A menekültek tekintetében a magyar kormány akár eleget tesz a nemzetközi egyezményeknek, akár nem, a világ szemében fekete bárány marad. Párszáz évig a „szabadság, egyenlőség, testvériség” jegyében pusztultak a koronás fők, jutottak rabigára a népek. Mostanság a „szolidaritás” dívik, ám kinek-kinek a szájíze szerint. Minden ország a maga módján védheti a határait, a népét a menekültáradattól; a nagy-nagy szolidaritás jegyében csak a magyartól várják el a harakirit.

 

1994 táján minisztériumi folyosópletykaként terjedt, hogy egy Nádor utcai, szigorúan bennfentes, szigorúan zártkörű magyarmentes megbeszélésen eldöntetett, 2016-ra a magyar lélekszámot lakosságát le kell csökkenteni 5-6 millióra. Ebből 5 millió dolgozna, 500 ezer lenne a janicsár, akarom mondani hajcsár, a másik 500 ezer esetleg szellemi foglalkozást űzhetne, bár ennyire nem is lenne szükség. (Néhány éve újra előkerült ez a hír; valaki leporolta, és pontosabb adatokkal közzétette.)

A hírt a tanácskozás némely tisztességesebb résztvevője szivárogtatta ki, mondván nem lehet, ez nem lehet igaz, hiszen ez népirtás…!

A számokat tekintve valóban annak minősíthető, hiszen akkoriban a magyar lakosság lélekszáma 10 millió felett volt.

 

nador_u_9.jpg

 1. A tanácskozás után az épület a Közép-Európai Egyetem székháza lett (www.napi.hu)

 

A tanácskozáson még az is elhangzott, a fiatalokat, a diplomásokat külföldre kell küldeni, engedni. Az időseknek nem okvetlenül kell meggyógyulniuk. Gyógyszerezéssel könnyedén el lehet érni, hogy a szülések száma csökkenjen, vagyis kevesebb legyen a gyermek.

Senki nem hitte el, hogy ez a magyar emberek ellen irányuló alattomos terv a Kárpát-medence megszerzésére irányul.

Pár évvel korábban zajlott le a „rendszerváltás”, kitakarodtak az oroszok (akkori fiatal korosztály szinte észre sem vette) sokan reménykedtek, bizakodtak, jobb lesz, más lesz. Még erős volt az egészségügy, a szociális háló is a szokott módon működött…

 

elvtarsak_504.jpg

 2.  Elvtársak, vége! (korabeli képeslap, Primo Print RT)

 

Azután elkezdődött.

Az Antall-kormány idején elbocsátották, leszerelték a magyar hadsereget. Míg a környező országok fejlesztették, növelték a fegyveres erejüket, Magyarország az ellenkezőjét tette. Az azóta eltelt 30 valahány év alatt a magyar férfiak leszoktak a katonáskodásról. Oda jutott az ország, hogy sem a belső, sem a küldő ellenség elől nem tudja megvédeni a magyarokat; így aligha állhat ellen az ország az egyre növekvő migráns rohamnak. Ezidő alatt mindennemű jobboldali próbálkozás, hogy a férfilakosság megtanulja a fegyverviselést, csírájában elfojtatott.

Recsegett, ropogott, darabjaira hullt, az eladdig világszínvonalú magyar egészségügyi ellátás (eredetileg nem a magyarok gyógyítására, hanem az esetleges hidegháborús támadást felfogó magyarországi szovjet megsegítésére irányult.)

Majd a háziorvosi alapellátáson kívül szinte minden egészségügyi szolgáltatásért fizetni kellett. A hírközlésben megjelentek a gyógyszer-reklámok. Az ajánlott gyógyszerek többsége mellékhatásokat idézett elő. Felhívták a figyelmet, hogy a mellékhatások mellékhatásait miféle újabb gyógyszerekkel lehetett enyhíteni, s ezeket még újabbakkal… végül a szerencsétlen paciens betegebb lett, mint annakelőtte.

Külföldre mentek a fiatalok, a diplomások és a diploma nélküliek egyaránt. Volt, aki dolgozni ment, volt, aki tanulni. A többség ma már csak látogatóba járt haza.

