marton veronika 2017.11.16. 17:37

Győri előadás

 

Kedves Olvasóim, tisztelt Érdeklődők!


Ez év november 24-én, pénteken a Győri Tudók előadássorozata keretében

„Nimród, a hunok és a magyarok őse” 

c. előadást tartok.

Hely: Generációk Háza, Győr, Aradi vértanúk útja 23.

Idő: 2017. november 24, péntek, 17.00.

Minden érdeklődőt szeretettel várok.

6317.jpg

Nimród, az égi vadász (pecséthenger nyomat)

Az előadás rövid ismertetése:

Az előadás Nimródnak, a magyarság hivatalosan elhallgatott ősatyjának a Bibliában és a magyar krónikákban leírt származásával, foglalkozik. Életútjának, uralkodásának az Ószövetségből ismert és az ókori írók munkáiban megbúvó eseményeit kusita, szkíta, közel-keleti és magyar szempontból mutatja be. Feltárja, a Biblia szerkesztői miért nem rendeltek hozzá egyetlen népet sem, holott Noé minden leszármazottjához egy-egy ókori nép kötődik. Pedig Nimródot némely magyar krónika a magyarság ősatyjának, némely közel keleti nép pedig első királyának tartja.

Némelykor meghökkentő, de kézenfekvő összefüggések derültek ki a származásáról, kusita voltáról, esetleg a nevének jelentéséről, amely valójában méltóságnév stb. Ezek hihetetlennek tűnhetnek, de nem kevésbé, mint a Biblia történetei. A kettő közt a különbség, hogy a Bibliát a papság kétezer éve sulykolja, az emberek gondolkodás nélkül elhiszik, míg Nimród valós történetét nem.

Kedves Olvasóim!

Tisztelettel értesítem Önöket, hogy a

XVII. Győri Könyvszalon

idei rendezvényén

november 17-én, pénteken, 12.00-től 14.00-ig

a Győri Nemzeti Színházban (Győr, Czuczor Gergely u. 7.)

az Anno Kiadó és a Magánkiadások standján

az eddig megjelent könyveimet dedikálom.

konyveim.jpg

Az ember tudatában békén megfér egymással hit és a valóság. Gondolkodás nélkül elhiszi a teremtés ószövetségi mesés történeteit, s azt, hogy az ember az emberszabású majomtól származott.

1_f6f5060.jpg

Az emberréválás folyamata (spectrum.de)

  1. Majomember 3,9-2,9 M év; 2. Az előember őse (3,3-2,1 M év); 3. Ügyes ember/homo habilis (2,4-1,4 M év); 4. felegyenesedett ember/homo erectus (1,8 M év-200 ezer év); 5. neandervölgyi ember (200 ezer-28 ezer év) → homo cro-magnoni ember/Homo sapiens fossilis; 6. mai ember/homo sapiens sapiens

 

Az embernek a majomemberrel kezdődő fejlődési folyamata Kr. e. 28000 éve a neandervölgyi ősember kipusztulásával megszakadt. A helyére minden előzmény nélkül a mai ember elődje, a fejlődőképes cro-magnoni ember került. Vannak vélemények, hogy a neandervölgyiek az anyagi és a szellemi műveltség legmagasabb fokán álló vízözönelőtti társadalom száműzöttjei, kezdetleges életvitelre kényszerített kitaszítottjai voltak.

Vajon mi okozhatta a kétféle embertípus közti váltást, mi történhetett a köztes időszakban?

A legkézenfekvőbb a Bibliát vallatóra fogni: „Teremté… Isten az embert az ő képére, Isten képére…”[1] Férfivá és nővé alkotta őket, s amikor a tilalom ellenre ettek a tudás fájának gyümölcséből, nemcsak az édenből űzettek ki, hanem más baj is érte őket: Éva fájdalmas szülésre ítéltetett, Ádámnak fáradtságosan kellett a megélhetésért dolgoznia.[2]

Vajon megbocsáthatatlan bűn volt-e a tiltott fa megdézsmálása, vagyis a lopás? A mai erkölcsi szabályok szerint aligha. Az egyház néhány ima elmondása fejében a legsúlyosabb vétek alól is feloldozást ad.

Isten nem volt ilyen megbocsátó: Kiűzte Ádámot és Évát a Paradicsomból. Jóságának megnyilvánulása, hogy „csinála bőr ruhákat és felöltözteté őket.”[3]. Eszerint nem elpusztítani, csak az Édenből akarta eltávolítani őket, hisz’ a nehéz természeti viszonyok, éghajlati körülmények közt életveszélyes lett volna mezítelennek maradniuk.

