Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők!

Tisztelettel értesítem Önöket, hogy a Tolna-megyei Őcsényben, a Tudatos Társadalom 2018. augusztus 1-től augusztus 5-ig tartó nagyszabású rendezvényén  2 előadást tartok. Az alábbiakban közlöm a rendezvény szórólapján megjelentetett rövid szakmai bemutatásomat, az előadásim időpontját, címét és rövid összefoglalását.  

 

A rendezvényről bővebben:  https://ocseny.tudatostarsadalom.hu/ oldalon.

Bemutatkozás:

 

Marton Veronika, (74) tanár-sumerológus, magyar-könyvtár szakos tanár, cseh tolmács és fordító, orosz fordító. A könyveihez, cikkeihez és egyéb írásaihoz német nyelvű régészeti és történelmi szakirodalmat, továbbá az ókori és a kora-középkori latin szerzők munkáit olvassa és használja. A miskolci Nagy Lajos király Magánegyetemen prof. Badiny Jós Ferenc útmutatása alapján sumerológiát, ékírást, mezopotámiai mitológiát és történelmet tanított.

 

2014_09_14_vera_0013.jpg

Eddig tizenegy könyvet írt. „A sumir kultúra története” és „A napkeleti pecsételők és pecséthengerek” egyetemi tankönyvnek, segédkönyvnek készült. Ékiratos szövegmutatvánnyal együtt német nyelvből magyarra ültette át a hét táblás „A káldeai teremtésmítosz”-t (az első táblát ékiratból fordította). Ezt követte a Vízözön előtti tíz világkorszak történetét felölelő Világkatasztrófák” c. könyve. A „Magyarország a kereszt árnyékában” c. munkája a Géza és I. István korabeli, magyarföldi erőszakos keresztény térítés története, melyhez szorosan kapcsolódik az 1046-ból származó magyar nyelvű szövegemlék, Vata imába foglalt megátkozása, „Az I. András király korabeli imák”. Ezen kívül megírta „A pártusok, a sivatag lovagjai”, továbbá a „Hol rejtőznek a magyar táltosok” c. könyvet. E rendezvényen két előadást tart. Az egyik a „Nimród, a hun-magyarok ősatyja” c. könyvének első részét öleli fel; vajon mi köti össze a magyarságot Nimróddal, a Vízözön utáni első királlyal. A könyv második része választ keres arra a sokakat foglalkoztató kérdésre, miként vagyunk őshonosak a Kárpát medencében. A hasoncímű könyvön alapuló második előadásában, „Az ékírás történeté”-ben nemcsak az ékírás kialakulását, hanem más írásfajtákkal való kapcsolatát is feltárja. Őstörténeti cikkeit a blogján közli. 

 

o_cse_ny-5-public-e1532106225490.jpg

 

                        

Az 1. sz. "Társadalmi Önazonosság"  sátorban 2018. augusztus 1-én, szerdán 15.00 – 16.30 között   tartandó előadás címe és témája: 

 

Nimród, a hun-magyarok ősatyja

 

nimrod_1.jpg

Nimród  (Babiloni égetett agyagtábla, Kr. e. 2. évezred - archaicwonder.tumblr.com) 

 

  • Kézai Simon mester magyar krónikája a kusita Nimródot vagy a jáfetita Gógot/Magogót tartja a magyarság ősatyjának. Vajon melyik Noé leszármazott az igazi ősatya?

  • A legutóbbi Vízözön elpusztította az Atlantiszt, átformálta a világot. Noén és a családján kívül menekültek érkeztek az afrikai Núbiába, azaz Etiópiába. Ők voltak a kusiták. A harmadik csoport a Kárpát-medencében is otthagyta nyomát mire eljutott Közép-Ázsiába. Ők voltak a szkíták. Az ókori görög szerzők szerint a kusiták azonosak a szkítákkal.

  • Igaza van-e Kézainak, hogy Nimród Afrikában építtette Bábel tornyát, és a népével onnan vándorolt Ázsiába, s lett a Vízözön utáni első király?

  • A bibliai Nimródot, a magyarokon kívül több közel-keleti nép tartja ősének, első királyának, függetlenül attól, hogy térben és időben nagy távolság választja el egymástól az egyes „nimródokat”. Ennek oka, hogy a Nimród valójában nem személynév, hanem méltóságnév.

  • A Vízözön utáni népek a bibliai Kúst, a núbiai Bakhust, az egyiptomi Oziriszt és a görög Dionüszoszt Nimródként tisztelték. Valójában a négy név egyetlen személyt takar.

  • A magyarság nem emlékszik, nem őrizte meg ősatyja, nimródja személynevét, de szent állatának bőrét honfoglaló vezérünk és főtáltosunk viselte, ezért hívja a magyar hagyomány párducos Árpádnak. 

 A 6. sz." Média és Kommunikáció"  sátorban 2018. augusztus 2-án, csütörtökön 10.00-11.00-ig (utána félórás beszélgetés) tartandó előadás címe és témája: 

 

Az ékírás története  

 

jemdet_nasr_uruk.jpg

Beszolgáltatási tábla (sumir,  agyag, Jemdet Nasr kor, Kr. e. 3100-2900, Uruk, Metropolitan Museum, New York - iprnity.com)

 

  • Az írás kialakulásának okai. Különféle írás-, azaz közlési módok bemutatása; a különféle jelektől és a tárgyíráson át a képírásig. Az íráshordozók hatása az írás mibenlétére (az egyiptomi és a kínai írás).

  • Az ékírás XVII. századi felfedezése és megfejtése.

  • Az ékírás megfejtésének kulcsát adó, az Óperzsa Birodalom ékjelekkel írt három hivatalos, nyelvének (óperzsa, szkíta, babiloni) írásmutatványokkal való bemutatása.

  • A mezopotámiai „ékírás” különféle fajtái; a vonalas jelektől az ékjelekig.

  • Miként lett az ékjeles fogalomírásból szótagírás és az egy hang egy betű elvén alapuló un. betűírás.

  • Van-e valami köze a fába stb. vésett/rótt székely-magyar rovásírásnak az ékíráshoz?

  • Az előadás választ arra a kérdésre, miért lehet a nyelvünket számos ókori nyelvvel rokonítani, továbbá van-e valami igazsága az un. délibábos nyelvészkedésnek.

Minden érdeklődőt szeretettel vár a Rendezőség!

 

süti beállítások módosítása