Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők!
Szíves figyelmükbe ajánlom a kb. egy hónapja az X-Televízió által készített négy folytatásos felvételt a "Magyarország a kereszt árnyékában" c. könyvemről.
 
Marton Veronika I. rész
 
2.rész
 
3. rész
 
4.rész
Köszönöm a figyelmüket!

Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők!

 

Tisztelettel értesítem Önöket, hogy a felvidéki Gombaszögi Nyári Tábor (2018. júl. 16-22) Rendezőségének meghívására

Gombaszögön, a felvidéki magyar fiatalok hagyományos nyári találkozóján

2018. július 20-án, pénteken délután 15.00-16.30 között

a Jurtafaluban (Magyarságismereti Műhely)

 

Nimród nagykirályról

tartok előadást.

Helyszín: Gombaszögi kemping, Szalóc, Felvidék (Salec, Szlovákia)

  • Tájékoztatás: info@gombaszög.sk , +421 944 104494

Az előadás rövid ismertetése:

A magyar krónikák és népünk hite szerint Nimród a magyarok és a hunok ősatyja. A vetített képes előadás a kusita/szkíta Nimródnak, a magyarság elhallgatott, és a mesék körébe utasított ősatyjának származását, életútját, továbbá uralkodásának az Ószövetségből ismert és az ókori írók munkáiban fellelhető történetét mutatja be. A Biblia írói Nimródhoz egyetlen népet sem rendeltek, holott Noé minden leszármazottjához egy-egy ókori nép kötődik. Ennek oka, hogy a „nimród” méltóságnév; félistenként tisztelt hősöket, nagy uralkodókat, országalapítókat és népősöket illetett meg. Nimród életének eseményei legalább annyira valószerűtlenek, mint az ószövetségi történetek. A különbség, hogy a papság által mintegy kétezer éve sulykolt bibliai események máig élnek a köztudatban, míg Nimród valós története feledésbe merült.

gombaszog.jpg

Különféle rendezvények helye a gombaszögi kempingben (www.gombaszog.sk)

 

 

 

A káld-sumirok a régi magyarokhoz hasonlóan egyistenhívők voltak. Az egyetlen teremtő istent imádták és a természeti tüneményekben való megnyilvánulásait tisztelték. A közönségesen káldeusnak nevezett papjaik istenalakokkal népesítették be az eget, s ezt továbbították az emberek felé. Bár tisztelték a víz nemző erejét, mégis hitték, hogy az ember élete fentről, az égből, a Naptól, a Holdtól és az csillagoktól kapja/kapta a törvényét. 

sumerian-pleiades-star-tablet-replica.jpg

A Fiastyúk és a Bika csillagkép közötti Holdban látszik, amint az Újhold éppen legyőzi a fekete Holdat. (agyag, 28 cm, Pergamon Museum, Berlin – mesopotamiangods.com)

A hódító sémita népek, a babiloniak, az asszírok átvették a káld-sumirok asztrálhitét, , de az elnevezéseken kívül a bolygóistenek lényegén nem változtattak, legfeljebb harcias tulajdonságokkal ruházták fel a jóságos, segítő istenalakokat. Így lett az eredeti tulajdonságát megtartva IN.AN.NÁ-ból, a sumir anyaistennőből a sémiták nagy prostituáltja, harcias Istárja.

Az asszírok a sumir EN.LIL isten csillagát, a Szaturnuszt, a legtávolabbinak tartott bolygót, a főistenüknek, Bél-nek szentelték. „Mivel a halandókat irányító hét bolygó közül a Szaturnusz kering a legmagasabb pályán és különös hatalommal,…”[1], ezért Bél is a hetedik egekben székel. Ő jelölte ki a csillagok útját, s kormányozza bolygója keringési pályáján belül levő a többi bolygót. E felfogás „A káldeai teremtés-mítosz” öröksége, mert a Naprendszer megteremtése idején SAR, a Szaturnusznak megfelelő bolygóisten irányította a bolygótársait, s engedélyezte az új Nap, a Nibiru beléptét a bolygók „rendszertelen rendszerébe.”[2]

A káldeusok Bél istent összekapcsolták a Nap éltető erejével, hiszen a sumir EN.LIL (én-lélek) istenhez hasonlóan ő volt az ég és a világosság ura. Ő választotta el az eget a földtől és teremtette meg az embert, és élhető környezetét, a földi életet.

A római és az arab asztrológiában a Szaturnusz vészhozó „csillag” volt. a Mars kisebb, a Szaturnusz nagyobb szerencsétlenséget jelentett. Később a Szaturnusz, mint a legfőbb irányító a zsidók csillaga lett. (Valójában a székelyek csillaga!)

Az éjszakai sötétséget bevilágító csendesen vándorló Hold Mylittához (az akkád-babiloni-asszír Istár megfelelőjéhez), Bél isten asszonyához, a női termékenység, a szülés és a nemzés istennőjéhez tartozott. Bolygója a Vénusz. Az istennő erejét a babiloniak eleinte a természet szépségében fedezték fel. A babiloni templom körfala övezte árnyas liget hűvösséget nyújtott, a vízmedencében benne volt az éltető víz. Ám e hely lett a bujálkodás melegágya. 

agyjelenet.jpg

Ágyjelenet (égetett agyag, m. 11,3 cm, I. amorita/babiloni dinasztia, Kr. e. 2000 körül, Louvre, Paris)

 A babiloni (nem sémita( leányok különös szokással, szüzességük feláldozásával kellett szolgálniuk az istennőt: Életükben egyszer idegen férfinak kellett odaadni magukat, hogy megszabaduljanak az istennőhöz fűződő kötelékektől. Ezt jelképezte a ligetben várakozó sok-sok hajadon fejére tekert zsinórkoszorú, amit csak az aktus bekövetkeztével vehettek le. Az istennő ligetében addig kellett várakozniuk, míg valamelyik arrajáró „zarándok Mylitta istennő nevében” egy ezüstöt nem dobott az ölükbe, jelezvén, hogy megoldja az istennőhöz fűző köteléküket. Ezután a választott leány a templomon kívül közösült az idegennel. (Utána élhetett csak tisztességes életet.) A kapott pénz a templomot gyarapította.”[3] E szokás azon alapult, hogy Mylittának, Istár babiloni megfelelőjének, a termékenység anyjának minden elsőt, lett légyen az állat, növény vagy embergyerek fel kellett ajánlani. A hajadonok feláldozták magukat, érintetlenségüket, hogy ne legyenek magtalanok (sic!). Az a sémiták közül kikerülő ellenszegülők fejét simára borotválták. Tisztességük jeléül a kopaszságukat eltakarandó parókát viseltek. Hammurabi, a sémita-babiloni uralkodó e szokást törvénybe iktatta.

A korai zsidóság körében „minden első” feláldozásának ürügyén gonosz szokás alakult ki[4]: A bálványimádó izraeliták Jeruzsálem tőszomszédságában a Hinnom-völgyében felállított a Mólekh és Baál (Bél) isten oltárán égették el [elsőszülött] gyermekeiket.[5] [A középkorra e szokás érintetlen leányka feláldozására „szelidült”!] A zsidóknál a bálványok tiszteletére gyújtott, embert emésztő tűz miatt utált hely, a gyehenna, az örök kárhozat, a pokol jelképe lett, ahol a gonoszok lelkei bűnhődnek.[6]

A Mars bolygót Nergálnak, az alvilág istenének szentelték. Nergál eredetileg Nap jellegű isten, a Napisten másik megnyilvánulása, az éjszakai, a Babilonból nem látható déli féltekét bevilágító Nap volt.

