Kedves Olvasóim!

Tisztelettel értesítem Önöket, hogy megjelent

 

„A sumir kultúra története”

 

c. könyvem (2021) javított és átdolgozott kiadása.

E három kiadást megért könyv 2000-ben a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos király Magánegyetemen sumir tankönyvként jelent meg. Az átdolgozást az tette szükségessé, hogy az eltelt 21 év alatt a sumerológia tudománya sokat fejlődött, rengeteg ékiratos szöveget fejtettek meg, amelyeknek eredményeit a korábbi kiadások nem tartalmazzák.

 

A könyv bemutatja a Kr. e. 3500 körül Mezopotámiában élt sumir nép történetét, vallását és mitológiáját. Áttekintést nyújt a folyamközi ásatásokról, az ékírás kialakulásáról és a megfejtéséről, betekintést nyújt a kozmosz tanításáról, melyet az ékiratok őriztek meg.  Tájékoztat a sumirokra visszavezethető, kulturális vívmányokról, amelyek leginkább a magyar népi hagyományokban maradtak meg.

 

A Vízözönt túlélő, kusita eredetű Ubaid-i, a Kaspi-Aral térségből származó Uruk-i, továbbá a Kárpát- medencéből (Erdély) a Folyamközbe vándorolt Jemdet Nasr népcsoport összeolvadásából létrejött KI.EN.GI/sumir nép hozta létre azt a magaskultúrát, melynek vonalas és ékírásos  írásos jeleivel kezdődik az írott forrásokra támaszkodó történelem.

 sumir_kultura_borito860.jpg

 

Megvásárolható és megrendelhető:  

Matrona Kiadó: matrona.kiado@gmail.com (Tel. 06-20-235-6244) - Ára: 3000,- Ft

Magyar Menedék Könyvesház, 1126, Budapest, XII. Márvány u. 48.  (Tel. 06-1213-7057)

A hazánkban és a világban zajló események hatására egyre-másra  felötlött bennem,  mintha már néhányszor történt volna  hasonló eset.  Nem oltással, hanem gyilokkal, fegyverrel,  gonosz szóval. A kitervelőknek volt honnan tanulniuk.  Kicsiben, emberekre, népekre lebontva az népirtás a hódítóknak mindig kedvenc foglalatossága volt. A különbség, hogy most az emberiség egésze lenne az áldozat.

xxx 

Kuss  legyen! - szól a gazda a falatka ételért ácsingózó kutyájára. Nem kap semmit, mert nem kergette a vadat, éjszaka meg a Holdra ugatott, nem a lopakodó idegenre. Jól tartják, ha szolgál, ha nem ütleget kap.

 Az emberiséget kordában tartó önjelölt, mammonimádó elit is külsődleges, lélektelen módszerekkel idomít. Az erkölcsök megrontásával, a rend és a békesség felforgatásával, társadalmi ellentétek szításával, hogy ember embernek farkasa legyen, belsőleg gyengíti  a népeket. Teszi tönkre az országokat, hogy rothadt almaként hulljanak az ölébe. A „választott” országvesztő kormányok ellenszegülés nélkül segédkezet nyújtanak hozzá. Busás koncért a „Divide et impera!”[1] elv alapján hazug ígérgetésekkel a könnyebb boldogulás reményének csillogtatásával népeiket vallásilag, fajilag, gazdaságilag, egészségileg megosztott alattvalókká bomlasztják, hogy könnyebben lehessen őket uralni és ellenőrizni.

Kuss, legyen! – szólnak az engedetlenkedőkre.

A „kus” kifejezést az asszírok „nyugalom, nyugi, kussolj”,  kutyára, emberre, ellenségre vonatkoztatják, ugyanúgy, mint a magyar: Kuss, legyen! Kussolj!

A KUS ékjel  sumir olvasattal nyugszik, nyugvó;  asszír olvasattal pedig az ellenkezője: harag, haragos, tomboló.

Mindkét olvasat értelme tökéletesen ráillik a „kutyá”-ra, átvitt értelemben a KUS-nak nevezett emberre, a kusra, kusitára. A kusok a Kr. e. évszázadokban az afrikai Núbiában, illetve a Közel Keleten éltek.   

A mezopotámiai három Asszír Birodalomban a kusita szolganép volt. Innen származik a KUS kifejezés kettős értelmezése. A kutya szóval való összekapcsolását a magyar nyelv őrizte meg.

nevtelen_23.jpg

A jel hangzósítása, latin betűs átírása: „uggatu. A magyarban ez a „kutya-beszéd”. A sumirban az óvó-védő feladatot ellátó kutya tombolva ugat, ha haragos, ha verik; ha engedetlen agyon kell ütni, hogy végleg megnyugodjon. (Az aláhúzás az ékjel  különféle jelentéseire utal.)

 

54_1.jpg

Ugató kutya (4you.hu)

 

A feketébe öltözött város minden lakója a megyei alispán, Görgey Pál lépteit leste, Lőcse városa a halálát kívánta, hogy levehesse a fekete ruhát. Vadászaton, mert mindig vadászaton történnek a sorsfordító események, Lőcse város főbírája lelőtte Görgey Pál kutyáját, Görgey meg a főbírót: Fogat fogért, főbírót kutyáért. A lőcseiek három évig feketében jártak, mire Görgeyt lefejezték. A főispán valóban bűnt követett el. A főbíró is; csakhogy embert nem szoktak „kutyába venni”,  a fekete ruhát meg emberszámba. A fekete ruha éket vert Görgey és a lőcseiek közé.[2]

Manapság az oltottak és oltatlanok közé verődik az ék, megtetézve miniszterelnöki jóváhagyással: „…nem fogjuk tudni elkerülni, hogy mindenki beoltassa magát. "Rá fognak jönni, hogy ha nem oltatják be magukat, akkor meghalnak…"[3] 

Úgy, mint Görgey kutyája?

Népek, emberek, ha útban vannak, ha megsokasodnak, kiirtatnak, jó esetben elvándorlásra kényszerülnek, nemegyszer a saját fajtájuk űzi el a feleslegeseket. Az emberiség történelmében volt/van erre példa bőven. 

 170px-helmed_hoplite_sparta.jpg

Spártai sisakos harcos (Kr. e. 5. sz. Archeological Museum, Spárta - hu-wikipedia.org))

 

A  Kr. e. IX. századtól Hellaszban a helóták a spártaiak akháj származású földhözkötött rabszolgái voltak. A szabad spártaiaknak kiutalt földterülethez tartoztak. Eladni nem lehetett őket, de büntetlenül le lehetett őket vadászni.[4] A helóta magyarul: halott.

 

 48038007331_2808f38d67_b.jpg

Az etruszk Apolló (Veii, Olaszország – smarthistory.org)

 

Kr.e. IX-I. századig az Appennini-félsziget középső részét uraló, a kisázsiai származású lyd-tyrrén együttélés során kialakult etruszk nép sem járt jobban. Kiváló államszervezetüket, jól termő földjeiket, kényelmes életüket a gyarmatosító görögök, majd az őket felváltó alacsonyabb műveltségű rómaiak megirigyelték. A bevált sémita módszer szerint belopakodtak, szállást, ételt kértek, s mire az etruszkok feleszméltek városaik falain kívülre kerültek. A rómaiak évszázados háborúságban sorra vetté be az etruszk városokat, lakosait, védőit legyilkolták; a maradék szabad préda volt, bárki legyilkolhatta őket.[5]

 

tehen.jpg

    Kőbe vésett bika (National Museum, Scotland - digitscotland.com)

 

Az ókori Britanniában az Észak-Afrika érintésével Szkítiából érkezett törzsszövetségben élő pickt/piktek megegyezvén a skótokkal lakatlan területen, szigeten telepedtek le. A hagyomány szerint festett arcúak voltak,  ám valószínűbb, hogy a bőrük volt sötétebb. Hosszú ideig (Kr.u. 3-10 század) békében éltek egymás mellett, mígnem a britek a másságuk miatt ellentétet szítottak köztük,  és megtizedelték a pikteket. A maradék másodrendű szigetlakóként szabad prédává vált. Bárki levadászhatta őket. Emlékeiket a kelta művészethez sorolják, bár néhány évtizede a skótok, a welsziek pikt utódnak tartják a keltákat.[6]

E sorsra jutottak a sumirok, e sorsot szánják a sumir utód kurdoknak stb., s ezer éve a  magyarságnak.

A győztesek nem kímélik az árulókat, mondván, ha némi szottyongatásra, zsarolásra elárulják a népüket, saját véreiket, elárulják a megbízóikat is. Ám amíg a népük ellenében, becsület, tisztesség ellenében ügyködnek szükség van rájuk; s jól élnek az odavetett koncon, talán még marakodnak is. Feladatukat teljesítvén a kiszolgálóiktól „illő” jutalomban részesülnek: ugyanolyan áldozatok lesznek, mint akiket elárultak. Legfeljebb némi időt nyernek.

A tatár Esztergom várát ostromolta. Volt nagy ijedtség az esztergomi százszorszépek, szépasszonyok közrében. Nem akartak férjeik mellett harcolva a tatár nyilaktól elpusztulni. Felékszerezve, selyemben-bársonyban átkeltek a Duna jegén az ellenség táborába; a tatárok mind a háromszázat lefejezték, ahogy az a szkíta szokásjog szerint az árulókat szokták. A tatár kán arcáról lefagyott a nevetés: „Átkozott némberek; ha ezek benn volnának a várban, ingyen elfoglalnám azt könnyen; most sok vért fizethetek érte, mert nincsenek ők ott, hogy férjeik karját megrontsák szemeik könnyjével.”[7]

A világuralomra törők a mostani árulókkal a lehető legtovább kiváratnak, amíg a népek között egyetlen hiszékeny engedelmeskedő is van.

 

ezust_korso.jpg 

Szkíta ezüstkorsó (Kr.e. 4.sz. – Ermitázs Múzeum, Szt. Pétervár)

 

Az ókori görögök[8] úgy hívták eleinket a jótörvényű szkíták, akiknek  az „életmódjuk független ugyan, de együgyű, vad és harcias, azonban a szerződésekre nézve egyszerű és szatócstalan…”[9] Népünk még a szittya időkben hozzászokott az engedelmességhez, ám csak akkor, ha a törvények igazságosak voltak.  A törvények azóta megváltoztak, gyatrák, büntetlenül áthághatóak lettek, mint a „kifordítom, befordítom, mégis bunda a bunda.” Szerencsére a nyugati erkölcstelenséggel átgyúrt magyarságnál a szkíta erkölcsök nyomai itt-ott még felvillannak, s ez nemcsak a hiszékenységben mutatkozik meg, hanem a lassan érlelődő polgári elégedetlenségben.

A hódítók számára a legyőzött ellenfél legnagyobb vétke, ha a legyőzetés után felemeli a fejét, s minden erejét összeszedve fegyvert mer fogni magáért, a családjáért, a népéért, a szabadságáért.  (A sikertelenség  meggtorlást von maga után! Mégis, mozdulni kell!)

