2014. február 27-én Budapesten a Magyarok Házában a „Hol rejtőznek a magyar táltosok?” c. könyvbemutatót és a  „Magyarország első elárultatása” c.  előadást tartok.  

Hely: Magyarok Háza, Budapest V. Semmelweis u. 1-3.

Idő: 20014. február 27-e csütörtök, 18.00-20.00-ig  

  

 A Magyarország első elárultatása c. előadás ismertetése:

A magyarságra 1920-ben ráerőszakolt trianoni békediktátumot több belső és külső árulás előzte meg. Az elsők egyike az un. keresztény magyar állam megalakulásához fűződik.  Lehel_Gesta_Hungarorum_kurtje_kuertje_horn.jpg

 

 Lehel agyonüti Konrád császárt (iniciálé a Képes Krónikából)

 

Az előadás bemutatja a 955-ös szomorú végű Lech-mezei csata (Géza és I. István korabeli erőszakos keresztény térítés, Péter király véres uralma, Aba Sámuel megcsalatása) és I. András királlyá koronázása közti történelmi eseményeket, amelyek végkifejlete Vata imába foglalt megátkozása, és a magyarságnak a kereszténység „aklába” való terelése lett. 

Szent István és Aba Sámuel halála utáni zűrzavaros időkben Vata és az elkeseredett magyarok a Vazulfiakat, Leventét, Andrást (és Bélát) hazahívták Kijevből; bízván bízva, hogy hazánkat (Orseolo) Péter királykodása alatt elözönlő német és olasz papok, kalandor lovagok erőszakos, véres térítése elleni harc élére állnak. A szkíta szokásjogot, a Vérszerződés rendjét akarták visszaállítani, amikor még minden magyar egyforma és szabad volt, a magyar nemzetségeken kívül nem volt más hatalom és birokos, nem voltak püspökök, ispánok; csak magyar lehetett az úr és a parancsoló, s az idegenek szolgasorban juthattak magyar földre.  1046-ban Levente hirtelen meghalt. András tudhatta, hogy a testvérbátyja erőszakos halált halt. Az életét féltvén megszegte véreinek tett ígéretet: Megparancsolta egész nemzetének, hogy hagyja el „a szentségtelen és szkítiai szertartásokat…”. Vata vállalta fel a második magyar nemzeti felkelés vezetését. András a koronázása előtt az un. I. András király korabeli imák”-ban egyházi átokkal sújtatta Vatát.

Könyvbemutató:

A „Hol rejtőznek a magyar táltosok? c. gyűjteményes kötet 15 átdolgozott, és 130 képpel gazdagított cikket tartalmaz. Felidézi a több ezer éves magyar történelem iskolai tananyagból kihagyott, kimaradt sorsfordító eseményeit. Az egész kötetet belengi az óhaj-sóhaj: Hol vannak, lesznek-e még magyar táltosok, akik kivezetnék a magyarságot a jelenlegi útvesztőből? Nehogy hiábavaló legyen a vértanúk hazáért hullajtott vére, nehogy elvesszen a haza maradéka!

korong365.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://martonveronika.blog.hu/api/trackback/id/tr515828159

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2014.04.21. 15:42:02

"A szkíta szokásjogot, a Vérszerződés rendjét akarták visszaállítani, amikor még minden magyar egyforma és szabad volt, a magyar nemzetségeken kívül nem volt más hatalom és birokos, nem voltak püspökök, ispánok; csak magyar lehetett az úr és a parancsoló, s az idegenek szolgasorban juthattak magyar földre."

Nos, én kételkedem benne, hogy "minden magyar egyforma" lett volna, mármint társadalmilag.
Tudomásom szerint a honfoglalás előtti magyarság nemzetségekbe-nagycsaládokba fogva élt. A nemzetségeket -melyek számét Anonymus 108-ra teszi fogták össze a vezérnemzetségek, amelyeket helytelenül "törzseknek" is neveznek.

bővebben erről:
nemzetstrategia.blog.hu/2013/12/30/tenyek_es_tevhitek_a_magyar_ostortenetrol

"Az egész kötetet belengi az óhaj-sóhaj: Hol vannak, lesznek-e még magyar táltosok, akik kivezetnék a magyarságot a jelenlegi útvesztőből?"

Nagyon szerencsétlennek gondolom, hogy ilyenféle megoldásokat sugall a szerző. A táltosok a Magyar Királyság életében semmiféle szerepet nem játszottak, egyáltalán nincs is megfogalmazva, ki az a táltos, ez egyszerűen legendagyártás, azt juttatja eszembe, amikor Varga Tibor a barlangban alvó Mátyás királyról beszél, aki majd egyszer visszajön a fekete sereg élén, és rendet tesz a zűrzavarban. Persze Csaba királyfiról is kerengenek hasonló mondák, aki a csillagösvényen vágtat ezernyi hadával.

Visszatérve még a "minden magyar egyformára" ez akkor lett volna igaz, ha elhanyagolható lett volna a magántulajdon. Nyilván ez már a sztyeppén sem volt így, hiszen egyes nemzetségek birtokában több tízezres nyájak, csordák és kondák állottak.

Ez a "minden ember egyenlő" c. mese a szocializmus hülyesége. Egalitárius ostobaság.
süti beállítások módosítása