marton veronika 2012.05.30. 17:04

Előadások

Előadásaim

18 vetített képes előadás

Felkérésre

Különféle szervezetek, műv. intézmények, táborok, külországi magyar közösségek meghívására az alábbi őstörténeti előadásokkal állok a rendelkezésükre

Eddig 18 vetített képes, főleg sumir és magyar őstörténeti témájú előadást állítottam össze. Az alábbiakban olvasható az eladások címe és rövid tartalma.  Érdeklődés esetén szívesen állok a rendelkezésükre. Előzetes megbeszélés és egyeztetés a 06/20-235-6244-es telefonszámon vagy a kalitum [et] gmail [pont] com e-mail címen.

(Minden előadásra mikrofont, esetleg projektort kérnék!
Időtartam: kb 2-2 óra.)


1. A sumiroktól a magyarokig: Az 5000 évvel ezelőtt élt sumir, azaz káld-sumir nép  tárgyi és szellemi emlékei az Őrvidéktől (Nyugat-Dunántúl) a Székelyföldig továbbélnek a magyar nép hagyományaiban és emlékezetében. Az előadás sok-sok vetített képpel és írásmutatvánnyal bizonyítja be, támasztja alá a két nép közötti művelődési kapcsolatot, és az egyenesági leszármazást. Rámutat arra, miért tűnt el a magyar nép tanult ismereteiből e szkítafajú népre vonatkozó minden adat, s miért hangsúlyozzák az utánuk következő, őket kiirtó szemita-babiloni-asszír népre vonatkozó ismereteket.

2. A káldeai teremtésmítosz (Enuma elis): Az ékiratos teremtés-mítosz a Naprendszerünk keletkezéséről szóló csillagászati leírás. A bibliai teremtés-történetétől eltérően bemutatja a bolygók keletkezését, miként került a Föld és a Nap a jelenlegi helyére, miként jött létre a bolygók mai rendje, sl milyen kapcsolat van a Naprendszer és a Magyar Szent Korona között.

3. A vízözön és a Gilgames-eposz: A Gilgames eposznak nem szerves része a régebbi hagyományokon alapuló vízözön-történet. A vízözön létrejöttének okai, továbbá a Gilgames eposz előtti vízözön-történetek ismertetése és egybevetése.

4. A káld-sumir istenek: A káld-sumir istenhit. A káld-sumir bolygóistenek továbbélése az akkád-asszír korban és a magyar nép hitvilágában.

5. Nimród, a magyarok és a hunok őse: A magyar krónikák és népünk hite szerint a Nimród, vagyis Nemroth volt a magyarok és a hunok ősapja. A magyarság eredete a vízözönig nyúlik vissza. Az előadás részletezi a bibliai Nimród eredetét, s az apokrif iratok alapján bizonyítja, hogy a krónikaírók állítása igaz, s valóban jogos a magyarok ősének tartani Nimródot.

6. A sumir társadalom – sumir törvények: A világ a Hammurabi-féle törvényeknél régebbi sumir törvénykönyek, szabadságlevelek, uralkodói rendeletek ismertetése és a Corpus Iuiris Hingarici-vel való egybevetése.

7. A sumir Bau és a magyar Boldogasszony: A sumir Bau istennő és a magyar Boldogasszony azonosságának bizonyítása.

8. A napkeleti népek története a pecsételők és pecséthengerek tükrében: A mitológiai és világi tárgyú pecsételők és pecséthengerek képei és szövegei hű képet nyújtanak a Mezopotámia népeinek történetéről.

9. Az írás története – a fogalomírástól a rovásírásig: Az első közlésformák, továbbá az írás kialakulásának bemutatása. Az előadás keresztül kitér arra, miként alakult ki a fogalom-, a szótag- és a betűírás. Végül néhány példán keresztül bemutatja miként lehet a mezopotámiai ékírásból a latin betűkkel írt magyar szavakat levezetni és ezzel bizonyítani a káld-sumir és a magyar nyelv egyenesági leszármazását.

