Az oldalon található valamennyi bejegyzés Marton Veronika szellemi tulajdona! - [Nevezd meg! Ne add el! Ne változtasd!]
Tartalom felhasználása:
Amartonveronika.blog.huoldalon megjelent írásokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében tilos máshol közzétenni. Az oldalon látható fotók, videók sem vehetők át írásos engedély nélkül. Ha szeretné felhasználni bármely írásos, képi- vagy videoanyagot, a következőt teheti:
1. feltünteti az írás első néhány (legföljebb öt) sorát, a szövegben jelölve, hogy amartonveronika.blog.huoldalról vette az idézetet, majd egy linkre kattintva a martonveronika.blog.huoldalra, és az eredeti cikkre irányítja az olvasót.
A Vízözön előtti emberiség műszaki fejlettségemarton veronika
Az akadémikus történelemtudomány azt tanítja, a mai ember fokozatos fejlődés eredményeképpen szellemileg és testileg az alacsonyabbrendű lényekből emelkedett ki. Ez elmélet évmilliókat ölel fel,...
Népmeséink rejtelmei - Üveghegy (I. rész)marton veronika
A magyar népmesék nemcsak ősi titkokat rejtenek, hanem népünk régiségének meséink tündérködébe burkolózott bizonyítékai. Szerencsére a Habsburg uralom századaiban az osztrák cenzorok figyelmét...
Magyarok = pártusokmarton veronika
A középkori német források népünket a hunokkal és az avarokkal egyetemben a pártusokkal azonosítják. A XIX. századi történetírók meggyőződéssel hirdették, hogy a 895-896-ban a Kárpát-medencébe...
2014. november 13-án, csötörtökön délután három órakor a Kaposvári Egyetemen a SENIOR oktatási program keretében
Koppány és a nemzetvesztő királynék
címmel előadást tartok.
Hely: Kaposvári Egyetem, Kaposvár, Guba S. u. 40.
Az előadás ismertetése:
A magyar államiság kezdetének eseményeit mind a magyar, mind a külföldi források sokszor egymásnak ellentmondóan, nem a tanult ismereteknek és az iskolai tananyagnak megfelelően tálalják.
Az előadás beszámol arról, hogy a Géza fejedelem és I. István király korában hazánk miként került idegen érdekkörbe, lett római keresztény, részletezi a Koppány vezette első magyar szabadságharcot.
A 955 évi un. Lech-mezei csatavesztés után világossá vált, hogy a magyarok Pannóniáját nem lehet nyílt harccal megszerezni és a német-római érdekkörbe vonni. A nyugati világi és egyházi vezetés az özvegy Géza fejedelem és Adelheid lengyel hercegnő, majd Vajk, a későbbi I. István magyar király és Gizella bajor hercegnő összeházasításával fűzte szorosabbra „Magyarország” és a Német-Római Birodalom közti politikai és vallási köteléket. Az idegen királynéknak sikerült elérni, amit a fegyvereseknek nem: német-római érdekkörbe vonták Magyarországot.
A Lech-mezei csata (részlet a szász Világkrónikából - Säxischen Weltchronik, 1270)
A nyugati gyepűvédők elszigetelt fegyveres felkeléssel próbálták meggátolni a német-római területszerzést, Koppány dunántúli szabadságharca pedig egyenesen az erőszakos térítés és az idegen királyné(k) ellen irányult. A hősiesen harcoló magyarok Veszprémnél vereséget szenvedtek, Koppányt megölték, lefejezték, testét felnégyelték. Az első félországra kiterjedő magyar szabadságharc elbukott. Az eladdig születési jogon szabad magyar szolga lett a saját hazájában.
Géza halála után Koppány az Árpádok legidősebb tagjaként a szkíta szokásjog, illetve a Vérszerződés értelmében teljes joggal tartott igényt a fejedelemségre. Somogyország uraként úgy vélte, elegendő katonai erővel rendelkezik, hogy megszabadítsa az országot az idegenektől, kiűzze a tűzzel-vassal térítő papokat, s visszaállítsa az ősi jogrendet, amikor magyar a magyarral születési jogon egyenlő volt.