A Merkur Nebo-hoz, az ég írnokistenéhez tartozott. A káldeusok az ember sorsát befolyásoló hét „bolygót”, a születés isteneinek tartották. A Jupiter és a Vénusz jótékony, a Szaturnusz és Mars kártékony, a többi közepes vagy határozatlan természetű volt. A Jupiter (az ékiratos teremtés-mítoszban ZU.AB) és a Vénusz volt a két szerencsehozó égitest. A Jupiternek tudták be levegő mérsékelt és jótékony melegségét, míg a Vénusz a hűs és a termékeny harmatot hozta. A vörös, tüzes fényű Marsot kártékonynak tartották, hiszen az okozta a mindent kiszárító hőséget[7], a késői korokban összekapcsolták a háborúval. (A káldeusok a Napot és a Holdat is bolygónak tartották!)

 2_325.jpg

Mezei munkát végző káld-sumir parasztok a csillagjegyek sugallata szerint végezték a mezei munkákat. - A magyar parasztok az Orion csillagkép feljövetelekor, kb. hajnali 3-kor indultak szénakaszálni, mert hajnali harmatban jól fog a kasza – gemma, 8gchaldeans.weebly.com)

Az égitestek nemcsak a természet alakulására voltak jó vagy kevésbé jó hatással, hanem az ember életére, sorsára. Ezért nevezték a káldeusok az égitesteket tolmácsoknak az isteni szándék közvetítőinek. A bolygók azon csillagképek természetét és hatását is felvették, melyek mellett elvonultak.

A Napnak az Állatövön bejárt útja tizenkét állomásra, azaz házra osztatott. A tizenkét csillagkép az év tizenkét havának felelt meg. Pl. a Nap saját házának az Oroszlán csillagzatában való legmagasabb állását tekintették. Hasonlóképpen osztották fel a bolygók pályáját is. A káldeusok felfogásában e bolygóházaknak isteni hatalmuk voltak, mivel a hozzájuk tartozó bolygók „jellemét és erejét” megváltoztatták, illetve meghatározták. Ezért az egyes bolygóházakat az „istenek urainak” is nevezték.[8]

 ritti-marduk.jpg

Állatövi jelek – Felül a Vénusz, a Hold és a Nap jele alatta a többi csillagjegy (mészkő, kassita kudurru/határkő, Kr. e. XII. sz. – members.westnet.com.au)

Az égabroszon az Állatöv csillagképei mögött tizenkét, ezek mögött ismét tizenkét csillagkép (összesen 36) van. Ezek a Teremtő „tanácsoló istenei”, mert csekély mértékben ugyan, de hatással vannak a közelükben elhaladó bolygókra. A káldeusok az északi és a déli égbolton az Állatöv mögötti huszonnégy állócsillagot „bírák”nak is nevezték. A Földről látszódóak az élők, a nem látszódóak a holtak sorsát határozzák meg.[9]

Az év tizenkét hónapja az Állatöv csillagainak volt szentelve, a hét napjai pedig a hét bolygónak. A hét első napját, a mi szombatunkat Bélhez (Szaturnusz) kapcsolták. (E beosztás nem a zsidók sajátja, hanem, mint minden mást, ezt is átvették a babiloniaktól; és ehhez igazították ünnepnapjukként a szombatot). A hét egyes napjai pl. mindig azoknak a bolygónak lettek szentelve, amelyeké az éjfél utáni első óra volt.

A káldeusok nemcsak a Napot, a Holdat és az Állatkört és a tanácsadó csillagképeket tisztelték, hanem minden égitestet. Ahhoz is értettek, hogy a csillagállásokból következtessenek a Teremtő akaratára. Valójában nem a Teremtő akaratát közvetítették, hanem a javaslatát, tanácsát, s az emberen múlott mit vesz észre belőle és mit fogad meg. Pl. A gyermek születésének percnyi pontosságú idejét ismerve megjósolták élete alakulását. A csillagzatok folytonosan változó helyzetéből meghatározták a kis- és nagyhorderejű dolgok (háború, békekötés, látogatás stb), tevékenységek elvégzésének legkedvezőbb időpontját.

7c92a172bf46f3d08ff51ce7ff75b2c0.jpg

Nabonid, új-babiloni uralkodó tiszteleg a Hold/Szin, a Nap/Samas és a Vénusz/Istár jelképe előtt (Nabonid oszlopa, bazalt, Kr. e. 534-539, 58x46x25 cm – britishmuseum.org)

A csillagoknak az ég boltozatán való vándorlásából, az egymáshoz való közeledéséből- távolodásákból, erejük egymás hatására való növekedéséből vagy elvonásából leszűrt következtetések határozták meg az emberek, a nép, a birodalom, az uralkodó stb. sorsát. E jóslásokhoz tudniuk kellett, hogy az égitesteknek milyen a színűk, mely évszakban és mely világtájon kelnek és szállnak alá. Keletnek szárító hőséget, délnek melegséget, nyugatnak termékenyítő nedvességet, északnak hideget tulajdonítottak. A bolygók hatása jelentősen függött attól, hogy milyen alacsonyan vagy magasan álltak az ég boltozatán.[10]

Ez volt a káldeusok hite és tana.

A sémiták erősödő térhódítása nagyban befolyásolta a babilóniai lakosság vallási gyakorlatát. A Kr. e. kb. 2500-2000 között a káld-sumirok, csillaga végképp leáldozott. Mezopotámia kis városállamait egyre-másra foglalták el a sémita babiloni-asszír dinasztiák, akik bizony nem bántak kesztyűs kézzel a toldalékoló nyelvű, szkítafajú sumir lakossággal. SIR.BUR.LAki, A Lagas-i papkirályok legtovább fennálló országa, városállama is elpusztult, a betolakodó idegenek martaléka lett.

A hikszoszok egyiptomi uralmával egyidőben az sémita-amorita babilóniak országa, Babilonia hatalma csúcspontjára jutott. A korabeli ismert világ legelső állama a műveltség, a tudomány, és a gazdasági élet központja lett.  

Az eredeti egyszerű és magasztos hitet, miszerint EN.LIL vagy ahogy ők nevezték Bél isten, az egek ura, a magasban székelő szent és tiszta jóakaratú isten, a káldeusoknak köszönhette. Ezt ellensúlyozta Mylitta istennő „kéjes” szolgálata. E szokásban a bevándorolt sémiták jellemének érzéki elemei mutatkoztak meg.

Idővel a babiloni életmód egyre elpuhultabb, bujább és romlottabb lett. Hiába volt meg a csillagok mozgása által kormányzott világba vetett hit, az idők folyamán a csillagok figyelése, vizsgálata, és a belőlük való jóslás (asztrológia) merő számolgatássá süllyedt.

ac8f597b9f3c42cb1c27110b5ca0d38a_1.jpg 

Kháldeus pap áldozatot mutat be Marduk, Babilon főistene és Nabu, az írás istenének jelvénye előtt (kerek mázas agyagpecsét, Kr.e. 7-6. sz., Louvre, Paris – biblical.archeology)

E folyamat zajlott le a régi Rómában, és ez történik manapság is. A mai élet is elpuhult, buja és szemérmetlen, kegyetlenül önző és gyilkos, amelynek a vége nagy változás, az ellenkezőjére való fordulás lesz, mert az ember istentől kapott természete csak ideig-óráig tűri a vég nélküli bűnt és az erkölcsi szennyet.

[1] Tacitus: Korunk története, In_ Tacitus összes művei, V. kv. 4., 371. p.

