Mezopotámia-szerte az Urukban feltárt I-XVII. települési réteg alapján határozták meg az egyes műveltségek időrendjét. A sumir nép harmadik összetevőjének tárgyi emlékei elsőként a Jemdet-Nasr dombból kerültek elő, és megegyeztek az Uruk IV-III. réteg leleteivel. A szakirodalom a többi kortól megkülönböztetendő, e rétegre a „Jemdet-Nasr műveltség” elnevezést alkalmazza, bár az Uruk IV-III. is megfelelő. Csakhogy sem az Ubaid, sem az Uruk műveltséget nem említik anélkül, hogy a rétegszámozást ki ne egészítenék az elnevezéssel; az Uruk III-IV. réteg esetében viszont nem. Hogyha elmarad a Jemdet-Nasr elnevezés, akkor a rétegszámozás alapján az egész műveltséget könnyedén be lehet suvasztani az Uruk korba, és a Kárpát-medencéből származó Jemdet-Nasr kor és nép elsikkad.  

 1. Az angol nyelvű kiadás borítója megegyezik a magyaréval

 Jó példa erre a „Sumer : Az éden városai” c. gyönyörű, jól tanulmányozható képekkel tarkított, szép kiállítású könyv[1]. Az Ubaid kortól az új-sumer (sic!) korig mutatja be a mezopotámiai műveltség történetét. Ám valamilyen meggondolásból a külföldi szakirodalomban az Uruk III-IV réteg „Jemdet-Nasrkor” elnevezése nemcsak a leírásból, hanem a térképről és az időrendi felsorolásból is hiányzik. Talán, mert e népcsoport a régészeti leletek (Tatárlaka-i amulett) tanúsága szerint a Kárpát-medencéből származott Sumerba, s vitte magával kiforrott műveltségét, valamint az írásbeliséget.

A fenti könyv 158-159. oldalán levő időrendi táblázat a kb. Kr. e. 3200-2800-ig tartó Jemdet Nasr-kort nem nevesítette, hanem beosztotta az Uruk kor(szak)ba és a korai dinasztiákba:

Való igaz, hogy az Uruk és a Jemdet-Nasr kor között nincs törés, nincs világosan meghatározható különbség. A Jemdet Nasr műveltség szinte belesimul az urukiba. Ez azt jelenti, hogy a betelepedés nem az uruki népesség rovására, nem a leigázására és a hagyományainak eltüntetésére irányult, mint a szemita akkád-amorita-asszír hódítások esetében, hanem inkább a közös létre, együttélésre. (A régi magyarok sem a megmaradt hun és avar népesség rovására foglalták el őseik földjét, hanem az általuk üresen hagyott területeken telepedtek meg, és békén együtt éltek velük.) Az uruki hagyományok, kiegészülve az újonnan érkezettekével törés nélkül megmaradtak. Ekkor alakult ki a jellegzetes, mindmáig ható sumir magasműveltség: „A műszaki fejlődés, utak létrehozása, lovon és szekéren való gyorsabb közlekedés, áthidalta a nagy távolságokat, és az elő-ázsiai műveltségek egymáshoz idomultak”[3]. A sumir képírás hatására alakult ki a susai (elamita) írásrendszer, továbbá az egyiptomi hieroglif-írás is.[4]

2.   Tordosi idol – (Múzeum, Szászváros/Orăştie, Erdély, Románia)

 XIX. században Torma Zsófia Tordoson, a szülőhelye környékén a Maros martjából előkerült agyagedény- és táblatöredékek és a mezopotámiai leletek összehasonlításából arra következtetett, hogy a Kárpát-medence kora-kőkori népe a Balkánon keresztül vándorolt Keletre. „Tordos leletein akkor felismerém Babylon-Chaldea kulturelemeiből keletkezett, s az egyiptomi művészettel együtt Syriában tovább fejlődött azon művelődést, a mely hasonló volt Trója thrákjainak kulturájával, s amelyet Dáciában meg nem előzött az eddigi, a régészek által ismert gall-kelta, pelásg-görög, etrusk-római kultúra. „Babylon ős népe – ékírásos feliratai szerint – a turáni fajhoz tartozó sumer-akkád nép volt…”[5] A levelezéséből kiderült, hogy ezen elgondolásával Sayce, Schliemann és Haverfield is egyetértett. A Jemdet-Nasr dombból előkerült leletek a feltételezését messzemenően alátámasztották.

Torma Zsófia észrevételét kikerülve a XX. sz. ötvenes éveiben a vándorlást még fordítottnak, Mezopotámia → Balkán irányába gondolták, mondván a Kr.e. IV. évezred közepétől kezdődően bevándorlások történtek Elő-Ázsiából a Balkán északi vidékeire, Erdélybe és a Tisza mentére.[6] Tehát a Vinča-Tordos kultúra írásjelei egyértelműen sumir eredetűek, s Mezopotámiából a IV. évezed közepétől kiinduló vándorlásokkal vannak összefüggésben.

