálissá vált. 1918-ban, a békekötő hatalmakhoz intézett beadványában, hamisított népességi adatok alapján területet igényelt a cseheknek.

Stromfeld Aurél, k.u.k. tiszt, majd Károlyi honvédelmi államtitkára emlékirataiban leírta azt a katonai koncepciót, amelynek vége Magyar-ország teljes felszabadítása lett volna: a Vörös Hadsereg által a csehektől visszafoglalja a Felvidéket, nyugat felé kiűzi a cseheket, utána keletre fordul a románok majd délre a szerbek ellen. E tervnek megvolt a valós alapja! (12-14 magyar hadosztály és a székelyek.)

A szövetségesek felszólították a magyar kormányt ürítse ki a magyarok felszabadította Felvidéket, sőt nem csupán a cseh, hanem a román és a szerb határ-szakaszon fegyvermentes övezetet hozzon létre. Sajnos a magyar kormány e kívánságokat maradéktalanul teljesítette, bízván a békekonferencia igazságos döntésében. Stromfeld Aurél erre le-mondott. Alig vonult ki a Magyar Hadsereg a Felvidékről bevonultak a csehek. A szerb és a román csapatok nemcsak a demarkációs sávot foglalták el, hanem mélyen benyomultak a magyar területekre.
A románok átlépték a Tiszát és Bevonultak Budapestre.
A csehek elfoglalták Salgótarjánt, bevonultak Budapestre.
A szerbek berendezkedtek Baranyában.
Budapestet az angol és a francia csapatok is megszállták.

A magyar kormány, hadserege nem lévén, nem tudta megvédeni hazánkat az idegen megszállástól. Így a katonai területrablást már csak politikailag kellett szentesíteni.

Törökországot éppúgy fel akarták darabolni, mint Magyarországot, de a török kormány az épen maradt hadseregét nem oszlatta fel, hanem Kemal Atatürk vezetésével a nagyhatalmak minden ellenkezése dacára, megvédte az ország etnikai határait. Az 1920. augusztus 10-i békeszerződés nagy területeket csatolt le Törökországról, de ezek az ország központjától messze estek és lakosságuk sem volt török.

Az utódállamok, 'a győzelem fogadott gyermekei', a letűnt uralom leghűségesebb kiszolgálói 'azokat gyűlölik akiknek ártottak' (Tacitus). Magyarországgal szembeni gyűlöletük rossz lelkiismeretükből fakad, s ez az érzés Trianon után sem hagyta el őket, sőt mindmáig tart...

A szövetségesek a Tanácsköztársaság bukása után, a megszállt Magyarországon olyan kormányt akartak létrehozni, amely maradéktalanul beleegyezik a békefeltételekbe. Friedrich István ötnapos kormányzása idején a király Horthy Miklóst fővezérré nevezte ki, majd az ultimátummal eltávolított román csapatok kivonulása után 1919. december 1-én megalakult Huszár kormány kapta meg a békeparancs átvételére, nem pedig a megtárgyalására idéző levelet.

Clemenceau 1919. május l-én egyszerre hívta meg a béketárgyalásokra Ausztria és Magyarország képviselőit. Csak az osztrákok tudtak elmenni, mert Magyarországon akkor már kommunista uralom volt. Így Ausztria jobb helyzetből tárgyalhatott és méltányosabb békekötésben is részesült. Az 1919. szeptember 10-én Saint Germaine-i békeszerződés Ausztria függetlenségét biztosította.

A béketárgyalások alatt törvényessé vált az igazság elferdítése és a gyűlölet felkorbácsolása. A kis, társult államok egymással vetekedtek a magyar területek megszerzéséért és nem átallottak tisztességtelenebbnél tisztességtelenebb eszközöket felhasználni.

Románia mind Ausztriával mind Franciaországgal szemben gyáván és hitszegően viselkedett, ezért Clemenceau oly keményen rótta meg Berthelot tábornokot, a román-német különbéke és szovjet elleni meghiúsult támadás miatt, hogy sírva fakadt. Ennek ellenére remélte, hogy némi ügyességgel és pénzzel visszaszerezheti az elveszített előnyöket.

* Ionescunak és Bratianunak ördögi ötlete támadt: Párizsba hívták a bukaresti társaságbeli szépasszonyokat. Valamennyiök célja Románia h-telének visszaszerzése volt, s addig ostromolták a konferencia politikusait, diplomatáit és szakértőit, amíg nem álltak Románia pártjára.
* A szerbek sem maradtak tétlenül. A szerb diplomaták amerikai fele-ségei és barátnői teljesen feldúlták a tanácskozás résztvevőinek lelkivilágát.
* A csehek a hivatásosokat vetették be: a kis Doriát, a 72-es vöröshajú ügynököt Brünnből, madame Alexandre-t stb.



A szállodai szobákban, a mulatók páholyaiban, az irodák titokzatos mélyén ezek az asszonyok többet ártottak Magyarországnak mint a tárgyalások résztvevői.