10. A somogyi táltoskövek:1999-ben Kaposvárt felbukkant un. Csepregi-féle rovásírásos köveken levő szövegek megfejtésének ismertetése. A gyűjteményhez tartozó XVI. századi palatáblán teljes rovás ábécé, továbbá a korabeli magyarok számára fontos ismeretek olvashatóak. A köveken levő szöveg egyrészt kiegészíti a palatáblán közölt ismereteket, másrészt a belső Naprendszer keletkezését mutatja be. Végül beszámol a XIX. század elején írt un. halasi rovásírásos pásztorbotokról.

11. Az I. András korabeli imák, I-II. rész (2-2 óra):
Toldi Ferenc irodalomtörténész 10 éves „kampánya” alapján hamisnak nyilvánították, bár a korabeli papír-, tinta- és
szövegvizsgálatok alapján valódinak bizonyult az első magyar nyelvemlék, az 1046-ból származó imák. Az eredetije a Széchényi könyvtárban van.

1. rész: Magyarország első elárultatása – A 955. évi Lech mezei csatavesztés és utóhatása, a magyarság erőszakos térítése.

2. rész: Az első magyar nyelvemlék – A Halotti beszédnél kb. 150 évvel szöveg Vata, a magyarok függetlenségéért küzdő szabadságharcos imába foglalt megátkozása. Az előadás bemutatja a szöveg történelmi hátterét.

12. Kőrösi Csoma Sándor megkövetése: Miért halt meg Kőrösi? Kiknek állt érdekében az elhallgattatása?

13. Jaj, a legyőzöttnek! (Trianon, 1920. június 4.): A trianoni békediktátum előzményei. Ami a kulisszák mögött történt.

14. Emlékképek Badiny Jós Ferencről: Kevés szó esik mostanában a 2007. tavaszán Budapesten elhunyt sumerológia nagy öregjéről, prof. Badiny Jós Ferencről, pedig neki és az emgráns-társainak köszönhetjük, hogy újra sikerült feleleveníteni a világszerte ismert csak a magyarság elől mélyen titkolt ókori káld-sumir nép művelődéstörténeti kapcsolatát. Az előadás röviden bemutatja az életét, az emigráció-beli és a hazatelepedése utáni munkásságát.

15. Piramisok a nagyvilágban: A világ számtalan helyén vannak piramisok. Léteznek olyanok is, amelyekről keveset tudunk. A magyar krónikák szerint pl. a szudáni piramisok egyike volt Bábel tornya. Az előadás foglalkozik a boszniai piramisokkal, bemutatja a kínai, a japán és nem utolsósorban a Mars-piramist.

16. A pártusok és a Pártus Birodalom: Az Iráni felföldön a Kr.e. 248-Kr.u. 227 a pártusok hatalmas birodalmat hoztak létre. A „sivatag lovagjai” több évszázadig ellenálltak a római hódításnak, mígnem belső lázadás okozta a bukásukat. A perzsa szasszanidák elől többek között a szkítákhoz menekültek, több nemzetségük a barkók, a matyók, a gányók, és a tahók csatlakozott a honfoglaló magyarsághoz.

17. Miként jött létre a finnugrizmus?: A finnugrizmus kialakulása a XVI. században kezdődött, s az 1848-49-es szabadságharc után osztrák részről erőteljes kampány indult az elfogadtatásáért. Hiába nemzeti érzelmű magyar tudósok, az 1867-es kiegyezéstől hivatalosan elfogadott lett.

18. Az elhallgatott nemzeti irodalmunk: Az általános- és a középiskolai tananyagból szándékosan kihagyott, a magyar nemzet jövőjéért aggódó írók-költők munkásságának bemutatása (Kuthy Lajos, Tormay Cecil, Sajó Sándor stb.)

A bejegyzés trackback címe:

https://martonveronika.blog.hu/api/trackback/id/tr425290922

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.