A Szent Szövetség égisze alatt, az osztrákok megsegítésére minden oroszok cárja 1849. június 16-án rendelte el a  több, mint 1 millió fős orosz sereg Dukla-szoros felöli „általános előrenyomulását Magyarország felé”.

Június 17-én indultak a „Sírból sírba”, vagyis a határszéli Grab, magyarul „Sír” faluból, hogy megássák Magyarország sírját. Miklós cár kíséretében déli 12-kor értek a magyar határt jelző kettős dombhoz. Este hatkor már 45 ezer kozák volt magyar területen…

Nagyándor József honvédtábornok hadteste 1849. aug. 2-én Debrecennél megütközött az orosz cári sereggel. Elveszítette az ütközetet. (hu.wikipedia.org)

Megkezdődött magyar szabadságharc 1849. augusztus 13-i  világosi fegyverletételbe torkolló utolsó felvonása.

„1849. augusztus 17-én a cár visszaszólította a hadait.” Csak két hónapra engedélyezte a magyar hadjáratot, nehogy Napoleon katonáihoz hasonlóan a hazafelé tartó muszkák az orosz télben halálra fagyjanak.

A „magyar vérrel jóllakott szibériai medve lassú cammogással indul hazafelé”. Paskievics hada augusztus 30-án hagyta el Magyarországot…, októberre az utolsó orosz is eltávozott.[1]

GÖRGEYNEK CSAK KÉT HETET KELLETT VOLNA VÁRNIA A FEGYVERLETÉTELLEL…!

Nem várt. Sietett. Áruló volt.

Tizenhárom magyar tábornok sírját ásta meg. A lelkén szárad a magyar hadsereg pusztulása, tizenhárom tábornok aradi kivégzése, gr. Batthyány Lajos magyar miniszterelnök meggyilkolása és a magyarság minden gyásza, könnye.

Klapka még másfél hónapig kitartott. 1849. szeptember 27-én a várvédők szabad elvonulását kicsikarva adta fel Komárom várát. Tisztességes, hazáját szerető magyar tábornokként megmentette a benne bízó katonái életét.

Szerecsenmosdatás: A hivatalosított történetírás megkísérli Görgeyt tisztára mosni: Nem volt áruló, megmentette a katonái életét stb. Igaz. Ám aki nem került Kufsteinbe vagy más börtönbe, besoroztatott az osztrák hadseregbe.  

[1] Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története, V. kötet, (1856-) Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) kiadása, Budapest, 1894. 488-489 és 806-807. pp.

Kedves Olvasóim!

Tisztelettel értesítem Önöket, hogy. a Maghar Akadémia meghívására 

2023. október 11-én Budapesten a

SUMIR BA.U ISTENNŐ ÉS A MAGYAR BOLDOGASSZONY.

c. előadást tartok 

BA.U, SIR.BUR.LA.KI   VÁROS VÉDISTENNŐJE (szobortöredék, márvány, Louvre, Paris)

Időpont: 2023. okt. 11. 18.00-tól kb. 20.00-ig

Helyszín. 1085 Bp. Horánszky utca 13.

Érdeklődés: +36-20-312-5925

Regisztráció: rendezveny@magharakademia.hu

Belépőjegy: elővételben 2000,- Ft, a helyszínen 3000,- Ft.

A sumir Bau istennő és a magyar Boldogasszony azonosságának bizonyítása. A vetített képes előadás a naptár régi magyar névünnepei alapján hasonlítja össze Lagas város védistennőjét, BA.U-t és a magyarság Boldogasszonyát. A középkori naptári ünnepek a fogamzástól a magzat világrajöveteléig követik a két  "istennő" asszonyi sorsát. Bau istennő 7 leányának feladatköre pontosan megegyezik a Boldogasszony hét leányának élet- és magzatvédő szerepével. A két nőalak , ill. a feladatkörük között olyan nagy a hasonlatosság, hogy nem véletlenek egybeeséséből, hanem egyenesági leszármazásból fakad.