1. A szerbek tevékenysége arra irányult, hogy meghiúsítsák a horvátok és a szlovének független államának létrehozását. Történelmi jogokra sem átallottak hivatkozni, amikor bemutattak egy 1853-as osztrák térképet, hogy a Vajdaság mindig szerb terület volt, s a wilsoni elvek alapján joguk van rá. Azt elfelejtették közölni, hogy az 1848-49-es magyar szabadságharc után a Délvidéket Vajdaság néven leszakították a magyar államtestről. Dél-Baranyát azért tudták megszerezni, hogy Belgrád a magyar határtól lőtávolon kívül essen. Vita alakult ki a Bánát megosztásáról a szerbek és a románok között, ezért Clemenceau azt mondta: Legyen népszavazás! Tardieu ekkor berekesztette az ülést. Másnap mindkét fél bejelentette, hogy megegyeztek, ezért elte-kintettek a népszavazástól. Clemenceau még csak nem is tiltakozott.
2. A csehek azért kapták meg az Ipolysarkot, hogy a cseh ágyuk lőtávolán belül legyen Budapest. A Felvidéket történelmi jogokra való hivatkozással lett az övék, mondván, joguk van a magyar Felvidékre, mert Szlovákia mindig is Csehországhoz tartozott, s csak az l867-es osztrák-magyar kiegyezéskor vették el a magyarok és Kassa cseh város. Az angolok ezt sehogy sem akarták elhinni, ezért semleges szakértőket küldtek Kassára Kamev és Karmazin személyében. A két újsütetű amerikai állampolgár Benes gyermekkori barátja, iskolatársa volt. Kassán a cseh megyefőnök fogadta őket, és Hanzalik cseh rendőr kíséretében egy hétig a konferencia pénzén kocsmában mulatoztak. A szállodában írták meg a békekonferencia fontos dokumen-tumát, miszerint Kassa cseh város. Ennek alapján a színmagyar Kassát Csehszlovákiához csatolták.
3. Románia szintén történelmi jogokra hivatkozott. Bratianu miniszterelnök mély részvétet keltett, amikor kijelentette, hogy Románia határai egy-kor a Tiszáig húzódtak, és a magyarok fegyveres erővel telepedtek közéjük, nyomták el őket. Előterjesztésében azt mondta, hogy a kért területen 2,3 millió román mellett csak l millió magyar él. Orlando, olasz küldött felszólalt, hogy a román delegáció előterjesztésében 2 millióval több volt: 'A román hadsereg talán kiirtotta őket?' Újra csak Tardieu mentette meg helyzetet, mondván a román előterjesztés nem a jelenlegi, hanem az 1916-os román követelésekre vonatkozott. Ezt a választ a konferencia elfogadta.



A székelyeket nem számították a magyarok közé, mondván a székely a román egyik nyelvjárása (Romániában ma is erre hivatkoznak).

Ha továbbra is hagyjuk, hogy a szlovákok, a románok és a szerbek a magyar történelmet ellopva építsék ki saját történelmecskéjüket, és igazunkat tudván még csak nem is tiltakozunk ellene, akkor valósággá válik Bratianu, román miniszterelnök l920. július l-én elhangzott óhaja:
Nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag tönkre nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországon az életképesség csírája megvan, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük!
A békeszerződés aláírása után alig egy hónappal, a bűntudat mondatta ezt vele, mert Magyarországot életképtelenségével és csonkaságával együtt még mindig félelmetes ellenségnek tartotta. Szomszédaink még ma is félnek tőlünk.
1920-21-ben Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia létrehozták az un. 'kis entente' szövetséget, Magyarország ellen.
Alaptétele a következő:
'Ha a három ország közül bármelyiket külső támadás éri, még akkor is megszállják Magyarországot, ha a magyarok semlegesnek is nyilvánítanák magukat.'
E megállapodást 1939-ben megújították és még ma is érvényes.
Gr. Apponyi Albert 1920. január 15-én vette át a békefeltételeket, és engedélyt kapott arra, hogy másnap (!) egy órás előterjesztésben észrevételeket tegyen. És amit az utolsó szó jogán mondott, semmivel sem volt kisebb jelentőségű, mint Kossuth megajánlási beszéde, csak Magyarország védőbeszédét a magyar iskolákban nem tanítják, a magyarok nem ismerik.
Apponyi beszéde oly nagy hatást tett a békekonferencia tagjaira, hogy Clemenceau minden ellenkezése dacára vita kerekedett. Majd Apponyi Teleki Pál térképe alapján ismertette Magyarország nemzetiségi viszonyait és politikáját. Pitti, az olasz kormány nevében a békefeltételeket elfogadhatatlannak minősítette: Magyarország szétdarabolása esetén a szláv túlsúly ellen nem lát semmiféle ellenerőt. Hivatkozott arra, hogy Olaszország a Monarchiával háborúzott, nem Magyarországgal.
A csehek ezt sejthették, mert a január elején érkezett magyar küldöttséget háziőrizetben tartatták a franciákkal. Csak Apponyinak engedték meg, hogy rendőri kísérettel idős korára való tekintettel egészségügyi sétákat tegyen. Féltek, hogy a magyarok megneszelik a tárgyalás kimenetelét, és ellenakciót kezdeményeznek, s akkor kiderül, hogy a tárgyalások hazug alapokra épültek.
A szabadkőmíves Tardieu felelős a Magyarország ellen elkövetett sok csalásért, hamisításért, hiszen mindenről tudott, mindent irányított és ellenőrzött. Mindvégig hű maradt cseh, szerb és román megbízóihoz. Clemenceau szabad kezet adott neki, mert nem tudott személyes érzelmein úrrá lenni: Fia minden ellenkezése dacára magyar nőt az érsekújvári Muzsnai Idát vette feleségül, s a házaspár állítólag éppen ez idő alatt lett öngyilkos. Ezért egy ország büntettetett meg:
Magyarország számára nincs könyörület. Választani kell a népszavazás, vagy Csehszlovákia megteremtése között!... és választottak.
Apponyi gróf hiába kérte a népszavazást: Magyarország fejet hajt, bármi lesz is az eredmény. Ne vegyék el a színtiszta magyar, határmenti területeket és a történelmi városainkat'! Ne bánjatok úgy e néppel, mint egy nyájjal....!
A kérést Renner osztrák küldött javaslatára elutasították. Népszavazás két helyen Kismartonban és Sopronban volt. Állítólag az eredmények hamisítottak.
Seaton Watson megfenyegette a magyarokat, ha nem írják alá a békefeltételeket gazdasági blokádot emelnek Magyarország ellen. A blokádot a kommunisták által piedesztálra emelt, szabadkőmíves Jászi Oszkár is támogatta a Bécsben, Benes sugallatára megjelentetett cikkében.