Aztán következett az iskola. A gyerekek kímélete, a túlterheltség enyhítése ürügyén a tananyag nemcsak csökkent, hanem egyre ostobább lett. Estenként maga a pedagógus sem értette, mit tanít. A teszt hátán teszt, majd a tömegkommunikációs eszközök használata leszoktatta a fiatalokat a beszédről, a beszélgetésről. Ami megmaradt, az meg inkább magyarba oltott angol, azaz nemzetközi hebrencs nyelvvé vált. (A TV riporterek is rosszul toldalékolnak: Pl. Hegyeshalomba helyett Hegyeshalomra, mondják, mintha tényleg a halom tetejére mennének a migránsok. Elegendő lenne meghallgatni a környékbelieket, miként a beszélnek a határmenti településükről!)

Mindennapossá váltak a rablások, a gyilkosságok. Az elkövetők a felheccelt nemzetiségiek. Az áldozatok mindegyike magyar, idősek és fiatalok egyaránt. Ha valaki védekezni merészelt, a bíróság őt marasztalta el, nem az elkövetőt, nem a támadót, mondván tápot adott a bűnözésnek. Ám mióta megjelentek a migránsok, mintha „foglalkozást” váltottak volna: beálltak embercsempésznek.

Eltelt egy évtized, eltelt kettő, s a magyarok még mindig nem az „előírt” mértékben fogynak.

Aztán az Izraellel szomszédos országokból, a napihírekből jól ismert útvonalon Szíriából, Líbiából megindultak Magyarország felé háborús menekültek, alaposan megtűzdelve iraki, bangladesi, afrikai és még ki tudja milyen „menekülttel’. Magyarországot átmeneti állomásnak tekintik, a cél Németország, Anglia stb.

 bevandorlas.jpg

3. Illegális határátlépés a déli határszakaszon megépített ideiglenes kerítés alatt (index.hu)

 

Jól látszik az illegális határátlépőket bemutató TV híradásokból, videó-felvételekről, melyikük háborús vagy gazdasági menekült, s melyik beépített terrorista, katona. Ez utóbbiak mélyen lehajtják a fejüket, eltakarják, vagy a karjukban cipelt gyerek mögé rejtik az arcukat, hogy ne lehessen őket felismerni, azonosítani. Ők a menekültek hangadói, ők hergelik a társaikat a befogadó-helyekről való kitörésre, az osztrák határig való gyaloglásra (a magyar hatóságok segítőkészségenek köszönhetően buszon, vonaton jutottak el a határra).

 

illegalis_bevandorlo.jpg

  1. 4.  Az arcát eltakaró illegális bevándorló (mno.hu)

 

A múlt héten, szombaton kora hajnalban midőn az utolsó busz is indulóban volt Hegyeshalom felé, a rendőrök hiába próbáltak felszállásra bírni az aluljáróban focizgató néhány „kisportolt ifjoncot”:

Zavartalanul, elegánsan, adogatták egymásnak a labdát. Minden bizonnyal ők lehettek a következő csoportok pénzelt eligazítói, hangadói, s bizonyára nem járok messze az igazságtól, civilruhás katonák is lehettek. A magyar hatóság elmulasztotta megkérdezni, mi késztette őket maradásra.

Olyan ez az egész migráns ügy, mint egy végenincs színházi előadás. A nézőtérről alig látszó kazár karmester dirigál, az amerikai zenekar játssza a talpalávalót, osztja a szereplőknek a karmester által kiszabott pénzt, a színpadon az ISIS puskái dörögnek, vadásszák az ide-oda szaladgáló, az európai ország-díszletek mögé bújó menekülteket, majd a puskáikat elrejtve, igazoló okmányaikat eldobva beállnak közéjük, arra törekedvén, hogy bedőljön a díszlet, s szabad prédává váljon Európa.

Immár köztudott, hogy a Közel-Keletről és máshonnan jövő menekültáradat gerjesztett és irányított. A felbujtók, a menekülteket pénzelők nem törődnek azzal, hogy Németországon és Magyarországon, a két fő célországon kívül egész Európát tönkreteszik. (Mostanság szépítgetik, ezek migránsok jómódúak; a szegényebbek majd tavasszal jönnek!)

A háttérben lappangó kisméretű, de mindenható kártyakeverő a közel-keletiek Európába való ösztökélésével három legyet üt egy csapásra.

