Kedves Olvasóim!
 

Tisztelettel értesítem Önöket, hogy a budapesti Attila Nagykirály Hotel Baráti Kör meghívására 2020. szeptember 8-án „Hogyan lettem sumerológus?” c. könyvemről bemutató előadást tartok.

➡ Helyszín: 1039 Budapest III. Attila u. 20.
➡ Időpont: 2020. szeptember 8. kedd, 18.00-19.30-ig


Minden érdeklődőt szeretettel várunk! 

 

mv.jpg

 

Írásom önéletrajzi ihletésű emlékképek, látomások sajátos szövedéke. Nemcsak az életem eseményeit idézi fel, hanem az előző élete(i)mből a jelenlegibe bevillant sorsfordító történéseket is. A földi létből való kifelé készülődés ösztökélt, hogy a megmagyarázhatatlan élményeimet, jó vagy a rossz döntéseimet eredményező, a „ki tudja honnan érkezett” sugallatokat, valóságként átélt látomásaimat megosszam a kedves Olvasóval.

 

ℹ Bővebben a könyvről: https://martonveronika.blog.hu/2020/05/12/megjelent_a_hogyan_lettem_sumerologus_c_konyvem

 

 

VilágkatasztrófákCím: Világkatasztrófák

Alcím: "Hajh, de bűneink miatt..."

Kiadó: Matrona

Kategóriák: Antropológia, Égi segítőink, Emberiség, Ezoterika, Hagyomány, Idegen kultúrák, Ismeretterjesztő, Közélet, Ősmagyarok, Piramis, Rege-monda-eposz, Régészet, Sumér-sumír, Természet, Natura, Természetfeletti, Történelem

Leírás: A Földünkön időről-időre pusztító kataklizmák következménye egy - egy műveltség, világkorszak vége, pusztulása, ám a túlélők élniakarása egy új világ kibontakozását eredményezi. Feltehetően jelenleg is ily történések részesei vagyunk, hisz a világot sújtó természeti csapások igencsak megszaporodtak.

Az ember ezeket elkerülendő keresi, kutatja, vajon, mi okozza a természeti csapásokat. Megdönthetetlen bizonyítékokra nemigen lel, ám a Földben, a régészeti leletekben, a régvolt eseményekről szóló legendákban, mítoszokban benne rejlik a válasz. Lefejtve róluk a mesebeli burkot, előbukkan a valós történet, s nemegyszer a bármikor megismétlődhető katasztrófát kiváltó ok.

Jelen munka „A káldeai teremtés-mítosz” folytatásaként a legutóbbi vízözönig bezárólag mutatja be a teremtett és az anyaszülte ember életének folyását. Néhány ókori szerző (Sanchoniathon, Bérósszosz, Manethón) megmaradt műve és más források (Szent Biblia, ékiratos vízözön-történetek, néphagyományok) alapján a tíz vízözön előtti ősatyára, illetve korra leosztva összegzi az emberiség történetét.

A szakirodalom nemigen foglalkozik vele, csak tudomásul veszi az őskirályok rendkívül magas életkorát. E munka feltárja, mi okozhatta, minek köszönhető a vízözön előtti nemzedékek több tízezer éves uralkodási ideje.

A vízözön előtti ősatyák, ősnemzedékek beszélő neveinek jelentéséből kitűnik, hogy egy - egy ős felbukkanása korszakváltást jelentett. Az emberiség fejlődése nem volt sem folyamatos, sem egymásra épülő, hanem katasztrófával végződött, s elölről kezdődött.

Az emberiség ős-őskorában nem egy, hanem több műveltségváltás történt: „...egy sereg új kultúra érlelődött, lappangott, majd hirtelen sokirányúan kivirágzott, mint egy üvegházban. ...A biológiai fejlődésben ismerünk ilyen „lappangási állapotokat”, amely után az evolúció „revolúciós” szakasza következik. A nemzedékek hosszú során át változatlanul továbbadódó genotípusok robbanásszerűen nagyszámú új genotípust hoznak létre...”

