Kedves Olvasóim!

2015. október 30-án a TV Hatoscsatorna, Őseink Hagyatéka c. műsorban Tóth Tibor műsorvezető úrral beszélgettem "Az első magyar nyelvemlék"-ről. Az adásról készült videófelvételt mellékelem.

Köszönöm a figyelmüket!

 

 

 

 

 

 

Kedves Olvasóim!
Több kedves olvasóm jelezte, hogy a 2015. X.16-án a "Hatoscsatorna" Őseink hagyatéka c. műsorban Tóth Tibor músorvezető úrral a sumirok és a magyarok kapcsolatáról folytatott beszélgetésemet nem tudják fogni, ezért mellékelem a beszélgetésről készült videofelvételt.  

Köszönöm a figyelmüket!

Kedves Olvasóim!

2015. október 16-án, pénteken este 8 órától fél 9-ig a TV „Hatoscsatorna” Őseink hagyatéka c. műsorában Tóth Tibor műsorvezető úrral beszélgetünk arról,  mi hasonlatosság van a sumirok és a magyarok műveltsége között. 

Az esetleges érdeklődést előre is köszönöm.

Tisztelettel: MV14226764286_ef3a0572fc_m.jpg

 

Az Európába érkezett migránsok arcnélküli tömegéből némelyik jó angolsággal kiszól, a másik érthetetlen szavakkal kísért gesztikulációval a torok elnyisszantását mutatja.

Mások bűncselekmény számba menő tetteket követnek el: A bicskei vasútállomáson ordítozó férfi, állítólagos családját vágta a sínek közé, és rájuk ugrott: Az asszony kezével óvta a kisbaba fejét, nehogy beütődjön a sínbe. Sem ő, sem a baba nem sérült meg. (Vajon, minden váratlan fellökésnél így működnének az anyai ösztönei? Bizonyára.) A feltehetően muszlim férfi tettleges kirohanását,  felháboítását az okozhatta, hogy az asszony, az iszlám szokásokkal ellentétben férfiak jelenlétében nemtetszésének adott hangot. Ti. az iszlám vilgában az asszony neve: hallgass(!); magyarán: kuss(!).

Ennek ellenére az alábbi képen látszó jelenet hamisan provokatívnak tűnik, mintha azért történt volna, hogy befeketítsék a megdöbbent, segítséget nyújtó magyar rendőröket.

  bicske-migrans_cikk.jpg

  1. 2015. szeptember 3. A bicskei vasútállomáson a rendőrökkel perlekedő, karján csecsemőt tartó várandós asszonyt állítólagos férje lökte a sínek közé. A megdöbbent rendőrök sietősen szedték ki őket, hiszen e vágányra várták a szállítószerelvényt. (A jelenetről készült teljes videó: http://alfahir.hu/az_orulet_szelen_a_migransok_bicsken)

 

Az egyre özönlő megtévesztett ázsiai tömeg zavarossá és áttekinthetetlenné teszi az európai terepet, hogy idővel a köztük lappangó, harcedzett katonák, gyilkos és öngyilkos merénylők feltűnés nélkül ténykedhessenek. A migráns árban fuldokló fehér ember akkor döbben csak rá igazán, volt-nincs Európa, volt-nincs emberi érték, haza, nép, család, jog, vagyis mindaz, ami európait európaivá teszi. "A nyitottság, a tolerancia, az emberi jogok nevében eladjuk a házainkat, eladjuk az országunkat, eladjuk a kultúránkat és eladjuk az identitásunkat." Sokan figyelmeztetik Európát, de nem akarja meghallani, és amikor majd megérti, késő lesz.”[1]

A keletről érkezők hozzák magukkal muszlim hazájukban kialakult évezredes szokásaikat, hogy Európát telítve, az itteni őslakosságot nem éppen szolid rábeszéléssel a saját hitelveikhez idomítsák, mondván az a jó, a helyes, ami a Koránban meg van írva. Ha bekövetkezik, jaj, lesz az európai asszonyoknak, a nagy- és kislányoknak, jaj, a gyermekeknek! 

 afr_migr_balassagyarmat.jpg

  1. Mi lesz, ha efféle "afrikai migránsok tartják rettegésben Balassagyarmatot" ? (harcunk.info) 

  2. A felvétel öt évvel ezelőtt készült Olaszországban. (olvasói észrevétel) 

 

A történelmi időktől kezdődően a közel-keleti országokban a nőknek szánalmas és sajnálatraméltó volt a sorsuk. Nem kivétel ez alól a keletről el- és visszaszármazott zsidóság sem. Akár Európában, akár Amerikában, akár máshol élnek a világban a zsidóságnak a nőkhöz való viszonyán meglátszik a keleti eszmék hatása, annak ellenére, hogy az európai és az amerikai közéletben százszor több joguk és érvényesülési lehetőségük van, mint az iszlám államokban élő nőtársaiknak.

„A zsidók a nőket nagyrészt anyaságuk szempontjából tekinték. – Tagadhatatlanul magasabb szempont s nemesebb eredményeket szült sok más nép felfogásánál, - de a meddő nő megvetése, az ágyasság gyakorlata, a férfiú egyoldalú joga házastársát eltaszíthatni, mindannyi szégyenletes lealázása a nőknek…”[2]

 

_brah_m_s_izs_k_mozaik_6_sz_zad_ravenna-i_san_vitale_bazilika.jpg

  1. Ábrahám és Izsák (mozaik részlet, Ravenna, San Vitale Bazilika (tiszta- szívvel blogspot.hu)

 

A közel-keleti arab népek és a zsidóság egy tőről fakadt szemita nép. Mindenik Ábrahámtól, illetve valamelyik fiától származtatja magát. Az arabok ősapja Ismael, a rabnőtől, Hágártól született, a zsidók ősapja Izsák, meg Sárától, a törvényes feleségtől Sára mesterkedésének köszönhetően a két féltestvér és a leszármazottjaik mindmáig ellenségek, háborúságban élnek egymással.

 

verhaghen_pieter_jozef_hagar_and_ishmael_banished_by_abraham_1781.jpg

  1. Ábrahám elbocsátja Hágárt. A háttérben Sára és Izsák (Pieter Jozef Verhaghen festménye, WEB Gallery of Art)

 

Az izraeli zsidóság egyik-másik rokonnépével, pl. a palesztinnal ugyancsak visszataszító és erőszakos élet-halálharcot vív, az ivóvízért, a termőföldért, de Szíria, Jordánia, Libanon stb. lakossága sem élhet békében, ezért kényszerülnek menekülttáborokba, ezért vándorolnak a messzi Európába. Ők jelentik az Európába zúduló emberáradatban a vattát, a terroristáknak a puha fészket.

  iraki_dzsihadista_nok_burkaban.jpg

  1. Iraki dzsihadista női osztag, hogy a helyiekkel betartassák a sariát[3]

 

A közel-keleti országokban a nő sorsa ma is siralmas, szinte állati. Jó példa erre az egyik Finnországba érkezett, az ebédre kapott főtt rizst kifogásoló migráns kijelentése: „…csak a kutyámmal és asszonnyal etetném meg…” Nem tréfának szánta, komolyan gondolta.

  burkaban.jpg

  1. Muszlim nők burkában (mandiner.hu)

 

A muszlim férfi a nőt élvezete tárgyává alacsonyítja, árucikként adja-veszi. Az eladó leány értékét a külleme szabja meg. A férfi a szabad levegővel együtt elzárja előle a lelki felemelkedés lehetőségét és minden önálló tevékenységet. Vagyis apaként a leánya, férjként az asszonya testét-lelkét uralja.

 „A Próféta azt mondta:

A legjobb asszony az, akire

amikor ránézel, látványa kellemes;

amikor utasítod, engedelmeskedik;

amikor távol vagy, vigyáz magára és a tulajdonodra.”[4]

 

Az idősödő keleti asszony megcsúnyul. A muszlim nők a zsidókhoz hasonlóan idejekorán elveszítik fiatalkori szépségüket. Amelyik nem, anélkül, hogy tudomása lenne róla, más vérvonalat, örökséget hordoz. Pl. a szkítafajú magyaroknál nagyon sok a szép, kellemes arcú öreg. Iránban bár vallást váltani kényszerültek, nagyon sok pártus-leszármazott él. A szépségét, ifjúi báját veszített asszony, ha a gazdag, tehetős családban maradhat, férje és csinos utódai szolgája lőn. Ma is előfordul, ami a XIX. században Damaszkuszban, hogy a muszlim férj a megunt, báját vesztett asszonyát nyomorra kárhoztatván kilökte az utcára. A nagy keleti birodalmakban (kivéve a pártusoknál), továbbá a régi araboknál a szegénysorsú apák a leánygyermekeiket inkább kitették a vadaknak, nehogy a nyomor vagy a gyalázat áldozataivá váljanak. A kislányokat időnap előtt, gyakran 10-20 évvel idősebb férfivel házasították össze, ezért igen gyakori volt a pubertás előtti elhálás.

  afgan_kiskoru_felesegek.jpg

  1. Balra fent: Jemeni férfiak gyermek-feleségeikkel (ngm.national geographic.com)

Elől: Afgán öregember gyermek-feleséggel (hetek.hu)

 

 

A „saria”, a Mohamed tanítására és cselekedeteire épült iszlám vallásjog szerint egy mohamedán férfi tarthatna négy feleséget, ám a velejáró anyagi és fizikai terheket nemigen tudja vállalni. Ezért ma már egy feleség dívik, kivéve a gazdag öböl-országokat, ahol kettő szokásos.

A házasságkötés rendkívül költséges. Ha valakit nem jegyeztek el gyermekkorában, nehéz társat találnia:. A vőlegény, illetve a családja nehezen képes megfizetni a forintban több milliónyi menyasszonyváltságot, menyasszonyé meg a lakodalom költségeit. A muszlim esküvőn sok esetben a mátkapár jelen sincs. Az arát az apja vagy a fivére képviseli; gyakran a vőlegénynek sem kell megjelennie. Az ötvenes években esett meg, hogy egy „dél-egyiptomi diák egyetemi vakációjáról arra ért haza: házas ember.”[5] 

Elméletben a menyasszony beleegyezése nélkül nincs esküvő. Ám, ha a kiszemelt ara visszautasítja a kérőjét (ami óriási sértésnek számít), borzalmas megtorlásban lehet része. Valamelyik családtagja, a visszautasított jövendőbelije kegyetlen bosszút állhat: savval leönti a leány arcát. Némelykor a férj is ekképp bántalmazza engedetlennek vélt feleségét. Elég annyi, ha ingerültnek, fáradtnak mutatkozik, esetleg valamivel több villan ki a testéből, mint amennyit az iszlám törvények előírnak (mert a csador nem csúszhat el!): „A muszlim nő fedetten sem mozoghat kihívóan, idegenek előtt nem mutatkozhat felékszerezve, illetve lépéseivel nem kelthet zajt. S elvben csak a férfiak mögött s az út szélén járhat”.[6] 
 

ilyen_volt_es_ilyen_lett.jpg

  1. Ilyen volt és ilyen lett.

Saira Liaqat 26 éves. Tizenöt éves korában a  férje – aki rokona is volt – leöntötte savval. 9 alkalommal esett át plasztikai műtéten. (Emilio Morenatti felvétele)[7]

 

Az európai és az iszlám párkapcsolat a legalapvetőbb dologban megegyezik: a nő gondozza a házat, neveli a gyermekeket, a férfi pedig köteles gondoskodni róluk. Az európai ember számára szokatlan a két feleség, ám "az iszlám e ponton nem tesz mást, mint hogy törvényesíti azt a gyakorlatot, amelyet a Nyugat bűntudattal követ… S bár a második feleség helyzete általában nem könnyű, de lényegesen jobb, mint azoké az európai nőké, akik vagy nős emberek szeretőiként, vagy pedig családok szétrombolóiként élnek…”[8]

A világban jelenleg 1,57 milliárd muzulmán és 2,17 milliárd keresztény él.[9] A magyarok keresztények ugyan, de a hitükön átsejlik őseiknek a vérükben, a zsigereikben megőrződött erkölcse, tisztessége.

A keresztény magyarok az idegen hódítók évszázadokig tartói erkölcsromboló hatására elnyomott, elfojtott, de a szívük mélyén megmaradt erkölcsi erejükkel ellen tudnak állni az esetleg bekövetkező muszlim erőszaknak, el tudnak határolódni a fentiekben vázolt mai európai. párkapcsolati szokásoktól.

