Az oldalon található valamennyi bejegyzés Marton Veronika szellemi tulajdona! - [Nevezd meg! Ne add el! Ne változtasd!]
Tartalom felhasználása:
Amartonveronika.blog.huoldalon megjelent írásokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében tilos máshol közzétenni. Az oldalon látható fotók, videók sem vehetők át írásos engedély nélkül. Ha szeretné felhasználni bármely írásos, képi- vagy videoanyagot, a következőt teheti:
1. feltünteti az írás első néhány (legföljebb öt) sorát, a szövegben jelölve, hogy amartonveronika.blog.huoldalról vette az idézetet, majd egy linkre kattintva a martonveronika.blog.huoldalra, és az eredeti cikkre irányítja az olvasót.
A Vízözön előtti emberiség műszaki fejlettségemarton veronika
Az akadémikus történelemtudomány azt tanítja, a mai ember fokozatos fejlődés eredményeképpen szellemileg és testileg az alacsonyabbrendű lényekből emelkedett ki. Ez elmélet évmilliókat ölel fel,...
Népmeséink rejtelmei - Üveghegy (I. rész)marton veronika
A magyar népmesék nemcsak ősi titkokat rejtenek, hanem népünk régiségének meséink tündérködébe burkolózott bizonyítékai. Szerencsére a Habsburg uralom századaiban az osztrák cenzorok figyelmét...
Magyarok = pártusokmarton veronika
A középkori német források népünket a hunokkal és az avarokkal egyetemben a pártusokkal azonosítják. A XIX. századi történetírók meggyőződéssel hirdették, hogy a 895-896-ban a Kárpát-medencébe...
Badiny Jós Ferenc halálának 10. évfordulója alkalmából
Balatongyörökön a „XI. NEMZETI HÉT” (2017. VII. 5-VII. 9.)
rendezvényen
„Emlékezés prof. Badiny Jós Ferencre”
c. előadást tartok.
Időpont: 2017. július 9. vasárnap, 16.00-17.00-ig
Hely: Balatongyörök, a móló melletti sétány
Minden érdeklődőt szeretettel vár a Rendezőség!
Badiny Jós Ferenc mellszobra (Losonc, magánház kertje)
Az előadás rövid ismertetése:
Badiny Jós Ferenc, Argentinában a Buenos Aires-i jezsuita egyetem nyugalmazott sumerológia professzora tíz éve, , 2007. március 10-én, délután fél háromkor életének 97. évében Budapesten hunyt el.
Badiny Jós Ferenc mindannyiunk k Feri bácsija a II. világháború után azon emigrációba kényszerült magyarok egyike volt, aki a világ könyvtáraiban, levéltáraiban fáradhatatlanul gyűjtötte a magyarság őstörténetéről, eredetéről, a Kárpát-medencébe való visszatéréséről szóló könyveket, tanulmányokat. Merész írásaival felhívta az itthon maradottak figyelmét a finnugor-nyelvelmélet tarthatatlanságára. A munkássága alapjaiban rengette meg a több, mint százötven év alatt megkövesedett finnugor nyelv- és eredetelméletet. Felélesztette a magyarságnak a nagy elődökbe, és a küldetéstudatába vetett hitét.