 

800px-fourier_phalanstere.jpg

Charles Fourier (1772-1837) - A falanszter megálmodója  (XIX. sz. – commons.wikimedia.org)

 

Ha a népek nem szegülnek ellent a jelenlegi kifinomult népirtásnak, senki sem menti meg az emberiséget Madách Imre[10] megvalósulóban levő rémálmától, az „új eszmék emberének” falanszterétől. Az oltási őrület túlélői új világrendbe kényszerülnek, „olyan eszményi munkaállamba, amelyben mindent a tudomány az értelem és a robotok irányítanak, nem pedig a hagyomány, az érzés és a szeretet. Az ellenszegülők pedig átnevelő táborokba zsúfolódnak, ahogy tették ezt a szasszanida perzsák az elfogott pártusokkal[11], a szovjethatalom a másképp gondolkodókkal és így tovább.  

Teremtő Isten! Mikor kerül porszem e gépezetbe?    

 

[1] Oszd meg és uralkodj! - XI. Lajos francia király római eredetű jelmondata, az ellenfelek közül egyeseknek bizonyos előnyt ígérve a nép sorai megbonthatóak, az ellenfelek külön-külön könnyebben legyőzhetőek, illetve ellenőrzés alatt tarthatóak.

[2] Mikszáth Kálmán: A fekete város, Szépirodalmi Kvk., Budapest, 1954.  

[3]Orbán Viktor, miniszterelnök beszédéből, Kossuth Rádió, 2021. nov. 19.  7.52.

[4] Révai Nagy Lexikona, Révai Testvérek, I-XXI., Révai Testvérek, bp.  1915-1927, helóta címszó

[5] Muller, K.O. – Deecke, W. Die etrusker, 2. köt. Stuttgart, Heitz, 1877.

[6] Révai Nagy Lexikona i. m. pikt címszó.

[7] Jókai Mór: Százszorszépek, elbeszélés, 1857

[8] Aiszkhülosz/Aeschylus (Kr.e. 524/525-456) görög tragédiaíró

[9] Sztrabón (geográfus, Kr.e.66-Kr.u. 24): Geógraphica, XI. kv. 8.§

[10]Madách Imre: Az ember tragédiája, Szépirodalmi Kvk. Budapest, 1989. 12. szín.

[11] Marton Veronika: A pártusok, a sivatag lovagjai, Matrona K. Győr, 2010. 118-119. pp.

Kedves Olvasóim!

 

Tisztelettel értesítem Önöket, hogy az

Attila Nagykirály Hotel Baráti Kör meghívására 

Budapesten

 

A magyarság Nimródja

c. előadást tartok.

Hely: Attila Hotel, 1039 Budapest, Attila u. 20.

Idő: 2021. november 17., szerda 18.00-tól.

Az előadás ingyenes.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


turkey-exploring-mount-nemrut-the-site.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

Vajon mi hihető a Viasat History csatorna  Akkád Birodalomról (Kr.e. 2350-2150)[1] és a pusztulásáról sugárzott angol ismeretterjesztő műsorából[2]? Volt abban minden: tűzhányó, vulkánkitörés, El Niño, villámlás során keletkezett polimer részecskék, 300 évig tartó szárazság és porvihar nyoma az akkád (ásatási) rétegben; csak az nem említtetett, ami az Akkád Birodalom, illetve az akkád „magasműveltség” tényleges pusztulását okozta. Úgy tűnt, mintha a XIX. századi angol, német, francia stb. történészek, régészek, nyelvészek bizonyított és egymással ütköztetett megállapításait elegyítették volna az akkád korba nem illő, nem jellemző „modern” ismeretekkel. Az eredmény hazug, félrevezető, félreérthető, de rendkívül mutatós, tudományos-ismeretterjesztő műsor lett.

A műsor legmeghökkentőbb, ez írásban vastagbetűvel idézett kijelentéseit az Akkád Birodalom létrejöttének és pusztulásának valós története mondatról-mondatra cáfolja[3]:  

  

„Az Akkád Birodalom a semmiből jött létre”:

 

A semmiből nem keletkezik semmi, legfeljebb az előzmények nem ismeretesek. Akkád sem a semmiből keletkezett.

 

standardofurpeace-1.jpg

ÚR város „zászlaja” – Amikor még kevés sémita volt a sumirok között  (felső sorban jobbról az első alak feketefejű nő a második sorban balról a harmadik juhot noszogató feketefejű férfi)– smarthistory.org)

 

Mezopotámiában a Tigris és az Eufrátesz északi részének sumir népességére rátelepült, műveltségét gátlástalanul átvette a feketefejű szolga-népség. Vezére, a későbbi uralkodó a sémita-nomád származású Sargon.

Sargon származását az Assurbanipal könyvtárában talált cseréptöredék szövege tárja fel[4]: Apja ismeretlen. Templomi prostituált anyja titokban szülte. Kiszurkozott vesszőládikában az Eufrátesz vizére bízta. [Miként  a zsidó Mózest az anyja a Nílusra.] Aqqi, a vízhordó fogta ki a folyóból, s gyermekeként nevelte fel. Kertészként éldegélt. [Innen kapta a Sar-ru-kin/SAR.GON nevet. Nevének első jele, a SAR kertészt jelent. Azóta minden sémita-akkád, babiloni és asszír uralkodó ékiratos címe „sar”, vagyis király.]

 

8088172930_44e3a2d40a.jpg

Az akkád Sargon bronzsisakja (Ninive, Iraq Museum - shorthistory.com)

 

Hogy-hogynem UR-ZA.BA.BÁ-nak, KIS város uralkodójának megtetszett az okos fiúcska és a pohárnokává, majd a bizalmasává tette. A becsvágyó Sargon a királyát összeugrasztotta uruki vazallusával, az ummai illetőségű LUGAL.ZA.GE.SI-vel. Kettejük háborúskodását kihasználva jótevője, UR.ZA.BA.BA trónját elfoglalta. Lugalzagesi-t meg elfogta, s a kivégzéséig szégyenszemre EN.LIL isten nippuri temploma előtt ketrecbe zárva tartotta. Az öntudatos, világuralomra törő Sargon legyőzvén Észak- és Dél Mezopotámia két jelentős uralkodóját „nevető harmadik”-ként új várost alapított, Agade-t, mely az Akkád Birodalom névadója lett.[5]

A műsorban szóba sem került Sumer, sem az, hogy Sargon két sumir uralkodó holttestén átgázolva hozta létre a kérészéletű Akkád Birodalmat.

  

„Az Akkád Birodalom a Felső-tengertől az Alsó-tengerig[6] húzódott” 

 

akkad_birodalom.jpg

Az Akkád Birodalom legnagyobb kiterjedése (smarthistory.org.)

 

Hellyel-közzel igaz, ha Sargon és a vérszerinti utódai, Rimus, Manistuszu, Naram-Szin, Sar-kali-sarri folyton-folyvást tartó területszerző és -megtartó hadjáratait tekintjük. Valójában sémita égisz alatt, királyaik akarata ellenére véres harccal foglalták el és vonták uralmuk alá a sumir városállamokat.

A TV műsor szerint a mintegy 5000 fős akkád hadsereg meghódította Mezopotámia peremvidékét. Ásatások bizonyították, hogy a Zagrosz-hg. déli részén Tell Brak, a kurdisztáni Bassetki falunál és másutt feltárt bronzkori település akkád. Kétségkívül a talált leletek az akkád korba illeszthetőek, de sem a lakosság, sem a település nem volt akkád.

Az akkád korban a filmben említett nagyszabású építkezések nemigen voltak. A fegyveres hódítás nem jelenti azt, hogy az elfoglalt területeken a megszállók  rögtön építkeztek volna. (Pl. A trianoni békediktátum után Magyarország minden leszakított területén legalább két emberöltőnek kellett eltelnie, hogy az utódállamok komoly építkezésbe, pl. útépítésbe fogjanak.)

A leigázott területeken a sémita feketefejűek hódító serege élelmezését a hadak nyomában járó „hivatalnokok” biztosították Magyarán a sereg ellátása címén kifosztatott a lakosság. Sargonnak komoly erőket kellett bevetnie az elégedetlenség elfojtására.

 

„Az akkádok műveltsége magasszintű volt”

 

Az akkádok vették át a sumirok műveltségét, ami az idők folyamán  jelentősen megszürkült, lezüllött.

A sumirok vonalas írását teljes egészében átvették, vagyis sumir írnokokat alkalmaztak. Sumir írásjeleket használtak, de a saját anyanyelvükön, sémita akkád nyelven olvasták.

Ur városában feltárt akkád sírokban nem arany-ezüst, hanem egyszerűbb kerámia-leletek kerültek elő. ”Ebből következtethető, hogy a jólét erősen megcsappant… A régi kor öntött nyeles fejszéi helyett a fanyél végére… rákalapálják a durva fejszét… Mindenütt kevesebb a csin, és alacsonyabbrendű a technika… Leigázott nép sírjaiban nem számíthattunk nagy gazdagságra… az [I. Úr-i] dinasztia gazdagsága … a múlté. Ebben a korban [akkád] nagyobbszabású építkezéseket sem találunk.”[7] [Az igazsághoz hozzátartozik, hogy templomokat, zikkuratokat építettek. Nippurban „Naram.sin Enlil templomának építője”[8] volt. ]

Sargon fiai apjuk nyomdokaiba léptek. „Rimus megsemmisítette Úr városát,… Manistuszu háborúzott Elammal, győzelmet aratott Ansan (szuzai tartomány) felett, Sumer déli részén … 32 királyt győzött le.”[9]

Sargont kegyetlenségben messze felülmúlta az unokája, Naram-sin. A sumir városok egyre-másra lázadtak fel az akkád uralom ellen. Naram-sin hírhedt ténykedése a sumirok vallási központja, Nippur feldúlása. Nem hagyta ki Kist, Ereket és Szippart stb. sem. A meghódított területek lázongó, adófizetést megtagadó lakosai elleni kegyetlenségének tanúbizonysága a róla elnevezett diadaloszlop.

 

naramsin_stele.jpg 

A Zagros-hegységbeli lulubi nép legyőzését megörökítő győzelmi oszlop  (collections.louvre.fr)

 

„Az Akkád Birodalom bukását természeti csapások okozták”

 

Egyáltalán nem. Sargon utódainak területéhsége és hatalomvágya okozta a 175 évig fennálló Akkád Birodalom bukását.

A Zagros-hegységből lezúduló „hegyek sárkányai”, a gutik megelégelték az akkád túlkapásokat, Nippur, a szent város feldúlását. E várost a gutik és más szkítafajú hegyi törzsek is vallási központjuknak tekintették. Így esett, hogy  Sar-kali-sarri uralkodása idején megtámadták és megsemmisítették az Akkád Birodalmat. A sumir királylista Sar-kali-sarri neve alatt írja: „Ki király volt, ki nem volt király[10]”. Az akkád fővárost, Agadé-t a földdel tették egyenlővé. [Máig sem találják a helyét!] 125 évre az egész ország a barbár, királyságot, közigazgatást, az élet megszervezését nem ismerő gutik uralma alá került.[11] [A gutik nem sémiták, hanem szkíták; az utódaik a mai kurdok. A sémiták gójoknak hívták őket, ami „lovas embert” jelent. A zsidók mindmáig gójnak nevezik a nem sémita keresztényeket.]  