Egyre több magyar ismeri fel, hogy az alapvető összetartó, a megmaradást szolgáló erő a magyar családban rejlik. A család szerető ereje, védelme iránti igény megvan még a magyar szívekben, meg a lelkekben, csak az elmúlt néhány évtized társadalmilag gerjesztett és fenntartott családellenes liberalizmusa elfojtotta. A liberalizmus a magyar társadalomban egyre inkább kudarcot vall. Sokan eszerint élnek; de még többen vannak, akik saját népük szigorú viselkedési szokásait, szabályait követvén kifelé mást mutatnak: Minden erejüket latba vetik, hogy a magyarokkal fenntartassák és csábítónak tüntessék fel a szabados, liberális család- és nemzetromboló viselkedési normákat. Megvalósulóban volt ez kis Magyarországban.

Azután megjött a segítség. Egyre szembetűnőbb, irigylésreméltóbb lett, hogy Erdélyben, a Felvidéken, a déli részeken, sőt Kárpátalján, mindenütt, ahol a nemzeti megmaradás volt a tét, a magyarság mennyire nagy becsben, sőt szentnek tartja a családot. Talán tudták, de bizonyára érezték a család összetartó ereje mentette meg őket a beolvadástól.

  ecseri_parasztcsalad.jpg

  1. Hatgyerekes ecseri parasztcsalád, az egyik leány a férjével és kicsi gyermekükkel. (1910) A családfő és a felesége ül, a gyermekeik, a kicsik kivételével állnak [10]

 

Az elmúlt évszázadok minden országos bajában, forradalmakban és háborúkban a magyar mentsvára a család volt. A messze idegenben harcoló katona, biztos lehetett abban, hogy a kedvese, a hitestársa minden nehézség közepette hű marad hozzá, megbirkózik a rászakadt férfimunkával, s hazavárja. Ez adott neki erőt, hogy kitartson, mint Mátyás király magyar katonái: „Sehol a világon nem látni meleget, hideget, fáradtságot nélkülözést jobban tűrő katonát, …aki a táborban tisztességesebben viselkedik, … akiben több az önmérséklet és a szemérem, akitől messzebb áll az istentelenség és a szószegés, a tisztátalan szerelmeskedés. Azt beszélik a lovasok legnagyobb része, kinek felesége, gyermeke van, olykor három esztendőt is kénytelen egyfolytában szolgálni, a hitvesi hűséget mégsem szegi meg. Ha valakit rajtakapnak egy lotyóval, örök szégyen hárul reá.”[11]

Igaz, a beköltözött idegenekkel némi szabados szokás megmutatkozott, de végül az idegen változott meg, nem a magyar.

A magyar családban a férj nem uralkodott asszonyán, az meg sem próbált férjeura ellenében irányítani. Mindenik végezte a dolgát a családért, a gyermekekért, a jövendőért. A házastársak egyenlők voltak, egymást kiegészítő egységes kettőst alkottak: A családanya otthon vigyázta, ellátta a 6-8 gyereket, a kertet, az aprójószágot, a családapa gondoskodott az Isten által rábízottak nyugalmáról, biztonságáról, betevőjéről. A magyar férfi úr volt; ura a háznak, ura a családnak. Ám ez nem uralmat, zsarnokoskodást jelentett, hanem előrelátó, megfontolt gondoskodást.

  bucsu-2.jpg

  1. Családjától búcsúzó magyar baka (fényképezte: Alexy Trajan, Érdekes Újság)[12]

 

A család megtartásának egyetlen titka a szerető összetartás. A régi magyar családban a férj és a feleség nem egymás ellensége, egymás kijátszója volt, mint a mai párkapcsolatban, ahol mindkét fél arra törekedik, miként uralhatná a másikat. Ennek előbb-utóbb válás lett vége, hogy aztán egy újabb párkapcsolatban ugyanez megismétlődjék. Ennek kivédéséért mind a férjnek, mind a feleségnek, sőt a gyermekeiknek is őszintén, egymást tisztelve, egymást segítve kell munkálkodnia. Egymásért, a hozzájuk tartozó nagycsaládért, a még élő nagyszülőkért és a még meg nem született utódokért. A család összetartó védelmére támaszkodva tudja majd a haza, az ország átvészelni a migrációs időket, tud ellenállni leskelődő erőszaknak.

 

haboru0001.jpg 

  1. Sebesült magyar baka a párjával (Somogyi Könyvtár, Szeged)[13]

 

[1] Henri Boulad jezsuita szerzetes figyelmeztetése (Magyar Rádió, 2015. május 29., hiradó.hu)

[2] Madách Imre: A nőkről, különösen esztétikai szempontból, Székfoglaló értekezés az Akadémián, 1864. ápr. 18.

[3] hetek.hu

[4] mandiner.hu

[5] Dobrovits Mihály: Szex és iszlám c. írása nyomán (Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár.- mancs.hu)

[6] L.m.f.

[7] erdekes világ.hu/szornyu-es-szomoru-sorsok-iszlam-vilag…

[8] Dobrovits Mihály i. m.

[9] hvg.hu, 2015. ápr. 3.

[10] lazarus.elte.hu

[11] Bonfini, Antonio: A magyar történelem tizedei, Balassi K., Bp. 39. fejezet (IV. dekád), VIII. kv., (105-110).

[12] pemete.blog.hu

[13] tiszatajonline.hu

aradi-vertan.jpg

A tizenhárom aradi vértanú (litográfia, Barabás Miklós)

 

Az 1848-49-es magyar forradalmat és szabadságharcot a csak ez alkalommal működött  Szent Szövetség égisze alatt az osztrák császári és az orosz cári haderők kegyetlenül vérbefojtották. A vitatott és szükségtelen világosi fegyverletétel után az osztrákok bosszúvágya nem ismert határt. Az 1850-ig tartó megtorlást Haynau, a „brescai hiéna”, 1849-1850 közt a bécsi udvar teljhatalmú magyarországi megbízottja vezényelte. Utasítására az osztrák rögtönítélő bíróságok 4628 magyar szabadságharcost fogtak perbe, és mintegy 500 halálos ítéletet hoztak, ebből 110-et végrehajtottak. Az 1849. október 6-án hajnalban Aradon golyó, illetve kötél általi halált halt 13 vértanú: egy altábornagy, tizenegy honvédtábornok és egy honvéd ezredes.

asp_620_kivegzes_1.jpg

 A főbelövés

Ugyanezen a napon Pesten gr. Batthyányi Lajos felelős magyar miniszterelnököt főbelőtték.

 

grof_batthyany_lajos_elso_miniszterelnokunk_kivegzese.jpg

Gr. Batthyány Lajos felelős magyar miniszterelnök kivégzése az  Újépület udvarán

Magyarországon úrrá lett a gyász és a fájdalom. Minden magyar családban sirattak valakit. Nem lehet tudni, vajon a haza vesztét vagy a szeretteik elvesztését gyászolták-e jobban? A kettő elválaszthatatlanul egybeforrt a magyar szívekben.

 

thorma_janos_painter_1870-1937_12_05.jpg 

Az akasztás (Thorma János festménye)

 

Az 1849. október 6-i gyászos ítéletvégrehajtás után lábra kelt a kivégzett aradi tizenhárom vezetéknevének kezdőbetűiből összeállított mementó, s hogy az osztrákok se feledjék, németül:

 

Pannonia! Vergiss Deine Todten Nicht,

Als Kläger Leben Sie!

                                                                   

Pannónia! Ne felejtsd el a halottaidat,

pörlőként élnek ők!

 

P 

Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok 

Osztrák nagybirtokos nemes, 1829-től  hivatásos katona, huszárkapitány a 4. huszárezredben; átállt a magyarokhoz.

V 

Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok 

Kisbirtokos magyar főnemes, Ferenc József nevelője volt, 1848 tavaszától őrnagy a Hannover huszárezredben, átállt.

D 

Damjanich János honvéd tábornok 

Szerb katonacsaládból származott, 1820-tól Temesvárt katona, 1848-ban szóváltásba keveredett Haynauval, ezért Olaszországba vezényelték, visszaszökött és átállt a magyarokhoz.    

 

Dessewffy Arisztid honvéd tábornok,  magyar nemes,

1819-1839-ig a Radeczky huszárezred kapitánya, nyugállományú katonatisztként csatlakozott a magyar szabadságharchoz.

T 

Török Ignác honvéd tábornok 

 Kisbirtokos magyar nemes, 1816-tól szolgált az osztrák hadseregben, 1848 szeptemberétől Komáromban alezredesként várerődítési parancsnok; a várőrséggel együtt átállt a magyarokhoz.

Nagysándor József honvéd tábornok 

Vagyontalan magyar nemes, 1819-1847-ig az osztrák hadseregben huszártiszt, nyugállományú kapitányként állt át a magyarokhoz; 1848-ban nemzetőr-őrnagy. A tavaszi hadjárat után tábornokká nevezték ki.

A 

Aulich Lajos honvéd tábornok 

Pozsonyi német polgár, 1812-től katona, résztvett a napóleoni háborúban, 1848-ban lépett át a magyar honvédségbe, a Batthyány-kormány hadügyminisztere volt.

Knézić Károly honvéd tábornok 

Horvát katonacsaládból származott, 1824-től a varasdi határőrezredben, majd Galíciában szolgált, 1848-ban századosként csatlakozott a magyar honvédséghez.

 

Kiss Ernő honvéd altábornagy

Dúsgazdag magyar-örmény nemes, 1818-tól utász, 1848-ban a Hannover-huszárezred parancsnoka, átállt a magyarokhoz, harcolt a délvidéki szerb felkelők ellen, a bánáti hadtest vezére, majd az Országos Főhadparancsnokság vezetője.

L 

Láhner György honvéd tábornok 

Német polgári családból való, 1812-től a komáromi 33. gyalogezredben szolgált, 1848-ban lett őrnagy, majd átállt a magyarokhoz. A hadügyminisztériumban a feladata a honvédhadsereg felfegyverzése és ellátása volt. Nagyváradon létrehozta szabadságharc fegyvergyártásának központját.

 

Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok 

Elszegényedett német főnemesi család sarja, 1835-ben lett katona, a családja tulajdonában levő un. 31. „Leiningen” gyalogezred századosa; 1848-ban magyar honvéd, majd a tavaszi hadjárat után tábornokként a 3. hadtest parancsnoka.

 

Lázár Vilmos honvéd ezredes 

Magyar-örmény nemesi család sarja, 1834-1844-ig az osztrák–magyar hadsereg hadnagya. 1848-ban a magyar 39. honvédzászlóaljnál szolgált. Bem apó ezredessé nevezte ki, a 9. hadtest parancsnoka lett. Törzstiszt létére a tábornokokkal együtt ítélték halálra.

S 

Schweidel József honvéd tábornok 

Vagyontalan német polgári család sarja, 1814-ben Simonyi óbester keze alatt közhuszár, harcolt a napóleoni háborúkban. Az osztrák 4. huszárezred tisztjeként felesketi tiszttársait a magyar alkotmányra. 1848-tól magyar tábornok, Buda visszafoglalása után a város parancsnoka.

unbenannt_1.png

Az aradi vértanúk levétele a bitófáról

Haynau bírósága mintegy másfélezer alacsonyabb-magasabb rangú honvédtisztet és katonát a hírhedt kufsteini, bécsújhelyi, brünni stb. várfogságra ítélt. A közhonvédek harmadát besoroztatta az osztrák hadseregbe, s a hazájuktól távol, a magyarellenességről elhíresült osztrák tartományokba vezényeltette.[1]

Aki tehette, a halálbüntetést, a rabságot vagy a besorozást elkerülendő, idegenbe menekült:

 

„Meg áljatok fiuk fáradt vitézek

   Szép hazámra még egy szer visszanézek

   Pihenjünk meg még utolszor hantjain

   Ha vérel sem segithetünk bajain…”[2]

 regi_aradi_emlekmu.jpg

 

A régi aradi emlékmű

 

 

[1] Varga Ottó: Aradi Vértanúk Albuma, Arad Szabad királyi Város tulajdona, Budapest, 1890.

[2] Honvéd búcsú 1849-ből, Zilah János kis daloskönyvecskéje (Kiskunhalas, Thorma János Múzeum)

 

Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők!