Az emberiség egyetemes és egyetlen határozott történelmi emléke a Föld minden részét érintő, évezredekkel ezelőtt lezajlott vízözön. Ám az ókori szerzők, az ékiratok és a világ népeinek hitregéi, hagyományai négy világkorról és négy katasztrófáról szólnak. A földtörténet bizonytalan ősidejében a négy őselem, a tűz, a víz, a szél és föld együttes részvételével már megtörtént a legelső kozmikus katasztrófa, amely jelentősen befolyásolta a földi életet. Szétszakadt az őskontinens, a Pangea, a Naprendszerrel együtt a Föld mozgása, keringése, illetve forgása megváltozott. Megváltoztatta a teremtett emberek életkörülményeit, számlált életkorát.

Sok - sok idő elteltével a Teremtő a megsokasodott, gonosz, bűnös emberiséget külön-külön egy-egy őselem pusztító, világrengető hatásával sújtotta, olyannyira, hogy az emberiség majdnem teljesen kipusztult. A hagyományok szerint a tűz, a szél és a víz okozta katasztrófát esetenként néhány emberi egyed élte túl, éppen elegendően ahhoz, hogy továbbvigyék az emberi fajt.

Volt már tűzözön, volt szélözön és vízözön. A Biblia jóvoltából ez utóbbiról vannak a legkiadósabb ismereteink. A másik kettőről a világ népeinek hagyományai és az ókori írók tudósítanak. Ám nem feledik hozzátenni, hogy egy, a föld okozta katasztrófa még várat magára. Akkor a Föld megrázza önmagát, megszabadul a vérét szívó, élősködő, romlott emberiségtől. S a megmaradtak, a túlélők minden bizonnyal megteremtik majd a gonoszság nélküli, szeretetteljes aranykort.

Akkor veszi kezdetét talán immár az utolsó világkor, és a Teremtő akaratából: „a királyság és a Korona újra leszáll az égből”.

Pap Gábor lektorálásával.

A könyv 10% kedvezménnyel megvásárolható ITT.

A pártusok, a sivatag lovagjaiCím: A pártusok, a sivatag lovagjai

Alcím: A magyarság nemzetalkotói

Kiadó: Matrona

Kategóriák: Antropológia, Ázsia, Hagyományőrzés, Ismeretterjesztő, Jézus, Kárpát-medence, Ló-Lovas-Paripa, Nemzetiségek, Néprajz, Ókor, Ősmagyarok, Pártus, Történelem

Leírás: A könyv az ókortól az újkorig, a középkori magyar és külföldi történeti értekezésekből, tanulmányokból összegyűjtve tárja elénk a pártusokra és a birodalmukra vonatkozó írásokat, feljegyzéseket. Bemutatja a magyarság egyik legkiválóbb elődeinek a történetét.

Az ókorban nagyjából a mai Irán területén éltek a pártusok. A birodalmuk Kr. e. 247 - től Kr. u. 228 - ig földrajzilag és politikailag meghatározó világhatalom, Róma méltó ellenfele volt. Karthágó óta a hadviselésben a pártus az ókor azon népe, mely oly csapást mért Rómára (Kr. e. 53. karrhai csata), amit az soha meg nem bocsátott, és több próbálkozással sem tudott kiküszöbölni; vagyis nem sikerült elfoglalnia, és elpusztítani Párthiát.

Ennek ellenére a Pártus Birodalom mégis mostohagyermeke a történetírásnak. Az általános történelmi munkák szinte meg sem említik; jó, ha néhány bekezdést, oldalt írnak róla. Sem az érdemeiket, sem a történelmi nagyságukat nem értékelik.

A Párthus Birodalomról a magyar olvasóközönség alig talál összefoglaló magyar nyelvű dolgozatot. A XIX - XX. században az izgalmas pártus - római csatározások és egy-két birodalomépítő nagy király történetét dolgozták csak fel. Pedig a középkorban tudott volt, hogy a magyarság elődei a pártusok.