[2] Marton Veronika: A káldeai teremtés-mítosz, Matrona, Győr, 2009., 50-61. pp.

[3] Hérodotosz/Herodotos történeti könyvei I-IX., Franklin-Társulat, Bp. 1892. I. kv. 199. 84.p.

[4] Marton Veronika: I. András király korabeli imák, Matrona, Győr, 2006. 121-1126. pp.

[5] Szent Biblia, Bibliatársulat, Ó-testamentum, Királyok könyve, II. 23.10, Jeremiás próféta könyve, 7.31, 32.35.

[6] Révai Nagy Lexikona, Révai-testvérek, Bp. -1925. VIII. köt. 426. p.

[7] Diodor’von Sicilien historische Bibliothek, Verlag der MeβIerschen Buchhandlung, Stuttgart, 1827, Bd. II. 30.

[8] L.m.f. Bd. II. 30.

[9] L..m.f. Bd. II. 31.

[10] Stuhr, Peter Feddeersen: Die Religions-Systeme der heidnischen Völker des Orients, Verlag von Veit u. Comp. Berlin, 1836. I. 423-424. pp.

Bérósszosz, a Kr. e. III. századi babiloni pap a Tigris és az Eufrátesz közét, azaz Sumert és Akkádot hol a Káldea, hol a Babilónia néven említi. Babilónia esetében a saját kora névhasználatát vetíti vissza néhány ezer évvel korábbra. A Káldea elnevezés rendben van, hiszen Kr. e. 3000-2800-ból származó pecséthenger nyomaton név szerint szerepel KAL.DU, az „ország hatalmasa” vezére.[1] Ő lehetett a Mezopotámiát benépesítő toldalékoló nyelvű szkítafajú nép első uralkodója, nimródja.[2] (KÁL-nak nevezték Tas vezér fiát, Vérbulcsú atyját, Gizellának, az I. magyar király feleségének felmenőjét.)[3]  E terület bibliai neve Sineár[4], összecseng az először Hammurabi[5] törvényoszlopán előforduló Sumer elnevezéssel.

chap11_img1.jpg

Népek táblája – Középütt KAL.DU, Cháldea névadója  (Kr. e. 3000-2800, Jemdet-Nasr kor,  wisdomlib.org)

 A Vízözön elmúlta, a víz levonulása után e szárazulatra került vizenyős vidék szinte vonzotta a túlélő népcsoportokat. Az ősszkíta/kusita népesség mellé telepedett az Aral-tó környéki Chorezmiából, az Uruk-i, és utána a Kárpát-medencéből, azaz Erdélyből származó Jemdet Nasr népcsoport. E három szkítafajú nép együttese hozta létre a sumir műveltséget, amelynek ékírásos jeleivel kezdődött Kr. e. 3500 körül az írott forrásokra támaszkodó történelem.

okori_chaldea.jpg 

Cháldea (Kr. e. 3000 körül, upload.wikimedia.org)

A káldeusok utolsó bevándorlási hullámával egyidejűleg kezdődött a sémiták beszivárgása. Kr. e. 2800-ra már oly számottevőek lettek, hogy a sumir városállamokban egyre-másra „vették át” a hatalmat, s úgy kiszorították/kiirtották a sumir lakosságot hogy párszáz év múltán írmagjuk sem maradt.

Az ókori görög történetíróknak a sémi népcsalád számára nincs külön elnevezésük. Az első Közel-Keletre vonatkozó híradásaik Kr. e. 2000 tájáról, a babiloni-asszír korból valók. Így minden isten-, nép- és földrajzi stb. név e kor névadási szokását tükrözi. Babilon leírásával együtt Hérodotósz[6] megemlíti, hogy Bél (a sumir EN.LIL), babiloniak legfőbb istensége, a papjai, a káldeusok pedig a vízözönelőtti (és a sumir) műveltség hordozói és őrzői, továbbörökítői  voltak. Atlantiszi hazájukból hozott tudásukat használták fel új hazájuk lakhatóvá, élhetővé tételére. Mezopotámiában a termőföld csatornákkal való megvédése/öntözése, a víz magasabb helyekre való vezetése, a mocsarak kiszárítása kiváló mérnöki ismereteket követelt, s ennek birtokában a káldeus papok voltak. 

dara_48.jpg

Ókori duzzasztó- és öntözőcsatorna (Dara/Mardin, Törökország,  commons.wikimedia.org)

A föld Arábia felé vízben és gabonában mindmáig szűkölködik, a Tigrisen túl meg magas hegyek övezik, ám az ókorban a lapályon vadon termett a búza, árpa, lencse, bab és a szézám, datolya, alma és sok más gyümölcs.[7] A mocsarak bővelkedtek ehető gyökerekben, halakban és vízimadarakban.[8] Ám a kiváló talaj dacára a rendkívüli csapadékhiány miatt a hófödte örmény hegyek olvadékvizét szállító két folyó segítsége, áradása nélkül e vidék is terméketlen maradt volna. Ám ez édenkertet mégsem lehetett a folyók kénye-kedvére bízni. Míg az Eufrátesz nem árad ki önmagától a szántóföldekre, mint a Nílus, a vizet emberi kéz és merítő szerkezettel kell felemelni, ha meg sok, tározókban, csatornákban visszatartani.  A gyorsvizű Tigris évente egy-két hónapra a torkolatát hullámzó tengerré varázsoló pusztító áradatot küldött a síkságra. Az erős ár ellen gátakat, vízlevezető csatornákat, az aszályos időszakra víztározókat, az ország közepéig vivő vízvezetékeket kellett építeni[9]; a két folyó összefolyásánál a pangó vizeket pedig le kellett csapolni. Babilóniának az ókorban kiépített vízrendszere megtette a magáét, egyetlen hatalmas, jóltermő kertté varázsolta a Folyamközt.  Érdemes összehasonlítani Mezopotámia és hazánk, a Kárpát-medence őskori csatornarendszerét. Úgy tűnik, mintha a máig megmaradt csatornák nyomvonala, összesen hét árok eredetileg a Pannon-tó vízének levezetésére szolgált volna, nem pedig az avarkorban épült gyepűvédő rendszer része volt. S ha már ott volt, megvolt, miért ne használták volna az avarok hadi, illetve árvízvédelmi célokra.)

 51409022_hasankeyf_tigris_bridge_1785.jpg

Ismeretlen korú ókori híd maradványai a Tigris folyón (XII. századi dokumentumból, Hasankeyf, Törökország – pbase.com)

A babiloni, vagyis a káldeus papok azzal dicsekedtek, hogy minden tudás birtokosai, hiszen az isteni tudást őrző hét szent könyvük már a Vízözön előtt is megvolt. Ez iratok a teremtő isten kinyilatkozásait tartalmazták, amelyeket a Vízözön előtt az Eritreai-tengerből (Perzsa-öböl) időről-időre kiemelkedő hét halruhás lény közvetített az emberfélék felé.[10]  Az iratokat a Vízözön pusztításától megmentendő a babiloni vízözönhős, Xisuthros, a bibliai Noé megfelelője, Szipparban, az „iratok városában” ásta el[11]. Szipparban, a Napvárosban a káldeusok bölcsességének székhelyén adattak elő a káldeusok titkos tanai. Ezen kívül Larankában, Urban sőt Borszippában is voltak papi iskolák.