2015. szeptember 22-én (kedden) 19.00 órai kezdettel a Fejér Szövetség meghívására

 

Géza fejedelem két felesége, Sarolta és Adelhaid

 címmel előadást tartok.

 

unbenannt_1.png

Géza fejedelem második feleségének keresztanyja, a hasonnevű burgundi Adelhaid, I. Ottó német császár felesége (Mei3en, székesegyház)

 

Hely: Székesfehérvár, Miss Tee Teabolt, Ady Endre u. 32. I.  

Időpont: 2015. szeptember 22., kedd, 19.00-től 21.00-ig. (Az előadás időtartama kb. másfél óra és 20 perces beszélgetés)

Az előadás rövid ismertetése:

A magyar történelem több sorsfordító, nemzetrontó eseménye fűződik Géza fejedelem második feleségéhez, a lengyel Adelhaidhoz. A királyi udvarba való belépését számos, a magyarság számára tragikus esemény (Lech-mezei csata, Zolta félreállítása, Taksony halála) előzte meg, mely a magyarság erőszakos római-kereszténnyé való térítésébe torkollott és a Pannóniára gyakorolt német-római politikai térhódítást erősítette. A bekövetkezett eseményekből kiviláglik, hogy Sarolta halála után Géza a lengyel feleség befolyása alá került, aki második hazája, Pannónia-Magyarország ellen fondorlatoskodott; mintha valami titkos terv részese, kivitelezője lett volna. Sem Géza, sem a többi Árpádházi uralkodó nem ismerte fel, hogy idegen királyné-feleségek révén erősödött a pápai és a német-római, befolyás.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

A menekültek tekintetében a magyar kormány akár eleget tesz a nemzetközi egyezményeknek, akár nem, a világ szemében fekete bárány marad. Párszáz évig a „szabadság, egyenlőség, testvériség” jegyében pusztultak a koronás fők, jutottak rabigára a népek. Mostanság a „szolidaritás” dívik, ám kinek-kinek a szájíze szerint. Minden ország a maga módján védheti a határait, a népét a menekültáradattól; a nagy-nagy szolidaritás jegyében csak a magyartól várják el a harakirit.

 

1994 táján minisztériumi folyosópletykaként terjedt, hogy egy Nádor utcai, szigorúan bennfentes, szigorúan zártkörű magyarmentes megbeszélésen eldöntetett, 2016-ra a magyar lélekszámot lakosságát le kell csökkenteni 5-6 millióra. Ebből 5 millió dolgozna, 500 ezer lenne a janicsár, akarom mondani hajcsár, a másik 500 ezer esetleg szellemi foglalkozást űzhetne, bár ennyire nem is lenne szükség. (Néhány éve újra előkerült ez a hír; valaki leporolta, és pontosabb adatokkal közzétette.)

A hírt a tanácskozás némely tisztességesebb résztvevője szivárogtatta ki, mondván nem lehet, ez nem lehet igaz, hiszen ez népirtás…!

A számokat tekintve valóban annak minősíthető, hiszen akkoriban a magyar lakosság lélekszáma 10 millió felett volt.

 

nador_u_9.jpg

 1. A tanácskozás után az épület a Közép-Európai Egyetem székháza lett (www.napi.hu)

 

A tanácskozáson még az is elhangzott, a fiatalokat, a diplomásokat külföldre kell küldeni, engedni. Az időseknek nem okvetlenül kell meggyógyulniuk. Gyógyszerezéssel könnyedén el lehet érni, hogy a szülések száma csökkenjen, vagyis kevesebb legyen a gyermek.

Senki nem hitte el, hogy ez a magyar emberek ellen irányuló alattomos terv a Kárpát-medence megszerzésére irányul.

Pár évvel korábban zajlott le a „rendszerváltás”, kitakarodtak az oroszok (akkori fiatal korosztály szinte észre sem vette) sokan reménykedtek, bizakodtak, jobb lesz, más lesz. Még erős volt az egészségügy, a szociális háló is a szokott módon működött…

 

elvtarsak_504.jpg

 2.  Elvtársak, vége! (korabeli képeslap, Primo Print RT)

 

Azután elkezdődött.

Az Antall-kormány idején elbocsátották, leszerelték a magyar hadsereget. Míg a környező országok fejlesztették, növelték a fegyveres erejüket, Magyarország az ellenkezőjét tette. Az azóta eltelt 30 valahány év alatt a magyar férfiak leszoktak a katonáskodásról. Oda jutott az ország, hogy sem a belső, sem a küldő ellenség elől nem tudja megvédeni a magyarokat; így aligha állhat ellen az ország az egyre növekvő migráns rohamnak. Ezidő alatt mindennemű jobboldali próbálkozás, hogy a férfilakosság megtanulja a fegyverviselést, csírájában elfojtatott.

Recsegett, ropogott, darabjaira hullt, az eladdig világszínvonalú magyar egészségügyi ellátás (eredetileg nem a magyarok gyógyítására, hanem az esetleges hidegháborús támadást felfogó magyarországi szovjet megsegítésére irányult.)

Majd a háziorvosi alapellátáson kívül szinte minden egészségügyi szolgáltatásért fizetni kellett. A hírközlésben megjelentek a gyógyszer-reklámok. Az ajánlott gyógyszerek többsége mellékhatásokat idézett elő. Felhívták a figyelmet, hogy a mellékhatások mellékhatásait miféle újabb gyógyszerekkel lehetett enyhíteni, s ezeket még újabbakkal… végül a szerencsétlen paciens betegebb lett, mint annakelőtte.

Külföldre mentek a fiatalok, a diplomások és a diploma nélküliek egyaránt. Volt, aki dolgozni ment, volt, aki tanulni. A többség ma már csak látogatóba járt haza.

Aztán következett az iskola. A gyerekek kímélete, a túlterheltség enyhítése ürügyén a tananyag nemcsak csökkent, hanem egyre ostobább lett. Estenként maga a pedagógus sem értette, mit tanít. A teszt hátán teszt, majd a tömegkommunikációs eszközök használata leszoktatta a fiatalokat a beszédről, a beszélgetésről. Ami megmaradt, az meg inkább magyarba oltott angol, azaz nemzetközi hebrencs nyelvvé vált. (A TV riporterek is rosszul toldalékolnak: Pl. Hegyeshalomba helyett Hegyeshalomra, mondják, mintha tényleg a halom tetejére mennének a migránsok. Elegendő lenne meghallgatni a környékbelieket, miként a beszélnek a határmenti településükről!)

Mindennapossá váltak a rablások, a gyilkosságok. Az elkövetők a felheccelt nemzetiségiek. Az áldozatok mindegyike magyar, idősek és fiatalok egyaránt. Ha valaki védekezni merészelt, a bíróság őt marasztalta el, nem az elkövetőt, nem a támadót, mondván tápot adott a bűnözésnek. Ám mióta megjelentek a migránsok, mintha „foglalkozást” váltottak volna: beálltak embercsempésznek.

Eltelt egy évtized, eltelt kettő, s a magyarok még mindig nem az „előírt” mértékben fogynak.

Aztán az Izraellel szomszédos országokból, a napihírekből jól ismert útvonalon Szíriából, Líbiából megindultak Magyarország felé háborús menekültek, alaposan megtűzdelve iraki, bangladesi, afrikai és még ki tudja milyen „menekülttel’. Magyarországot átmeneti állomásnak tekintik, a cél Németország, Anglia stb.

 bevandorlas.jpg

3. Illegális határátlépés a déli határszakaszon megépített ideiglenes kerítés alatt (index.hu)

 

Jól látszik az illegális határátlépőket bemutató TV híradásokból, videó-felvételekről, melyikük háborús vagy gazdasági menekült, s melyik beépített terrorista, katona. Ez utóbbiak mélyen lehajtják a fejüket, eltakarják, vagy a karjukban cipelt gyerek mögé rejtik az arcukat, hogy ne lehessen őket felismerni, azonosítani. Ők a menekültek hangadói, ők hergelik a társaikat a befogadó-helyekről való kitörésre, az osztrák határig való gyaloglásra (a magyar hatóságok segítőkészségenek köszönhetően buszon, vonaton jutottak el a határra).

 

illegalis_bevandorlo.jpg

  1. 4.  Az arcát eltakaró illegális bevándorló (mno.hu)

 

A múlt héten, szombaton kora hajnalban midőn az utolsó busz is indulóban volt Hegyeshalom felé, a rendőrök hiába próbáltak felszállásra bírni az aluljáróban focizgató néhány „kisportolt ifjoncot”:

Zavartalanul, elegánsan, adogatták egymásnak a labdát. Minden bizonnyal ők lehettek a következő csoportok pénzelt eligazítói, hangadói, s bizonyára nem járok messze az igazságtól, civilruhás katonák is lehettek. A magyar hatóság elmulasztotta megkérdezni, mi késztette őket maradásra.

Olyan ez az egész migráns ügy, mint egy végenincs színházi előadás. A nézőtérről alig látszó kazár karmester dirigál, az amerikai zenekar játssza a talpalávalót, osztja a szereplőknek a karmester által kiszabott pénzt, a színpadon az ISIS puskái dörögnek, vadásszák az ide-oda szaladgáló, az európai ország-díszletek mögé bújó menekülteket, majd a puskáikat elrejtve, igazoló okmányaikat eldobva beállnak közéjük, arra törekedvén, hogy bedőljön a díszlet, s szabad prédává váljon Európa.

Immár köztudott, hogy a Közel-Keletről és máshonnan jövő menekültáradat gerjesztett és irányított. A felbujtók, a menekülteket pénzelők nem törődnek azzal, hogy Németországon és Magyarországon, a két fő célországon kívül egész Európát tönkreteszik. (Mostanság szépítgetik, ezek migránsok jómódúak; a szegényebbek majd tavasszal jönnek!)

A háttérben lappangó kisméretű, de mindenható kártyakeverő a közel-keletiek Európába való ösztökélésével három legyet üt egy csapásra.

(1) Szíriában és Libanonban a kivándorlók katonailag légüres teret hagynak maguk után, megkönnyítve az izraeli területfoglalást. (Ugyanez történt 1918-ban Magyarországon: Linder Béla, a Károlyi kormány hadügyminisztere leszereltette a frontról hazatérő magyar bakákat, védelem nélkül hagyva a magyar határt; s rögvest megszállták az országot a csehek, a románok és a szerbek; a vége a trianoni területcsonkítás lett.)

 

israeli-air-force.jpg

 5. Izraeli bombázók Szíria felett (hirekizraelbol.hu)

 

(2) A Balkánon keresztül érkezők az első körben Magyarországon landolnak. Egyelőre szabadon vonatozhatnak Ausztrián keresztül Németországba. Ám ha Németország megtagadja a beutazásukat, s Ausztria sem engedi be őket, akkor Magyarországon rekednek; Görögörszág, Macedónia, Szerbia jóvoltából lesz jócskán utánpótlás. A magyar hazának sem a területe, sem a népessége nem akkora, hogy milliós menekültáradatot fogadjon be, tartson vissza Európától. Ha nem jut nekik élelmiszer, ha a hideg idő beálltával nem lesz fedél a fejük fölött, a lakosság sínyli meg. A magyar ember békés, türelmes; ám ha érzi, a háza-földje veszélyben van, odavág.

Magyarországnak Európában és a világban számos magyarországi és külföldi tollforgató rossz hírét költi. Pedig a menekültekkel való bánásmód megfelel a nemzetközi szerződéseknek: van regisztráció, van étel-ital, szállás, szabad mozgás. Arról senki nem tehet, hogy a menekültek ellenszegülnek, s ki gyalog, ki vonaton, ki buszon az osztrák határra iparkodik. A vészharang-kongató, idegen érzületű, kenyéradó hazájukról hazudozó tollnokok, előbb-utóbb úgy elbuknak, mint a tatárjárás idején az esztergomi szépasszonyok[1]. Ti. az árulókat az ellenség sem becsüli.

Úgy tűnik, a magyar kormány akár eleget tesz a nemzetközi egyezményeknek, akár nem, mindenképpen fekete bárány marad. Párszáz évig a „szabadság, egyenlőség, testvériség” jegyében pusztultak a koronás fők, jutottak rabigára a népek. Mostanság a „szolidaritás” dívik, ám kinek-kinek a szájíze szerint. A menekültek feltartóztatására az angol, a spanyol építhet kerítést, a magyar nem. A német kiválogathatja a képzetteket, a magyar nem. A lengyel kétezer embert fogad be, a magyarnak mindenkit be kell fogadnia. Minden ország védekezhet, a magyartól meg a nagy-nagy szolidaritás jegyében harakirit követelnek?!  

