Sokakban felmerülhet, vajon a korunkban miért van szükség őseink, elődeink történelmének, sorsának felkutatására, megismerésére. Nem lenne megfelelőbb a jövővel és nem a múlttal törődni? Miért kell visszanyúlni a kőkorszakig?

 

a_karpat_medence_1.jpg

  1.  Hazánk, a Kárpát-medence

 

Az európai történelemben a Kárpátok övezte magyar medence gyakorta a „népek temetőjeként említtetik. Számos eurázsiai nép lelt itt menedékre, termékeny földre. Egyik követte a másikat. Ó- és újkori embercsoportok jöttek-mentek, kihaltak, elenyésztek, mások elvándoroltak; ám időről-időre népük eredeti jellegzetességeit megtartva új néven visszajöttek. Az új népnevek megzavarhatták a hivatalosított történelemtudomány képviselőit, mert nem vették észre, vagy maguknak sem vallották be, hogy a hunok, az avarok, a magyarok és a kunok stb. egyazon nép, csak más időben és más néven érkeztek haza, a Kárpát-medencébe.

Erdélyben éltek a Hérodotosz említette szkítafajú agatirszek, a dákok, megjelentek az állítólagos indo-iráni géták. Az Alföldre szarmata-jazigok költöztek. Germán törzsek, kvádok, basztarnákok, gepidák, longobárdok, gótok és vandálok jöttek-mentek és eltűntek. Megjelentek a szkítafajú hunok, az avarok, a magyarok, a besenyők, jászok és a kunok. Jöttek és kitakarodtak/kiűzettek a mongolok és a törökök, végül a szélekről sokasodva terjedtek és telepíttettek a medence belsejébe a szlávok, szászok, svábok. A Kárpát-medencében megfordult mindenik ókori népcsoport nyomot hagyott. Némelyek a föld birtoklásért folytatott harcokban, a mások a természet rendje szerint hunytak és temettettek el. Testi erő, lelki nagyság és sok más egyéb döntötte el, mely népcsoport maradt úr ezen európai Kánaánban. A Kárpátok övezte természeti határokon belül önálló nemzeti államot csak a magyarok tudtak létrehozni, s csak ők tudták mindmáig megtartani (legalábbis a látszatát).

 

 oreg_magyar_2.jpg

  1. Kétoldalt befont hajú öreg magyar (Apátipuszta, Tolna megye, XIX. sz. vége)[1]

 

A Kárpát-medencébe a nem szkítafajú népek mindig hódítóként érkeztek. Ám a jelenlétük távolról sem jelentette a meghódítottak kipusztulását, legfeljebb a népi önállóságuk, politikai vezető szerepük időleges megszűnését. Maga a nép, az un. őslakosság részben vagy egészben, tömegben vagy szétszóródva minden nehézség és megpróbáltatás ellenére mindmáig fennmaradt, nemegyszer a hódítók neve, nyelve, törvényei és a műveltsége által megszabott kereteken belül. Az ősi, eredeti lakosság saját, jobbára titkolt szokásaival együtt tovább élt, és a hódító nép elkülönült alkotóelemét képezte. Ezért nem lehet egyetérteni a szabadkőműves Pulszky Ferenccel, aki az egyik országgyűlési beszédében kinyilvánította: „Az utolsó magyar szabású ember régesrég, évszázadok előtt eltűnt a föld színéről, annyira keveredett, párosult, változott, nivellálódott az a Keletről idevándorolt kis nép, mely a mai magyarság törzsöke.”

 

pulszky_karikatora.jpg

  1. A magyar Szent Koronára taposó Pulszky Ferenc, a szabadkőműves nagymester (Jankó János korabeli karikatúrája) [2]

 

 A zsidó Vámbéry Ármin (Wamberger Hermann), a kiváló keletkutató  nemcsak a nemességről, amely valóban idegen származású volt, hanem a magyar népről is hasonlóképpen vélekedett: „A magyarok mai nemzedékének ereiben az ősmagyar vérnek egyetlen cseppecskéje sincsen többé meg.”

Pedig nem így van.  A magyar nép ősei a 40-35 ezer évvel ezelőtt Európában megjelent europoid őstelepesek voltak. Az un. Semino vizsgálat kimutatta, hogy az őskőkori sírok csont-maradványaiban levő genetikai marker, az Eu 19 haplotipus legnagyobb mértékben a magyaroknál van meg.[3] E véleményt megerősíti, hogy a kőkorszakban a Kárpát-medence, Kréta Mezopotámia háromszögben azonos műveltségű nép létezett.[4] E terület Krétától észak felé terjedő része egybevág kőkori Duna-műveltség elterjedési területével, amelynek régészeti nyomai az Alpoktól a Kárpátokig mindenütt megtalálhatóak.  