 

640px-prisoner_of_the_akkadian_empire_period_possibly_warka_ancient_uruk_louvre_ao_5_1.jpg

A Zagros-hegység barbár törzsei elleni támadásakor elfogott, orrgyűrűn és a kezén megkötözött  barbár lulubi/guti fogoly  (wikiwand.com)

 

A TV műsor az alábbi „természeti csapásokat” részletezte:

  

„Vulkánkitörések és villámlások (sic!) okozta 300 évig tartó szárazság pusztította el akkád városokat. (Mary Ann Ochota) Ti. az ásatások az akkád rétegben vastag porrétegre leltek.  

Gyatrán idézve valahogy így hangzott: ’A villámláskor a villanás során kialakul az elektromos plazma. Nanorészecskék keletkeztek, (ezért) találtak polimert[12] az akkád rétegben’.[13] 

[A gutik porrá rombolták az agyagépítményeit, ami valóban vastag porréteget eredményezhetett. Az említett, eső nélküli szárazság kb. Kr.e. 2200-tól Kr. e. 1900-ig tartott.  A megszálló gutikat(125 év), a sumir Gudeát, a hódító elamitákat, sőt a magas műveltségű sumir III. Úr-i dinasztiát sem zavarta sem a por, sem a szárazság,, sem az eső hiánya, vígan hódítottak, éltek, fejlődtek.]

A Perzsa öböl üledékvizsgálata derítette ki, hogy az Akkád Birodalom éghajlatváltozását, a századokig tartó porvihart Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékét sújtó 2-7 éves ciklusokban jelentkező sajátos időjárás, az El Niño okozta. [Nincs kissé messze a Csendes-óceán dél-amerikai partvidéke a Perzsa öböltől?!]

 

what-is-el-nino-noaa.jpg

Az El Niño jelenség (concernusa.org)

 

Tehát „300 éves száraz időszak során az akkád Birodalom összeomlott.” (Dr. Rebekka Adshan).

A műsor mindent bedobott, elterelő tudományos magyarázatokba bocsátkozott, nehogy meg kelljen megemlíteni a guti támadást. A gutik épületeket, városokat termőterületeket tettek tönkre, de úgy tűnik, az akkádok javarésze mégis megmaradt. Kiegészültek sémita fajrokonaikkal a sémita-amorita-asszír bevándorlókkal. Sokasodtak, gyarapodtak, túlélték az elamita és a kassita uralmat, beépültek a déli sumir városállamokba. Uralkodóik kiváló szervezők voltak, hiszen kisebb-nagyobb megszakításokkal, létrehozták a három Babiloni és a három Asszír Birodalmat. [A megszakítások a sumirok feltámadását, a sémita betolakodók elleni harc időleges győzelmét jelentik.]

Vajon, hogy okosodjon az ember, ha úton-útfélen félrevezetik?

  

[1] Lexikon alter Orient nyomán. A történészek az Akkád Birodalom fennállásának idejét nem egyöntetűen határozzák meg: Woolley: Kr.e. 2630-2470, Enzyklopädie der Archäologie: Kr.e. 2334-2190; Zabern: 2350-2150 stb. [A Kr.e. 539-ig a történelmi dátumok általában az un. közepes kronológiát, a régebbi történészek a nagy, az újabbak a  kis kronológiát veszik alapul. ]

[2] Ókori apokalipszis - Akkád Birodalom, I. évad 4. rész, angol ismeretterjesztő műsor, 2021 IX.18., 4.25-5.20-ig

[3] [Szögletes] zárójelbe tettem a kiegészítéseimet.

[4] Brunengo, Giuseppe: L’impero di Babylonia e di Ninive, I-II. Vol. Prato, 1885. I. 268. p.

[5] Lexikon Alter orient, VMA-Verlag, Wiesbaden, 1997. Vö. Sumer, Akkad, Sargon Lugalzagesi   címszó.

[6] Felső-tenger – Földközi-tenger, Alsó-tenger – Perzsa-öböl.

[7] Woolley, Leonhard: Ur of the Chaldees, Harmondswort-Middlesex, Penguin Books, 1938., 80-86. pp

[8] Schmökel, Hartmut:  Europäischer Buchklub, Stuttgart…, 1955. 48.p.

[9] Woolley, Leonhard: Vor 5000 Jahren, Francks’sche Verlagshandlung, Stuttgart, [1930], 53. p.

[10] Mai „romlott” magyarsággal: Aki király volt, aki nem volt király.

[11] Woolley: Vor 5000 Jahren, Francks’sche Verlagshandlung, Stuttgart, [1930], 54. p.

[12]greelane.com: Természetes polimerek: fehérjék, például haj, körmök, teknőshéj; cellulóz a papírban és a fákban; keményítő növényekben, például burgonyában és kukoricában; dns; pitch (más néven bitumen vagy kátrány); gyapjú (állatok által előállított fehérje); selyem (rovarok által előállított fehérje); természetes gumi és lakk (fák fehérjéi);

[13] hu.wikipedia.org: [Villámláskor,] Amikor az elektromos tér erőssége eléri a több tízezer Volt / centiméter értéket, az elektromos töltésekre ható vonzóerő miatt a töltések a levegő molekuláiban is kezdenek szétválni, a felhő alja a közelében lévő pozitív töltésű levegőmolekulákra vonzóerőt gyakorol, így azok felfelé, a felhő alja felé mozdulnak el. A töltések szétválását a levegőben ionizációnak nevezik. Az ionizált levegő (más néven: hideg plazma) elektromos vezetőképessége sokkal jobb, mint a nem-ionizált (de egyéb tulajdonságaiban azonos) levegőé (gyakran az elektromosan jól vezető fémeket is úgy jellemzik, mint pozitív atommagokat, amiket könnyen mozgó elektronfelhő vesz körül). Az elektronok kis tömegük miatt könnyen elmozdulnak, és áramlásuk elnevezése: elektromos áram. A levegő ionizációs folyamata során vékony, hosszabb-rövidebb járatok alakulnak ki a felhő és a földfelszín között, amikben az elektronok mozogni tudnak.

 

1aradi.jpg

Az aradi vértanúk levétele a bitófáról (ismeretlen festő alkotása, XIX. sz.)

 

1848-49-es magyar forradalom és szabadságharcot Szent Szövetség égisze alatt az osztrák császári és az orosz cári haderők kegyetlenül vérbefojtották. A vitatott és szükségtelen világosi fegyverletétel után az osztrákok bosszúvágya nem ismert határt. Az 1850-ig tartó megtorlást Haynau, a „brescai hiéna”, 1849-1850 közt a bécsi udvar teljhatalmú magyarországi megbízottja vezényelte le. Utasítására az osztrák rögtönítélő bíróságok 4628 magyar szabadságharcost fogtak perbe, és mintegy 500 halálos ítéletet hoztak, ebből 110-et végrehajtottak. Az 1849. október 6-án hajnalban Aradon golyó, illetve kötél általi halált halt 13 vértanú: egy altábornagy, tizenegy honvédtábornok és egy honvéd ezredes. Ugyanezen a napon  Pesten gr. Batthyányi Lajos felelős magyar miniszterelnököt főbelőtték.

Magyarországon úrrá lett a gyász és a fájdalom. Minden magyar családban sirattak valakit. Nem lehet tudni, hogy a haza vesztét vagy a szeretteik elvesztését gyászolták-e jobban? A kettő elválaszthatatlanul egybeforrt a magyar szívekben.

Az 1849. október 6-i gyászos ítéletvégrehajtás után lábra kelt a kivégzett aradi tizenhárom vezetéknevének kezdőbetűiből összeállított mementó, s hogy az osztrákok se feledjék, németül:

 

3aradi.jpg

 

Pannónia! Ne felejtsd el a halottaidat, vádlóként[1] élnek ők.

 

P

Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok - osztrák nagybirtokos nemes, 1829-től hivatásos katona, huszárkapitány a 4. huszárezredben; átállt a magyarokhoz. 

V

Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok - kisbirtokos magyar főnemes, Ferenc József nevelője volt, 1848 tavaszától őrnagy a Hannover huszárezredben, átállt.

D

Damjanich János honvéd tábornok - szerb katonacsaládból származik, 1820-tól katona Temesvárt, 1848-ban szóváltásba keveredett Haynauval, ezért Olaszországba vezényelték, visszaszökött és átállt a magyarokhoz.  

  

Dessewffy Arisztid honvéd tábornok - magyar nemes, 1819-1839-ig a Radeczky huszárezred kapitánya, nyugállományú katonatisztként csatlakozott a magyar szabadságharchoz.  

T

Török Ignác honvéd tábornok - kisbirtokos magyar nemes, 1816-tól szolgált az osztrák hadseregben, 1848 szeptemberétől Komáromban alezredesként várerődítési parancsnok; a vár őrségével együtt átállt a magyarokhoz.

N

Nagysándor József honvéd tábornok - vagyontalan magyar nemes, 1819-1847-ig az osztrák hadseregben huszártiszt, nyugállományú kapitányként állt át a magyarokhoz; 1848-ban nemzetőr-őrnagy. A tavaszi hadjárat után tábornokká nevezték ki.

A

Aulich Lajos honvéd tábornok - pozsonyi német polgár, 1812-től katona, résztvett a napóleoni háborúban, 1848-ban lépett át a magyar honvédségbe, a Batthyány-kormány hadügyminisztere.

K

Knézić Károly honvéd tábornok - horvát katonacsaládból származik, 1824-től a varasdi határőezredben, majd Galíciában szolgál. 1848-ban századosként csatlakozott a magyar honvédséghez.

 

Kiss Ernő honvéd altábornagy, dúsgazdag magyar-örmény nemes, 1818-tól utász, 1848-ban a Hannover-huszárezred parancsnoka, átállt; a magyarok oldalán harcol a délvidéki szerb felkelők ellen, a bánáti hadtest vezére, majd az Országos Főhadparancsnokság vezetője.

L

Láhner György honvéd tábornok - német polgári családból való, 1812-től a komáromi 33. gyalogezredben szolgált, 1848-ban lett őrnagy, majd átállt a magyarokhoz. A hadügyminisztériumban a feladata a honvédhadsereg felfegyverzése és ellátása. Nagyváradon létrehozza a szabadságharc fegyvergyártásának központját.

 

Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok - elszegényedett német főnemesi család sarja, 1835-ben lett katona, a családja tulajdonában levő un. 31. „Leiningen” gyalogezred századosa; 1848-ban magyar honvéd, majd a tavaszi hadjárat után tábornokként a 3. hadtest parancsnoka.

 

Lázár Vilmos honvéd ezredes - magyar-örmény nemesi család sarja, 1834-1844-ig az osztrák–magyar hadsereg hadnagya. 1848-ban a magyar 39. honvédzászlóaljnál szolgál. Bem apó ezredessé nevezi ki, a 9. hadtest parancsnoka. Törzstiszt létére a tábornokokkal együtt ítélik halálra.

S

Schweidel József honvéd tábornok - vagyontalan német polgári család sarja, 1814-ben Simonyi óbester keze alatt közhuszár, harcolt a napóleoni háborúkban. Az osztrák 4. huszárezred tisztjeként  felesketi tiszttársait a magyar alkotmányra, 1848-tól magyar tábornok, Buda visszafoglalása után a város parancsnoka.