 

orban_juncker.jpg 

 6. Májusban a világ még úgy vélekedett, Orbán Viktor magyar miniszterelnök (háttal) jópofaságból kapta Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől a taslit. Ám úgy tűnik, a nevetve adott legyintés Magyarország bevándorlási politikája miatti komoly figyelmeztetés (Keleti Partnerségi Csúcstalálkozó, Riga, 2015. május 21-22.)

 

Nagy úr a hideg, még nagyobb az éhség; ölni is lehet érte. Ha a menekültek kérnek, és nem kapnak, válogatás nélkül nekimennek a magyaroknak. Akkor aztán rögvest meglesz a tervezett lakosság-kvóta. Utána már a bevándoroltakra nem lesz szükség, valamilyen úton-módon eltávolíttatnak. Fegyverrel vagy másképp, ki tudja? (A minap a Hír TV egyik beszélgetős műsorában a Lánchíd Rádió munkatársa elejtette, 2018-ra megoldódik a menekültkérdés. Vajon blöffölt vagy valóban tudja, amit az átlag magyar csak sejt?[2])

Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke köztudottan ellenérzéssel is viseltetik a magyarok iránt, a visegrádiak legutóbbi tanácskozásán mégis meglepően megértőnek bizonyult. Talán tisztában lehet azzal, hogy a következő áldozat Szlovákia lesz. Ti. az „új honfoglalóknak” nem kis-Magyarország, hanem az egész Kárpát-medence kell.

(3) Angela Merkel, német kancellár országa nevében befogadja a szíriai menekülteket. Ráülteti őket a lagymatagul tiltakozó német tartományok nyakára. Kevés kivétellel minden Balkánon át érkező menekült Németországba akar menni. Ebből úgy tűnik, mintha az elindulásukkor arra ösztökélték volna őket, hogy a németekhez menjenek. Vajon Merkel nem veszi észre a kártyakeverők mesterkedését? Nem veszi észre, hogy a menekültek nem véletlenül törekednek az országába, hanem büntetésként a II. világháborúrért, a zsidók deportálásáért stb. A németek túl sokan vannak, nem lehet őket oly könnyedén leradírozni a térképről, mint ahogy Magyarországgal tennék, ezért menekültekkel tétetnék tönkre a gazdaságukat, élhetetlenné az országukat.[3]

 

20150902menekult-migrans-keleti-szept2-este1.jpg

 7. Migránsok üzenete Angela Merkel német kancellárnak (falfirka, Keleti pu., Bp., Kép: Polyák Attila, Origo.hu).

.

A menekültek egyre jönnek és jönnek. A világ Juncker EB főtitkárral az élen azon mesterkedik, hogy Magyarország népe belefulladjon a menekültekbe, a földje elnéptelenedjen.

„A vándor nép keserüli meg ocsuja garázdaságát.

Ezeken nagyra nő a rájuk rakott szarv.

Szítják, tüzelik őket távoli idegenek,

akik vizeinket szomjazzák, földjeinket éhezik.

Ezek egy része sivatag elől fut,

más részük tenger elől menekül.

Magyar magyart gyilkol,

de a bika hátáról is ide lőnek

a hét teve miatt.

A nép fele elpusztul.”[4]

 

A magyar embert természetéből adódóan és az Atyaisten akaratából nem lehet elpusztítani. Védi a Teremtő, védi a Boldogasszony. Olyan, mint az üldözött, úton-útfélen irtandó parlagfű[5], az ambrózia artemisifolia, az istenek eledele. Minél inkább irtják, annál inkább nő, aprócskán a földhöz simulva, árokparton, bokoralján, erdőszélen.

 

gnadenbild_maria_poetsch_aus_dem_wiener_stephansdom_original.jpg 

8. Magyarok Nagyasszonya térj meg népedhez, s a harcában légy vele![6]

 

[1] A tatárjárás idején 300 esztergomi szépasszony átállt a tatárokhoz; cserbenhagyták a férjeiket, a városukat. Árulóként végezték. In: Jókai Mór: Százszorszépek és más régi történetek, Osiris K., Bp., 2000, 41-55. pp.

[2] Hegedűs Szabolcs, (Lánchíd Rádió) és Szirmay Dávid (Blikk) In: Hír TV, 2014.IX.4. 20.34-kor.

[3] Németországban kb. 4 milló a II. vh. után munkát vállaló török bevándorlók leszármazottainak száma. Az 1950-es években szó volt arról, hogy a német munkáskezek pótlására magyarországi vendégmunkásokat visznek az NSZK-ba. A Szovjetunó (Sztálin ?, Hruscsov?)) nem engedélyezte. Helyette jugoszlávok és törökök mentek. A törökök nem tértek haza. (MV)

[4] Máté Imre: Yotengrit, I-IV. köt., Püski K., Bp., II. köt.  

[5] A XVII. századi füvészkönyvek szerint a parlagfű az egyik leghatásosabb, legigénytelenebb gyógynövény. A leghatásosabb immunerősítő. Ha valaki tavasztól szedi (naponta egy levélkét), érzéketlen marad a pollenjére. „…a teáját helyi vérzések, gyomorbetegségek ellen használták. Szétmorzsolt leveleit az indiánok rovarcsípésre, gyulladt sebre rakták …stb.” In: Dr. Csubák Mária: Parlagfű, mint gyógynövény, Paramedica, 2012. szeptember. 4-5. pp.

[6] Az un. Pötsch-i Madonna, e bizánci stílusú ikont 1696-ben, az un. „hosszú török háború” idején Magyarországról vitték (azaz rabolták el) a bécsi Stephansdom-ba. (seniorenstudium.at)

Sokakban felmerülhet, vajon a korunkban miért van szükség őseink, elődeink történelmének, sorsának felkutatására, megismerésére. Nem lenne megfelelőbb a jövővel és nem a múlttal törődni? Miért kell visszanyúlni a kőkorszakig?

 

a_karpat_medence_1.jpg

  1.  Hazánk, a Kárpát-medence

 

Az európai történelemben a Kárpátok övezte magyar medence gyakorta a „népek temetőjeként említtetik. Számos eurázsiai nép lelt itt menedékre, termékeny földre. Egyik követte a másikat. Ó- és újkori embercsoportok jöttek-mentek, kihaltak, elenyésztek, mások elvándoroltak; ám időről-időre népük eredeti jellegzetességeit megtartva új néven visszajöttek. Az új népnevek megzavarhatták a hivatalosított történelemtudomány képviselőit, mert nem vették észre, vagy maguknak sem vallották be, hogy a hunok, az avarok, a magyarok és a kunok stb. egyazon nép, csak más időben és más néven érkeztek haza, a Kárpát-medencébe.

Erdélyben éltek a Hérodotosz említette szkítafajú agatirszek, a dákok, megjelentek az állítólagos indo-iráni géták. Az Alföldre szarmata-jazigok költöztek. Germán törzsek, kvádok, basztarnákok, gepidák, longobárdok, gótok és vandálok jöttek-mentek és eltűntek. Megjelentek a szkítafajú hunok, az avarok, a magyarok, a besenyők, jászok és a kunok. Jöttek és kitakarodtak/kiűzettek a mongolok és a törökök, végül a szélekről sokasodva terjedtek és telepíttettek a medence belsejébe a szlávok, szászok, svábok. A Kárpát-medencében megfordult mindenik ókori népcsoport nyomot hagyott. Némelyek a föld birtoklásért folytatott harcokban, a mások a természet rendje szerint hunytak és temettettek el. Testi erő, lelki nagyság és sok más egyéb döntötte el, mely népcsoport maradt úr ezen európai Kánaánban. A Kárpátok övezte természeti határokon belül önálló nemzeti államot csak a magyarok tudtak létrehozni, s csak ők tudták mindmáig megtartani (legalábbis a látszatát).

 

 oreg_magyar_2.jpg

  1. Kétoldalt befont hajú öreg magyar (Apátipuszta, Tolna megye, XIX. sz. vége)[1]

 

A Kárpát-medencébe a nem szkítafajú népek mindig hódítóként érkeztek. Ám a jelenlétük távolról sem jelentette a meghódítottak kipusztulását, legfeljebb a népi önállóságuk, politikai vezető szerepük időleges megszűnését. Maga a nép, az un. őslakosság részben vagy egészben, tömegben vagy szétszóródva minden nehézség és megpróbáltatás ellenére mindmáig fennmaradt, nemegyszer a hódítók neve, nyelve, törvényei és a műveltsége által megszabott kereteken belül. Az ősi, eredeti lakosság saját, jobbára titkolt szokásaival együtt tovább élt, és a hódító nép elkülönült alkotóelemét képezte. Ezért nem lehet egyetérteni a szabadkőműves Pulszky Ferenccel, aki az egyik országgyűlési beszédében kinyilvánította: „Az utolsó magyar szabású ember régesrég, évszázadok előtt eltűnt a föld színéről, annyira keveredett, párosult, változott, nivellálódott az a Keletről idevándorolt kis nép, mely a mai magyarság törzsöke.”

 

pulszky_karikatora.jpg

  1. A magyar Szent Koronára taposó Pulszky Ferenc, a szabadkőműves nagymester (Jankó János korabeli karikatúrája) [2]

 

 A zsidó Vámbéry Ármin (Wamberger Hermann), a kiváló keletkutató  nemcsak a nemességről, amely valóban idegen származású volt, hanem a magyar népről is hasonlóképpen vélekedett: „A magyarok mai nemzedékének ereiben az ősmagyar vérnek egyetlen cseppecskéje sincsen többé meg.”

Pedig nem így van.  A magyar nép ősei a 40-35 ezer évvel ezelőtt Európában megjelent europoid őstelepesek voltak. Az un. Semino vizsgálat kimutatta, hogy az őskőkori sírok csont-maradványaiban levő genetikai marker, az Eu 19 haplotipus legnagyobb mértékben a magyaroknál van meg.[3] E véleményt megerősíti, hogy a kőkorszakban a Kárpát-medence, Kréta Mezopotámia háromszögben azonos műveltségű nép létezett.[4] E terület Krétától észak felé terjedő része egybevág kőkori Duna-műveltség elterjedési területével, amelynek régészeti nyomai az Alpoktól a Kárpátokig mindenütt megtalálhatóak.  

Bármely néphez is tartozzon az ember, tudattalanul hordozza magában elődei tetteit, érzéseit múltját, vagyis az őseitől örökölt faji mivoltát. Ez kapcsolja a másik emberhez, köti a népéhez. Csakhogy a magyarok esetében a haza megtartásához ez már nem elegendő. Hiába határozza meg a tetteit, a viselkedését az ősöknek a génekben elraktározódott örökletes tulajdonsága, ha nem tudatosan cselekszik, ha nincsenek az elődeiről, történelméről ismeretei. A népi jelleget (nyelv, műveltség, szokások) minden ember a környezetétől, apjától-anyjától szerzi, tanulja.

Ha a magyarság nem ismeri fel, nem fogadja el, hogy tisztessége, hiszékenysége, legendás jóhiszeműsége őseitől örökölt faji jelleg, ha nem ismeri fel, hogy a nép minden egyes tagja, akár tisztában van vele, akár nem, birtokában van e tulajdonságoknak, akkor elveszíti ösztönös és természetes önvédelmi képességét. S az eredmény, hogy egyénenként, vagy öntudatlan embercsoportként birkamódra idomul a magyar hazára ácsingózó tolvajnépekhez. Elhiszi, hogy a keresztényi szeretet jegyében be kell fogadnia a mesterségesen gerjesztett bevándorlási hullámot, egyiket a másik után, induljon az Afrikából, Ázsiából vagy bárhonnan a világból.

 unbenannt_4_1.jpg

  1. Afrikai nő és István király bronzszobrán (Foto: Nem kérek puszit)[5]

Ha a napjainkban történő meglepő és meghökkentő eseményekre, valaki pár éve felhívta volna a figyelmet, gunyoros kézlegyintéssel intézték volna el. Pedig időnként nem ártott volna odafigyelni a kassandrai jóslatokra. (1916-ban, Magyarország román hátbatámadása idején Tisza István miniszterelnököt figyelmeztették, nem kizárt, hogy a családi birtokát, Gesztet román katonák szállják meg. Nem hitte el.)

