Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők!

Tisztelettel értesítem Önöket, hogy 2023. december 8-án a gárdonyi Nemzedékek Háza  meghívására  

A SUMIROKTÓL A MAGYAROKIG 

c.

előadást tartok.

Cím: Nemzedékek Háza, 2483 Gárdony, Gárdonyi Géza u. 1.

Idő: 2023. december 8. péntek, 18.00- kb. 20.00-ig.

Belépőjegy: 800, Ft diákoknak és nyugdíjasoknak 500,- Ft 

Az előadás sok-sok vetített  képpel és írásmutatvánnyal bizonyítja be, támasztja alá a sumir és a magyar nép közötti művelődéstörténeti kapcsolatot és bizonyítja a sumir-magyar egyenesági leszármazást. A kb. 6000 évvel ezelőtt Mezopotámiában élt ural-altáji nyelvcsaládhoz tartozó sumir nép tárgyi és szellemi emlékei  az Őrvidéktől (Nyugat-Dunántúl)  a Székelyföldig továbbélnek, visszaköszönnek a magyar nép hagyományaiban és emlékezetében.

Az okt. 6-i gyásznap évfordulójára írt „Végkifejlet” c. írásomat a Világ Magyarsága c. hetilap olvasója, a debreceni H. Vilmos úr több szempontból kifogásolta.  „Görgei Artúr” c. hozzászólás-cikke a hivatalosított történetíráshoz és az iskolában tanultakhoz híven vázolja az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc végnapjait. Felsorolja Görgey Artúr honvédtábornoknak, a Batthyány-kormány hadügyminiszterének  érdemeit, és szinte magasztalja, a magyar szabadságharcban betöltött szerepét. Megindokolja, miért volt elkerülhetetlen az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétel és a magyar honvédő hadsereg feltétel nélküli megadása Paszkevics orosz hadának.

Görgey Artúr „vegyésznek készült, és a kortársak szerint a szabadságharc bukása után a kortársak szerint  nemzet júdása lett” (László Fülöp Elek festménye, 1901. – Múlt-kor, 2021. V.21.)

H. úr, a cikk írója egyrészt kifogásolta, hogy Görgey nevét helytelenül írtam y-nal. A mai nyelvszokás szerint i-vel kellett volna írnom. Valóban, ám e nevet régen ypszilonnal írták. A helyesírás változó, a nyelvszokás után kullog Némelyek nem tudván eldönteni, melyik a helyes, ekképp írják: Görgey/Görgei. A szinte kortárs Gracza György „Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története” c., 1894-1898 között írt többkötetes munkájában a vitatott vezetéknevet y-nal írja. Megjegyeznem, minél közelebb él valaki, a vonatkozó korhoz, a mai történetíróknál, nyelvészeknél csak jobban tudja, miként kell írni a vitatott nevet. (Görgey 8 évvel élte túl Graczát!). Tehát, maradok Görgey-nél ypszilonnal.

A világosi fegyverletétel (Szkicsák-Klinovszky István festménye, 1850. – commons-wikimedia.org)

A másik már súlyosabb észrevétel: A hivatalosított történetírás ellenében Görgeyt teljes meggyőződésből árulónak merészelem nevezni.

Mintegy harminc évvel ezelőtt, a két világháború között megjelent elmarasztaló könyvet olvastam Görgeyről: „Áruló volt. Bécs-közeli kórházban együtt betegeskedett a haldokló Görgey Artúrral. Az egyik jövendő, a másik tényleges katonatiszt volt, mindkettő vegyészettel foglalkozott. A fiatal Görgey Artúr halála után a másik megkapta a személyazonosságát és a nevét. Így jött a világra másodjára Görgey Artúr. A saját testvérei nem ismerték fel…” Görgeynek „nagy” dolgot kellett véghezvinnie, ha a bécsi udvar arra méltatta, hogy 1916-ban bekövetkezett haláláig teljesen titokban Svájcon keresztül rendszeres  évi apanázst, nyugdíjat folyósítson neki. ”

Sajnos sem a szerző nevére, sem a könyv címére nem emlékszem. Azóta is keresem. Ám a közelmúltban megjelent alábbi két könyv megerősítette, hogy Görgeyt elmarasztaló véleményemmel nem vagyok egyedül.

• Kéri Edit: Ki volt Görgey? I-II. Ki volt Görgei? Egy kémtörténet felfedezése. Kutatás – meglepetésekkel 1-2.; Dénes József, Bp., 1996

„Görgei Artúr – nem volt Görgei Artúr – és nem volt magyar ember! A Habsburgok építették be az ősrégi nemes családba, még 1839-ben, alvó kémnek", – embercserével! Az igazi Artúr 21 éves korában, évekig tartó titokzatos májbetegségben meghalt. A család megfélemlítése és behálózása bukkant elő a Tudományos Akadémián őrzött, 70 évig felbontatlan családi levelekből, valamint kétféle „Görgey Ar_thúr” kézírás. Tehát nem áruló – hanem szuperkém!” (Kéri)

• Fuksz Sándor: Az elszállt becsületszó – Görgei Artúr katonai pályafutása harcostársai szemével. Eger, 2023.

„„Sokáig mérlegeltem, hogy ildomos-e egy nemzeti hősről („a nemzet egyik legnagyobb”) hadvezéréről, a hivatalos történész-társadalom által dicsőített történelmi személyről elmondani az ellenkező véleményt… De van-e hadtörténész, aki górcső alá vette a Görgei által vezetett csatákat és azok elemzése alapján jutott olyan következtetésre, miszerint ő a legnagyobb magyar hadvezérek közé tartozott? Mert a fegyverletételhez nem kell különösebb katonai zsenialitás – főleg nem a feltétel nélkülihez. Amely után a vesztes fél minden tábornokát kivégzi a győztes fél. A fővezér kivételével.” (Fuksz)

Világosi fegyverletétel (magyar festő, XIX. sz. közepe – hu.wikipedia.org)

Mélyreható és alapos kutatások alapján Kéri Edit (1926-2021), színésznő, publicista és Fuksz Sándor a Magyarok Világszövetsége Felvidéki Országos Tanácsának elnöke bizonyítja, hogy néhai Görgey Artúr honvédtábornok áruló volt, és méltatlan az utókor tiszteletére.

Győr, 2023. november 4.