 

 2_aradi.jpg

 

A tizenhárom aradi vértanú (Bellony László festménye, 1900, wikipedia.org)

 

Haynau bírósága mintegy másfélezer kisebb-nagyobb rangú honvédtisztet és katonát a hírhedt kufsteini, bécsújhelyi, brünni stb. várfogságra ítéltek. A közhonvédek harmadát besorozták az osztrák hadseregbe, s a hazájuktól távoli főleg magyarellenességről elhíresült osztrák tartományokba vezényelték.[2]

Aki tehette, hogy elkerülje a halálbüntetést, a rabságot vagy a besorozást, idegenbe menekült:

 

„Meg áljatok fiuk fáradt vitézek

   Szép hazámra még egy szer visszanézek

   Pihenjünk meg még utolszor hantjain

   Ha vérel sem segithetünk bajain…”[3]

 

[1] A „kläger” eredeti jelentése felperes. (MV)

[2] Varga Ottó: Aradi Vértanúk Albuma, Arad Szabad királyi Város tulajdona, Budapest, 1890.

[3] Honvéd búcsú 1849-ből, Zilah János kis daloskönyvecskéje (Kiskunhalas)

 

Az ókori írások szerint az emberiség  három, a sémita hagyományok és a Biblia szerint egy kataklizmát élt túl. A X. világkornak a Vízözön vetett véget. Jelenleg a tizenegyedik világkort éljük, s újra a pusztulás és  az önpusztítás küszöbén állunk.

A teremtés után bíztatóan indult a földi élet. A kivergő-kavargó csodalényekkel teli világot a bölcsesség és a tenger istenének küldötte, a haltestű, emberfejű, emberlábú, emberi hangon beszélő Óannész szabályozta meg. A csodalényeket visszaparancsolta a vízbe, az erdők mélyére, a föld gyomrába. Az emberi lényeket megtanította, miként legyenek emberek. Átadta az írásjelek és a tudományok ismeretét.[1] Megtanította, hogyan építsenek városokat, és népesítsék be. Hogyan műveljék a földet, takarítsák be a termést. Megmutatott mindent, ami az emberi élet szelídítéséhez szükségeltetett. Napnyugtakor visszatért a tengerbe. Másnap újra megjelent. 40 sarig, vagyis 144 ezer mai földi évig maradt az emberek között.[2] Az IV. világkorban egy, a VI.-ban négy és a VII-ben újra egy halember, Odakon emelkedett ki a tengerből[3], hogy tanítsa az embereket, mélyítse az ismereteiket, s átadja az uralkodónak „az ég és föld felvigyázójától kapott titkos tudományt. Ő volt az utolsó, utána nem jött senki.[4]

 oannes_1.jpg

Oannes, az emberiség halbőrt öltött tanítója (sumir, mészkő dombormű,  m.facebook.com)

 

A következő három világkorban az ember magára maradt, egyedül kellett boldogulnia. El is végezte, amit lehetett. Pusztulásba sodorta önmagát.

A Biblia így folytatja: „látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön…, hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.”[5]

Mit követhetett el az emberiség, hogy „az Úristen megelégelte… gonoszságát; s elhatározta, minden lakójával egyetemben elpusztítja a földet?”[6] Tanítók híján az ember a saját feje után ment. Bizonyára nem tartotta be az örökérvényű isteni törvényeket;  megbűnhődött érte.  

 

lucy-skeleton.jpg

Óriás női csontváz (Lucy) – Nemzeti Múzeum, Addis Abeba, Etiópia – synotrip.com)

 

A Biblia azt sugallja: Isten ellen való vétek, hogy „Isten fiai bémenének az emberek lányaihoz, és azok gyermekeket szülének nekik…”[7] Az így fogant gyermekekből lettek „ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres-neves emberek voltak.”[8] Ez lenne égbekiáltó vétek, hiszen akkor Istenre is rá lehetne fogni, hogy rasszista!?

Mózes I. könyve szemérmesen elhallgatja az emberek vétkeit, pedig ezért szakadt rájuk a Vízözön. Ám az ember nem változott. Ember maradt, gyarlóságaival, hibáival, vétkeivel egyetemben. Majd jött Mózes a valláserkölcsi élet kőtáblára írt örökérvényű, törvényeivel, a Tízparancsolattal.[9]

 

800px-rembrandt_moses_with_the_ten_commandments_google_art_project.jpg

Mózes a tízparancsolata (festmény, Rembrandt, 1659. – wikimedia.org)

 

Akár Isten, akár ember (Mózes) szövegezte, tudta, hogy az „emberiség” magateremtette erkölcsi fertőben élt és él. A törvények mindig elkésnek. Előbb a bűnök, utána törvények. Akkor próbálnak fegyelmezni, amikor az ember istenadta erkölcsi érzéke csődöt mond.

Az emberiség mai vezéralakjai, kijátszván a mózesi törvényeket, a sajátjaikat érvényesítik. Istenként viselkednek. A törvények vak betartására nevelt balga emberiség birkaként követi őket, annak ellenére, hogy érzi, tudja, a vesztébe rohan.

Néhányszor már elpusztult a földi élet. Vajon a mai emberiségre is lesújt Isten haragja? Minden bizonnyal.

A mérhetetlenül gazdag, cinikus, kormányokat, törvényhozókat fondorlatosan irányítók tucatnyian vannak. Szerzett, lopott, kicsalt befolyásukkal talpuk alá kényszerítik az emberiséget. Istent játszanak, közben sátánná válnak Idő kérdése, mikorra ér be a mesterkedésük, s pusztul el az emberiség javarésze! Nem tudatosult bennük, hogy „egyedül születünk, egyedül halunk meg, s ami közte van, az csak hangulat”[10], E hangulatot, vagyis az emberi életet, a csendes nyugalmat, a tevékeny életet, a szeretetet, és az emberi kapcsolatokat tették/teszik tönkre. Ez ördögi zenekar karmesterei a virtuális örök életüket megteremtendő, beletaposnak a természet rendjébe. Ha keresztények, megfeledkeztek a gyermekként beszajkózott Tízparancsolatról, a többiek meg nem tudják.  Pedig Isten és a természet visszaüt!

 

c0167725-noah_s_flood_14th-century_manuscript_1.jpg

Noé bárkája- Vízözön (Holkham Bible Picture Book, 1320. - sciencephoto.com)

 

A mai ember nem Istent tiszteli, imádja, szolgálja, hanem a mammont, a pénzt, a vagyont. Gyűjt, harácsol, pedig semmit nem visz magával a túlvilágra.

Ha kell, ha nem Istent szólongatja. Káromolja, ha bajban van, esedezik, ha szeretne valamit, s kapott jó sorát sem igen köszöni meg. Manapság a szóvirágos káromkodásokból Isten neve kikopott, helyébe léptek a különféle testrészek. Gondolatszegény világunkban a káromkodás helyettesíti az értelmes, szabatos, magyaros  beszédet.   

Istenigazából senki nem szenteli meg az Úr napját. Vasárnap el-elmennek Isten házába, de hazafelé betérnek a nyitvatartó üzletekbe. Túlóráznak, dolgoznak. Munka itt, munka ott, munka mindenütt, hogy bepótolják az otthoni hétköznapi mulasztásokat. Az evésre igen, de Istenre, békés elmélkedésre nem marad idejük.

Az akszakálok, az apák, anyák, öregek tiszteletének világszerte befellegzett. Mind az állam, mind az egyén az öreg szüléket szükségtelen nyűgnek tekinti. A költségvetés számol az ilyen-olyan betegségben, oltási szövődményben elhaltak nyugdíjával. Apránként, 4 év alatt fokozatosan odaadja a többi nyugdíjasnak. Ám ez ördögi terv kiagyalói is idővel megőszülnek. Saját törvényeik kötik majd gúzsba őket, hacsak megszerzett javaikkal meg nem teremtik a kiskapukat.  

Való igaz, voltak/vannak olyan műveltségek (Japán), ahol a családnak terhet jelentő öregek, önszántukból és nem intézményesen, államilag noszogatva vonulnak ki az életből. Erre nálunk is van példa: Még a XX. sz. elején is a magukat feleslegesnek érző öregek, anélkül, hogy bárki is küldte volna őket, elmentek a Torjai büdösbarlangba meghalni[11].   

 

torjai_sirko.jpg

A Torjai büdösbarlang előtt az 1855-ben elhunyt 42 éves férfi síremléke (véletlenül belélegezhette a kéngőzt)  (szekelyfoldiinfo.ro)

 

Ne ölj! Puskával, késsel ölni, nem ildomos. Szúnyogokként ritkítani az emberiséget másképp kell: Vegyszerezett élelmiszerrel, gyógyszerrel, oltással, lélektani hadviseléssel…! Viszályt szítani az oltottak és a nem oltottak között, mondván az oltatlan „fertőz”! Várva, hogy előbb-utóbb egymásnak esnek, s akkor keményen be lehet avatkozni. Minő dolog ez?!  

Manapság dívik a paráználkodás. Túltesz a romlott Róma minden tévelygésen. A nő nem nő, a férfi nem férfi, talán még a gyermek az, ami. Felvonulnak, tüntetnek. Sokan követik őket, viccből, jópofáskodásból…, és még intézményes támogatást is kapnak. Gyermekük nem lesz, hát örökbe fogadnak. A gyermek, más példát alig látván, olyan lesz, mint a nevelői. Az eredmény: legalább három, öt, hat meg nem született gyermek. Emberi jogaikra, magánéletük védelmére való hivatkozásuk a férfi-nő kapcsolat, a házassága és a gyermekáldás burkolt tagadása. Netalántán a hivatalos engedékenységnek éppen ez a célja?!

Az ember hajlamos a lopásra. Megkívánja a másét. A kisstílű tolvaj elemeli a pénztárcát, a lakásból elviszi a festményt, a családi ékszert… A nagystílű nem piszkítja be a kezét, holmi poros képekkel. Ő hivatalosan, állami támogatással lop. Ezt hívják gazdálkodásnak. Házaikat, lakásaikat méregdrága bútorokkal, festményekkel stb. tömik meg. Megszállotként függő viszonyba kerülnek a pénztárcájukkal. Képesek embereket megöletni, mindenen keresztülgázolni, hogy a kiszemelt konchoz hozzájussanak. (Ld. Seuso kincs) 

Ne hazudj! – mondja a szkíta. Náluk a hazugság a legnagyobb bűn, mert minden bűnnek az alapja. Ha valaki öl, s megbúvik, már hazudik, ha lop, és letagadja, hazudik. Hazugság, hogy ártalmatlan az ilyen-olyan covid oltás; pedig előhozza a talán soha nem jelentkező betegségeket, és aki kapta belehal. A 7. parancsolatot ekképp kellene módosítani: Ne hazudj, hogy mások becsületében és egészségében kárt ne tégy!