3022864-slide-fig-63.jpg

A világóceán közepén levő Paradicsomkert, akár az Atlantisz is lehetne. (Hans Lufft, Wittenberg, 1536. British Library, - britishlibrary.typepad.co.uk)

A Biblia a tudás és az örök élet fájának megdézsmálásának beiktatásával meseszerűen oldotta meg kiűzetést. Vajon lehetett-e valami kézenfekvőbb oka kiűzetésnek? A Bibliából közvetlenül nem derül ki.

Feltételezzük, hogy az első emberpárt valami betegség támadhatta meg, s kiűzettek a Paradicsomból, hogy ne fertőzzék meg az édenlakókat.

Minden időben, minden embercsoport, társadalom kitaszítja a fertőző betegeket, a gyógyíthatatlan bélpoklosokat, a leprásokat. Az ó- és középkorban külön kolóniákba lettek elkülönítve, szigetekre lettek száműzve. Nyomorultul tengették az életüket, ettek, amit találtak, amit megteremtettek maguknak, néha némi koncot is odalöktek nekik.

b0ojqoaiqaauczc.jpg

Ádám és Éva a paradicsomon kívül (?) (XV. sz. kézirat, Rennes Library, Fr.o.  - publicdomainreview.org)

Mindenesetre kiűzettek a paradicsomból, a jólétből. Ám lehetőségük volt arra, hogy a maguk erejéből megéljenek. Növényeket, gumókat, bogyókat ettek, hiszen Isten csak a Vízözön után engedélyezte az embernek, hogy „minden mozgó állat, a mely él, legyen nektek eledelül…”[4]. Fára másztak, hogy megvédjék magukat a vadállatoktól. Magyarán visszafejlődtek. A mostoha életkörülményeik miatt állatiassá, majomszerűvé váltak.

article-belgaimage-93737588.jpg

A kölykével játszó csimpánz - eoswetenschap.imgix.net)

E majmokká lett emberi lények, eredetileg nem voltak majmok, ezért megőrizték a fejlődőképességüket. Ez különböztethette meg őket az igazi majmoktól. Hosszú utat kellett megtenniük, míg visszaváltoztak emberré. Szemben a Vízözön menekültjeivel, a bárkalakókkal, akik nem fejlődtek vissza. Emberek voltak, és azok is maradtak, legfeljebb az életkoruk lett rövidebb.

Minden mítosznak, úgy a Bibliának is van igazságmagja, amit a régészet, a geológia, az antropológia, a néprajz stb. nagyvonalakban alátámaszt.

kc0007_2s.jpg

Akár ilyenek is lehettek a bibliai emberek - Azték vadászok (XVII.századi azték kézirat, Jay I. Kislak Collection, Library of Congress, Wasinghton, USA - loc.gov)

Mózes I. könyvéből kiviláglik, hogy a Vízözön előtti emberiség több fajból tevődött össze. Merő feltételezés bibliai idézetek alapján következtetni a korabeli emberi faj összetevőire, de az ószövetségi szöveg mégis ezt sugallja: A Vízözönt megelőzően a földön az istenek fiai, az emberek leányai, ezek utódai és az óriások éltek. Isten fiainak és az emberek leányainak  leszármazottjaiból jött létre a mai emberiség:

  1. „És láták az Istennek fiai az emberek leányait… és vevének magoknak feleségeket mind-azok közül…”[5]

Az Isten fiai az édenlakók, vagyis az atlantisziak lehettek. Talán voltak közöttük nagytermetűek is, mert a Biblia határozottan írja, „Az óriások valának a földön…”,

A Bibliában Ádám és Éva a teremtett ember. Női leszármazottjaikat hívhatja az Ószövetség „emberek leányai”-nak.

  1. „Az óriások valának a földön abban az időben, sőt még azután is, amikor az Isten fiai bémenének…” [6]

Az óriások utódai hosszú ideig léteztek, aztán eltűntek a földről, csak a fosszíliáik bukkannak itt-ott elő; pl. afrikai Etiópiában, a kusiták földjén. Khús/Nimród mind a Biblia, mind a népek hagyománya szerint óriás volt, Khám, a felmenője szintén.