A világ teremtésére, a világformáló katasztrófákra emlékező héber (bibliai) történetek és a káldeus (bérósszoszi) hagyományok között az események hasonlósága dacára alapvető különbség van: Míg a babiloniaknál a természeti erők forrnak és dolgoznak, addig a hébereknél a természetfeletti isteni hatalom működik. A zsidó Pentateuch/Torá-ban, a keresztények a judeo-keresztény Bibliában, a mohamedánok a Koránban, vagyis a saját szent könyveikben rögzített isteni kinyilatkozásokat feltétel nélkül elhiszik. Ez mindmáig hatalmas embertömegeknek a szeretet jegyében irányított egyrészt elfogadó, másrészt támadó befolyásolását, ösztönzését teremtette meg: Iskolapéldája az Európába irányuló migráció!

A babiloni papság a kozmogóniában, a világegyetem kialakulásának elméletében ötvözte a káldeus istenképzetet a természeti ismeretekkel, a síkságon levő víz, a föld és a természet nemző erejével. A csillagokhoz értő, a csillagok járását ismerő káldeus papok, babiloni csillagjósok ismerték a világ kezdetét, és tudták a végét.  A Vízözön előtti időszakra 432.000 évet számláltak (Bizonyára nem a teremtéstől, hanem a saját működésüktől, „eszmélésüktől” kezdődően!)  A káldeus papok az életüket a teremtő isten szolgálatának, illetve az istentől származó tudományoknak szentelték.

A Folyamköz népe tisztelte a föld és a víz erejét, ami végső soron a fennmaradásukat biztosította, de a hitük szerint az életük törvényét fentről, a Naptól, a Holdtól és az ég csillagaitól kapták. 

kaldeus_vilagkep.jpg

A káldeus világkép (exvotoalalune.com)

A babiloni síkságon egész a horizontig ellátni. Jól lehetett látni a bolygók, a csillagok szabályos futást, továbbá az állócsillagok hajnali feltűnését, este pedig a nyugtát. A Földről nézve a Nap mozgása, a bolygók pályája, bizonyos állócsillagok magasabb vagy alacsonyabb állása összefüggött az évszak-változással a föld termékenységével, szárazságával, hirdette a folyók kiáradását stb., vagyis hatással volt a földi életre. Miként a természet változása, „élete és halála”, úgy függött az ember élete, éjszakai nyugodalma, ébrenléte, frissessége és kimerültsége, mindennapos foglalatossága a Nap állásától, a Hold változásától, a csillagok fel- és letűntétől. A csillagos ég földről észlelt mozgásának indítéka, miértje az ember számára felfoghatatlan, ám e változások körforgás-szerű rendszeressége és a földi életre való hatása már igencsak kézzelfogható volt. Hosszú évezredekig az ember az égre tekintett, az égi változások alapján szervezte meg az életét, és nem volt ez másképp Magyarországon sem. 

71f2ea82b44ebbdebe7acf974c015bb997b67ae8.jpg

Befejezetlen kassita kudurru/határoszlop. Felül: bolygóisten-jelképek. Alu: juhok közt menetelő zenészek (Kr. e. 1186-1172,  Melishipak kassita király kora, Susa, Louvre, Paris –smarthistory.org)

A XVIII. században a keszthelyi Festetich grófot bécsi palotájában az intézője, egy gubás, csizmás parasztember kereste fel, hogy beszámoljon a birtok ügyeiről. A kíváncsi bécsi utcanép, a kölykök és a cselédek követték az eget fürkésző magyar „vadembert”. Festetich érdeklődésére, vajon miért okozott akkorra riadalmat, ugyan miért nézte állandóan az eget, azt válaszolta: Hogyan tud ennyi ember úgy élni, hogy nem látja Isten napját felkelni és lenyugodni?   

A magyar ember még a közelmúltban is együtt élt a csillagos éggel, aszerint igazgatta a napjait, végezte a dolgát. A mai ember számára ismeretlen az ég, nem tekint fel rá, nem él az égi törvény szerint, miként a káldeus papok irányítása mellett a régiek tették. .

A káldeusok ügyelték a csillagos eget. Az égitesteket, az égi változásokat istenalakok formájában hozták emberközelbe, tették érthetővé. A csillag- és bolygóistenek több ezer éven keresztül a legelőkelőbb helyet foglalták el az ókoriak, a sumirok, akkádok, asszírok, perzsák... és később a hun-magyarok hiedelemvilágában. Az idővel az égitestek istentől eredő vezérlő mivolta feledésbe merült, de a tiszteletükre emlékeztek, így azok a kereszténység, az iszlám vagy a zsidózó hit istenalakjaivá lettek.  

Alább: Asszír Lamastu-tábla jobb és baloldala (diorit, Kr.e. 8-7.sz., 4,64x6,6 cm, British Museum, London – cmaa-museum.org)

 item-015a.jpg

 Előlap: Oroszlánt és kutyát szoptató, kezében egy-egy kétfejű kígyót szorongató női démon.

item-015b.jpg

Hátlap: Felül a Nap, a Hold és a Fiastyúk/Plejádok. Alul: Az oltáron ülő szent madárnak (IM.DUG.UDhu). áldozatot bemutató  hét oroszlán, kutya, madár stb. fejű  démon. Megfelel a magyar mitológia”hét ördögének”[12], gonoszának (vö. Heten vannak, mint a gonoszok.)  

 

 [1] Ld. a világ benépesítése c. blog-cikkemet!

[2] Marton Veronika: Miért káld-sumir a sumir? In: Hol rejtőznek a magyar táltosok, Matrona, Győr, 2013-2018, 76-77. pp.

[3] Padányi Viktor: Vérbulcsu, Ausztrália, 1955., 9-10. pp.

[4] Mózes I. kv., 10.10. In: Szent Biblia, Bibliatársulat. Bp.

[5] Hammurabi törvénykönyve,

[6] Hérodotosz történeti könyvei, MTA, Bp. 1893., I. 178-200., 75-85. pp.

[7] Xenophon: Anabasis, Európa, Bp. 1968., II.3., 65. p.  

[8] Hérodotosz i. m. 193., 81-82. pp.

[9] Hérodotosz i. m. I. 193; II. 11.

[10] Marton Veronika: Világkatasztrófák, Matrona, Győr, 2011., 36-37. pp.

[11] Bérosszosz i. m. 264-267 pp. In: Schnabel, Paul: Prolgomena und Kommentar zu den Babyloniaca des Berossos, Teubner,  Leipzig, 1913. 

12 Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia, Kiadja Heckenast Gusztáv, Pest, 1854. 51. p. 

Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők!

Tisztelettel értesítem Önöket, hogy a trianoni „békediktátum” aláírásának 98. évfordulóján

 

Jaj, a legyőzöttnek! Trianon, 1920. június 4. 

 

 c. előadást tartok.

Dunakeszi, Karácsony Sándor u. 17. (Lépcsős)

2018. június 4. , hétfő, 18.00-20.00

Megközelíthető vonattal: Budapest, Nyugati pu-Dunakeszi Gyártelep megálló, kb. 15 perc

 A magyarság mióta visszatért a Kárpát-medencébe útjában állt és áll a világnak, némely politikai érdekcsopornak, ezért elhatároztatott, el kell tűnnie, vagy legalábbis életképtelenné kell zsugorodnia. El kellett tűrnie, hogy az I. világháborút lezáró trianoni békediktátummal elvegyék területének 2/3-át és népességének 3/5-ét. Nagy-Magyarország nemzetiségei a hazánk testéből kiszakított területeket nem harccal, hanem cselvetéssel, hazugságokkal, a történelmi tények hamisításával szerezték meg, és adták a kezére az alig 100 éves államiságra visszatekintő országaiknak. S ehhez a I. világháború un. győztes hatalmai (USA, Anglia, Franciaország és Olaszország...) hozzájárultak.