Statisztikailag kimutatták, hogy búban-bajban, világégések, háborúk, természeti katasztrófák idején a családok összetartanak. Kevesebb a válás, több a házasságkötés. Újra értéke lesz az apa-anya-gyermek hármasnak, úgy ahogy teremtő rendelte. A férj vigyáz a családra, az anya óvja gyermekeit, egyik sem keres más kapcsolatot, nem kívánja másik házastársát. Vész idején az emberekben feltámad a védekező, védelmező ösztön. Ami most van, még nem volt. A frontvonalakon, Koreában, Vietnamban előfordult a biológiai hadviselés. Ám az, hogy zavart agyak kitalálta biológiai fegyverrel, fecskendővel célozzák meg békés embertársaikat, az embertelen új világrend megvalósításáért, minden képzeletet felülmúl. Ám aki magasra kerül, előbb-utóbb lezuhan, kisiklik, lebukik, szerencsétlen lesz. (Sajnos ritkán tudatosul bennük,  hogy miért!) Isten segedelmével legyőzi őket a természet az embereket, a családot (férj-feleség-gyermekek, szülők, nagyszülők...) összetartó szeretet.

 

nevtelen_22.jpg 

Pihenő  parasztcsalád ( Régi magyar viseletek 1816, Bécs -  
mek.oszk.hu)

 

Boldogult nagyanyám mondta: Ne kívánd a másét! Amit nem ismersz, nem látsz, nem kívánod. Mindenki megdolgozik azért, amije van (El is hitte!). A gyermek elemeli társa radírját, fejébe csapja színes sapkáját. Ám a felnőtt, azért felnőtt, hogy legyőzze a benne rejlő gyermeki irigységet, s tisztességgel megteremtse magának, amire vágyik, amit szeretne. A Rákosi- és Kádár-korszakban a határon kiépített vasfüggöny tartotta kordában a magyarságot, másutt más népeket, nehogy túlnontúlra, nyugatra nézzen. Ne kívánjon magának szép ruhát, házat, autót, jó fizetést!

Úgy tűnik, az új világrend jelenlegi megálmodói valami hasonlón munkálkodnak. No, nem vasfüggönnyel, hanem biológiai agymosással, hogy a fennmaradó emberiséget lenyomják az akaratgyenge középszerűségbe: Ne vágyakozzon, ne gondolkodjon, ne érezzen, csak, amit kívülről sugallnak, és még jól is érezze magát.

Végignéztem néhány videót. Meghallgattam a „királyi” televízió propaganda-adásait, elolvastam jópár írást az oltásokról és a mellékhatásairól. Mindkét oldalt megismervén, nyilvánvalóvá vált, hogy egy szűk csoport felügyeli, utasítja a kormányokat az oltásra. Úgy tűnik, az emberiség rábízta magát ezen, az önös érdek, vagy egyszerűen a hiúság vezérelte tucatnyi vezérürüre, akik Istennek képzelve magukat mostanság próbálják betörni az embereket és a természetet.

Ez őrületet irányító csúcs-manipulátorok, ha ismernék a világok pusztulásáról, az előző vízözönről szóló ókori írásokat, rádöbbennének, ami most történik, néhányszor már megtörtént. Minden mulandó. Ők is, és az emberalkotta mesterséges intelligenciájuk is.

Az emberiségnek esélye van, arra, hogy szörnyű, mindent elsöprő természeti katasztrófában pusztuljon el. Jó esetben néhány embercsoportnak talán megadatik a túlélés. Vajon Noéként a Bill-Gates félék lesznek a túlélők? Ök, akik visszafordíthatatlan útra kényszerítetik az emberiséget útra!? Aligha. Az ördögöket Isten nem menti, hanem ki-, el-, letaszítja.

 1-416.jpg

Kőbe ágyazódott 6 cm-es fémcsavar (kb. 300 millió (?) éves, Mazong hg., Kína-  beautyofplanet.com)

 

Az előző világkorok csodás, a miénket messze túlszárnyaló műveltségeiről tanúskodik a föld. Egyre-másra kidobja magából a hihetetlen műszaki fejlettségről árulkodó tárgyakat, épületeket, emberi maradványokat stb. Minden a föld mélyére, a tenger fenekére, óriáshegyek gyomrába került, mert a korabeli emberiséget is a hatalmába kerítette a mérhetetlen feltörekvő vágy, hogy istenként teremtsen és pusztítson. Isten közbeszólt, és velük együtt elpusztította teremtett világukat.[12]

Az előző világkorok műveltségeit szél-, tűz-, vízözön pusztította el. Most a föld következik. Megrázza magát, és lesöpri hátáról a bűnös emberiséget. Nem válogat.

 

 koronavirus-vakcina-who-cl_680_454_1586423808.jpg

Covid vakcinával teli fiola

 

[1] Hyginus : Hygini fabulae (Mesék), Ed. Maritius Schmidt, Jenae… MDCCCLXXII.150. p.

[2] Allgemeine Weltgeschichte , Ttra3ler, Troppau, 1784. I. köt. 88-90. pp.

[3] Marton Veronika: Világkatasztrófák, Matróna, Győr, 2011., 49, 52, 56. pp.

[4] Zimmern, Heinrich: Beiträge zur Kenntniss der babylonischen Religion, Hinrichs’sche Buchhandlung, Leipzig, 1901., 117-118. pp

[5] Szent Biblia, Bibliatársulat, Bp., Mózes I.kv. 6/5.

[6] Allgemeine Weltgeschichte i. m. 86. p.

[7] Szent Biblia i. m. Mózes I.6/2,5.

[8] L.m.f.

[9] A Tízparancsolat azokat a vallási és erkölcsi parancsolatokat tartalmazza, amelyet a Sinai-hegyen két kőtáblára írva Jahve/Isten adott 40 napos böjtje után mózesnek. 40 napos böjtje után adott Mózesnek. In: katolikus.hu

[10] Reviczky Gyula   

[11] Sánta Ferenc: Sokan voltunk c. elbeszélése.

[12] Marton Veronika: Világkatasztrófák i. m. 12-20. pp.

1_4.jpg

Nimród teljes harci díszben. Bal kezében az íj, jobbjában a jogar, derekán a gamósbot  (pecséthenger nyomat-részlet, kb, Kr.e. 2200 – heritage-print.com)

 

2.jpg

 

Sumir felirat: A teremtés csodája,  az ember teremtése. Az alakok balról jobbra: Nimród, életfa, Inanna, a teremtett ember, turulmadár, Enki/Ea, Ai a holdisten - pecséthenger nyomat)

 

A nemzet létezésének alapja az eredetéig visszanyúló, vallásos kegyelettel őrzött és ápolt nemzeti öntudat. A hagyományok lekicsinylése és az intézményesen sugallt gyökértelenség a nemzet pusztulásához vezet. A hivatalosított történetírás krónikáink történeteit a mesék világába sorolja, az íróik fantáziájának tudja be, mert nem egyezik a kiegyezés óta tanított akadémiai ismeretekkel. Pedig a krónikáink Népünk régiségét igazolják. Thuróczy leszármazási táblája felsorolja Árpád és Álmos felmenőit egészen a Vízözönig, sőt az egyenes, töretlen leszármazási vonal túlmutat a Vízözönön. Az  elődeink már a Vízözönt megelőző Világkorban léteztek.

A magyarság Noé dédunokáját, Nimródot tartja ősének: „Nimród volt a hunok és a magyarok ősapja”[1].

 3.jpg

Nimród szülőföldje (Núbiában a Nílus 2. és 6.. kataraktája közötti  terület)

  

Nimród nem az Özönvíz előtt született, miként a nagyatyja Khám[2] hanem utána, mégpedig Núbiában, a kusok földjén, Kah-Úr-ban, a Maguar hegy lábánál, a Bakk patak partján.[3] E terület a teremtés óta létezett. Az Éden folyói közül „Gihon, amely megkerüli az egész Khús földét”[4].

A keresztény hit szerint az emberiség minden tagja Noétól származik.  Minden leszármazottja egy-egy nép ősatyja lett. Egyedül Khámfia Kúsh hatodik fiához, Nimródhoz nem kötődik egy nép sem.

Vajon miért nem jutott, vagy nem adatott Nimródnak nép? Holott mind az arabok, mind a magyarság az ősatyjának, első királyának tartja. Ha nem Nimród lett volna népünk őse a krónikáink meg sem említették volna.

Ennek valami különleges oka lehetett:

  1. Ha egyetlen Nimród volt, s a népek emlékezete külön-külön megőrizte, akkor mitikus hősről van szó, akinek a dicsfényéből arabnak, etiópnak, afrikai és ázsiai kusitának és a magyarságnak egyaránt jutott.

  2. Ha e népeknek más-más időben és földrajzi helyen a saját Nimródjuk volt, akkor a titkot a „nimród” elnevezés rejti.

 


4.jpg

Noé fiai (egyiptomi freskó-részlet heavenawaits.wordpress.com)

 

A Vízözön után Noé felosztotta a fiai közt a földet. Sém kapta Ázsiát, Khám a Földközi-tenger keleti partvidékét, Egyiptomot, Núbiát,Dél-Arábiát, Jáfet Európát.

 5_1.jpg

Noé fiainak földje (/heavenawaits.files.wordpress.com)

 

6.jpg

Khám földjének szétosztása – Kusita királyság

Kánaáné lett a Földközi-tenger keleti partvidéke ,

Púté a Vörös-tenger déli partvidéke,

Miczráimé Egyiptom,

Khúsé az afrikai Etiópia (Núbia, Eritrea).

 

Khús a névadója a Vörös-tenger melléki Kusita királyságnak és az ott élő népeknek.[5] Josephus Flavius, zsidó történetíró ezt írta róla: „Khús nevének nem ártott az idő foga, mert az alattvalóit, az etiópokat Ázsia más népei mindmáig, kusnak, kusitának nevezik.”[6] 

Ám sem az ókori írások, sem a Biblia nem árulja el, Khús mivel érdemelte ki e megkülönböztetést. Csak az ellentmondásokból, de le nem írt, de bekövetkezett események leírásából és az elszólásokból következtethető, hogy valami különleges dolog fűződik hozzá. 

Khús leszármazottjainak sorát a Biblia megtöri. Felsorolja az öt fiát, majd a negyedik fia, Rahmah gyermekeit, végül mellékesen közli, hogy „Khús nemzé Nimródot is”[7]. E megjegyzés szinte kilóg a szövegből; mintha a Biblia írói nem tudtak volna mit kezdeni Nimróddal. Khús atyai szerepe az öt fiúnál világos lehetett, ám Nimród esetében nem, ezért megtették a fiának. Nem hagyhatták ki, „hiszen hatalmas vadász vala az Úr előtt[8]”.

 7.jpg

Ilyen lehetett a sumirok, illetve az asszírok Nimródja  (sumir: Tello, Mezopotámia, kb. Kr. e. 4000; asszír: Khorsabad, Kr.e. 713-706)

 

Az első Nimród kusita volt. Kus földjén, Núbia és Egyiptom határán építette Bábel tornyát[9]. „… Vala pedig helyezve Núbia és Egyiptom közzé, s maradványait Memphisből Alexandriába menve maig is láthatni.”[10]

A Vízözön túlélői jól emlékezhettek korábbi életükre. Ám mindent elmosott az áradat. Újra kellett kezdeni az életüket. Voltak köztük ácsok, földmérők és földművesek, stb. Mindegyik a saját ismeretét vitte tovább, ez elég kevés volt. Korábbi életük, világuk tudásának csak a töredékét őrizték meg azt, amit ismertek, tudtak.