Kassandra, trójai királylány Apolló napistennek a jóslás tehetségéért szerelmet ígért. Az isten teljesítette a kérést. Ám a királylány visszavonta az ígéretét. A haragos isten azzal büntette, hogy senki ne higgyen neki. Mikoron a bátyja, Paris az elrabolt Helénával Trójába érkezett, óva intette a honfitársait: Heléna megtartása a városra és minden lakójára pusztulást hoz. Senki nem hitt neki; és Tróját a lakosaival együtt elpusztították az akhájok.  Azóta hívják kassandrai jóslatnak azon előrelátó intelmet, melyet érintettek kétségbevonnak, sőt durván elutasítanak.[6]   

Napihírekben jelent meg, hogy megépül a hazát, a zöldhatáron át érkező bevándorlóktól védő kerítés, amely rövidtávon hasznosnak is tűnhetne, ha más országokhoz hasonlóan, megfelelően képzett katonaság, határőrség őrizné, ha a betolakodókra elijesztésként még rá is lehetne lőni. 

Az ötvenes években, a hidegháború idején Magyarországot kerítés, a rosszemlékezetű vasfüggöny zárta el nyugati országoktól, mondván védekezni, óvakodni kell tőlük. Holott valójában a magyarokat szigetelték el nyugattól, ezzel is jelezve, hogy a szovjet tömbhöz tartoznak. Netalántán a történelem ismétli ömagát?

A világban más országot is őriz kerítés (vagy a többitől elszigetel). Némelyiket azért építették, hogy megakadályozza az illegális bevándorlást (Mexikó-USA), a másikat azért, hogy az elzárt terület lakosságának ellátására ne lehessen élelmiszert stb. szállítani. A Gázai-övezet és Izrael közti, rakétapajzzsal felszerelt kerítés van. A magyar-szerb határon, (idővel a keleti határszakaszon) fegyveres testület 4 méteres kerítést épít, feltehetően a rakétapajzzsal együtt. Pénz, munkaerő jut rá; bár kétséges, hogy EU-s, világbankos stb. rábólintás nélkül, csak úgy egyszerűen lehetne Magyarország shengeni határán kerítést emelni.

Hosszútávon a határvédő kerítés kelepce is lehet. Aki benn van, benn marad. Bár az EU tagországokból Magyarországra nem hoznak menekülteket (Betartották-e valaha a világ urai aa magyaroknak tett  ígéreteiket?!), a bevándorlók egyre sokasodnak. A magyar védi a kertecskéjét, a házát, a jószágát, az idegennek meg épp erre van szüksége; így aztán egymásnak esnek. A lakosság és a bevándorlók közti gazdasági-társadalmi feszültség óhatatlan erősödése időzített bomba. S a győztes, a nevető harmadik lesz. A magyar lakosság a kívánt lélekszámra fogyatkozik, a faji jellegükről felismerhető idegenek idővel „kitessékeltetnek. S akkor aztán lesz hely bőven a „Kárpát-medencében”.   

 

vasfuggony.png

  1. Vasfüggöny az ötvenes években a nyugati magyar határ mentén (ujszo.com)

Van egy népcsoport a világban, amelyet őstörténetének ismerete minden megpróbáltatás ellenére összetartott, és más népek rovására megerősített. Az Ószövetség[7] részletezi, hogy Izrael mely népek földjét, várait, városait pusztította el, hogy a lakosságnak írmagja sem maradt.  Az utóbbi évezredben a nem éppen rokonszenves tulajdonságokkal rendelkező zsidóság különféle intrikákkal a befogadó népek fölébe kerekedett; s mára világhatalommá nőtte ki magát. Mindez két könyv, a Tora és a Talmud tökéletes ismeretének és feltétlen elfogadásának, követésének az eredménye.

A Tóra, Mózes öt könyve átengedtetett a kereszténységnek. Olyannyira, hogy minden hagyományos vallás erre épült, s így tökéletesen beférkőzött a keresztények gondolat- és eszmevilágába. Mózes öt könyve, az Ószövetséggel együtt nem más, mint a zsidóságnak más népektől, pl. a sumiroktól eltulajdonított mítosza, a sajátjukként tálalt, hitregébe burkolt őstörténete.

A Talmud[8] meg a zsidóság enciklopédiája, jogi és vallási alapvetése, szokásjogi gyűjteménye Harcias, kegyetlen, hatalomra törő eszméket hirdet.

Az Újszövetség tanai rokonszenvesek. A krisztusi és az egymás iránti szeretetet jegyében beletörődést, megbékélést, szelídséget, békességet stb. sugall, de csak a keresztényeknek. E keresztény eszméket nem volt nehéz rátukmálni a becsületes, könnyenhívő magyarokra, hiszen az egyenes szkíta jellemmel, szokásokkal teljes egészében egybevágott. Az utóbbi századokban a magyarok történelmük idegenérdekű manipulációja folyytán feledni kényszerültek elődeik nagyságát, hősiességét, s hovatovább gyökértelenek lettek, s ma már javarészük a keresztényi szeretet jegyében tompán nézi hazája elrablását.

A nemzettéválás során minden nép pl. a román, a szlovák sietős dolga volt, és ma is az, hogy magának mítoszt, történelmet alkosson, aszerint éljen; ezért nem átallotta eltulajdonítani a magyarság történelmét,  mítoszait, őstörténetét. A magyar nemzet mítosza nagyon régi, s abban különbözik minden más mítosztól, hogy nem a költői képzelet szülötte, hanem maga a magyar őstörténelem. A mai magyarság, a többezer éves nagy és megbecsült, csodált és irigyelt nemzet megfogyatkozott maradványa, ha nem kap éltetést, hervadó virágként elhal, és a helyét a gyom veszi át.    

 

trianon_4.jpg

  • Megmaradunk! (sziakomarom.sk)

 

[1] Balassa Iván-Ortutay Gyula: Magyar Néprajz, Corvina K., Bp. 1979. (Hajviselet)

[2] Üstökös, élclap, szerk: Jókai Mór, 1872.

[3] The Genetic Legacy of Paleolithic Homo sapiens sapiens in Extant Europeans. A Y Semino, Ornella et. al: Chromosome Perspective, Science Magazin, 10. November. 2000, 1155-1159. pp.  (sciencemag.org)

[4] Gordon Childe: The Danube in Prehistory, University Press,  Oxford, 1929.

[5] Bevándorlás Magyarországra? blog.metc.hu

[6] Homérosz: Iliász-Odüsszea, Pantheon Kiadó, Bp. 1993.  

[7] Szent Biblia, Bibliatársulat, Budapest, Mózes IV. kv., 21. rész, Józsué kv., 6. r, 8. r. stb.

[8] wikipedia.org

Magyarország trianoni megcsonkítását nem csupán a szerencsétlenül alakult történelmünk, hanem a magyar nép lelkiségében idegen hatásokra bekövetkezett változások, a több ezer éves hagyományoktól való eltávolodás, a legendás magyar erkölcs meggyengülése eredményezte. (Tormay Cecil)

 

ii_teruletharacsolok.jpg

 A magyar haza a harácsolók markában

A trianoni területrablás nemcsak a pánszlávisták és a békekötő hatalmak bűne, jócskán kivette belőle részét a korabeli magyar vezetés is.

Magyarországon a háború miatti elégedetlenség az őszirózsás forradalomba torkollott. Az önhatalmúlag megalakult Magyar Nemzeti Tanács működésének utolsó napján 1918. október 31-én 16.30-kor Hermina úti villájában meggyilkolták gr. Tisza István miniszterelnököt. Fegyveres különítmény ismeretlen tagja a felesége és az unokahúga szemeláttára lőtte le.

grof_tisza_istvan_1.jpg

 Tisza István, a meggyilkolt magyar miniszterelnmök

Tisza „bűne” a népszerűsége és tisztessége mellett, hogy a Monarchia kormányában egyedül ő tiltakozott a háború ellen. A személye akadályozta volna gr. Károlyi Mihály miniszterelnökségét, aki tiszte első napján, 1918. november 1-jén jelentette be az (első) Magyar Köztársaság megalakulását.

 

ii_tisza_istvan_dolgozoszobaja_1.jpg

  • Tisza István dolgozószobája a Hermina úti villában

 

Az Károlyi-kormányban a legfontosabb posztokra kommunisták kerültek, bár voltak köztük tisztességes magyar emberek is.   

Szmrecsányi György főispán a cseh megszállók elleni nemzetvédelemhez Esztergom, Komárom és Pozsony vármegyében önkénteseket toborzott, de felfegyverezni nem tudta őket, mert Károlyi jóváhagyásával, Pogány (Schwarz) József rendeletére a fegyver- és lőszerszállítmányt föltartóztatták. Fegyverek nélkül a szervezkedés hiábavalónak bizonyult.

 

bemutatkozik_a_karolyi_kormany.jpg

  • A Károlyi-kormány bemutatkozik : Linder Béla, Hock János, Károlyi Mihály

A háború véget ért. Leszerelő katonákkal tömött vonatok sorra érkeztek haza a frontról. Károlyi kommunista hadügyminisztere, Linder Béla kijelentése, hogy „Nem akarok több katonát látni, csak a kaszárnyákban!”, a tömegek számára kedvező és rokonszenves volt. Kevesen vették észre, hogy a kommunisták előre eltervezett, jól átgondolt tervének részét képezte: Fegyveres védelem nélkül, idegenek kénye-kedvére átjátszani az országot.

Azóta idestova 100 év telt el. A rómaiak kitalálta „panem et circenses - kenyeret és cirkuszjátékokat” módszert hazánk, népünk vesztén munkálkodók az ország vezetőinek segedelmével minduntalan bevetik.  Az un. rendszerváltás után örömujjongás közepette leszerelték a magyar honvédséget, de katonákat kellett küldeni Irakba, Afganisztánba – s küldtek. Amerika nehézfegyvereket telepítene hazánkba (szalagcímes közlemény a TV-ben). Vajon csak az elhagyott orosz bázisok helyére, esetleg az autópályák mentén létesítendő újakba? Ezzel párhuzamosan szokatlan, más országok által is irigyelt kedvezményeket (bérek, banki hitelek rendezése stb.) kapott a lakosság. A szigorúan ellenőrzött, felügyelt EU-s országokban, pl. Magyarországon a látszat ellenére felsőbb engedély nélkül ez aligha következhetett volna be. S itt a tragikomikus legújabb: A még életben levő kilencven év körüli világháborús hadiözvegyeknek és a hetven-nyolcvan év körüli hadiárváknak a minimálbér harminc százalékának megfelelő havi juttatást biztosít a kormány (napihír). Vajon fel lehet ezzel itatni a rég elsírt könnyeket? Esetleg  új könnyeknek szánt zsebkendő lenne? Közben megy a hangos, minden gondolatot, szót elnyomó csinnadratta: egyik fesztivál, borkóstoló, falunap, színes kavalkád és még ki tudja mi minden a másik után..., csak gondolkodni ne lehessen, ne kelljen!  A  megélhetési menekültek meg jönnek, egyre jönnek... ; s akik nemzettestvéreinktől féltették a csonka hazát, épp azok várják epedve őket.  Százezrével mennek el itthonról a fiatalok. Vajon visszajönnek-e a hívó szóra? Úgy tűnik, a  régi Trianon roncsain új készülődik. Hova lesz, mivé lesz nemzetünk? 

 

Mi történt még 1919-ben?

A Károlyi- kormány beleegyezésével a teljesen ép és sértetlen magyar hadsereg harc- és védelemképes részét  leszerelték, szélnek eresztették, lehetetlenné téve az ország védelmét. Katonailag légüres tér jött létre Magyarországon. Ezt az intézkedést az Internacionálé is szentesítette, ha nem éppen a sugallatára történt!

 

unbenannt_9.jpg

  • Linder Béla felhívása – 1,5 millió katonát szereltetett le

A Károlyi kormány egy nappal a páduai fegyverszünet megkötése után, 1918. nov. 4-én, Belgrádban békét akart kötni d’Espery tábornokkal, a társult hatalmak balkáni hadseregének vezetőjével. Mivel egy hadsereg tábornokával nem lehet békét kötni, katonai egyezmény lett belőle, amit 1918. nov. 13-án éjjel ½ 12-kor írtak alá. Ebben a magyar kormány hozzájárult, hogy a szövetséges és a társult hatalmak (csehek, szerbek, románok) csapatai egy esetleges német támadás elhárítására előrenyomulhassanak a Maros-Szabadka-Pécs vonaláig. Ostoba lépés volt, mert egy nappal korábban, 1918. nov. 11-én már létrejött a román-német különbéke, és a 300 ezer fős német hadsereg kivonulóban volt Romániából.  