(1) Szíriában és Libanonban a kivándorlók katonailag légüres teret hagynak maguk után, megkönnyítve az izraeli területfoglalást. (Ugyanez történt 1918-ban Magyarországon: Linder Béla, a Károlyi kormány hadügyminisztere leszereltette a frontról hazatérő magyar bakákat, védelem nélkül hagyva a magyar határt; s rögvest megszállták az országot a csehek, a románok és a szerbek; a vége a trianoni területcsonkítás lett.)

 

israeli-air-force.jpg

 5. Izraeli bombázók Szíria felett (hirekizraelbol.hu)

 

(2) A Balkánon keresztül érkezők az első körben Magyarországon landolnak. Egyelőre szabadon vonatozhatnak Ausztrián keresztül Németországba. Ám ha Németország megtagadja a beutazásukat, s Ausztria sem engedi be őket, akkor Magyarországon rekednek; Görögörszág, Macedónia, Szerbia jóvoltából lesz jócskán utánpótlás. A magyar hazának sem a területe, sem a népessége nem akkora, hogy milliós menekültáradatot fogadjon be, tartson vissza Európától. Ha nem jut nekik élelmiszer, ha a hideg idő beálltával nem lesz fedél a fejük fölött, a lakosság sínyli meg. A magyar ember békés, türelmes; ám ha érzi, a háza-földje veszélyben van, odavág.

Magyarországnak Európában és a világban számos magyarországi és külföldi tollforgató rossz hírét költi. Pedig a menekültekkel való bánásmód megfelel a nemzetközi szerződéseknek: van regisztráció, van étel-ital, szállás, szabad mozgás. Arról senki nem tehet, hogy a menekültek ellenszegülnek, s ki gyalog, ki vonaton, ki buszon az osztrák határra iparkodik. A vészharang-kongató, idegen érzületű, kenyéradó hazájukról hazudozó tollnokok, előbb-utóbb úgy elbuknak, mint a tatárjárás idején az esztergomi szépasszonyok[1]. Ti. az árulókat az ellenség sem becsüli.

Úgy tűnik, a magyar kormány akár eleget tesz a nemzetközi egyezményeknek, akár nem, mindenképpen fekete bárány marad. Párszáz évig a „szabadság, egyenlőség, testvériség” jegyében pusztultak a koronás fők, jutottak rabigára a népek. Mostanság a „szolidaritás” dívik, ám kinek-kinek a szájíze szerint. A menekültek feltartóztatására az angol, a spanyol építhet kerítést, a magyar nem. A német kiválogathatja a képzetteket, a magyar nem. A lengyel kétezer embert fogad be, a magyarnak mindenkit be kell fogadnia. Minden ország védekezhet, a magyartól meg a nagy-nagy szolidaritás jegyében harakirit követelnek?!  

 

orban_juncker.jpg 

 6. Májusban a világ még úgy vélekedett, Orbán Viktor magyar miniszterelnök (háttal) jópofaságból kapta Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől a taslit. Ám úgy tűnik, a nevetve adott legyintés Magyarország bevándorlási politikája miatti komoly figyelmeztetés (Keleti Partnerségi Csúcstalálkozó, Riga, 2015. május 21-22.)

 

Nagy úr a hideg, még nagyobb az éhség; ölni is lehet érte. Ha a menekültek kérnek, és nem kapnak, válogatás nélkül nekimennek a magyaroknak. Akkor aztán rögvest meglesz a tervezett lakosság-kvóta. Utána már a bevándoroltakra nem lesz szükség, valamilyen úton-módon eltávolíttatnak. Fegyverrel vagy másképp, ki tudja? (A minap a Hír TV egyik beszélgetős műsorában a Lánchíd Rádió munkatársa elejtette, 2018-ra megoldódik a menekültkérdés. Vajon blöffölt vagy valóban tudja, amit az átlag magyar csak sejt?[2])

Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke köztudottan ellenérzéssel is viseltetik a magyarok iránt, a visegrádiak legutóbbi tanácskozásán mégis meglepően megértőnek bizonyult. Talán tisztában lehet azzal, hogy a következő áldozat Szlovákia lesz. Ti. az „új honfoglalóknak” nem kis-Magyarország, hanem az egész Kárpát-medence kell.