 

8.jpg

Bábel tornyának állítólagos romjai (Babilon, Irak, légifelvétel – orient-gesellschaft.de)

 

Nimród, hogy összegyűjtse a túlélők töredékes tudását, kallódó ismereteit, tudásközpontot akart létrehozni. Ezért épült Bábel tornya. Istennel nem vetélkedett, nem az egekbe akart jutni, csak erős, és az esetleges újabb özönvíznek ellenálló építményt akart létrehozni.

 

9.jpg

Bábel tornyának építése (Egerton krónika, XV.sz. Anglia -  arts.st-andrews.ac.uk

 

 „Nimród, az óriás az özönvíz utáni kétszázegyedik esztendőben egész rokonságával együtt kezdte a tornyot építeni, az új özönvíztől való féltében, ha … megismétlődnék az özönvíz, a toronyba menekülve elkerülhesse az Úr bosszúló ítéletét.”[11]

Emberrakta építmény akkor dől össze, ha természeti csapás éri, vagy ha rosszul építik. A toronnyal is valami efféle történt. Isten 70 angyalt küldött le, hogy megakadályozza az építkezést, azzal, hogy megzavarja az építők nyelvét. A felbujtó Nimród ádáz ellensége, Ábrahám lehetett. A társaival együtt szabotálta a toronyépítést, s zavart keltett, ahol csak tudott, végül az építők élelmét felpakolva odébbálltak.  

Úgy tűnik, az építők közé vegyült „angyalok” ügynökök voltak. A megbízó nem Isten lehetett, hiszen a természetével ellenkezik a csalás, az álnokság stb.[12] Ez inkább a papság utólagos, a hiszékeny hívőknek szóló belemagyarázása lehetett.


10.jpg

Bábel tornyának ledőlése (XVI. sz-i orosz kézirat[13])

 

Némely forrás elárulja, hogy az angyaloknak köszönhetően az építők nemigen értették egymást. Pl. ha kőműves habarcsot kért, s helyette téglát kapott agyonsújtotta.[14] A másik követ kért, de vizet, vagy homokot kapott, fejbevágta, és így tovább. Az emberek egymásnak estek… A torony ledőlt, a nyelvek összezavarodtak.

Nimródnak egy hajaszála sem görbült meg, nem érte megrovás, nem illette népharag. Sőt Khám fiai a fejedelmüknek választották.[15] 

Jókora elszólás!

Khám fiai választották, a hamiták? Miért nem Khús fiai, a kusiták? Hiszen a torony nem a Közel-keleten, hanem Núbia és Egyiptom határán, a kusok földjén épült![16] Mintha a Biblia önkéntelenül jelezné, hogy Nimród valójában nem személynév, hanem Khús címe, mellékneve lett volna.

 

11_1.jpg 

Khus/Nimród birodalma (+Nimród halálának helye)

 

Nimród ezután ment Kis-Ázsiába, a Folyamköz vidékére: Uralma kezdetben kiterjedt Bábelre, Erekre, Akkádra, és Sineár földjén minden városra. Innen indult Assurba, megépítette Ninivét, Rechobot-ot, Kalach-ot. Majd indult Baktriába, ill. Adzsembe. Ankisza (Istenadta teremtés) nevű feleségétől születtek a fiai: Hunor és Magor, s harmadikként Bor.[17]

 

12_1.jpg

 

A somogyi tanító tábla szerint  Ménrót/Nimródnak nem két, hanem három fia volt (Marton Veronika: A somogyi rovásírásos kövek, Matróna, Győr, 2008. 57-58. pp.)

 

(Baktriai vadászaton  Ézsaú gyilkolta meg Nimródot.[18])

 

Nimród kilétének kulcsa a kusita hagyományokban keresendő!  

 

Az ókori íróknál Ámon „a nyugati kusok, vagyis az etiópok ősatyja”[19]. A Biblia szerint meg Khám. Ha az egyik népnek, csak a nevekben különböző hagyománya egybevág a másikéval, sőt az országuk területe is megegyezik, akkor a két uralkodónak azonosnak kell lennie.

Ámon, azonos lenne a bibliai Khámmal?

Némely bibliafordító Khám nevét Hám-nak adja vissza. A nevek  egybevetéséből kitűnik: Ámon névben benne van a „hám”: hÁMON.  (Kiejtéskor a szókezdő h alig hallik, elsikkad, néma.) Az írás szerint a kusita Ámon és a bibliai Khám egyazon személy két néven.

 Etiópiában Ámont kosként, vagy kosszarvat viselő emberalakban ábrázolták: Egyszer Héraklész, látni akarta Ámont, aki, hogy ne lássék az igazi arca, kosfejet tett maga elé, kosbőrbe bújt, úgy mutatta magát.[20] Így lett a kos Ámon, a „rejtőzködő” isten jelképe. Innen kapta Etiópia ókori népe a kusita elnevezést.

 

13.jpg

Núbiai Ámon isten, az istenek királya (aranymaszk, Meroe, Núbia, Kr. e. kb. 550, Harvard University-Boston Museum, USA – mfa.org)

 

Ámon fiát Bacchusnak, Khám fiát Khús hívták. (A nevük a ba- szótagban, és a helyesírásban különbözik!)  Mindkettő núbiai kusita királyfi volt. Mivel Ámon és Khám azonos odaadhatta fiának, Bacchusnak azt a földet, melyet Khús kapott. 

A görögök nemcsak Khámot és Ámont, hanem Khúst és Bacchust is azonosnak tartották, sőt ezt a középkorban is tudták. Ha az atyák azonosak, a fiaiknak is azonosnak kell lenniük. Tehát Khús és Bacchus egyazon személy, de más néven.

A középkorban Khús és Bacchus azonosságáról még tudtak!

 

14.jpg

A zászlók felirata alátámasztja Nimród és Khús azonos voltát  (Egerton krónika, Kr. e. 1350, Genesis Picture Book, Brit Libr, Anglia.)

Ha Khús azonos Ámonfia Bacchussal, akkor a fenti kép szerint azonos Nimróddal is. Ezt erősíti meg a kusita/etióp hagyomány, miszerint Nimródot, a Vízözön előtti kusita istenkirályok utódját Khús-nak nevezi.

Khús/Bacchus miután Khúsként megszervezte a Kusita Birodalmat[21], műveltséget adott Egyiptomnak.[22], Megismertette a földművelést, városokat alapított, törvényeket hozott. Megtanította őket mindenre, ami az élet jobbításához szükségeltetett. Khús/Bacchust, Egyiptomban Osirisként, a görögföldön Dionüszoszként tisztelték. (A görögök azt tartják, hogy minden istenük Egyiptomból származott!)

 

NIMRÓD  =  KHÚS -  BACChUS – OSIRIS - DINONŰSZOSZ

 

Khús/Bacchus/Osiris/Dionüszosz az emberiség jótevője,  a kosi népek tanítómestere volt. Szent állata a párduc. Országépítő tetteivel a kosi népek imádatát, tiszteletét nyerte el, hanem az isteni beavatottság jelképét a párducbőrt is viselhette.  Nemcsak a hősök, kiválóságok viselhették a párducbőrt, hanem az uralkodók, a királyi család tagjai, a nagy vezérek.

15.jpg 

Senkamanisken, kusita uralkodó családja és udvartartása (gránitszobrok, Kr. e. 643-623, Napata, Nubia, egyptsearch.com)

 

Khúst „Nimród”-dal, a földkerekség első királyával a párducbőr kapcsolja össze.

Egyiptomi mítosz meséli el, a miként lett a párducbőr a beavatás és az isteni újjászületés jelképe: Osirist a testvére, a trónjára ácsingózó Széth, a sivatag, a pusztítás és a zavarkeltés istene megölte, testét feldarabolta. A felesége, Isis anyaistennő Nephthysegy istennővel összeszedte teste darabjait, és új életet legyezett bele.[23]

 16.jpg

 

Osiris életrekeltése (ancientegyptianfacts.com)

 

Osiris  párduc-heverőn éledezik. Balra az oroszlán farkánál Nephthys, a halál és a sötétség istennője, jobbra a fejénél Isis anyaistennő. Középütt a BA, az egyiptomi lélekmadár,. Ozirisz feketebőrű núbiai. (Tisztelete Núbiából került Egyiptomba!). 

Az egyiptomiak hite szerint az életre kelt Osirist birodalomszervezéséért megillette az isteni én feltámadásának és újraszületésének jelképe, a párducbőr.

 

17.jpg

Szájnyitási szertartás.  Osirissé változott Tutenkhamon és utódja,  a párducos átalvetőt, az isteni ujjászületés jelképét viselő II. Eje (Freskórészlet, Kr.e. 1325, – blog.xfree.hu) 

 

A párduc egyiptomi neve a „nebrodesz”. Hasonlít a foltos párducnak a mezopotámiai ékiratos szövegekben névváltozatára a NIB.UR-ra és a NIMR.U.UD-ra, magyarul Nimród-ra.

 

A Nimród/Nimrud név 3 ékjelből, 3 szó(tag)ból áll: párduc + gyermek + nap. 

 

A jelcsoport hangzósítása elfogadottan Nimrud, mert az ékiratok megfejtéséhez használt nyelvekben, pl. az ó-héberben nem volt ó hang, ezért a sumirból száműzték. Ezért váltakozó a Nimród név helyesírása.

 

 

18_1.jpg
 

Olvasat: NIMR.U.UD.

Jelentés: Párducfia a Napisten(nek) vagy a Napisten párducfia.  

A párducbőr istenkirály, uralkodó vagy magasrangú papi személy viselhette. Beosztást, tisztséget, címet, rangot jelentett. Idővel a foltos párducbőr viselőjének személyneve elsikkadt; csak a méltóságneve, a nimród, „a Napisten párducfia” maradt meg.

A magyarban is van erre példa: Sarolta atyjának a személyneve nem ismert. A források csak méltóságnevét, a Gyulát említik, ebből lett máig használt keresztnév; a Szent királyról mindenki tudja, hogy inkább I. István és semmint László stb. 

A „nimród” méltóságot és a velejáró párducbőrös általvetőt ki kellett érdemelni. Csak a legnagyobb tisztelet övezte uralkodó, vezér, főpap viselhette. A viselete kitüntetésnek, megkülönböztető rangnak számított. A viselője magasrangú személy, méltóság volt. Azokat is megillette, akik népük boldogulásáért ügyködtek, elismerten hősök, kiválóságok voltak.

A Biblia és a magyar krónikák örökítette hagyomány a „nimród” elnevezést személynévnek, nem pedig méltóságnévnek tartotta.  

Rawlinson 1854-ben írt tanulmányában[24] kifejtette: 

"A NIMRÓD titulus, a Nimr (asszírul: Nimri), azaz a vadászó párduc nevéből származik."

Ezért lehetett különféle, de közös tőről fakadt vagy hasonló hagyományokkal rendelkező népeknek más-más korban, és földrajzi területen saját nimródja.

