marton veronika 2018.05.13. 16:11

Győri előadás

Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők!

 

Tisztelettel értesítem Önöket, hogy  a GYŐRI TUDÓK Baráti Társaság meghívására

2018. május 18-án, pénteken délután 17.00-19.00 között Győrött, a Generációk Házában (Győr, Aradi Vértanúk útja 23. I.em.) előadást tartok

 

Badiny Jós Ferenc és az emigránsok szerepe a sumir- magyar őstörténet-kutatásban

 

c. előadást tartok.

 

 1-0.jpg

Badiny Jós Ferenc a II. világháború után azon emigrációba kényszerült magyarok egyike volt, aki a világ könyvtáraiban, levéltáraiban fáradhatatlanul gyűjtötte a magyarság őstörténetéről, eredetéről szóló könyveket, tanulmányokat. Merész írásaival felhívta az itthonmaradottak figyelmét a finnugor-nyelvelmélet tarthatatlanságára. A munkássága alapjaiban rengette meg a több, mint mintegy százötven év alatt megkövesedett finnugor nyelv- és eredetelméletet. Felélesztette a magyarságnak a nagy elődökbe, és a küldetéstudatába vetett hitét. Elmondása szerint a magyarországi egyháziak erősen nehezményezték azon kijelentését, hogy „a magyar fejekbe nem az Ószövetség tanait kellene sulykolni, hanem Jézus urunk igaz tanítását, a magyarság múltjának történetét. Hiszen tudni kellene, hogy a magyarral együtt minden népnek megvan a maga története, a saját múltja. A magyar nép műveltsége több ezer éves, és nem az istváni államalapítással kezdődött.”

 

il_fullxfull_1454493201_mgjj.jpg
NIN.SIN istennő szent kuvasza (downunderpharaoh.com)

 

Az előadás bemutatja az Argentinába emigrást sumerológia professzor munkásságát. Felhívja a figyelmet az emigráns tudós, Bobula Ida, Götz László, Padányi Viktor kutatásaira, akik magánlevelekben, hazacsempészett kiadványokban, könyvekben hívták fel a figyelmet a magyarság hivatalosított őstörténetének visszásságaira. Az 1844-tól kezdődött mezopotámiai német, francia, angol ásatások, kutatások eredményeivel bizonyították, hogy a Kr. 4000 évvel ezelőtt élt műveltségteremtő sumir nép egyenesági leszármazottja a magyarság, és a két nép közt művelődéstörténeti, nyelvi, néprajzi hasonlóság, azonosság van.

Badiny Jós Ferenc (1909-2007). Ludovikás tüzértisztként emigrált. Argentínában a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetem sumerológia tanára lett. (Káldeától Ister-Gamig, I-III.)

 

badiny.jpg

Prof. Badiny Jós Ferenc

 

Bobula Ida (1900-1981) történelemből doktorált. A wasingtoni Kongresszusi Könyvtárban dolgozott, majd a Dél-Karolina-i Gaffney-ben történelmet tanított.   (Origin of the Hungarian nation)

 

bobula.jpg

Dr. Bobula Ida

 

Padányi Viktor (1906-1963) filozófiából, magyarból és történelemből doktorált. Az ausztráliai Melbourne-ben könyvelő, műszaki rajzoló, majd történelemtanár volt. (Dentumagyaria)

 

padanyi.jpg

Dr. Padányi Viktor fiatalkori képe

 

Götz László (1934-1992) orvostanhallgatóként menekült Ausztriába. St-Pöltenben bőrgyógyászként dolgozott. (Keleten kél a nap, I-II.)

 

gotz.jpg

Dr. Götz László

 

Kalandos és nehéz életük volt. A megélhetésért folytatott napi munkájuk mellett, szabadidejük feláldozásával éjt-nappallá téve kutattak, dolgoztak. Kihasználták az emigráció nyújtotta lehetőségeket. Könyvtárak és múzeumok anyagával bizonyították, a magyarság nem egy Európába szakadt, gyökértelen nép, hanem utódja, egyenesági leszármazottja őrzője és éltetője a nagy keleti műveltségeknek, pl. a sumirnak, még akkor is, ha népünk többsége nem tud róla, sőt el sem hiszi.

A magyarországi hivatalos körök állítják, a hontalanságban a megélhetésért folytatott, nemegyszer alantas munkájuk elégedetlensége miatt foglalkoztak a magyar őstörténettel. Ez tévedés, mert nem az „alacsonyabb rendű munkavégzés”, hanem a haza elvesztésnek fájdalma, továbbá az idegen függőségben élő anyaországiak iránti kötelességérzet hajtotta őket a kutatásra. Hozzájutottak olyan forrásanyagokhoz, amelyek nemcsak a magyarországiak, hanem számukra is ismeretlenek volt. Kötelességüknek tekintették, hogy népünk valós történetét feltárják, és a hazai közönséggel megismertessék.

Felismerték, hogy az emberek figyelme mindenütt a régmúlt felé fordult, de a magyarság múltbafordulása különbözik más országbeliekétől, ők szórakozást látnak benne, magyarságnak meg az életet, a megmaradást jelenti.

Az előadás az emigráns magyarságkutatók munkásságán kívül sok-sok vetített  képpel és írásmutatvánnyal igazolja, hogy a 6000 évvel ezelőtt élt, az ural-altáji nyelvcsaládba sorolt ókori mezopotámiai sumir nép tárgyi és szellemi emlékei  megőrződtek a magyar nép emlékezetében és a hagyományaiban. 

 gyori_tudok.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://martonveronika.blog.hu/api/trackback/id/tr5513915606

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.