Bármely néphez is tartozzon az ember, tudattalanul hordozza magában elődei tetteit, érzéseit múltját, vagyis az őseitől örökölt faji mivoltát. Ez kapcsolja a másik emberhez, köti a népéhez. Csakhogy a magyarok esetében a haza megtartásához ez már nem elegendő. Hiába határozza meg a tetteit, a viselkedését az ősöknek a génekben elraktározódott örökletes tulajdonsága, ha nem tudatosan cselekszik, ha nincsenek az elődeiről, történelméről ismeretei. A népi jelleget (nyelv, műveltség, szokások) minden ember a környezetétől, apjától-anyjától szerzi, tanulja.

Ha a magyarság nem ismeri fel, nem fogadja el, hogy tisztessége, hiszékenysége, legendás jóhiszeműsége őseitől örökölt faji jelleg, ha nem ismeri fel, hogy a nép minden egyes tagja, akár tisztában van vele, akár nem, birtokában van e tulajdonságoknak, akkor elveszíti ösztönös és természetes önvédelmi képességét. S az eredmény, hogy egyénenként, vagy öntudatlan embercsoportként birkamódra idomul a magyar hazára ácsingózó tolvajnépekhez. Elhiszi, hogy a keresztényi szeretet jegyében be kell fogadnia a mesterségesen gerjesztett bevándorlási hullámot, egyiket a másik után, induljon az Afrikából, Ázsiából vagy bárhonnan a világból.

 unbenannt_4_1.jpg

  1. Afrikai nő és István király bronzszobrán (Foto: Nem kérek puszit)[5]

Ha a napjainkban történő meglepő és meghökkentő eseményekre, valaki pár éve felhívta volna a figyelmet, gunyoros kézlegyintéssel intézték volna el. Pedig időnként nem ártott volna odafigyelni a kassandrai jóslatokra. (1916-ban, Magyarország román hátbatámadása idején Tisza István miniszterelnököt figyelmeztették, nem kizárt, hogy a családi birtokát, Gesztet román katonák szállják meg. Nem hitte el.)

Kassandra, trójai királylány Apolló napistennek a jóslás tehetségéért szerelmet ígért. Az isten teljesítette a kérést. Ám a királylány visszavonta az ígéretét. A haragos isten azzal büntette, hogy senki ne higgyen neki. Mikoron a bátyja, Paris az elrabolt Helénával Trójába érkezett, óva intette a honfitársait: Heléna megtartása a városra és minden lakójára pusztulást hoz. Senki nem hitt neki; és Tróját a lakosaival együtt elpusztították az akhájok.  Azóta hívják kassandrai jóslatnak azon előrelátó intelmet, melyet érintettek kétségbevonnak, sőt durván elutasítanak.[6]   

Napihírekben jelent meg, hogy megépül a hazát, a zöldhatáron át érkező bevándorlóktól védő kerítés, amely rövidtávon hasznosnak is tűnhetne, ha más országokhoz hasonlóan, megfelelően képzett katonaság, határőrség őrizné, ha a betolakodókra elijesztésként még rá is lehetne lőni. 

Az ötvenes években, a hidegháború idején Magyarországot kerítés, a rosszemlékezetű vasfüggöny zárta el nyugati országoktól, mondván védekezni, óvakodni kell tőlük. Holott valójában a magyarokat szigetelték el nyugattól, ezzel is jelezve, hogy a szovjet tömbhöz tartoznak. Netalántán a történelem ismétli ömagát?

A világban más országot is őriz kerítés (vagy a többitől elszigetel). Némelyiket azért építették, hogy megakadályozza az illegális bevándorlást (Mexikó-USA), a másikat azért, hogy az elzárt terület lakosságának ellátására ne lehessen élelmiszert stb. szállítani. A Gázai-övezet és Izrael közti, rakétapajzzsal felszerelt kerítés van. A magyar-szerb határon, (idővel a keleti határszakaszon) fegyveres testület 4 méteres kerítést épít, feltehetően a rakétapajzzsal együtt. Pénz, munkaerő jut rá; bár kétséges, hogy EU-s, világbankos stb. rábólintás nélkül, csak úgy egyszerűen lehetne Magyarország shengeni határán kerítést emelni.

Hosszútávon a határvédő kerítés kelepce is lehet. Aki benn van, benn marad. Bár az EU tagországokból Magyarországra nem hoznak menekülteket (Betartották-e valaha a világ urai aa magyaroknak tett  ígéreteiket?!), a bevándorlók egyre sokasodnak. A magyar védi a kertecskéjét, a házát, a jószágát, az idegennek meg épp erre van szüksége; így aztán egymásnak esnek. A lakosság és a bevándorlók közti gazdasági-társadalmi feszültség óhatatlan erősödése időzített bomba. S a győztes, a nevető harmadik lesz. A magyar lakosság a kívánt lélekszámra fogyatkozik, a faji jellegükről felismerhető idegenek idővel „kitessékeltetnek. S akkor aztán lesz hely bőven a „Kárpát-medencében”.   