Sajnos a román-német különbéke megkötése után Károlyi nem hatálytalaníttatta a „Belgrádi egyezmény”-t, ezért erre hivatkozva a franciák jóváhagyásával a román csapatok a kivonuló németek nyomán megszállták Erdélyt a Szatmár-Nagyvárad-Beszterce vonaláig. Károlyinak ez és az összes többi „tette”, rendelkezése felért egy-egy hazaárulással, ennek ellenére a II. vh. után Rákosi franciaországi nagykövete lett. 1955 évi halála után a Kerepesi temetőben még mauzóleumot is kapott, napjainkban iskolák viselik a nevét.

A magyar kormánynak a fegyverszüneti egyezmény értelmében joga lett volna fegyverrel védekezni, de nem volt hadserege. Egyedül a Kratochwill vezette Székely Hadosztály állt ellen. Nem sokáig védhette Erdélyt, mert Kún Béla hatalomra kerülése után nem kapott utánpótlást. A román túlerővel szemben megadta magát. A Székely Hadosztály katonáit a románok kegyetlenül megkínozták, élve dobták őket a mozdonyok kazánjaiba, a fűrészmalmok kései közé; az erdélyi patakok vizét véresre festette a vér.

kratochwill.jpg

  •  Kratochwill Károly, vezérezredes, a Székely Hadosztály parancsnoka

A román hadsereg erdélyi előrenyomulásának szinte elfeledett oka, hogy a franciák Oroszországban milliárdokat ruháztak be, amit csak a szovjet megsemmisítése révén tudtak volna visszaszerezni. Clemenceau l918 októberében megbízta Foch marsallt, hogy a románok bevonásával készítse elő a szovjet elleni hadműveletet. Mivel Románia nem támadta meg a szovjetet, a franciáknak ki kellett üríteni az elfoglalt dél-orosz területeket, pl. Ogyesszát.

1919. III. 21-én Magyarországon Károlyi átadta a hatalmat a kommunistáknak. A Tanácsköztársaság megalakítását a szociáldemokrata Garbai Sándor és a kommunista Kun Béla hirdette ki. Ezzel elszabadult a pokol. Szamuely Tibor 1919. április 20-án Győrött tartott beszédében kertelés nélkül felvázolta mi vár az ellenszegülőkre, mi vár a magyarságra:

 

„A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani,. Az ilyennek bele kell harapni a torkába. A magyarországi proletariátus eddigi győzelme nem került különösebb áldozatokba. Most azonban szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, mely az igazi kommünvilághoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani, ha kell az egész burzsoáziát!”

 

ii_voroskatonak_1.jpg

 

  • A Lenin-fiúk "munka közben"'

 

A kommunisták mind a felső tízezernek, mind a középosztálynak, de a tisztességes dolgozó rétegeknek is hadat üzentek. A bőrkabátos Lenin-fiúk osztagai nemcsak a kommunista uralom ellen fellépőket, hanem számtalan józanul gondolkodó, szavát hallató, hazáját féltő magyar embert is legyilkoltak.

 

cserny_a_lenin_fiuk_parancsnoka.jpg 

  • Cserny József a Lenin-fiúk parancsnoka

Mihelyst valamelyik városban a tanácsrendszer–elleni megmozdulásnak neszét vették, páncélvonatokon megjelentek a különítményesek, és válogatás nélkül ütlegelték,  kínozták, ölték az embereket.  Számos kommunistaellenes szervezkedést fojtottak vérbe. 

 ii_a_tk_vezetoi_a_terroristak.jpg

  • A Tanácskormány terrorlegényei – börtönfelvétel

A románok saját javukra fordították a magyarországi kommunista uralmat: Elhitették a nagyhatalmakkal, Európa számára sokkal nagyobb veszélyt  jelent egy kommunista Magyarország, mint a távoli szovjet.

Pedig a kommunisták ellen erőteljes fegyveres szervezkedéssel készülődött a magyar arisztokrácia, melléjük állt a vidéki magyarság javarésze.  A kommunista megtorlás elől, a magyar arisztokrácia Bécsbe menekült. Ott hozták létre 1919. ápr. 12-én Gr. Bethlen István Szmrecsányi György és társai vezetésével a Tanácsköztársaság megbuktatására, a magyarországi kommunistaellenes szervezkedések egyesítésére, harcuk összehangolására az Antibolsevista Comité-t, az ABC-t. Sikeres ténykedésük egyike 1919. június l-én a  dunántúli vasútvonalak megbénítása; egy hét múltán  a vörösöknek visszaállították a közlekedést.

 

ii_lehar_es_bethlen.jpg

  • Báró Lehár Antal és gróf Bethlen István

A szervezkedés fegyverek nélkül mit sem ért. Az ABC-nek sikerült kommunisták bécsi Bankgasse-i „magyar” követségéről a nemzet megmentésére megszerezni Európa bolsevizálására szánt 135 M. koronát, 150 E francia frankot és 70 E svájci frankot.  Bruckban Sigray gróf, Szmrecsányi alispán és Pallavicini őrgróf parancsnokságával három katonai egységet szerveztek. E három főerővel indultak volna Nyugat-Magyarországra. Persze az osztrákok most sem tagadták meg önmagukat. Megszimatolván a magyar katonai szervezkedést még a magyar határ átlépése előtt osztrák rendőrosztagok tartóztatták fel a magyar fegyveres csapatokat.   Schober, Bécs rendőrfőnöke, a későbbi osztrák kancellár parancsára elfogták őket, később kiszabadultak, de e végzetes késleltetés a vörösöknek kedvezett. Szamuely Rákosi vezetésével a Bruck felől várható magyar betörés megakadályozására a Vörös Őrség újabb ezredét vezényelte a nyugati határra

A dunántúli akcióparancsnok, Lehár vezérőrnagy, a kiváló és tapasztalt katona magyarországi menekültekből Grácban katonai csapatokat szervezett. Segítségére volt Ludwig Hülgerth Karinthia ezredese. A magyar csapatoknak sikerült a vörösöktől több dunántúli települést visszafoglalni. Lehár  megakadályoztatta a letartóztatott vöröskatonák elleni bosszúálló túlkapásokat. (Pickner különítmény).

A nyugati határszélen Lehár csapatai komoly harcot indítottak a vörösök ellen. Szomor Aurél őrnagy vezetésével önálló, katonai karhatalom jött létre. Bozó Pál leszerelte a Vörös Őrséget. Vasban és Zalában lázadás tört ki. Muraszombatban megalakult a „Mura-köztársaság”. Lehár katonai segítségnyújtása ellenére a Vörös Hadsereg leverte a megmozdulásokat. A vörös megtorlás elől  menekülő fegyveresek csatlakoztak Lehár egységéhez.

A szegedi nép, amíg békén szánthatta a földjét jól elvolt a háborúval. 1918. okt. 31-én jjött a hír,  vége a háborúnak, itt a szabadság. Sokan amerre mentek, a szent szabadság nevében bevertek minden ablakot. Egy pár ház, szénakazal is kigyulladt… 

Néhány hét múltán a szegedi alsó határt megszállták a szerbek; a Tisza túloldaláról szerb ágyúk meredtek a városra. Érkeztek a gazdák. Sírva-ríva panaszkodtak, mezítláb jöttek, mert elvették a csizmájukat, rongyokban jöttek, mert elvették a ruhájukat, nem tudtak hazamenni, mert felgyújtották a házaikat…

A vörösterror elől elmenekült, majd hazaszökött emigránsok Szegeden alakították meg a Nemzeti Kormányt, itt kezdte Horthy a vörös hatalom elleni toborzást.

Sajnos a világ urai tudomást sem vettek a magyarság kommunistaellenes erőfeszítéseiről, magános, kétségbeesett harcairól. A békekonferencián a Magyarország testéből kihasított utódállamok tevőleges létrehozói könnyedén félrevezették a nagyhatalmak képviselőit, akiknek szándékukban sem állt tenni valamit is Magyarország megmentéséért.  

 Benes a londoni Times-nak nyilatkozott, hogy Budapesten kommunista uralom van, és Magyarország megszállása európai érdek. Ezzel a cseh megszállás legálissá vált. Majd 1918-ban, a békekötő hatalmakhoz intézett beadványában, hamisított népességi adatok alapján területet igényelt a cseheknek. 

Bratianu román miniszterelnök kérésére engedélyezték, hogy Románia a Foch-terv végrehajtása helyett Magyarországot szállja meg. Sőt, az Ukrajnában harcoló nyugati intervenciósok helyzetének megnehezítésére a magyarországi kommunista kormány még a lemondása előtt megnyitotta Budapestet a román hadsereg előtt.

A szerbek megszállták a védtelenül hagyott Délvidéket, és berendezkedtek  Baranyában.

A Tanácsköztársaság vezetői Kun Bélával az élen 1919. augusztus 1-jén a tanácskormány lemondása mellett döntöttek, s nagy hamarjában különvonattal Bécsbe menekültek. Véget ért a 133 napos rémálom, hogy átadja a helyét egy újabbnak: Magyarország a megalakuló utódállamok szabad prédája lett. Az egymást követő kérészéletű magyar kormányok gyengének bizonyultak az ország megmentésére.

Az utódállamok megalakulása 

Wilson 1918. október 23-án ismerte el a rutén nép önállóságát. Erre Masaryk 1918. október 25-én írásos szerződést kötött néhány Amerikába kivándorolt ruténnal, akik a rutén nép nevében csatlakoztak a leendő Csehországhoz. Az Ungváron megalakult Rutén Nemzeti Tanács a Magyarországgal való unió mellett foglalt állást..., de Ungvár messze esett Párizstól.

 

1918. december 1-én Gyulafehérvárt, a magyarokat mellőzve a románok a szászokkal egyetemben kimondták a Romániához való csatlakozást.

 

A szerbek a magyarok részvétele nélkül kimondták a Délvidék Szerbiához való csatlakozását, amelyre a franciák áldásukat adták. 1918. december 21-én alakult meg Jugoszlávia, amit Wilson 1919. február 5-én ismert el. Ekkor megkapták Bácskát és Dél-Baranyát, és a horvátok megkérdezése nélkül Horvátországot.

 

A Muraköz megszerzése nehézségekkel járt, mivel soha nem tartozott Horvátországhoz. A szerbek megkísérelték elfoglalni, de a helyi vend lakosság elzavarta őket. Elismerték ugyan Magyarország jogát a Muraközre, de valószínűleg cseh kívánságra Tardieu, a békekonferencia elnöke a jegyzőkönyvet a szerbek javára meghamisította. Így került Muraköz a szerbekhez.

 

Fiumét 1918. október 29-én horvát csapatok szállták meg. A lakosság Olaszországhoz akart csatlakozni, de a szerbekhez csatolták őket. Csak 1920-ban, a Rapallói egyezmény után lett szabad királyi város, majd csatlakozott Olaszországhoz.

 

1919. július 19-én Ausztria kapta meg a magyar Őrvidéket, Burgenlandot. Masaryk Nyugat-Magyarországot szláv korridorrá akarta tenni, hogy egy esetleges másik háború esetén fel lehessen vonulni a németek ellen. E tervet elvetették. Ausztria kérte e terv saját javára való módosítását, így lett övék az Őrvidéket.

 

1918. október 30-án Túrócszentmártonban párszáz tót, minden felhatalmazás nélkül kimondta a magyar Felvidék csatlakozását Csehországhoz. Az olasz tisztek vezette cseh hadsereg rögvest elfoglalta a Felvidéket.

 

a_vor_h_kassai_bevonulas.jpg

 

A Stromfeld vezette magyar Vörös Hadsereg kassai bevonulása (1919. jún. 6.)