A vetített képes előadás bemutatja a trianoni „békeszerződés” előzményeinek kulisszatitkait, továbbá rávilágít az I. vh. állítólagos győzteseinek, a „dédelgetett” nemzetiségeknek magyarpusztító törekvéseire, csalásaira, hamisításaira, melynek eredménye hazánk megcsonkítása lett.

 kepeslap0043jpg_135985_42126.jpg

Trianoni képeslap (nagymagyarország. network.hu) 

A félreértések elkerülése végett, egy kis kitérő:

Tegnap óta parázs vita kerekedett a facebook-on a blogomra feltett cikkhez tartozó álarcos, beporzást végző asszír pap mibenlétéről.

oannes.jpg

Beporzást végző halruhás pap Nimrud palotájából (asszír dombormű, kb. Kr. e.700, Layard,1845-7)

Sokan kétségbevonták, hogy a kép a mezőgazdasági munka, közelebbről a datolyapálmák mesterséges beporzásának kezdetével kapcsolatos egyházi szertartás részét képezné. Nem részletezem, mi módon utasították el ezen állításomat, hiszen teljes egészében olvasható a facebook-on.

Valóban elkövettem azt a hibát, hogy kiragadott képet közöltem, nem pedig a teljes munkafolyamatot, hiszen van.

dsf0456.jpg

Beporzást végző madár-maszkos pap (dombormű, Nimrud/Irak palotájából, British Museum, hasonló van a berlini Pergamon Múzeumban-alamy.de)

Ezért mellékelek három-négy képet. Az első, amit feltettem a blogra, a másik kettő önmagáért beszél, többet ér, mint akármennyi magyarázat. Egy madár-, illetve sasfejű maszkot viselő pap félreérthetetlenül virág-beporzást végez.  Ugyanezen műveletet végzi az Oannest ruházatát utánzó halcsuhát, hal-fejfedőt viselő másik pap is. Ilyen és efféle ábrázolás számtalan van a világban, pl. Boliviában, Equadorban.

0f0b5a941e38fc9875a10fe3bf102085.jpg

Az equadori és a mezopotámiai dombormű összehasonlítása 

A datolyapálmák beporzását, a szakkönyvek szerint is mesterségesen végezték. Nem bízták a véletlenre az életet jelentő termést.  Segítettek a bizonytalan szélnek és a bizonytalan madaraknak. A lakosság élelmiszer-ellátása, az öntözéses gazdálkodás ellenére nagyban függött a pálma-terméstől, hiszen minden részét, szárát, kérgét, levelét, magját, gyümölcsét stb. felhasználták. Vidékenként, tájegységenként, világrészenként más-más az életet jelentő növény. Párthiában különösen fontos volt a köles-, a himalájai hunzáknál a sárgabarack-termés, nálunk a gabonafélék, főleg a búza hozama és így tovább.

 beporzas.jpg

Új-asszír pecséthenger-nyomat rajza (bibliorigins.net)

A régiek, beleértve a sumirokat, a sémita-babiloni-asszírokat stb. is emberek voltak, emberi módra viselkedtek, dolgoztak, legfeljebb a körülményeik voltak mások, és többet tudtak a természetről. Többet, több tudást, ismeretet örököltek az előző világkorokból, mint mi. Nem ábrázoltak mást, mint, amit láttak, ami körülöttük volt. Beleértve a szörnylényeket is.

Madáchcsal együtt ezt mondhatom e vitára: „Nagy szerencsétlenség a tudósok [és az emberek] előítéletei.”

aldozati_szertartas.jpg

Áldozati szertartás:  A tábla felső részén Nannar holdisten, az alsón a királyi palota kapuja előtt (dombormű töredék, Ur, Kr. e. 2500, Irak - British Museum - ancient.eu) 

 

Az ókori történetírók elejtett szavaiból kiderül, hogy a kb. 12 ezer éve lezajlott Vízözön előtt a mai Mezopotámiát a káldeusok népe lakta. A nyomaikat UR város feltárásakor Woolley fedezte fel. Az ékiratos források szerint e népcsoport legalább öt városban (Eridu, Bad.tibira, Larak, Sippar, Suruppak) átélte, túlélte a Vízözönt, hiszen a tárgyi emlékeik mind a vízrakta réteg alatt, mind felette előkerültek. E népességet a mai történetírás a legtöbb lelet feltárási helyéről Ubaid népcsoportnak nevezi.[1]

 

bel_utja.jpg

Bel/Nimród útja a Kusok földjéről Babilóniába

 

A Vízözön ázsiai és afrikai részre választotta szét a Kusita Birodalmat. „Bél, az első istenkirály a megmaradt [szkítafajú] népesség maradékát, a gyarmatosokat vezette Egyiptomból Babilonba, és Noétól függetlenül és az Eufrátesz mentén telepítette le őket. A papjaikat a görögök káldeusoknak hívták. A csillagokhoz jól értő káldeus papok az egyiptomi csillagjósokhoz hasonlóan vizsgálták az eget, ismerték a világ kezdetét és a végét.”[2] Arisztotelész[3] írja, hogy Egyiptomnak 630 ezer éves, míg Babilonnak 1,440 ezer évre visszanyúló csillagászati feljegyzéseik vannak. E hatalmas időszak felöleli a Vízözön előtti és a Vízözön utáni időszakot.

 bel_harca.jpg

Bel isten harca a sárkánnyal (babiloni pecséthenger-nyomat – a babiloniak férfialakként jelenítették meg)[4]

 

Bérósszosz, Bél (asszír Marduk) isten babiloni templomának papja a káldeus hagyományokat őrző régi írások alapján írta meg hazája, Cháldea, a későbbi Babilónia történetét. Munkáját a világ keletkezésével kezdte: „Egykoron minden sötétség és víz volt. Ebben szörnyetegek, kétszárnyú, szarvasfejű, kétarcú, halfarkú stb. állatok és emberek éltek… Omorka nevű asszony uralkodott felettük. Bél keresztülhasította a sötétséget és a nőt. Az egyik részből az eget, a másikból a földet alakította ki, felrakta a csillagokat, a Napot, a Holdat az égre, levezette a vizeket…; megalkotta és rendezte a világot. A szörnylények nem bírván a világosság erejét, elpusztultak. A termékeny föld lakatlan volt. Ezért Bél isten megparancsolta az egyik istennek, mihelyt a saját fejét levágja, ne engedje elfolyni a vérét, hanem földdel keverje össze, és formáljon belőle embereket, állatokat, melyek a levegőt elviselhetik.”[5] Így áldozta fel magát a Bél az emberekért. Ezért mondják a régiek, a teremtő láthatatlan, mindenben és mindenkiben benne van. Bél szerepkörében megegyezik, nevében különbözik a sumirok láthatatlan, soha nem ábrázolt EN.LIL istenétől.