 

vasfuggony.png

  1. Vasfüggöny az ötvenes években a nyugati magyar határ mentén (ujszo.com)

Van egy népcsoport a világban, amelyet őstörténetének ismerete minden megpróbáltatás ellenére összetartott, és más népek rovására megerősített. Az Ószövetség[7] részletezi, hogy Izrael mely népek földjét, várait, városait pusztította el, hogy a lakosságnak írmagja sem maradt.  Az utóbbi évezredben a nem éppen rokonszenves tulajdonságokkal rendelkező zsidóság különféle intrikákkal a befogadó népek fölébe kerekedett; s mára világhatalommá nőtte ki magát. Mindez két könyv, a Tora és a Talmud tökéletes ismeretének és feltétlen elfogadásának, követésének az eredménye.

A Tóra, Mózes öt könyve átengedtetett a kereszténységnek. Olyannyira, hogy minden hagyományos vallás erre épült, s így tökéletesen beférkőzött a keresztények gondolat- és eszmevilágába. Mózes öt könyve, az Ószövetséggel együtt nem más, mint a zsidóságnak más népektől, pl. a sumiroktól eltulajdonított mítosza, a sajátjukként tálalt, hitregébe burkolt őstörténete.

A Talmud[8] meg a zsidóság enciklopédiája, jogi és vallási alapvetése, szokásjogi gyűjteménye Harcias, kegyetlen, hatalomra törő eszméket hirdet.

Az Újszövetség tanai rokonszenvesek. A krisztusi és az egymás iránti szeretetet jegyében beletörődést, megbékélést, szelídséget, békességet stb. sugall, de csak a keresztényeknek. E keresztény eszméket nem volt nehéz rátukmálni a becsületes, könnyenhívő magyarokra, hiszen az egyenes szkíta jellemmel, szokásokkal teljes egészében egybevágott. Az utóbbi századokban a magyarok történelmük idegenérdekű manipulációja folyytán feledni kényszerültek elődeik nagyságát, hősiességét, s hovatovább gyökértelenek lettek, s ma már javarészük a keresztényi szeretet jegyében tompán nézi hazája elrablását.

A nemzettéválás során minden nép pl. a román, a szlovák sietős dolga volt, és ma is az, hogy magának mítoszt, történelmet alkosson, aszerint éljen; ezért nem átallotta eltulajdonítani a magyarság történelmét,  mítoszait, őstörténetét. A magyar nemzet mítosza nagyon régi, s abban különbözik minden más mítosztól, hogy nem a költői képzelet szülötte, hanem maga a magyar őstörténelem. A mai magyarság, a többezer éves nagy és megbecsült, csodált és irigyelt nemzet megfogyatkozott maradványa, ha nem kap éltetést, hervadó virágként elhal, és a helyét a gyom veszi át.    

 

trianon_4.jpg

  • Megmaradunk! (sziakomarom.sk)

 

[1] Balassa Iván-Ortutay Gyula: Magyar Néprajz, Corvina K., Bp. 1979. (Hajviselet)

[2] Üstökös, élclap, szerk: Jókai Mór, 1872.

[3] The Genetic Legacy of Paleolithic Homo sapiens sapiens in Extant Europeans. A Y Semino, Ornella et. al: Chromosome Perspective, Science Magazin, 10. November. 2000, 1155-1159. pp.  (sciencemag.org)

[4] Gordon Childe: The Danube in Prehistory, University Press,  Oxford, 1929.

[5] Bevándorlás Magyarországra? blog.metc.hu

[6] Homérosz: Iliász-Odüsszea, Pantheon Kiadó, Bp. 1993.  

[7] Szent Biblia, Bibliatársulat, Budapest, Mózes IV. kv., 21. rész, Józsué kv., 6. r, 8. r. stb.

[8] wikipedia.org

A bejegyzés trackback címe:

https://martonveronika.blog.hu/api/trackback/id/tr597585404

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kevés János 2015.12.08. 00:50:23

"Tiszteletadás a Napisten jelképe és Nabu-apla-iddina asszír király előtt az É-babbarra templomban(Samas-tábla, agyag, 29,2x17,8 cm., Kr.e. 888-855, British Museum)"
A gondom a király nevével van, INA azaz szűz és nőnemű. Azon már nem is csodálkozom, hogy a templom várandós feleség. :)
Már többször elcsodálkoztam azon is, hogy az első sumér királyok nevei ANNA végződésű, ami annyit jelent, hogy többgyermekes édesanya.

marton veronika 2015.12.08. 01:08:53

@Kevés János: A Samas-tábla asszírul íródott. Az asszírban valóban vannak nemek, míg a sumirban nincsenek. Asszírral nem foglalkoztam, de kétlem, hogy az uralkodó nő lenne. A "nabu" napot jelent. A sumir szavakban az AN.NA két jel. Az AN azt jelenti égi, a NA jelentése kő (föld). Összeolvasva: földtől az égig, ami istenire, valami magasztosra utal.A NA-nak lehet más jelentése is. Attól függ milyen jelekkel van írva. Lehet, hogy a hangalak ugyanaz, de a jelentés más. (Eddig nem fejtettem meg, de alkalomadtán megteszem. Sajnos a szakirodalomban sem fordítják le a neveket, pedig érdekes lenne, mert beszélő nevek, s utalnak viselője tulajdonságár, beosztására, feladatára. Fontos szabály, az ékjelek ismerete, megfejtése nélkül a hangalak félrevezető lehet. M.