 

Stromfeld Aurél, k.u.k. tiszt, majd Károlyi honvédelmi államtitkára emlékirataiban bevallotta, „az ördöggel is cimborált volna, hogy megszabadítsa Magyarországot az idegen megszállástól”, továbbá leírta azt a katonai koncepciót, amelynek vége Magyarország teljes felszabadítása lett volna: A Vörös Hadsereg által a csehektől visszafoglalja a Felvidéket, nyugat felé kiűzi a cseheket, utána keletre fordul a románok majd délre a szerbek ellen. E tervnek megvolt a valós alapja, a 12-14 magyar hadosztály és a székelyek, továbbá a csehek harc-undora, a románok közmondásos gyávasága, és a szerbeknek csak a legyőzöttekkel szemben erőfitogtatása. 

ii_stromfeld_aurel_1.jpg

  • Stromfeld Aurél u.k. vezérkari tiszt, a TK vezérkari főnöke egy vasúti kocsiban berendezett irodájában

A szövetségesek felszólították a magyar kormányt ürítse ki a Stromfeld felszabadította Felvidéket, és a cseh, valamint a román és a szerb határszakaszon fegyvermentes övezetet hozzon létre. Sajnos az akkori kormány bízván a békekonferencia igazságos döntésében e kívánságokat maradéktalanul teljesítette. Stromfeld Aurél erre lemondott. Alig vonultak ki a magyarok a Felvidékről, bevonultak a csehek. A szerb és a román csapatok nemcsak a demarkációs sávot foglalták el, hanem mélyen benyomultak magyar területre.

A magyar kormány, hadserege nem lévén, nem tudta megvédeni az országot az idegen megszállástól. Így a katonai területrablást már csak politikailag kellett szentesíteni, erre volt jó a trianoni döntés.

 

bandholtz_angol_misszo.jpg 

  • Bandholtz ezredes, a Budapestre bevonult angol katonai misszió  parancsnoka zárolta a Magyar Nemzeti Múzeumot a román rablók elől (1919. okt.5.)

 

 Törökországot éppúgy fel akarták darabolni, mint Magyarországot, de a török kormány az épen maradt hadseregét nem oszlatta fel, hanem Kemal Atatürk vezetésével a nagyhatalmak minden ellenkezése dacára megvédte az ország etnikai határait. Az 1920. augusztus 10-i békeszerződés nagy területeket csatolt le Törökországról, de ezek az ország központjától messze estek, és a lakosságuk sem volt török.

Az utódállamok, „a győzelem fogadott gyermekei”, a letűnt uralom leghűségesebb kiszolgálói „azokat gyűlölik, akiknek ártottak” (Tacitus). Magyarországgal szembeni gyűlöletük rossz lelkiismeretükből fakad, s ez az érzés Trianon után sem hagyta el őket, sőt mindmáig tart.

A Tanácsköztársaság bukása után József főherceg vette át a kormányzást, ám le kellett mondania, mert az antant-hatalmak nem nézték jó szemmel egyetlen Habsburg politikai szereplését sem. Magyarországon kormány, kormányt követett: Peidl egyhetes kormányát a három hónapig működő  Friedrich, majd a Huszár kormány váltotta fel. A román csapatok kivonulása után 1919. december 1-én megalakult Huszár kormány kapta meg a békeparancs átvételére, nem pedig a megtárgyalására idéző levelet.

A Friedrich-kormány idején Horthy Miklós fővezér, majd 1920. március 1-jén Magyarország kormányzója lett.

 horthygellert_szallo_elott.jpg

  •  Horthy Miklós fővezér fogadása a Gellért szálló előtt

A magyar politikai körök javarésze a határozott, kiváló politikai adottságokkal megáldott királyhű báró Lehár Antal ezredest alkalmasabb tartotta a fővezérségre, s talán a kormányzóságra is, mint a tétován megfontolt Horthyt. Lehár egyik balszerencséjére Horthy Miklós az adriai flotta Horvátországnak történő átadása ügyében éppen akkor járt Bécsben, pontosabban József főherceg és IV. Károly király tárgyalószobája előtt, amikor Magyarország fővezérének személyét vitatták. József főherceg a folyosóról behívta Horthyt, …..és kinevezték. Horthy esküt tett a királynak, hogy mind a magyar, mind a horvát trónt visszaszerzi. (Egyiket sem teljesítette.) Lehár Antal (Lehár Ferenc zeneszerző öccse) a Friedrich-kormány hadügyminisztériumában „Nyugat-Magyarország katonai parancsnoka” lett.  

Clemenceau 1919. május 1-én egyszerre hívta meg a béketárgyalásokra Ausztria és Magyarország képviselőit. Csak az osztrákok tudtak elmenni, mert Magyarországról az osztrákok a kommunista uralom miatt nem engedték tovább a békeküldöttséget szállító szerelvényt. Így Ausztria előnyösebb helyzetből  tárgyalhatott, és méltányosabb békekötésben is részesült. Az 1919. szeptember 10-én Saint Germaine-i békeszerződés biztosította Ausztria függetlenségét.

A béketárgyalások alatt törvényessé vált az igazság elferdítése és a gyűlölet felkorbácsolása. A kis, társult államok egymással vetekedtek a magyar területek megszerzéséért, és nem átallottak tisztességtelenebbnél tisztességtelenebb eszközöket felhasználni.

 

a_vilag_uj_urai.jpg

  • A világ urai: Lloyd George angol miniszterelnök, Vittorio Orlando olasz kormányfő, Georges Clémenceau francia miniszterelnök és Woodrow Wilson amerikai elnök

A trianoni béketárgyalás rosszindulatú és gonoszul szánalmas színjáték volt. Ezt alátámasztja, hogy meg sem hallgatták a magyar érveket, meg sem nézték Apponyi Albert küldöttsége által átadott dokumentumokat, hiszen aláásta volna Magyarország előre eldöntött halálos ítéletét.

  gr_apponyi_albert_a_beketargyalasaon.jpg

 

  • Apponyi Albert a béketárgyaláson

Az előre eldöntött tény mellett szól, hogy 1917. VI. 28-30-án, jóval a háború vége előtt a Szabadkőműves Kongresszus megrajzolta Magyarország új határait. Eduard Benes. a cseh szabadkőműves nagypáholy nagymestere itt is latba vetette minden befolyását, hogy országa, a jövendő Csehszlovákia határait az elképzelése alapján jelöljék ki. Így is történt.  A határkijelölés ugyanaz volt 1917.VI. 28-30-i kongresszuson, változatlan maradt a szabadkőmüvesek 1919. XII.2-i Temps-i kongresszusán, és ezt juttatták érvényre 1920. június 4-én Trianonban. 

Gr. Apponyi Albert a trianoni döntnököknek hiteles dokumentumok alapján hasztalan próbálta hazánk jogos igazát észérvekkel bebizonyítani.  Az emberi butaság és a tájékozatlanság, a könyörtelenség és a rosszindulat, s azóta kiderült, hogy az önös érdek az ítészek agyát betonfallal vette körül, amelyet nemhogy ledönteni, de még megkörnyékezni sem lehetett. 

1920. június 4-én délután fél négykor Franciaországban, a Kis-Trianon palotában a Magyarország megcsonkítását jelentő, az I. világháborút lezáró békediktátumot Drasche Lázár Ervin kíséretében, a sorshúzás alapján kijelölt Lénárd Ágoston kultuszminiszter írta alá.

 

ii_revizio.jpg

Felhasznált irodalom

  1. Badiny Jós Ferenc: Trianon és a harmadik világháború. Ősi Gyökér. Buenos Aires, 1984.
  2. Daruvár, de Yves: Trianon. 1920. június 4. - A feldarabolt Magyarország. Balogh J. Kiadása, Svájc, Luzern
  3. Familienlexikon, Isis Verlag, Chur-Schweiz, 1992. 1-5. k.
  4. Petit Larousse en coleurs, Librarie Larousse, Paris 1980.
  5. Pethő Sándor: Világostól Trianonig. Bp. 1925. Enciklopédia R-t. kiadása
  6. Pozzi, Henri: századunk bűnösei. Dr. Marjai Frigyes kiadása. 1936.
  7. Raffay Ernő: Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal, Tornado Danenija Kvk. Bp. 1990.
  8. Révai Nagylexikona, 1-20. kötet. 1911-1927. Révai Kvk. Bp.
  9. 1921. XXXIII. törvénycikk =...az 1920. évi június 4. napján Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezése. (Országos Törvénytár, 1921. júl. 31.)
  10. A világháború története, Franklin Kvk. (1927?)

 

 

 

 

 

 

 E cikk rövidítve korábban  már megjelent; most teljes egészében közlöm, mert nem lehet eléggé sulykolni, ismételni, ellensúlyozva a hivatalos agymosást, hogy nemzeti tragédiánk milyen következményekkel járt, s a tornyosuló árnyéka, mit eredményez a jövőben.  Csak remélni tudjuk, hogy felnövőben ő a félelem nélküli nemzedék, melynek lesz bátorsága, ereje nemet mondani erre a bevándorlási őrületre.

xxx

A történelmi Magyarország, a Kárpátok övezte föld, Európa közepe. Minden oldalról jól védhető, természetes határokkal övezett terület. Tökéletes földrajzi és gazdasági egység. Sokak szerint Magyarország határait nem is az emberek húzták meg, hanem maga az Úristen alkotta. A magyarok hiszik ezt, és tudván tudják, hogy 1920-ban a Trianonban erőszakkal és csalással létrehozott békediktátum érvénytelen.

Pár éve Romániában, az Ojtozi-szorosnál egy nénikével beszélgettem. Ott lakott a hágón: „Tudja kedveském, amíg világ a világ, a magyar határ mindig itt lesz a Kárpátok gerincén.” S valóban, bármilyen kicsi is ma a haza, bármilyen erőszakos az agymosás, hamisan hazug az oktatás, a magyarok vérében kitörölhetetlenül benne van Nagy-Magyarország mesterségesen elfojtott emléke; s az utódokból elemi erővel tör ki a vágy, hogy újra együtt, újra egy hazában legyen minden magyar.  

unbenannt_8.jpg

Magyarország

 

Magyarország évszázadokon keresztül védelmezte Nyugatot, óvta az európai kultúrát a tatárdúlástól, a török pusztítástól. Végül keserűen kellett tapasztalnia, hogy saját magyar halottjai helyét a szerbek, a románok és a tótok foglalták el. Európa meg az I. világháborút lezáró békekötéskor „hálából” e népeknek ajándékozta azokat a területeket, melyekért a magyarok a véröket ontották. Magyarországot „megbüntették”, mert elhanyagolta az egyesítést, és hagyta a saját földjén a nemzetiségeit szabadon fejlődni. Ha valóban elnyomta volna őket, mint ahogy állítják a szomszédaink, nem lennének trianoni határok, s oly nagy lenne hazánk, mint pl. Franciaország.

Magyarországnak az idegenekkel való bánásmódját 1027 táján a cseh Asztrik, pannonhalmi apát, a király bizalmas tanácsosa István király intelmei-ben fogalmazta meg:

„A vendégnek és az idegennek adj helyt országodban! Hagyd meg nyelvöket, szokásaikat, mert gyenge és törékeny az ország, amelynek csak egy nyelve és azonos szokásai vannak!”

István király ültette el azt a magot, amely ezer év múltán Trianon fájává terebélyesedett, mert a menekültként érkezett és befogadott idegenek  ádáz dühvel vetették magukat hazánkra.

  • A románok a XII. századtól a török elől menekülve húzódtak Erdélybe.

  • A szerbek a XV. századtól kezdődően szintén a török elől menekültek

  • A szlovákok őseit, a tótokat az avarok határőrnépként telepítették az Északi Kárpátokba, s csak a jobb megélhetés kedvéért húzódtak a magyar Alföldre.

  • Az erdélyi szászokat II. Géza (1141-1161) magyar király hívta be.

  • A svábok a török kiűzése után a XVIII. században érkeztek.

  • Horvátország a XII. században örökségként került a Magyar Koronához.

  • A ruténok, a „gens fideleissima, a leghőségesebb nemzet, amit másokról nem lehet elmondani, a XII. században keletről menekültek Magyarországra.

  • A muraközi vendek erőszakkal soroltatnak a horvátokhoz. Hivatalosan nem is külön nemzetiség, pedig magánbeszélgetéseken elárulják, hogy a XIV. században betelepült franciák (templomosok) leszármazottjai.

  • A zsidók csak most már uralkodó nemzetiségnek érezik magukat. Első csoportjuk Géza fejedelem idején érkezett. A XIX. század végétől tömegesen vándoroltak be Galíciából. A történelmi Magyarországon számuk kb. egymillió volt, ma is ennyien élnek a trianoni határokon belül! Idegenszívű kormányaink jóvoltából jelenleg is jönnek, jönnek, és folyamatosan jönnek...