Ekkoriban fogalmazódott meg Millerand francia külügyminiszter levele, melyben a szövetséges hatalmak nevében biztosítja Magyarországot, hogy a békeszerződés sérelmes rendelkezéseit a határmegállapító bizottságok útján fogják orvosolni. E levél 15 napos határidőt adott a szerződés elfogadására. Apponyi gróf nem vállalta a békediktátum alá-írását, mert a népszavazásra tett előterjesztését nem fogadták el. De úgy, nyilatkozott, hogy bízik a Millerand levélben megfogalmazott hivatalos francia ígéretben, s nem fogja ellenezni Magyarország jóváhagyását.

Millerand a békeszerződés aláírása után három héttel a határ-megállapító bizottságokat körlevélben értesítette, hogy a nagyhatalmak nevében vállalt hivatalos kötelezettségek érvénytelenek. Paleologue, francia minisztériumi főtitkár megerősítette a reviziós kijelentéseket, de ezért eltávolítottak a külügyminisztériumból.

A magyarokat újra becsapták, kijátszották, mert valahol valakik eldöntötték, hogy Magyarország területe nem maradhat a magyarok hazája.

Az aláírást a magyar kormány egyetlen tagja sem akarta vállalni, ezért sorsot húztak és
1920 június 4-én, délután fél négykor Trianonban Drasche Lázár Alfréd kíséretében dr. Bénárd Ágoston népjóléti miniszter könnyezve és reszkető kézzel írta alá Magyarország nevében a békediktátumot.
S ekkor Burgenlandtól a Székelyföldig, Szepességtől Fiuméig meg-szólaltak a harangok. Gyászoltak, sírtak, átkozódtak a magyarok: Magyarország elveszett, és megkezdődött a határokon túlra szorult magyarok kálváriája és a csonka Magyarország élet-halál harca a megmaradásért.
Megjegyzés: Sem Franciaország parlamentje, sem az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa a mai napig sem ismerte el a trianoni békeszerződést.

Győr, 2007. június

Felhasznált irodalom
Badiny Jós Ferenc: Trianon és a harmadik világháború. Ősi Gyökér. Buenos Aires, 1984.
Daruvár, de Yves: Trianon. 1920. június 4. - A feldarabolt Magyarország. Balogh J. Kiadása, Svájc, Luzern
Familienlexikon, Isis Verlag, Chur-Schweiz, 1992. 1-5. k.
Petit Larousse en coleurs, Librarie Larousse, Paris 1980.
Pethő Sándor: Világostól Trianonig. Bp. 1925. Enciklopédia R-t. kiadása
Pozzi, Henri: századunk bűnösei. Dr. Marjai Frigyes kiadása. 1936.
Raffay Ernő: Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal. Tornado Danenija Kvk. Bp. 1990.
Révai Nagylexikona, 1-20. kötet. 1911-1927. Révai Kvk. Bp.
1921. XXXIII. törvénycikk =...az 1920. évi június 4. napján Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezése. (Országos Törvénytár, 1921. júl. 31.)
A világháború története, Franklin Kvk., Bp. (1927?)