A középkori német és bizánci források a magyarokat a hunokkal és az avarokkal egyetemben a pártusokkal azonosították. A Magyarország megszállását, a magyarok tönkretételét századok óta szorgalmazó idegen érdekközösségek munkálkodásának az eredménye, hogy népünk a pártus elődeit elfeledte.

Kezdetben a pártusokat a médek, majd az achaimenidák (óperzsák) uralták, végül makedóniai Nagy Sándor hódította meg őket. Kr. e. 247-ben a Szeleukida uralom idején első királyuk Nagy Arszak megalapította a legnagyobb és a leghosszabb ideig fennálló közel-keleti birodalmat. A királyaik céltudatos politikával, szövetségkötésekkel, a szomszéd népek viszályainak ügyes kihasználásával területileg és politikailag növelték az országukat.

A Párthus Birodalom csillaga akkor kezdett hanyatlani, amikor minden katonai erejét latba vetette a római területszerző hadjáratok kivédésére, és közben nem ügyelt a Birodalom perzsa tartományurainak hatalmi törekvéseire. A köztük levő ellentét nemegyszer polgárháborúvá fajult, amely meggyengítette a nagykirály hatalmát, és perzsa hatalomátvételhez vezetett.

Kr. u. 228 - tól a Párthus Birodalom végérvényesen elenyészett. A pártushű lakosság megöletett, vagy elismerte a perzsa főséget, vagy tömegével menekült a szomszédos szkítafajú népekhez. Az utódaik a szkíta - magyar nemzetségekkel együtt Dentu - Magyarián át a Kárpát - medencébe költöztek, és a magyarság nemzetalkotóivá lettek.

Némely nemzetségük bizonyítottan a Felvidéken telepedett le. Az utódaik a barkók, a matyók, a tahók és a gányók.

A Párthus Birodalom csodálatos tárgyi és szellemi műveltségét a szkítaságnak az Arszakida királyok kiváló erkölcseivel párosult szellemi és katonai ereje teremtette meg. Ezért egyetlen más népnek, műveltségnek sincs joga a történelmüket elhallgatni, a pártus népet lebecsülni és lenézni.

A kései magyar utódoknak kötelességük megismerni az életüket, a viszontagságaikat, a történelmüket, a hazájuk megvédéséért vívott küzdelmeiket. Okulni kell a sorsukból, hogy a magyarság ellenálljon és felvegye a harcot a „cukroszacskóba csomagolt” idegen hódítás ellen, nehogy Magyarország csak a nevében maradjon magyar.

A könyv 10% kedvezménnyel megvásárolható ITT.

A somogyi rovásírásos kövekCím: A somogyi rovásírásos kövek

Alcím: Friedrich Klára jegyzeteivel

Kiadó: Matrona

Kategóriák: Antropológia, Hagyomány, Rovásírás, Sumér-sumír

Leírás: A magyarság Istentől vezérelt eszmélésének és egymásra találásának az éveit éljük. Megrendült a magyar föld, felszínre hozva a kincseit, köztük a somogyi rovásírásos köveket és a palatáblát. Egyre több magyar értő szemmel, érző szívvel hajol le értük, erőt merít belőlük. A rovásírás már nem megcsodálni való érintetlen jeltömeg, felébredt Csipkerózsika-álmából és egyre többeknek adatik meg, hogy rejteki titkait felfedje, megfejtse, megértse és továbbadja.

A könyv 10% kedvezménnyel megvásárolható ITT.

A sumir kultúra történeteCím: A sumir kultúra története

Kiadó: Matrona

Kategóriák: Antropológia, Hagyomány, Sumér-sumír

Leírás: A Kaspi-Aral térségből a vízözönt túlélő al-Ubaid, Arattából az uruki és a Kárpát - medencéből a Jemdet Nasr embercsoportok összeolvadásából létrejött sumír népesség hozta létre a mindmáig kisugárzó káld-sumir kultúrát.

Ennek ékírásos jeleivel kezdődött Kr. e. 3500 körül az írott forrásokra támaszkodó történelem.

A könyv 10% kedvezménnyel megvásárolható ITT.