Nevéhez nem kapcsolódik egyetlen nép sem, mert a név méltóságot, nagyhatalmas királyt, uralkodót jelent. Ez ismeret elfelejtődött, a Biblia ókori szerkesztői sem tudták, s NIMRÓD-ot nép nélküli személynévnek fogták fel.

A magyar hagyományban az árulkodó nyom a párducbőr. A krónikák a magyarság honfoglaló vezérét párducos Árpádnak hívják. Párducbőrös viselet, kacagány illette meg. Joggal, hiszen a magyarságnak vezére, legfőbb táltosa volt, miként az előtte levő és utána következő vezéreknek.  Álmostól Aba Sámulen, Mátyáson keresztül Széchényiig a magyarságnak valóban voltak „NIMRÓD”-jai, mégha nem is úgy hívták őket. Ám egyedül Árpádnál lehet arra következtetni, hogy „nimród” volt, hiszen a párducbőrős kacagány viselete elárulja. A többiek nevét nem ismerjük, csak tetteikből, nemzetük, népük iránti önfeláldozásukból, s a nép megkülönböztetett tiszteletéből tűnhet ki, hogy a magyarság „nimródjai” voltak.   

 20.jpg

Párducos Árpád (részlet - Feszty körkép)

 

A núbiai Ámon istennek a keresztény imádság zárszavaként használatos nevével fejezném be az előadásomat:  

 

ÁMEN

Isten segítse a hazánkat és a népünket!

 

Győr, 2021. augusztus 12.

Forrás: Marton Veronika: Nimród, a hun-magyarok őse, Matróna, Győr, 2017.

 

[1] Thuróczy János: A magyarok krónikája, Európa Kvk, Bp. 1980. 6-7. pp.

[2] A bibliai nevek írása Károli Gáspár átírását követi.

[3] Szelényi Imre: Szumér-magyar kérdés, Harsona kisfüzet sorozat, 14. sz. London, 1964. (megerősítetlen)  

[4] Szent Biblia (Károli), Bibliatársulat, Bp., Mózes I .2/13.

[5] The Encyclopedia Britannica: A Dictionary of Arts, Sciences, Vol.VI. Charles Scribner’s Sohn, New York, [1878], 729.p.

[6] Flavius, Josephus:Jüdische Altertümet, Marix Verlag GmbH, Wiesbaden,  2004. I.6.2.

[7] Szent Biblia, Mózes I.10/6,7,8.  

[8] Szent Bibla, Mózes I. 10/9.

[9] Thuróczy i.m. 14.p.

[10] Kézai Simon mester magyar krónikája, Ford. Szabó Károly, Kiadja Ráth Mór, Pest, 1862. 6.p.

[11] L.m.f.

[12] Riessler, Paul, Altjüdische Scrifttum au3erhalb der Bibel,  Dr. Benno Fischer Verlag, Augsburg, 1928, 746-748. pp.

[13] Orosz Állami kvtár, Moszkva. The Tower of Babel. Pandemonium in the middle of the XVI. Russian State Library, Moscow, Russia Cosmography of Cosmas Indicopleustes [p. 173 / I, № 102] l. 29 vol.

[14] Graves-Patai i. m. 111. p.

[15] Riessler, Paul i.m. 742. p.

[16] Kézai i.m.  6.p. 

[17] Tárih-i Üngürüsz / A magyarok története, II. Nagy Szittya Tört. Világkongresszus, Clevland, 1988, 20-21.pp, és Marton Veronika: Nimród, a hun-magyarok őse, Matrona, Győr, 2017, 50-51. pp.

[18] Graves, Robert-Patai, Raphael: Héber mítoszok, Gondolat, Bp. 1969. 56. p.

[19] Jeremias, Alfred: Das Alte Testament im Lichte des alten Orients, Hinrichsch’sche Buchhandlung, Leipzig, 1904. 64-65. pp.

[20] Hérodotosz történeti könyvei, I-IX, A Magyar Tud. Akadémia kiadványa, Bp., 1892-1893, II. 42.

[21] Hérodotosz i. m. II.29, 36-37 pp.

[22] Baldwin, John Denison: Pre-historic Nations… Harper and Brothers publishers,  New York, 1877, 112.p. 

[23] Ozirisz mítosz (wikipedia.org)

[24] H.C. Rawlinson: Notes on  the Early History of Babylonia (Tanulmány, 1854)

 

Mély megrendüléssel értesültünk egy nagyszerű magyar ember 2021. május 9-én bekövetkezett haláláról, akinek szellemi hagyatéka ugyan ránk maradt, de a távozásakor hiányoltuk a kortársak megbecsülését.

Imre Kálmán 1941. április 1-én, Budapesten született. Apai részről a felmenői székelyek voltak. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. A haláláig építészmérnökként dolgozott. Eleinte alkalmazott, majd a rendszerváltás után a nyugdíjazásáig magánvállalkozó volt.

Mérnökként kisebb-nagyobb megszakításokkal 10 évig Kuvaitban dolgozott (1975-1980; 1982-1984; 1987-1989).

A rendszerváltás hajnalán több más magánkutatóval egyetemben hathatósabban kezdett foglalkozni a magyar őstörténettel. Ez nagyrészt annak is köszönhető, a nyugati emigrációba kényszerült magyarok számtalan őstörténeti kiadványt jelentettek meg és küldtek haza. Köztük nemegy rég elfelejtett hasontémájú szakirodalmat. (Jómagam szinte mindegyiket reprintként közreadtam.) Az őstörténeti szakirodalom gyűjtése során kerültem kapcsolatba Kálmánnal. Kitűnő angol nyelvtudásának köszönhetően néhány magyar és külföldi szerző, addig csak angolul megjelent, szakmailag elismert munkáját fordította magyarra:  

  1. Padányi Viktor: Two Essays (két tanulmány), HOR-AHA-HARKU-HORKA (Magyarázatok a Menes kérdéshez) - Az etruszkok származásának új megvilágítása.

  2. Bobula Ida: Sumerian technology - A survey of early material archievements in Mesopotamia (Sumir műszaki tudományok - Ősi mezopotámiai régészeti leletek vizsgálata). 1960-ban Sidneyben és 1964-ben Washingtonban kiadott, párpéldányos, szinte angolul is ott elérhetetlen írást ajándékként fordította le a magyar olvasók számára. 1997-ben, pár példányban közreaadva könyvtárba is elhelyeztem.

  3. Grover S. Krantz: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása. Saját bevallása szerint ez a könyv tette rá a legnagyobb hatást. 2012-ben ez ihlette két igen értékes és újszerű őstörténeti mű, „A magyarok őstörténete új megvilágításban”, 2011-ben pedig a „Génmódosított őstörténelem” c. könyv megírására és kiadására.

A Miskolcon megjelentő Ősi gyökér c. lapba számos őstörténettel és ékírással kapcsolatos tanulmányt, cikket írt.

Anton Deimel: Sumerische Grammatik c. sumir nyelvtankönyv Marton Veronikával közös fordításban jelent meg.  Ezen kívül magyarra fordította Angela Marcantonio: „The Uralic Language” (Az urali nyelvcsalád) c. rendkívül érdekes munkáját, ugyancsak Marcantoniotól A történeti nyelvészet és a magyar nyelv eredete c. könyvet. 2017-ben Dr. Marácz Lászó egyik angol nyelvű könyvét fordította le, amely magyarul „Elhallgatott középázsiai rokonaink” címen jelent meg.

Mindezen óriási szellemi munkát teljesen ingyen és bérmentve helyezte a nemzet asztalára, ami olyan nemes lélekre vall, hogy a kortárasaink között nagyítóval is alig találni hozzá hasonlót. 

1992-ben saját kiadásban jelentette meg a „Le Corbusier” c. szakkönyvet,  2009-ben pedig az „Építészeti barangolás Európában : A XX. sz. első felének gyöngyszemei”-t.    

Kiváló fordításait a kortárs olvasókon kívül nagyobb könyvtárak is őrzik. Szinte teljesen kész kéziratát a számítógépe őrzi; reményeink szerint egyszer talán nyomtatásban is megvásárolhatjuk.

Imre Kálmán, kedves Barátunk! Nyugodj békében!

Bp. 2021. június 8.

Csontos Péter

 

POST SCRIPTUM:   

El sem akartam hinni, hogy kedves barátom és fordítótársam Imre Kálmán eltávozott.

Mintha csak tegnap lett volna, amikor meglepetésszerűen találkoztunk Losoncon Badiny Jós Ferencnek Duray Éva kertjében felállított mellszobor-avatásán. Kedves és érdeklődő volt: - Te itt? Mit dolgozol? – örültünk meg egymásnak. Kérdésre kérdéssel válaszoltam, s máris benne voltunk a sumerológia vadonjában. 

 1_3.jpg

„Boldogok…, a kik az Úrban halnak…” (Jelenések könyve, 14.13)

 

Mintha csak tegnap lett volna, amikor a Testnevelési Egyetem nagy előadótermében Kálmánnal és szeretett feleségével, Judittal együtt hallgattuk Badiny Jós Ferenc több emlékezetes előadását.

1-2.jpg

 

Mintha csak tegnap lett volna, amikor 1997-ben Miskolcon, az Őstörténeti Konferencián találkoztunk, melynek eredménye Anton Deimel: „Sumerische Grammatik” (Sumir nyelvtan, Miskolc, 1998) c. könyvének fordítása lett. Több, mint egy évig hol Budapesten, hol Győrött találkoztunk, és gyermeki lelkesedéssel dolgoztunk együtt a fordításon. A nyelvtan maga volt a csoda. Beláthatatlan távolságba tolta ki magyar anyanyelvünk eredetének idejét. Akkoriban ezt még senki nem hitte, de Kálmán csodás előérzettel és meggyőződéssel kiállt a magyar nyelv ősisége mellett. Sokat tanultam tőle. Embersége, becsületessége és főleg a kitartása követésreméltó volt. A nyelvtan fordítása kapcsán egyszer azt mondta: Amit elkezdünk, soha ne hagyjuk abba!

A tegnapok évekké sokasodtak…, és Kálmán nincs többé…

Isten áldjon, kedves sumerológus barátom!      

 gyaszjelentes_imre_k824.jpg

        

 

 Marton Veronika

 

A „lófő” jelentését sokféleképpen magyarázzák, de a Rákosi-korszak egyetemi gyorstalpalóján végzett történelemtanárom meghatározásánál badarabbat, azóta sem hallottam: „Azért lófő, mert a hadbavonuláskor a székelyek a csapat élén levágott lófejet vittek.” A középiskolás gyerekeknek fantáziája rögvest megmozdult… Elképzelték, miként masíroztak a székelyek a vértől csöpögő lófej nyomán…” 

markosfalvibarabascimer_1.jpg

Kézdimárkosfalvi Barabás Mihály székely hadnagy 1619. júl. 13-án Bethlen Gábortól kapott nemeslevél értelmében lófő lett. (A címerében nincs ló, ahogy nincs más lófő címerében sem!) – hu.wikipedia.org

Jelenlegi ismereteink szerint a székelyek vezetőit, első embereit hívták lófőknek. „A székely nemzet hajdani rangsorozása szerint lófő (lovasfő, lófejű) székelyek ama rendbeliek voltak, kik a hadban lóháton, a maguk lován voltak kötelesek szolgálni.[1] A lófő első írásos említése, „loohfeu” alakban 1050-ből, a második 1096-ból származik.[2]

Csakhogy a X. századi magyar nyelvemlékben, az „I. András király korabeli Imák”-ban az első nemzeti felkelés vezetője, a Békés-megyei[3] illetőségű Vata is lófő, mégpedig „garázda lófő” volt.[4]. Ám Békés még a régiségben sem tartozott Erdélyhez.

garazda_lofo_vata_1.jpg

...lufuu wutu… (lófő Vata) – I. András király korabeli Imák (részlet)[5]

Péter-király ellen „a magyarok közül elsőnek egy Vata nevezetű” szállt hadba „…Belus várából, aki magát a démonoknak szentelte…”[6] Belus vára meg valahol Trencsénben lehetett.[7] Ám Trencsén sem Erdélyben, hanem a Felvidéken van.

