Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők!

 

 2016. május 20-án, pénteken 18.00 órai kezdettel a naszályi Művelődési Házban

A világ keletkezése az ékiratok szerint 

 

címmel előadást tartok.

 

lagasi_parduc.jpg

 

Hely: Művelődési Ház, Naszály, Rákóczi út 127.

Időpont: 2016. május 20., péntek, kb. 18.00-20.00-ig

 

Az előadás rövid ismertetése:

A kb. Kr.e. 5000 évvel ezelőtt Mezopotámiában élt sumir nép egyenesági leszármazottja a magyarság. Az évezredeken át megmaradt és nyomonkövethető kapcsolat kimutatható a magyar nép hagyományaiban és a hiedelemvilágban. Bár nem nevezte meg honnan, de Madách Imre is észrevette, hogy népünk hite „külföldi növény, mely a magyarság gyermekkorával nincs összefűzve”.

A vetített képes előadás az ékiratos szöveg alapján bizonyítja e kapcsolatot a két nép között: A XIX. században előkerült ékiratos teremtés-mítosz, az „enuma elis” a sumiroknak szóló, közérthetően megfogalmazott csillagászati leírás a Naprendszerünk keletkezéséről. A bibliai teremtés-történettől eltérően mutatja be a bolygók keletkezését, továbbá miként jött létre a bolygók mai rendje, s került a Föld és a Nap a jelenlegi helyére. Az előadás felfedi, mi kapcsolat van a Naprendszer létrejötte és a Magyar Szent Korona között.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

borito_blogra.jpg

 

A magyarság történelmében járatos olvasóknak bizonyára feltűnt, hogy a X-XI. századot illetően milyen sok a megválaszolatlan kérdés,  a fehér folt. A történészek sok esemény hátterét ismerhetik, de valamilyen okból kifolyólag, talán, hogy ne háborgassák az olvasók nemzeti és vallási érzületét, nem közlik. Ezen írásnak nem célja, hogy röviden megismételje, amit az olvasók amúgy is tudnak, hanem hogy bemutassa, mi rejtezik a magyar és a külföldi krónikákban, évkönyvekben, s felhívja a figyelmet a sorok között lappangó igazságra, amelyek nem mindig jutnak el az olvasóhoz.

 

Ismert, hogy Árpád vezér leszármazottjai, Taksony, Géza nyugati mintára fokozatosan építgették a központosított uralmat, s ezután István király létrehozta a mindmáig fennálló magyar államot. Ám arról kevesen tudnak, hogy az Árpádház miként kebelezte be az Árpáddal egyenrangú magyar vezérek utódainak területeit.

 

Zolta vezérről közlik, hogy lemondott, s a fiára, Taksonyra ruházta vezérségét. Az okokról a források sokatmondóan hallgatnak, csak a bekövetkezett események, összefüggések egybevetéséből derül ki, hogy Zolta a németföldi hercegek hatalmi törekvéseknek esett áldozatul.  

 

I. Ottó német-római császárrá koronázása után a pápa és az újsütetű császár közti hatalmi vitában Taksony, a korabeli Európa leggazdagabb országának vezére volt a döntnök. Taksony, a pápa javára ítélkezett, így ellenségéve tette Ottót, és az őt követő német-római császárokat. Magyarellenes rosszindulatuk évszázadok múltán sem enyhült.

 

A lorchi bullahamisítást mind a magyar, mind a korabeli német források említik. Ám egyetlen forrás sem tárta fel, hogy a német-római császár a Pilgrim püspök által hamisított bullákkal próbált jogalapot teremteni Pannónia vazallussá tételéhez.

 

Az olvasó joggal vonhatja kétségbe Géza vezér lengyel feleségének létezését, hiszen egyetlen magyar forrás sem említi. Pedig a német-római császár ösztökélésére lett a lengyel Adelhaid, a hithű keresztény hercegnő magyar fejedelemné, s nagy szerepet játszott a magyarság kereszténnyé tételében, s abban, hogy megnyíljanak a gyepűk a nyugati hittérítő papok és a fegyveres lovagok előtt.

 

A magyarföldi keresztény térítés egyáltalán nem ment simán. Ennek bizonysága a koppányi szabadságharc kitörése és véres leverése volt: István a saját atyai nagybátyját, Mihály herceget jogos hatalmi törekvéseivel együtt megsemmisítette, és megszerezte a dunántúli birtokait.  

 

Az említetteken kívül a könyv számos sorsdöntő kérdést vet fel, melynek megválaszolása az olvasótól hosszú töprengést és elmélkedést, s az eddigi ismeretei átértékelését igényli. 

 

László Gyula nyomán elmondható: "néha a források eddigi magyarázatának kell engednie ... a feltárt, kétségtelenül egykorú és hiteles anyag tanúbizonyságának!"    

  

Tartalomjegyzék:

 

Bevezetés   

Az előzmények                

¤ A két Vérszerződés és a Szer 

¤ A turáni átok 

Az Árpád-házi vezérek  

- Árpád vezér és a fia Zolta (896/900 - 950/1002?)  

¤ Zolta vagy Fajsz

- Taksony/Τάξις (931-972)

- Taksony fiai

¤ Mihály herceg (955-997)

Géza vezér / fejedelem (949/950-997)

¤ Géza első házassága – Sarolt / Sarold 

¤ A quedlinburgi egyezmény 

¤ Géza második házassága - Adelhaid  

- A magyarföldi keresztény térítés

¤ A keresztény térítés első lépései 

- A gyepűvédők harca

¤ Géza és István keresztelése, illetve  

¤ Vajk / István és Gizella házassága 

¤ Géza halála     

- „Koppány” szabadságharca

István, magyar király uralkodása és halála

¤ Imre herceg, a trónörökös    

- Péter király származása és uralkodása   

¤ A megözvegyült Gizella királyné további sorsa 

Zárszó 

Mellékletek 

        

Az újonnan megjelent könyv (Magyarország a kereszt árnyékában) megvásárolható a nemzeti könyvesboltokban; belföldön a szerzőnél is. Kapcsolatfelvétel, elérhetőség: matrona.kiado kukac gmail pont com

 

süti beállítások módosítása