Az ékírás történeteCím: Az ékírás története

Kiadó: Matrona

Kategóriák: Antropológia, Etimológia-szófejtés, Hagyomány, Régészet, Rovásírás, Sumér-sumír

Leírás: „Könyvemben igyekeztem rávilágítani, mily szoros nyelvi (és egyéb) kapcsolat fűzi a magyarságot a rég letűnt ókori keleti népek egyikéhez - másikához.

Több ezer év távolából írásaikon, agyagtábláik százezrein keresztül hallatják szavukat, s csak rajtunk múlik mit hallunk, mit értünk belőle.

Vigyázzuk nyelvünket, megmaradásunk zálogát, hisz ezredévekkel ezelőtt eleink ezért bízták ránk! Őrizzük, óvjuk, mint a megfáradt öreget, aki az unokáira, a kései utódokra hagyományozta tudását, érzéseit, lelkét, édes régi anyanyelvét”!

A könyv 10% kedvezménnyel megvásárolható ITT.

A napkeleti pecsétnyomók és pecséthengerek Cím: A napkeleti pecsétnyomók és pecséthengerek

Kiadó: Matrona

Kategóriák: Antropológia, Etimológia-szófejtés, Hagyomány, Idegen kultúrák, Sumér-sumír

Leírás: A pecsételésre használt kő és fém műremekekről magyar nyelvű összefoglaló hiányában készült ez a könyv.

Az ókori keleti emberek személyazonosságát, gazdasági tevékenységüket, papjaik és uralkodóik, templomaik és palotáik hovatartozását igazolta egy-egy díszes mintázatú aprócska pecsételő vagy pecséthenger. A pecséthengerek ürügyén bemutatja a napkeleti népek történetét a vértesszőlősi ősembertől kezdődően egészen a pártusokig, a szakákig és a kusánokig, akiknek a magyarsággal való több, mint rokoni kapcsolatát a hivatalos történetírás még mindig elutasítja.

A könyv 10% kedvezménnyel megvásárolható ITT.

I. András király korabeli imákCím: I. András király korabeli imák

Alcím: Az első magyar nyelvemlék

Kiadó: Matrona

Kategóriák: Antropológia, Árpád-kor, Etimológia-szófejtés, Hagyomány, Királyság, Ősmagyarok, Rege-monda-eposz, Régészet, Szkíta, Történelem

Leírás: 1842-ben Literáti Nemes Sámuel régiségkereskedő Klagenfurtban vásárolt egy XIII. századi latin nyelvű Breviáriumot. A borító belő oldalára ragasztott fóliánson egy 147 szavas, latin betűs magyar nyelvű szöveg, egy hosszabb imádság és egy rövidebb fohász volt.

Az 1848-49-es szabadságharc leveréséig e bőrhártyát a Magyar Nemzeti Múzeumban féltve őrzött nyelvemlékként őrizték.

Toldy (Schedel) Ferenc az 1852-ben megjelent „A magyar nemzeti irodalomtörténeté” - ben még valódinak tartotta. Később egyre inkább kételkedett, végül 1872-ben kijelentette: ügyes hamisítvány.

Tette ezt anélkül, hogy alaposan megvizsgálta vagy megvizsgáltatta volna. Húsz év kellett neki arra, hogy elhitesse a magyarokkal, a jól olvasható 1046 - ban íródott első magyar nyelvemlék hamisítvány.

Hiába tiltakozott Jerney János akadémikus, Szombathy Ignác tanár - irodalomtörténész, vizsgáltassa meg a bőrhártyát, az írást, a tintát. Nem tette, nem engedte. (Hivatalosan azóta sem vizsgálták meg!) Korunkban Tompa/Techert József, az MTA elismert nyelvésze az eredeti fóliáns megszemlélése, vizsgálata nélkül, a korábbi megalapozatlan elmarasztaló vélemények alapján hamisítványnak tartotta.

Az I. András király utasítására írt szöveg Vatára, a második magyar szabadságharc vezérére mondott, imába foglalt egyházi átok, amit a templomokban, udvarházakban a hívek az előimádkozó pap után imádkoztak.

