A magyar népmesék nemcsak ősi titkokat rejtenek, hanem népünk régiségének meséink tündérködébe burkolózott bizonyítékai.  Szerencsére a Habsburg uralom századaiban az osztrák cenzorok figyelmét elkerülték a csácsogó gyermekmesék, hiszen a titkait nem értették.  Nem értették, mit jelent az ”Üveghegy”, mit a „Hetedhétország, az „Óperencia”…

 

Népünk történetének ismeretében némely meseelemre fény derült, némelyek még őrzik, vagy legalábbis nehezebben tárják fel a titkukat. Népmeséink „Hol volt, hol nem volt…” bevezetője után az Üveghegy, a Hetedhétország, az Óperencia a magyarság Kárpát-medencébe való visszatérési útvonalának egy-egy állomása.

 

feszty_szurkemarha.jpg

Szürkemarhákat vezető magyar paraszt (részlet, Feszty-körkép, Ópusztaszer - wikimedia)

 

Mezopotámia szkítafajú lakossága a babiloni-asszír népirtás elől a Kaukázuson túlra és az Altáj vidékére menekült. 

 

Üveghegy

 

A magyar népmesék „Üveghegye” nemcsak a mezopotámiai Szippar-ra, a Napvárosra (ma: Tell Abu-Habbah), hanem a Kaukázus hóval, jéggel borított csúcsára az Elbruszra, sőt az Altáj Aranyhegyére is utalhat.  

Az „üveghegyen is túl” Dentumagyaria legkeletibb városát, a Kaukázus hófedte csúcsain túli Madsar/Madzsar város környékét idézi, ahol a Kuma-folyó mielőtt elérné az Aral-tavat, belevész a sivatagba.

magyar.jpg

Magyari romai közel a Kuma vizéhez” – A kaukázusi Madzsar város romjai a Kuma partján (Szerelmey Miklós: Magyar hajdan és jelen élethű rajzolatokban magyarázó szöveggel… Pest, 1847 - OSZK)

 

Ám jelentheti a hunok és az ujgurok régi hazája, az Altáj 4506 m magas hegyét, a Beluchá-t[1]; altáji (ujgur?) nyelven az Uč-Sumer-t.[2] Az Altaj „eredeti” jelentése: al – arany, tau – hegy”, az Aranyhegy nem valószínű, hogy megállja a helyét. Aranyat, ill. földfémeket az ókortól az Altáj észak-nyugati részén termeltek, ám a kitermelés, ill. az ipari fémfeldolgozás ma sem jellemző. Az Aranyhegy inkább a Nap által a hegycsúcsok köré varázsolt aranykoronára értendő.

 

2_lightbox_mon_2.jpg
Napba öltözött hegy az Altájban[3]

 

E vidék volt a szkítaság „őshazája”. A 2100 km-es hegyvonulat lankás részeit, a havas csúcsok közt megbúvó, patakokkal, tavakkal teletűzdelt emberi életre alkalmas barátságos, termékeny völgyeket, a rég elvándorolt, szkítafajú nép, a hun-magyarok elődei, esetleg a sara-jogurok nevezhették Altájnak, alsó vidéknek, „al táj”-nak, vagyis Altájnak.

 

3_samas.jpg

Tiszteletadás a Nap és Nabu-apla-iddina  asszír király előtt (Samas-tábla, agyag, 29,2x17,8 cm., Kr.e. 888-855, British Museum, London) 

 

A mezopotámiai Szippar, a vízözönt túlélt öt város[4] egyike. A város védistene, UTU, a sumir,  majd a szemita-babiloni Samas napisten tiszteleti helye az É-babbarra, a „fehér ház”[5], azaz templom volt. Rejtélyes eltűnése után Jézus Krisztus tizenkét éves korától harminckét éves koráig e város csillagvizsgálójában tanult.    

A második öbölháború idején az amerikai repülők Szippar közelében gyenge radioaktív sugárzást észleltek. Bizonyára tudták, a közelben egyetlen atomerőmű-létesítmény sincs, csak romok és homok. Ám a műszer jelzett; s szétbombáztatott e természeti csodának számító terület. Minden rend felforgatója, a közel-keleti nemzetállamok sárbatiprója, a hivatalosított amerikai vezetés a szippari romok közt rejlő üvegszerű anyaggal borított emelkedő lapos tetejét tüntette el.

Irak békeidejében a szakemberek bizonyára megvizsgálták a mintegy 100 m2- es különleges üvegszerű burkolatot[6], de mi volt, mi hozhatta létre, nem tudni. Egyesek szerint vulkanikus üveg, mások szerint valamilyen ókori (vagy előző világkorból való) légi járművek le- és felszállásakor keletkezett hő által üvegesre olvadt kvarchomok lehetett.