„Az emberek összevisszaságban, rend nélkül éltek Kháldeában”, amikor kiemelkedett a tengerből a halcsuhás „Oannes [és] megtanította az embereket beszédre, tudományra, írásra, magvak, gyümölcsök betakarítására…, mindenre, ami az emberi élet szelídítéséhez szükségeltetik”[6]

 

oannes.jpg

Oannes halruhájába öltözött pap végzi a datolyapálmák beporzását (dombormű Nimrud palotájából)[7]

 

Bérossos megnevezte a Vízözön előtt uralkodó, a 472 ezer évig tartó tíz világkorszakot nevesítő tíz káldeus őskirályt.[8]  E korszakok mindegyike hatalmas kataklizmákkal ért véget. Szélözön, tűzözön, vízözön, vagy ezek együttese okozta a pusztulásukat, illetve a megszűntetve megmaradásukat. Az emberiség néhány túlélője az elpusztult magasműveltség morzsáiból teremtette meg a továbbélés feltételeit.[9]

 

scorpmen.jpg

Skorpióemberek (babiloni pecséthenger-nyomat)[10]

 

A Vízözön után nyolcvanhat káldeus király már csak 34.080 évig uralkodott. Az őket követő nyolc méd király súlyos harcok árán 234 évig volt hatalmon. Ezután 248 évig tizenegy király következett, utána 458 évre negyvenkilenc káldeus királynak sikerült megszerezni és megőriznie a hatalmat. Ezután 245 évig kilenc arab király volt uralmon mire elérkezett a negyvenöt sémita-asszír király 526 évig tartó kora, végül a 67 év elteltével az új-káldeus Nabukodonozort és az utódait a perzsák váltották fel.[11]

A héber hagyomány Kusfia Nimródot (Bélt) tartja Babilónia első uralkodójának. Kús a fáraók felirataiban Etiópiát jelenti, a hébereknél meg a déli országokat, népeket. Babilónia első lakosságát nem Noé fiainak, sem az Örményország felől érkezett Sémfiak utódai alkották, hanem a déliek, az Etiópiából szárazó kusiták.

Sem az ókori írók, sem az Ószövetség korabeli szerkesztői, de még a biblikusok sem igen tudtak/tudnak kikeveredni a föld benépesítésének a bibliai nevek okozta zűrzavarából. Oka, hogy az ószövetségi szent iratok zsidó szerkesztői az új-babiloni, a magukat új-káldeusnak nevezett uralkodók ékiratos levéltáraiban talált történeteket a saját szájízük, a saját érdekeik szerint átfogalmazták, a neveket átírták, ide-oda csoportosították. A későbbi generációk, illetve akiknek szánták, ki sem ismerték magukat, hanem szószerint, minden ésszerűtlenséggel együtt elhitték, hiszen a „szent iratok” bírálhatatlanok voltak; hinni kellett, nem érteni.

Jó példa erre a bibliai Kus neve és az afrikai Kus(föld) elnevezése. A görög mitológia szerint kusok Gihon folyó övezte földje a teremtéssel egyidős. A bibliai Noé unokája Khámfia Kus, a dédunokája Kusfia Nimród. A nevéhez egyetlen nép sem kötődik. Nimród származásának leírása, miszerint az afrikai kusföld névadójának, Kusnak hatodikként (állítólag kusita anyától) született fiának szerepeltetése utólagos betoldás lehet. A Nimródról szóló történet egyedülálló. Az alapja valami nagyon régi, elhallgathatatlan monda lehetett, amit nem volt ildomos kihagyni a szent iratokból. Az Ószövetségben és a zsidó apokrifokban a vízözönutáni első királyt, Nimródot, a görögök Bél-nek vagy Belus-nak, az ékiratos királylista Evekhus/Eveksziosz-nak, a kusiták Bakkhusnak nevezik (E két utóbbiban benne van a bibliai Kus nevezet!). Mivel ugyanazon időben, ugyanazon terület uralkodóját a források három névvel illetik, joggal feltételezhető, hogy valójában egyazon személyről van szó, amit a „Nimród” név kapcsol össze. Eszerint „Bél”-t helyesebb lenne „Bél nimród”-nak, Kus-t pedig „Kus nimród”-nak nevezni, hiszen a „nimród” eredetileg nem személynév, hanem az isteni újjászületést jelképező „párducbőr”-rel felövezett hősök, népősök, istenkirályok méltóságneve volt.[12]

Így válik érthetővé miért nevezték a vízözönutáni első királyt ”Nimród”-nak, aki valójában Bél, Evekhus, Kus vagy Bakkhus stb. volt. A „nimród” címet bárki megkaphatta, kiérdemelte, lett légyen az félisten, népős, uralkodó, király, hadvezér, városalapító stb.

Bérósszosz felsorolásából kitűnik, hogy az egyiptomi eredetű káldeus papkirályoknak és a népüknek időről-időre sikerült visszavernie az iráni felföld a Noéfia Sém utódok pásztorkodó törzseinek támadását, mely akkor érte el tetőfokát, amikor a káldeusok a hazájukat, bibliai Sumert, sémita néven Sineárt tejjel-mézzel folyó Kánaánná változtatták. Jól megművelt földjeikről évente többször is a jólétüket biztosító hatalmas termést takarítottak be. Ez a betolakodó, vad és kegyetlen sémita pásztornépeknek bőséget, könnyen megszerezhető zsákmányt jelentett.

A régészet igazolta, hogy a Vízözönt túlélt Ubaid-i, azaz Mezopotámia kusita erdetű lakossághoz csatlakozott az Aral-tó környéki Chorezmből érkezett Uruk-i és a Kárpát-medencei, erdélyi illetőségű Jemdet Nasr népesség. E három népcsoport alkotta az ókorban káldeusnak, ma sumirnak nevezett műveltségteremtő népet. Erre a népre telepedtek rá a sémita hódítók, az amorita-babilóniak, az asszírok.

Bérósszosz és a többi ókori történetíró, sőt középkori krónikások is a saját koruk földrajzi elnevezéseit évezredekkel korábbra vetítik vissza. (Anonymus is ezt teszi!) A földrajzi és a személyneveket, de minden más elnevezést olyannyira görögösítettek, hogy alig lehet belőlük kihámozni az eredeti változatot. Más népek hasonló szerepkörű isteneit is görög névvel illették. Így lett Ámonból, a kusiták főistenéből napégette Zeusz. A mezopotámiai Sumerből és Akkádból Babilon fővárossal Babilónia, holott a Vízözön után Babilónia még nem is létezett.

A görögök a babiloni papokat káldeusoknak, a népet meg babiloniaknak nevezik. A káldeus nevezet a későbbiekben is a papságot jelentette, bár szoros kapcsolatban voltak, társul szegődtek a mindenkori uralkodóházhoz. Ők fogadták az isteni kinyilatkozásokat, s továbbították az uralkodó, illetve a nép felé. Ők mentették meg a szent iratokat, áldoztak az istennek.

 

a2801e62d7b879c6386fe7071df7a953.jpg

A Vízözönt túlélt öt mezopotámiai város (légifelvétel - i.pinimg.com)

 

Babilonban a papok a külön városrészben éltek. Sipparban a Vízözönből megmenekült napvárosban és Larankában volt a káldeus papi bölcsesség központja, ám más városban, pl. Borsippában is működött csillagvizsgáló és papi iskola. A teremtés után a tengerből érkezett halcsuhás Oannest mg hat tanító követte. A „halemberek” hétszeres megnyilatkozása a papság Sipparban őrzött, és a Vízözön pusztítását elkerülendő ott elásott hét szent könyvét (táblát) jelképezte. A ötödik a csillagok teremtésének volt szentelve.[13]

A káldeus papok egész életüket az isten szolgálatának szentelték. A tisztüket a fiúutódjuk örökölte, de csak akkor, ha elsajátították a káldeus, a csillagászat tudományát. A csillagászatban minden más embert felülmúltak. A csillagok megfigyelése és mozgásuk pontos ismerete alapján, az emberi képességeket felülmúlva jósolták meg az országok, a királyok és a népek jövendő sorsát.[14] Voltak, kik a madarak röptéből jósoltak, mások álmot fejtett, és a csodás természeti tüneményeket, pl a napfogyatkozást, az üstökösök megjelentét magyarázták meg. Voltak papok, kik az áldozásokkal és a tisztálkodással/mosakodással, a létező vagy a fenyegető bajokat igézéssel illetve engeszteléssel hárították el.

img14710.jpg 

 

Gyermekét vizestömlőből itató asszír anya (maisonarts.forumgratuit.org)

 

(Folytatás: A káldeusok hitélete)   

 

[1] Woolley, sir Leonard: Ur in Chaldäa, Brockhaus, Wiesbaden 1956. 35-37. pp.