  • És a most érkező afrikaiak, ázsiaiak, balkániak...?  A magyar föld nem tudja a tízezrével érkezőket ellátni, s nem is akarja. A nép sem akarja.  S majdan, ha jó későn  a nép megelégeli, vajon miként ebrudalja ki őket? Fegyverrel? Úgy tűnik, a "világ vezetői" a menekültáradattal az ellentéteket  végsőkig ki akarják élezni. Gondolván, ha egymásnak esnek, magától megoldódik a hely-problémájuk, s Kárpát-medencében lesz elegendő terük; szolga jut is, marad is, ha nem magyar, akkor néger, koszovói és ki tudja még melyik náció... 

  • ubuntu.jpg

  • Kilátásaink?

  • A magyaroktól sem fajilag, sem nyelvileg nem különböző szkítafajú népek a kunok, a jászok, az úzok, a besenyők a magyarságot gyarapították. Későbbi csatlakozásukról csak a népnevük árulkodik. Nem is tekinthetők külön nemzetiségnek.    

A Magyar Szent Korona magába foglalja a nemzet hagyományos szabadságjogait fajra, nyelvre, nemzetiségre való korlátozás nélkül. A nemzetiségeink mindegyike századokig teljes egyetértésben élt a magyarokkal, s csak osztrák hatásra lettek ellenségek (Divide et impera!). Műveltségi szintjük és életszínvonaluk messze magasabb volt, mint az anyaországban élőké.

A török uralom elmúltával a Magyarországon soha nem üldözött, s lassan-lassan nemzetté érlelődött mindenáron igyekeztek létrehozni saját nemzeti államaikat.

A szlovák nemzeti mozgalom, a Slovenská matica a XIX. század derekán Pesten kezdődött. Emiatt a emlegetik a szlovákok Pestet fővárosukként.

A századforduló román értelmisége a debreceni egyetemen anyanyelvi oktatásban részesült. 1544-ben Kolozsvárt nyomtatták az első román nyelvű könyvet.

A XIX. században a szerb nemzeti mozgalom és a szerb irodalmi műhelyek is Pesten szerveződtek.

E nemzetiségek a Magyarország testéből kiszakított területeket nem harccal, hanem cselvetéssel, hazugságokkal, a történelmi tények hamisításával szerezték meg, és adták a kezére az alig 100 éves államiságra visszatekintő országaiknak. S ehhez a I. világháború un. győztes hatalmai (USA, Anglia, Franciaország és Olaszország...) hozzájárultak.

Manapság sokan már tudják, hogy mi történt az I. világháborút követő békekötésen, de azt kevesebben, miért lett Magyarország bűnös nemzet, miért kellett eltűrnie, hogy elvegyék területének 2/3-át és népességének 3/5-ét.

Az 1980-as években cseh ismerősömmel vonaton jöttünk Budapestről. A komáromi hídnál a túloldalra mutattam: Nekünk, magyaroknak mindig összeszorul a szívünk, ha átnézünk a Dunán. Fáj, hogy elveszítettük. Miért mondom ezt? - kérdezte az ismerősöm, hisz a magyar bűnös nemzet, megérdemelte. Egyébként is, ha valamelyik szlovákiai magyarnak nem tetszik, jöjjön Magyarországra, senki nem tiltja.

A beszélgetés során kiderült, hogy minden holmiját, házát, szívét hagyja ott, csak menjen el. Nem értettünk egyet.

Ha egy cseh értelmiségeinek, hetvenöt évvel a trianoni békekötés után is ez a véleménye, és ezt komolyan is gondolja, akkor semmi könyörületet nem várhatunk a világtól, de segítséget sem. 

Magyarország az I. világháború befejeződése után Németországgal, Ausztriával, Törökországgal és Bulgáriával együtt vesztes maradt. Mindenik országot területcsonkítással büntették meg, de a legnagyobb veszteség Magyarországot érte.

Magyarország útjában állt és áll a világnak, az egyes érdekcsoportoknak, ezért elhatároztatott, el kell tűnnie, életképtelenné kell zsugorodnia, ami, hála Horthynak, minden területcsonkítása dacára sem sikerült.

Oroszország a XIX-XX. sz. fordulóján többször próbálkozott a háború kirobbantásával, de mindig sikerült diplomáciai úton elodázni. Az oroszok célja az volt, hogy egy egységes szláv államot hozzanak létre Európában. E terv egyedüli akadályozója az Osztrák-Magyar Monarchia, főleg Magyarország volt. Az oroszok megtalálták szövetségeseiket a Monarchia kis szláv népecskéiben, a csehekben, a szerbekben és a tótokban. Segítőjük a háttérben Franciaország, ill. Románia volt.

 

masaryk_es_benes.jpg  

Tomas Garrugie Masaryk (1918) és Eduard Benes (1921)

 

Masaryk és Benes, a két cseh értelmiségi vállalta az un. pánszláv mozgalom vezetését, és mesterien kiszolgálták az orosz megbízóikat. Osztrák-magyar állampolgárságuk dacára ők ártottak a legtöbbet Magyarországnak. Kiváló diplomáciai érzékkel számos szláv és nem szláv, főleg szabadkőműves politikust, nemzetközi újságírót nyertek meg a pánszláv eszmének.

A századforduló elejére az Osztrák-Magyar Monarchia megérett a változásokra. Ennek szükségét a Monarchia vezetői is felismerték: Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös Horvátország és Szlavónia részvételével, a magyarok megkerülésével katolikus szláv uniót akart létrehozni.  Oroszország és Szerbia nem nézte jó szemmel e tervet. Ezért 1914. június 28-án Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinándot és feleségét. A szerb konfliktust az Osztrák-Magyar Monarchia békésen akarta rendezni, de orosz utasításra Szerbia minden békés kezdeményezést visszautasított. Így a Monarchia 1914. július 23-án ultimátumot küldött Szerbiának.

  a_sarajevoi_merenylet.jpg 

 

  1.  I. 28-án Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinándot és Chotek Zsófiát, a feleségét

A közvélemény úgy tudja, a háborút Ausztria-Magyarország robbantotta ki, mégpedig gr. Tisza István magyar miniszterelnök ösztönzésére. Ma már köztudott, hogy Tisza volt az egyedüli a Monarchia kormányában, aki ellenezte Magyarország hadbalépését.

 

 gavrilo_princip_elfogasa.jpg 

 Gavrilo Princip elfogása (Bosznia, Szarajevo)

 

A franciák, legalábbis a hivatalos körök ádáz ellenségeink lettek, mert az 1871-es francia-porosz háborúban Magyarország nem az oldalukon harcolt. Franciaország és Oroszország szövetséges volt; s a magyarok úgy tartottak az oroszoktól, hogy még a franciákat sem támogatták. Inkább az osztrákokkal együtt a németekkel szövetkeztek, ennek ellenére a háború idején nem volt magyar katona a francia fronton.

  grof_tisza_istvan.jpg

Gróf Tisza István (1861-1918)

 

A politikai erőviszonyok már a XIX. században körvonalazódtak:

  • 1879-ben megalakult a német-osztrák-magyar kettős szövetség, ehhez később Olaszország (Az olaszok a háború kitörésekor kiléptek), majd Bulgária és Törökország is csatlakozott, s létrejött a Központi Hatalmak Szövetsége.

  • A Központi Hatalmak ellensúlyozására l892-ben Oroszország, Franciaország, Anglia... és az USA egymásra talált és létrehozta az Entente Szövetséget.

A világ két ellenséges táborra szakadt, s csak az erőpróba, a háború volt hátra.

Az 1914. július 24-i orosz mozgósítást a franciák elől két napig sikerült eltitkolni, akik csak az erre fel elrendelt német mozgósításról szereztek tudomást. Az oroszok mégis hamisan tájékoztatták Franciaországot, hogy az orosz háborús intézkedés a német mozgósítás következménye.

  a_k_u_k_hadero_a_szavanal.jpg 

A k.u.k. haderő a Szávánál (korabeli képeslap)

 

Masaryk 1916-ban állt elő az l904-ben megszerkesztett követeléseivel, miszerint a „cseh nép független, önálló alkotmánnyal bíró cseh államot követel”, Magvát a cseh-morva-sziléziai tartományok és a hozzácsatolt magyar Felvidék képezné. (Ekkor még nem használták a Szlovákia elnevezést!) Társaival követelte, hogy az így létrejött Csehországot Magyarország testéből kihasított, nyugati folyosó kösse össze a szerb és a horvát néppel, hogy könnyebbé váljon a cseh ipari állam és a szerb agrár-állam közötti összeköttetés. A cseheknek pedig kijutásuk legyen a tengerhez. „Kinyilvánította, hogy az új cseh állam Oroszországhoz köti sorsát. A csehek és az oroszok osztoznak a Felvidéken. A csehek megkapják a Ruténföldet, Munkácsot, Ungvárt és Mármarosszigetet. ”A cseh nép akarata, hogy az új cseh államnak, mint királyságnak orosz nagyherceg legyen a királya”. Az orosz cár bukása után Masaryk elejtette a korábbi gazdáival való közösködést.

Masaryk, az egyetemi tanár 1924-ben maga árulta el, hogyan fáradozott egy „jó” béke megteremtésén. Már 10 évvel a szarajevói merénylet előtt a pánszláviszmusra nevelte, buzdította a szláv ifjúságot, anélkül, hogy összeütközésbe került volna a Monarchia hatóságaival.

A csehek nem harcoltak a háborúban, mégis ők kapták a zsákmány oroszlánrészét. Amikor Clemenceau végre tisztán kezdett látni a „győzelem sakáljai”-nak nevezte őket.

A pánszlávistákkal megdolgozott közvélemény egyengette a bizalmas tárgyalások menetét, így mire a békekonferencia összeült, már megvolt a döntés: Magyarországnak pusztulnia kell!

Erősen közrejátszott Magyarország könyörtelen feldarabolásában az a körülmény, hogy először megnyirbálták, majd a háború után betiltották a szabadkőművességet.

A románok 1916-ban megváltak osztrák szövetségesüktől, csatlakoztak az Entente-hez, s hadat indítottak a Monarchia ellen, azaz megtámadták Erdélyt. Árulásukért Franciaország odaígérte nekik Erdélyt és a Partiumot.

1916-ban a Monarchia támadásai elől az egész szerb hadsereget Korfu szigetére menekítették, számítván arra, hogy a háború befejeztével, a békekötéskor jó hasznukat veszik. 

1917-ben, az orosz-osztrák különbéke felmerülésének idején Franciaország magyar területeket ígért a cseheknek, akik orosz és ukrán területeket is kértek, mondván csak addig, amíg Oroszország vissza nem nyeri erejét, vagyis a bolsevizmus bukásáig.

A békekötéskor mind a románoknak mind a cseheknek tett ígéreteket teljesítették.

1918-ra hadviselő feleknek elegük lett a háborúból; csak az alkalomra vártak, hogy befejezhessék. Kapóra jött Wilson amerikai elnök l918 elején közzétett un. 14 pontja, amely kimondta az Osztrák- Monarchia népeinek önrendelkezési jogát, s hogy e jogot tiszteletben fogják tartani. Bízva ez ígéretben, a k.u.k. hadsereg letette a fegyvert.

a_vilag_urai.jpg  

A világ urai: Lloyd Georges, David (1863-1945), Clemenceau, Georges (1841-1929), Wilson, Thomas Woodrow (1856-1924) (Érdekes Újság)

  

1918. november 3-án Páduában Weber tábornok Ausztria részéről aláírta a fegyverszüneti egyezményt, amely kimondta, hogy Ausztria és Magyarország  területe mentes legyen minden katonai megszállástól.

A francia kormány alig egy hónappal a fegyverszünet megkötése után elvetette a wilsoni 14 pontot és elfogadtatta az annexió elvét.

Ezzel megkezdődött Magyarország pokoljárása.

harcunk_a_vilag_ellen.jpg

(Folytatása következik)

Megjegyzés: E cikk rövidítve korábban  már megjelent; most teljes egészében közlöm, mert nem lehet eléggé sulykolni, ismételni, ellensúlyozva a hivatalos agymosást, hogy nemzeti tragédiánk milyen következményekkel járt, s a tornyosuló árnyéka, mit eredményez a jövőben.  Csak remélni tudjuk, hogy felnő a félelem nélküli nemzedék, melynek lesz bátorsága, ereje nemet mondani erre a bevándorlási őrületre.