386px-undurgongor1_1.jpg

Óriásira nőtt mongol férfi (230 cm, Ulan Bator, Mogólia, 1922., National Geographic, 1996. dec. –irkipedia.ru)

  1. „…Isten fiai bémenének…az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szülének nekik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres-neves emberek voltak.”[7]

A kitaszított emberek leányai és Isten fiai, az édenlakók nászából életképes emberfajta születhetett. Ők népesítették be a földet.

inanna-ve-dumuzi.jpg

  1. Ágyjelenet (óbabiloni töredék, extrembilgi.com)

 

A Biblia nem írja, hogy az istenfiak óriások lettek volna, de az utódaik mégis örökölhették a nagyságukat: „Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres emberek voltak.” A „hatalmas” kifejezés a mai magyar színtelenedő nyelvben egyaránt utalhat hatalommal rendelkezőre és nagy termetre. Valószínűbb ez utóbbi, mert a Vízözön előtt csak Istennek volt mindenekfeletti hatalma.

A bibliai történésekből kiviláglik, hogy e gyermekek valamelyikének utódja lehetett Noé, hiszen valójában ő is a bűnös emberiséghez tartozott.

addisz_abeba.jpg

  1. Óriás koponyája, lábszárcsontjai, alsó-felső állkapcsa. Felül egy átlagos méretű, kőbe ágyazódott emberi koponya. E lelet alátámasztja, hogy Nimród szülőföldjén valóban voltak óriások. (A múzeumi felirat szerint Etiópiában 3,2 milló éve éltek emberfélék. - Etióp Nemzeti Múzeum, Addis Abeba,)[8]

 

Ősi műveltségekről szóló híradások beszámolnak arról, hogy a valaha kezdetleges emberek éltek a földön, és kapcsolatot tartottak a magasműveltségű emberekkel.

Jó példa erre a Gilgames eposzban az állatok között állati sorban élő Enkidu. Az értelmes beszédet, a városi életet stb. művelt kortársaitól tanulta meg, s teljesen beilleszkedett a sumir civilizációba.

Az indiai Ramayana eposz olyan emberfajt említ, aki Ráma királyfit segítette. Hanuman, a vezér emberszabású majomhoz hasonlított, de értelmesen beszélt, és hősiesen harcolt. Ismerte a hegyeket, az erdőket, a gyógyfüveket.[9]

A bibliai Jób „undok fekélyt kapott”, s a kitaszítottak közé került: ”Az emberek közül kiűzik őket…” „Mezítelenül hálnak… még a hidegben sincs takarójuk… keserű füvet tépnek… a bokrok között ordítanak…”[10]. Vadakká váltak. Ily’ körülmények közepette az emberféle, s ha meggyógyul, újra végig kell mennie az emberréválás folyamatán. Hacsak valami úton-módon nem kerül sor a vérvonal frissítésére.

job.jpg

A leprás Jób és az ördög (Morals on the booc of Job 2.78. Scott Nevins Memorial – Users.clas.ufl.edu)

Az Édenből kiűzött első emberpár sanyarú körülményeik ellenére nemcsak megmaradt, hanem utódokat is hozott a világra. (Merő feltételezés, de talán ők lehettek visszafejlődött neandervölgyiek.)[11]

Közülük kerültek ki az ember leányai.

A Biblia azt sugallja, az óriások is édenlakók voltak, s akkor isten fiaihoz tartozhattak.

Az ember leányainak és Isten óriásfiainak nászából életképes emberfajta született. Őket nevezhetnők cro-magnoniaknak.[12] Sokasodó utódaikból jött létre a bűnös emberiség. Isten Vízözönt bocsátott rájuk. A Biblia szerint csak a bárképítő Noé és a családja menekült meg. A népek mítoszai és emlékezete szerint a süllyedőben levő Atlantiszról rajtuk kívül más embercsoportok, pl. a kusiták, az egyiptomiak, sőt Amerika őslakói is megmenekültek.

Ezek leszármazottjai együttesen alkotják a mai emberiséget.

 [1] Mózes I. kv.1.27.

[2] Mózes I. kv. 3.17-19.

[3] Mózes I. kv. III. 21. Ld. még e kv. 53. oldalát.

[4] Mózes I. kv. 9.3.

[5] Mózes I. kv. 6.2.

[6] Mózes I. kv. 6.4.

[7] Mózes I. kv. 6.4.

[8] A fénykép magántulajdon.

[9] The Ramayana, Edited…Manmatha Nah Dutt…Printed Chandra Chackravarti, Calcutta, 1891. 48.p.  

[10] Szent Biblia, Jób könyve 2.7., 30.5., 24. 7-10., 30.7.

[11] Marton Veronika: Nimród, a hun-magyarok őse, Matrona, Győr, 2017.. 69-70, pp.

[12] L.m.f. 71-72. oldalán!