[2] Diodorus Siculus: Bibliotheca Historica, Ursprung der Welt, In: Historische Bibliothek, Band I. (Julius Friedrich Wurm) Me3lerschen Buchhandlung, Wien, 1831. Buch I. 28.

[3] Arisztotelész: De caelo, J.L. Stocks, University Press (Clarendon Press), Oxford, 1922. Book I. 3. 270b,15.1.   

[4] Smith, George: Chaldäische Genesis, Hinrichsche Buchhandlung, Leipzig, 1876, 90. p.

[5] Eusebius Werke In: Schnabel, Paul: Prolegomena und Kommentar zu den Babyloniaca des Berossos, Teubner, Leipzig, 1913. 255-256. pp.

[6] Schnabel: Prolagomena i. m. 253-254. pp.

[7] Smith i. m. 40. p.

[8] A vízözönelőtti őskirályok magas életkorának magyarázata, In: Marton Veronika: Világkatasztrófák, Matrona, Győr, 2011, 72-82. pp.

[9] Marton Veronika: Világkatasztrófák, Matrona, Győr, 2011, 35-61. pp.

[10] Smith i.m.  211. p.  

[11] Schnabel, Paul:  Berossos und die Babylonisch-hellenistische Literatur, Teubner, Leipzig-Berlin, 1923.  185-186. pp.

[12] E nevek kapcsolatának, ok-okozati összefüggésének kifejtését ld. Marton Veronika: Nimród, a hun-magyarok őse (Matrona, Győr, 2017) c. könyvben. 

 

[13] Schnabel: Berossos… i.m. 19. p.

[14] Strabón: Geographika, Gondolat, Bp. 1977, XVI. kv., I.6. 767. p.

marton veronika 2018.05.13. 16:11

Győri előadás

Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők!

 

Tisztelettel értesítem Önöket, hogy  a GYŐRI TUDÓK Baráti Társaság meghívására

2018. május 18-án, pénteken délután 17.00-19.00 között Győrött, a Generációk Házában (Győr, Aradi Vértanúk útja 23. I.em.) előadást tartok

 

Badiny Jós Ferenc és az emigránsok szerepe a sumir- magyar őstörténet-kutatásban

 

c. előadást tartok.

 

 1-0.jpg

Badiny Jós Ferenc a II. világháború után azon emigrációba kényszerült magyarok egyike volt, aki a világ könyvtáraiban, levéltáraiban fáradhatatlanul gyűjtötte a magyarság őstörténetéről, eredetéről szóló könyveket, tanulmányokat. Merész írásaival felhívta az itthonmaradottak figyelmét a finnugor-nyelvelmélet tarthatatlanságára. A munkássága alapjaiban rengette meg a több, mint mintegy százötven év alatt megkövesedett finnugor nyelv- és eredetelméletet. Felélesztette a magyarságnak a nagy elődökbe, és a küldetéstudatába vetett hitét. Elmondása szerint a magyarországi egyháziak erősen nehezményezték azon kijelentését, hogy „a magyar fejekbe nem az Ószövetség tanait kellene sulykolni, hanem Jézus urunk igaz tanítását, a magyarság múltjának történetét. Hiszen tudni kellene, hogy a magyarral együtt minden népnek megvan a maga története, a saját múltja. A magyar nép műveltsége több ezer éves, és nem az istváni államalapítással kezdődött.”

 

il_fullxfull_1454493201_mgjj.jpg
NIN.SIN istennő szent kuvasza (downunderpharaoh.com)

 

Az előadás bemutatja az Argentinába emigrást sumerológia professzor munkásságát. Felhívja a figyelmet az emigráns tudós, Bobula Ida, Götz László, Padányi Viktor kutatásaira, akik magánlevelekben, hazacsempészett kiadványokban, könyvekben hívták fel a figyelmet a magyarság hivatalosított őstörténetének visszásságaira. Az 1844-tól kezdődött mezopotámiai német, francia, angol ásatások, kutatások eredményeivel bizonyították, hogy a Kr. 4000 évvel ezelőtt élt műveltségteremtő sumir nép egyenesági leszármazottja a magyarság, és a két nép közt művelődéstörténeti, nyelvi, néprajzi hasonlóság, azonosság van.

Badiny Jós Ferenc (1909-2007). Ludovikás tüzértisztként emigrált. Argentínában a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetem sumerológia tanára lett. (Káldeától Ister-Gamig, I-III.)

 

badiny.jpg

Prof. Badiny Jós Ferenc

 

Bobula Ida (1900-1981) történelemből doktorált. A wasingtoni Kongresszusi Könyvtárban dolgozott, majd a Dél-Karolina-i Gaffney-ben történelmet tanított.   (Origin of the Hungarian nation)

 

bobula.jpg

Dr. Bobula Ida

 

Padányi Viktor (1906-1963) filozófiából, magyarból és történelemből doktorált. Az ausztráliai Melbourne-ben könyvelő, műszaki rajzoló, majd történelemtanár volt. (Dentumagyaria)

 

padanyi.jpg

Dr. Padányi Viktor fiatalkori képe

 

Götz László (1934-1992) orvostanhallgatóként menekült Ausztriába. St-Pöltenben bőrgyógyászként dolgozott. (Keleten kél a nap, I-II.)

 

gotz.jpg

Dr. Götz László

 

Kalandos és nehéz életük volt. A megélhetésért folytatott napi munkájuk mellett, szabadidejük feláldozásával éjt-nappallá téve kutattak, dolgoztak. Kihasználták az emigráció nyújtotta lehetőségeket. Könyvtárak és múzeumok anyagával bizonyították, a magyarság nem egy Európába szakadt, gyökértelen nép, hanem utódja, egyenesági leszármazottja őrzője és éltetője a nagy keleti műveltségeknek, pl. a sumirnak, még akkor is, ha népünk többsége nem tud róla, sőt el sem hiszi.

A magyarországi hivatalos körök állítják, a hontalanságban a megélhetésért folytatott, nemegyszer alantas munkájuk elégedetlensége miatt foglalkoztak a magyar őstörténettel. Ez tévedés, mert nem az „alacsonyabb rendű munkavégzés”, hanem a haza elvesztésnek fájdalma, továbbá az idegen függőségben élő anyaországiak iránti kötelességérzet hajtotta őket a kutatásra. Hozzájutottak olyan forrásanyagokhoz, amelyek nemcsak a magyarországiak, hanem számukra is ismeretlenek volt. Kötelességüknek tekintették, hogy népünk valós történetét feltárják, és a hazai közönséggel megismertessék.

Felismerték, hogy az emberek figyelme mindenütt a régmúlt felé fordult, de a magyarság múltbafordulása különbözik más országbeliekétől, ők szórakozást látnak benne, magyarságnak meg az életet, a megmaradást jelenti.

Az előadás az emigráns magyarságkutatók munkásságán kívül sok-sok vetített  képpel és írásmutatvánnyal igazolja, hogy a 6000 évvel ezelőtt élt, az ural-altáji nyelvcsaládba sorolt ókori mezopotámiai sumir nép tárgyi és szellemi emlékei  megőrződtek a magyar nép emlékezetében és a hagyományaiban. 

 gyori_tudok.jpg

Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők!