Akár alföldi volt, akár felvidéki, Vata lófő volt.   

Eszerint nemcsak a Székelyföldön, hanem Magyarország más vidékein is voltak lófők, és a megnevezésüket kiemelten sem kapcsolták a lóhoz. Természetes volt, hogy hazánkban minden magára valamit adó férfiembernek volt lova, hátaslova, hiszen ló nélkül még embernek sem nézték.

A lófő összetett szó. Az „előtagja arra utal, hogy a gyalog harcoló közszékelyekkel szemben a lófők lovon harcoltak.”[8] Az, hogy a lovas lófő elkülönült volna a gyalogszékelyeitől, és a csatában beállt volna a magyar lovasok közé? Aligha. A vezérnek, lett légyen az lófő, vagy nem, együtt kellett lennie, harcolnia az embereivel.  

Az utótag a fej ~ fő névszó. A fő a mai értelmezés szerint első ember, első fej, felettes: „Szófaji átcsapás eredménye: a fej főnév eredetibb alakváltozatának melléknevesülésével jön létre.”[9]

A magyar szavak elemzésekor a szakirodalomban akár bizonyítékként, akár cáfolatként elkerülhetetlenül fel-felbukkan a finnugorral való egybevetés.

„A magyar etimológiai szótár”[10] a lófő összetétel elő- és utótagjának eredetét finnugrista módon magyarázza: A ló – ősi örökség az ugor korból: vogul ló, luv. Az átvett alak a lovu lehetett, a ló az átmeneti lou formából fejlődött ki. (Szerintem a vogulok vették át a magyarok elődeitől!) Érdemes megjegyezni, hogy az ószláv/pravoszláv nyelvben az ugor mindig magyart jelent! Hodinka Antal[11], az orosz évkönyvek fordítója az ószláv ugor népnevet magyarnak fordítja. Tehát a finn-ugor jelentése finn-magyar.

Az ugor megnevezést a magyar olvasó nemigen vonatkoztatja saját népnevére, a magyarra, hanem valamiféle urali, szibériai „finnugor” népnek tartja. Vajon, ésszerű a „finnugor” összetétel első tagját magyarul, másodikat pedig ószláv nyelven használni? Ez nem más, mint megtévesztés.

Tehát a ló szavunk a vogultól, attól a néptől, ered, amelyik a mindennapjaiban nem használt lovat. A vogul hősi énekekben megjelenik ugyan a ló, de ez átvétel a magasabb műveltségi szintű ugorok, vagyis a magyarok elődeitől[12].  

kimaradt-a-medve-ettol-rossz-a-kedve.jpg

A voguloknál nem a ló, hanem a medve dívik. (nyest.hu)

A magyar nyelv fejlődésére vonatkozóan elfogadott a p > f mássalhangzó változás: A finnugor nyelvek p mássalhangzója a magyarban f lett. A fej szó finnugor, illetőleg az uráli alapalakja *päηз lehetett. Az uralinak tartott szó előtt ott a feltételezést jelentő * jel. A finn pää azonos a magyar fej szóval.[13] A nyelvészeknek tehát írásos emlék híján, fogalmuk sincs, mi volt az „urali alapalak”.

A lófő „összetétel keletkezése, az összetevők jelentésviszonya tisztázatlan.”[14] Magyarán a nyelvészek külön-külön talán ismerik az összetevőket, de sejtésük sincs, mikor kapcsolódtak össze és az összetétel valójában mit takar.

E „hivatalosított” bizonytalanság azt rejti, hogy mind a ló, mind a fej eredeti magyar szó! 

A mai magyar nyelv elődje a négy-ötezer évvel ezelőtt beszélt, írásos emlékekkel rendelkező sumir nyelv. A sumir szavaknak szinte mindegyike visszaköszön az un. finnugor alapnyelvhez tartozó és a törökből átvett magyar szavak szótagjaiban. Csakhogy ma már nem értjük, nem tudjuk, mit jelentenek anyanyelvünk valaha önálló jelentésű szótagjai. A sumir nyelvet kell segítségül hívni, hogy megtudjuk, hogy a pásztor feladata benne van a nevében.. Ez egyébként ismert, hiszen foglalkozásnév, csak az nem, hogy a szótagok pontosan kifejezik, hogy a „karám gyapjasainak őre”. 

A Vata beszélő név. A keleti népekhez hasonlóan a régi magyarok is beszélő neveket használtak. Némelyiken még felismerhető az eredeti jelentés (pl. Szépmezőszárnya, Csinosomdrága stb.). A Vata név jelentése is a sumir nyelvből ismerszik meg.   

 udu.jpg

Két szóból, azaz két ékjelből álló[15]  U.DU kifejezés jelentése pap(herceg), a Napistené, a Napisten papja, vagyis táltos. Mivel a sumirban nincs v hang (mivel a közvetítő nyelvekben nem volt), az átírásban sem jelölték. Az (v)U.DU a mai nyelvhasználattól eltérő jelöletlen birtokviszony: pap, a Napistené. E hátravetett birtokos jelzős szerkezetet a magyar nyelv ismerte, némely költőnk is használta: „éhe a szónak, éhe a szépnek”[16]

A „lófő” elő- és utótagjának eredete, jelentése valahol az idők mélyben keresendő.

 subas_juhasz.jpg

 Subás juhász - illusztráció, Vasárnapi Újság, 1870. február 17. (hu.wikipedia.org)

 

A sumir nyelvben[17] a LU ékjel jelentése nem a négylábú patás állat, mai szóhasználattal ló, mén, paripa hanem ember, férfi. Valójában a képjel emberalakot, pusztában álló subás embert formáz.

 lu.jpg

 

A PA olvasatú ékjel jelentése sem fő, fej, hanem parancsnok, elöljáró. Mai ellaposodott nyelvhasználatunk nem különbözteti meg, annak ellenére, hogy gondolati összefüggés van a fő és a parancsnok között, ti. mindkettő főembert, első embert jelent, mégsem azonos. A fő, főnök valamely embercsoport vezetője, első feje, az utasítást osztó parancsnok meg inkább szigorúbb katonai vezető.  

Megjegyzem, én is azt hittem, hogy a „lófő” összetétel második szava fej, fő. míg véletlenül rá nem bukkantam LU.PA, KIS város parancsnoka, főnöke töredékes fejének képére: A nyakán levő felirat felfedte, nevének mi a jelentése.

1908-ban, Toscanne[18] az archaikus ékjelekről szóló könyvében megjelentette, LU.PA, Kis város kerület-főnöke szobortöredékének képét. A nyakon levő felirat pontosan felfedi, a LU.PA név jelentését.

 

lupa_feje.jpg

Az 1. sz. oszlop két jelének olvasata LU.PA. Az első jel, a LU jelentése ember (ld. fent). A második jel, a PA  főleg a korai sumir szövegekben előforduló két jelből álló összetétel: szem + felvet, vagyis szemmel tart, ügyel, utasít, vagyis parancsol.

parancsnok.jpg

A LU és a PA, vagyis az „utasításban jártas ember” kifejezés együttesen „parancsoló ember”-t,  „parancsnok”-ot jelent.

Úgy tűnik a magyar nyelv parancs, a parancsnok szavának első szótagja őrizte meg az elsődleges sumir jelentést.

A sumir nyelv segítségével derült fény derül lófő eredeti jelentésére. A lófő embercsoportok, csapatok, parancsnoka, vezére. (A vezér szó pártus közvetítéssel a óperzsából került a magyarba!) Fejér György gyűjteményes kötetében[19] említi, hogy egy 1227 utáni oklevélben loohfeu alakban fordul elő. (Később ez okmányt hamisítványnak tartották!) 

Magyar nyelvterületen a lu szót nagyjából a tatárjárásig használhatták ember, lovasember értelemben. Később csúszhatott át a „parancsoló ember” jelentésű lu a ra, a négylábú patásállatra. A magyaroknál és minden szkítafajú népnél csak azt tekintették embernek, akinek paripája volt.

A „parancsnok, katonai vezér” értelmű „lófő” kifejezés összetevőinek eredeti jelentése elfelejtődött, kikopott a nyelvhasználatból, csak a székelyek őrizték meg. A nyelvészek meg ismertebb, későbbi, hangzásban, kiejtésben hasonló szavak jelentésével, értelmével töltötték meg. Így vedlett át az eredetileg parancsoló embert, parancsnokot jelentő lófő-vé, lovas vezérré.

lofo_tisztas_bukkszentkerszt.jpg

Lófő-tisztás, Bükkszentkereszt (indafoto.hu)

[1] Báthory István levele, 1583, Magyar Történelmi Tár, 1855-1934, VIII. 234. p.

[2] Jerney i. m. 85.p.

[3] Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, Budapest, 1963. I.494. p.

[4] Marton Veronika: I. András király korabeli Imák, Matróna, Győr, 2006, 118-119. pp.

[5] Marton Veronika: I. András királykorabeli Imák, Matróna, Győr, 2006, címoldal

[6] Jerney János: Nyelvkincsek az Árpádék korszakából, Pest, Bucsánszky Alajos könyvnyomdája, MDCCCLIV. (1854), 13. p. 

[7] L.m.f.

[8] A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, Akadémiai K., Bp. 1970. II. köt., lófő címszó, 781. p. 

[9] TESz. i.m. I. köt. fő címszó 962. p.

[10] Arcanum.hu

[11] Hodinka Antal.Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai, A Magyar Tud. Akadémia kiadása, 1916. 40-41. stb. pp,

[12] Leszállt a medve az égből. Vogul népköltészet, Európa, Bp. 1980. 

[13] TESz i.m. fej címszó

[14] TESz i.m.II. köt. 781. p.

[15] D. 411. 28. és D. 381. 86.b.

[16] Ady Endre: Csák Máté földjén

[17] Novotny Elemér i.m. 66. pp. 

[18] Toscanne, Paul: Les ideogrammes cunéiformes, Ernest Leroux, édeteur, Paris, 1908.,118. p.  

[19] Codex diplomaticvs Hungariae ecclesiasticvus ac civilis. Studio er opera Georgii Fejér. I-XI. (in 43 vol.) Budae, 1829-1844. [I.], Index, 1831. [II.] Index. 1835. 17. p. (Rövidítve: CD)

süti beállítások módosítása