(3) Angela Merkel, német kancellár országa nevében befogadja a szíriai menekülteket. Ráülteti őket a lagymatagul tiltakozó német tartományok nyakára. Kevés kivétellel minden Balkánon át érkező menekült Németországba akar menni. Ebből úgy tűnik, mintha az elindulásukkor arra ösztökélték volna őket, hogy a németekhez menjenek. Vajon Merkel nem veszi észre a kártyakeverők mesterkedését? Nem veszi észre, hogy a menekültek nem véletlenül törekednek az országába, hanem büntetésként a II. világháborúrért, a zsidók deportálásáért stb. A németek túl sokan vannak, nem lehet őket oly könnyedén leradírozni a térképről, mint ahogy Magyarországgal tennék, ezért menekültekkel tétetnék tönkre a gazdaságukat, élhetetlenné az országukat.[3]

 

20150902menekult-migrans-keleti-szept2-este1.jpg

 7. Migránsok üzenete Angela Merkel német kancellárnak (falfirka, Keleti pu., Bp., Kép: Polyák Attila, Origo.hu).

.

A menekültek egyre jönnek és jönnek. A világ Juncker EB főtitkárral az élen azon mesterkedik, hogy Magyarország népe belefulladjon a menekültekbe, a földje elnéptelenedjen.

„A vándor nép keserüli meg ocsuja garázdaságát.

Ezeken nagyra nő a rájuk rakott szarv.

Szítják, tüzelik őket távoli idegenek,

akik vizeinket szomjazzák, földjeinket éhezik.

Ezek egy része sivatag elől fut,

más részük tenger elől menekül.

Magyar magyart gyilkol,

de a bika hátáról is ide lőnek

a hét teve miatt.

A nép fele elpusztul.”[4]

 

A magyar embert természetéből adódóan és az Atyaisten akaratából nem lehet elpusztítani. Védi a Teremtő, védi a Boldogasszony. Olyan, mint az üldözött, úton-útfélen irtandó parlagfű[5], az ambrózia artemisifolia, az istenek eledele. Minél inkább irtják, annál inkább nő, aprócskán a földhöz simulva, árokparton, bokoralján, erdőszélen.

 

gnadenbild_maria_poetsch_aus_dem_wiener_stephansdom_original.jpg 

8. Magyarok Nagyasszonya térj meg népedhez, s a harcában légy vele![6]

 

[1] A tatárjárás idején 300 esztergomi szépasszony átállt a tatárokhoz; cserbenhagyták a férjeiket, a városukat. Árulóként végezték. In: Jókai Mór: Százszorszépek és más régi történetek, Osiris K., Bp., 2000, 41-55. pp.

[2] Hegedűs Szabolcs, (Lánchíd Rádió) és Szirmay Dávid (Blikk) In: Hír TV, 2014.IX.4. 20.34-kor.

[3] Németországban kb. 4 milló a II. vh. után munkát vállaló török bevándorlók leszármazottainak száma. Az 1950-es években szó volt arról, hogy a német munkáskezek pótlására magyarországi vendégmunkásokat visznek az NSZK-ba. A Szovjetunó (Sztálin ?, Hruscsov?)) nem engedélyezte. Helyette jugoszlávok és törökök mentek. A törökök nem tértek haza. (MV)

[4] Máté Imre: Yotengrit, I-IV. köt., Püski K., Bp., II. köt.  

[5] A XVII. századi füvészkönyvek szerint a parlagfű az egyik leghatásosabb, legigénytelenebb gyógynövény. A leghatásosabb immunerősítő. Ha valaki tavasztól szedi (naponta egy levélkét), érzéketlen marad a pollenjére. „…a teáját helyi vérzések, gyomorbetegségek ellen használták. Szétmorzsolt leveleit az indiánok rovarcsípésre, gyulladt sebre rakták …stb.” In: Dr. Csubák Mária: Parlagfű, mint gyógynövény, Paramedica, 2012. szeptember. 4-5. pp.

[6] Az un. Pötsch-i Madonna, e bizánci stílusú ikont 1696-ben, az un. „hosszú török háború” idején Magyarországról vitték (azaz rabolták el) a bécsi Stephansdom-ba. (seniorenstudium.at)

A bejegyzés trackback címe:

https://martonveronika.blog.hu/api/trackback/id/tr597766616

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csan2 2015.10.14. 06:47:29

Kedves Veronika! A tündér-sumér isten kifejezés szinte már általánosan ismert. De hogyan lehet a Dingir sumér szóból kihozni a tündért vagy az istent?
Dobos Csanád