Tisztelettel értesítem Önöket, hogy az érdi „NŐI KLUB a 2000-es évek szellemében” közösség meghívására 

2018 május 11-én, pénteken 17.30 órai kezdettel Érden a LOTUS Életmódközpontban (2030. Érd-Parkváros, Burkoló u. 2)

NIMRÓD, a hun-magyarok őse 

c.  előadást tartok.

Az előadás ismertetése:

A vetített képes előadás a kusita/szkíta Nimródnak, a magyarság hivatalosan elhallgatott ősatyjának Bibliában és a latin nyelvű magyar  krónikákban leírt származását, életútját, továbbá uralkodásának az Ószövetségből ismert és az ókori írók munkáiban megbúvó eseményeit mutatja be.

16adlydgateprincesdet_1.jpg

A háttérben Noé bárkája - A bábeli torony ledöntése  - Kiűzetés - Ádám és Éva a paradicsomban  (jobbról balra kezdődő folyamatábra. francia v. angol XV. századi könyvillusztráció - dummetsmondo.blogspot.hu)

 

A krónikák a magyarság régiségét, Álmos, Árpád elődeit a Vízözönig, vagy még korábbra vezetik vissza. Az ősapák egyike Noé dédunokája, Nimród volt. Ez ismeretet senki nem titkolja, mindenkinek az orra előtt van, csak éppen az akadémista történetírás a képzelet szüleményeként nem veszi komolyan. Az iskolában még lehetőségként sem tanítják, hanem azt, hogy a népünk kb. 4000 ezer éve az Ural aljában, a finnugorság egyikeként jött létre.

A történelmünk mitológiába burkolt hajnaláról a krónikák és az ókori írók töredékesen megmaradt művei lebbentik fel a fátylat. Így kerül napvilágra a magyarság ősatyja, a kusita Nimród valós története. Kézai népünk ősatyjaként Nimródot nevezi meg, de rögtön kiegészíti, vannak, kik Jáfet, Noé harmadik fia mellett kardoskodnak.  Ám, ha nem Nimród lett volna az ősatya, a krónikások meg sem említették volna, mivel cáfolták, biztosan ő volt.

 

nimrod_egerton_kronika.jpg

Nimród megfenyíti az ellenségeit (XIV. sz., Norvich vagy Durham, Képes Egerton Genesis, Anglia -britishlibrary.typepad.co.uk)

A Biblia szerkesztői egyetlen népet sem rendeltek Nimródhoz, holott Noé minden leszármazottjához egy-egy ókori nép kötődik. Ennek oka, hogy a „Nimród” méltóságnév. A jelentése a „Napisten párduckölyke”. Jelképe, az isteni újjászületést jelentő párducbőr a nép(ek) mindenkori legnagyobb hősét, félistenként tisztelt első uralkodóját illette meg. Idővel a „nimród” méltóságnév és a jelképe, a „párducbőrös kacagány” kettévált. A párducbőrrel felövezett néphősök eredeti személynevét a „nimród” méltóságnév váltotta fel. A krónikák és a magyarság emlékezete az ősatya neveként megőrizte a Nimród méltóságnevet; a jelképével, a párducbőrös kacagánnyal pedig felövezte, honvisszafoglaló vezérét Árpádot.

Nimród életének eseményei legalább annyira hihetetlenek, mint az ószövetségi történetek. A különbség az, hogy a papság által legalább kétezer éve sulykolt bibliai eseményeket az emberek gondolkodás nélkül elhiszik, míg Nimród valós történetét nem.

Minden érdeklődőt szeretettel vár a Rendezőség. 

meghivo_1.jpg

 

Kedves Barátaim, kedves Olvasóim!

A Győri Tudók Baráti Köre 2018. május 12-én, szombaton (8.00-18.00-ig)  érdekes és változatos autóbuszos kirándulást szervez Győrből Piliszántóra.

A kirándulás részvételi díja: 6000,- Ft/fő.  

Jelentkezés és felvilágosítás: Vollai Péter +36(30)2888-400 és Holecz Tamás +36(70)374-3649; e-mail: info@gyoritudok.hu és Varga Alexandra: pszichotronikagyőr@gmail.com

 

Mit látunk, miről hallunk?

 

Pilisszántó és környéke nevezetességeinek bemutatására ki más lenne alkalmasabb, mint a falu és a környék szakavatott ismerője, a Pilis szerelmese

Szőnyi József, a POLGI,

Pilisszántó nyugalmazott polgármestere.

30728555_389600658174017_4367238596203981627_n.jpg

 

A kirándulás nemcsak egyszerű sétát, falujárást jelent, hanem a faluban, a házak alatt és a környéken előkerült kora-középkori építmények vagy még régebbi kőemlékek megtekintését, felkeresését. A falu határában előkerült középkori vár, erődítmény falának ragasztott köveit az aprócska kőtár őrzi. Ezen építőkövek kivitelezése megszólalásig hasonlít a boszniai Viszokóban feltárt piramisok ragasztott köveihez. A megtekintendő középkori emlékek közé tartozik a tüskés kereszt, a Pilis keresztje, az energiacsillag, Pilis harangja, és nem utolsósorban a Csillagösvény.

 

ki_es_miert_faragta_itt_a_dzsungelben.jpg

Oltárkő (Pilisszántó) 

A falu és a környéke a honfoglalás utáni magyar királyi központhoz, a Vetus Budához tartozott. A XVII. században a magyarországi várakat, köztük a Pilisben megmaradt építményeket is a magyar királyi méltóságra érdemtelen I. Lipót német-római császár 1699 és 1702 évi két várrombolási rendeletére elpusztítottak, leromboltak. A pilisi királyi központ megsemmisítése állítólag a török időkben osztrák jóváhagyásra kezdődött. A cél az volt, hogy a magyarság tudatából kitöröljék nagy elődei, királyai székhelyének még az emlékét is. Ez olyan jól sikerült, hogy néhány évtizede még az átlagember csodálkozott, ha Mátyás király Visegrádján kívül valaki a pilisi királyi központot emlegette. Valóban 1935-ben kezdték először erőteljesebben pedzegetni a pilisi királyi központ létezését, és Németh Péternek kellett jönnie, aki 15 éves Pilis-járásáról szóló tanulmányában felhívta a figyelmet Ős-Buda várára.  Az ő nyomdokain indult meg a hivatásos régészek és az amatőrök Pilis-felfedezése. A kirándulás résztvevői, Pilisszántóra összpontosítva ennek jónéhány emlékét láthatják. 

A túra szervezői a résztvevők hozzájárulásával töltekező-gyógyító meditációt tartanak. Mai rohanó ideges és idegesítő világunk, beleértve a munkahelyi környezetet, de esetenként az otthonit is sokszor igen kimerítő és fárasztó. Sokan nem is tudják, hogy a célirányos meditáció mennyire üdítőleg, frissítően hat az emberi szervezetre, a gondolkodásra. Éljünk e lehetőséggel!

A Győrből Pilisszántóig tartó buszozás idején, akinek kedve tartja, és akit érdekel, akár „kérdezz-felelek” formában is egymás épülésére és okosítására megoszthatná a gondolatait, ismereteit a Pilisről, a magyarságról, a pálosokról, és sok más egyébről Marton Veronika, tanár-sumerológussal.

Minden érdeklődőt és jelentkezőt szeretettel vár a Győri Tudók Baráti Köre.

ww.gyoritudok.hu 

 2017_szept_1.jpg

 Pilisszántó 2017 őszén