Vata a hazánkat Német (Orseolo) Péter királykodása alatt elözönlő német és olasz papok, kalandor lovagok erőszakos, véres térítése, politikai befolyása elleni ellenállás, a Koppány utáni magyar nemzeti felkelés, szabadságharc vezetője volt.

A szkíta szokásjogot, a Vérszerződés rendjét akarta visszaállítani, amikor még minden magyar egyforma és szabad volt, a magyar nemzetségeken kívül nem volt más hatalom és birokos, nem voltak püspökök, ispánok; csak a magyar lehetett az úr és a parancsoló, az idegenek pedig szolgasorban juthattak magyar földre.

A Vazulfiakat, Leventét, Andrást és Bélát Orseolo Péter kegyetlen és véres uralkodása ellen fellépő Vata és az elkeseredett magyarok hívták Kievből haza, remélve, hogy valamelyikük a gyűlölt idegenek elleni harc élére áll.

1046-ban Levente hirtelen, ereje teljében meghalt. András tudhatta, hogy a testvérbátyja erőszakos halált halt. Életét féltvén megijedt, s megszegte a magyar véreinek tett ígéretet, hogy az idegen bitorlók ellen vezeti a népét. Az 1047-es királlyá koronázása után megparancsolta egész nemzetének, hogy hagyja el „a szentségtelen és szkítiai szertartásokat”, tartsa tiszteletben a főpapokat, a papi gyülekezeteket, s kezet ne emeljen rájuk; s az ellenszegülők a fejük és jószáguk vesztésével bűnhődjenek.

A könyv első része a fóliáns könyvészeti bemutatásán túl, a magyar történelem kevéssé ismert eseményeit, a Lech mezei csatát, Bulcsu és Lél gyalázatos kivégzésének körülményeit, Géza és I. István korában bekövetkezett erőszakos és kegyetlen keresztény térítést, Péter uralmát, nemzeti királyunk, Aba Sámuel megcsalatását tárgyalja. Ezen kívül a szerző részletezi az Imák valódiságával foglalkozó, mindmáig tartó irodalmi és nyelvészeti vitát.

Felsorolja az egyes tudósok véleményét, függetlenül attól, hogy az eredetiség vagy a hamisítvány mellett törtek lándzsát.

A második részben a szerző közli az imák mai köznyelvre való átírását. Szóról szóra, mondatról - mondatra elemzi a szöveget, s utal a leírtak történelmi hátterére.

Az elveszett Halotti Beszéd és Könyörgés eredeti szövegének XIII. századi másolatánál 150 évvel régebbi imákat a régi magyar nyelvemlékek közt nem említik. A magyar iskolákban nem tanítják, a magyarok nem ismerik, holott bizonyítottan a megmaradt legrégibb latin betűkkel írt magyar nyelvű szövegemlékünk.

A könyv 10% kedvezménnyel megvásárolható ITT.

A Káldeai teremtés-mítoszt [Enuma elis]Cím: A Káldeai teremtés-mítosz

Alcím: Enuma elis

Kiadó: Matrona

Kategóriák: Antropológia, Hagyomány, Idegen kultúrák meséi, Sumér-sumír, Történelem

Leírás: A világ múzeumaiban levő mintegy másfél millió ékiratos tábla kb. 4-5 százalékát fejtették eddig meg.

Sajnos a fordítási munkák múltszázadi lendülete megtorpant. Német, angol, francia, amerikai stb. tudós - körök foglalkoznak ugyan az ékiratok megfejtésével, de csak az átszűrt, átszerkesztett változatok kerülnek a nyilvánosságra.

A kötet az Enuma elis kezdetű ékírásos szöveget a Naprendszer kialakulását magyarázó leírásként értelmezi...

A műben először a történet olvasható, majd a kozmogóniai értelmezés, végül az istenek egyenkénti megfeleltetése a naprendszer bolygóinak...

A könyv 10% kedvezménnyel megvásárolható ITT.

süti beállítások módosítása