 

4_sitchin.jpg

  1. Űrhajó-leszállási útvonal (a városok helye javítva)[7]


A vulkanikus üveget, az obszidiánt el lehet vetni, hiszen a Tigris és az Eufrátesz közén kialudt vulkánnak nincs nyoma, annak ellenére, hogy az ásatásokon kb.9000 éves obszidián kések, nyílhegyek kerültek elő. Ezek a Mezopotámiát északról övező hegyekből, Anatóliából, a Kaukázusból, esetleg a Kárpát-medencei Tokaj-Eperjes vidékéről stb. származtak.   

Mesébe illő vélekedés, hogy réges-régi korok légi járművei olvasztották volna meg a homokos talajt. E feltételezést támasztja alá, hogy a Szippar városának vonalas, ill. ékiratos neve valami hatalmas, olajosan fénylő kővel borított területet, földet jelent. 

 

 5.jpg

Szippar vonalas- és ékírásos neve és megfejtése

 

Összeolvasva: hatalmas fénylő köves föld, vagy fényeskövű hatalmas föld.  

A „föld”-nek fordított KI olvasatú ékjelet nem termőföld, hanem valamilyen körülhatárolt rész, terület, ország értelemben használják. Szócsoport meghatározóként arra utal, hogy az előtte levő ékjel valamilyen területet, várost, települést jelent.

Szippar vonalas és ékjeleinek jelentéséből következik, e városban ragyogó kővel borított terület volt, amely mindmáig, vagyis amíg szét nem bombázták megmaradt. Pontos rendeltetése, eredete ismeretlen. Már az ókorban elfelejtődött, de különleges volta miatt az ott élők tiszteleti helye lett. Köréje  építették a házaikat, köré telepedtek. Így alakulhatott ki Szippar városa.

 

6_98a2c9b7592ccecd277a4c89b127fe30.jpg

A kaukázusi Elbrusz (Európa legmagasabb csúcsa, 5672 m )[8]

 

A Népmeséink másik üveghegye a Kaukázus lehetett. Örök jég borította csúcsai a távolból olyan benyomást keltenek, mintha üvegből lennének. A babiloni-asszír terjeszkedés elől menekülő sumir utódok a hófödte Kaukázuson átkelve Dentumoger-ba[9], a Don-tövi Magyarországba értek. Majd a csatlakoztak a kusita-szkíta rokonnépükhöz, a hun-magyarokhoz, s jutottak el a Kárpát-medencébe.

 

Folytatása következik!

 

 [1] Belucha – oroszul Белуха – белая (гора) – fehér hegy

[2] de.wikipedia.org

[3] reisenmitsinnen.de

[4] A Vízözönt túlélt mezopotámiai városok: Eridu, Bad.Tibira, Larak, Szippar, Suruppak.

[5] A sumir nyelvben az UD kifejezésnek nemcsak fényes, hanem fehér, tiszta jelentése is van. A magyarban: tiszta fehér, ragyogó fehér.   

[6] kincseslada.hu/kozmikusember

[7] Sitchin, Der zwölfte Planet, Wilhelm Goldmann Verlag, (München), 1979. 246. p.

[8] travellingsspots4you.blogspot.com

[9] Don-tövi Magyarország In: Anonymus: Gesta Hungarorum, Magyar Helikon, 1975. 81. p.  

  

A bejegyzés trackback címe:

https://martonveronika.blog.hu/api/trackback/id/tr3313732352

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zoltanh721 2018.03.14. 17:11:12

Az üveghegy kifejezés arra az időszakunkra utal, amikor éppen elődeink India és a mai Pakisztán területén éltek, mikor a buddhizmus csak születőben volt. A területen van egy nagyobb hegylánc, a Karakorum amiből még ma is kézzel fejtik ki a telléreket, főleg akvamarint, rubintot és smaragdot. Az akvamarin tiszta állapotában olyan hogy teljesen eltűnik a tengervízbe merítve, olyan mint az üveg és sok más gyógyító tulajdonságot is tulajdonítanak neki. Nem mellékesen, tibet és környékén ahol az istenek sokszor a hegyek... Egy helybeli történet szerint, amikor a hidegtől és háborús nyomor miatt felszorultak a hegyekbe, az istenek a könnyeikkel telesírták a hegyet, így enyhítve a menekülők bánatát. A helyiek elmesélik azt is, hogy régen külszíni fejtéssel is lehetett tellérhez jutni, de ma már egyre kevesebb van. Az sem véletlen, hogy a selyemút egyik átjárója Tingrin (Tengri) keresztül Rawalpindiből vezet... de ez már egy másik történet.

marton veronika 2018.03.14. 17:21:26

@zoltanh721: Köszönöm a hozzászólását.Ez eggyel több adalék népünk őshazájához, vándorlásához. Úgy vélem a pártus-szakákkal lehet összefüggésben. MV