 3. Vonalas jelekkel teleírt korong, háló- v. orsónehezék (Vinca-Tordos műveltség, Romania; cariferraro.com) – A jelek a székely-magyar rovásírás jeleit formázzák.

 E megállapításra cáfolt rá az 1961-ben Nicolae Vlassa vezette román régészcsoport által az erdélyi Alsótatárlakán felfedezett un. tatárlakai lelet, a különfélejelekkel ékített három agyagtáblácska.[7]

4. A három Tatárlaka-i táblácska írásos oldala (égetett, vöröses agyag, korong: 6x2,1 cm, téglalap: 6,2x3x09 cm, és 5,2x3,5x1,6 cm, Történeti Múzeum, Kolozsvár)

 A „…három agyagtábla 3-4 méter mélységből került elő, a település legalsó, Tordosnak megfelelő, legkorábbi rétegéből. A gödör finom hamuval volt tele. A benne talált egyéb leletek (26 agyagból és 2 kyklosi alabástromból készült, embert ábrázoló szobrocska és egy spondylus kagylókarperec) és más maradványok arra utalnak, hogy kultikus, un. áldozati gödörről van szó. A leletek körül egy 35-40 éves ember elégetett, szétszórt és részben szándékosan összetört csontjai hevertek. A táblácskák mellett talált kerámialeletek a kelet-magyarországi vonaldíszes kerámia fejlett, középső szakaszából, az ún. tiszadobi csoportból származnak. Keletkezésük ideje ezek alapján a középső új-kőkorszak, a Kr.e. V. évezredben virágzó vinča-tordosi műveltség ideje.”[8]

A wikipedia.org forrásmegjelölés nélkül két tábla fordítását közli. Az átlyukasztatlan tábláét nem, mondván csak rajzok vannak rajta. Ez nem állja meg a helyét, mert a fej nélküli ágaskodó állat, az ágacska és a kőszáli kecske a régiségben írásjel (piktogram) volt.

Téglalap alakú tábla: Fogadalmi ajándékul adott az Úrnak (vagy Enlilnek) 5 kenő edényt, 10 kur árpát, 10 lovat Unu városa.

Korong: Liszt 60 + 10 kur(?) Palil istennek, 20 kur(?) a főpap-királynak, búza 60 + 60 + 2 kur(?) Usmû (istennek), Samas (istennek).

A táblákon néhány jel megegyezik az archaikus sumir írással, néhány pedig a rovásírásra hasonlít.[9]

A négy részre osztott korong alsó felén un. sumir vonalas írásos jelek vannak. Világosan kivehető a szem jele, a Napisten szent száma a 20 és a villanást is jelentő kettőskereszt. A felső részen levő jelek ősi rovásjeleknek tűnnek.[10]

Badiny Jós Ferenc vezette dél-amerikai kutatócsoport megfejtette a korongon levő szöveget, s kiderült, hogy nem gazdasági jellegű szöveg, hanem napvártára írt csodálatos naphimnusz: 

Oltalmazónk!

Minden titok dicső Nagyasszonya!

Vigyázó két szemed óvjon,

Napatyánk fényében![11]

„A leletek egyesek szerint a fellelt legkorábbi írásjeleket tartalmazzák, mivel a környező leletek a radiokarbon vizsgálat szerint Kr.e. 5500 körül keletkezhettek, így kb. ezer évvel előzik meg a legkorábbi sumir agyagtáblák írásait.”[12] A táblák „11 írásjele megegyezik az erdélyi, az un. tatárlaka-i táblákon levő jelekkel…”[13]

5. Az un.”berlini szójegyzék”[14]

 A fenti Kr.e. 3000 (hivatalosan 2000) körül készült a szakirodalomban „berlini szójegyzék”-nek nevezett táblácska szövegét egyszerű szójegyzéknek tartják, holott az emberiséggel közli: földre születik a megváltó:

„Én, a teremtett leküld(etek), (hogy) az ég-föld összeköt(tessen)”

A baloldali keretben (kartusban) szerepel a küldött neve:

„Én, a megújító herceg”,

amit esetleg fel lehet fogni MEGVÁLTÓ-nak.

 A sumir tanfolyam résztvevőivel közösen megfejtett szöveget alátámasztja Körösi Csoma Sándor azon megállapítása, hogy nem egy „megváltó”, azaz próféta született a földre, hanem több. A legutóbbi Jézus Krisztus volt.

A tatárlaka-i táblákat Kr.e. 5000-re, mintegy 1000 évvel régebbinek datálták, az Uruk-kor végéről és a Jemdet Nasr kor elejéről származó korai mezopotámiai írásos emlékeknél, az un. Blau-tábláknál.

6. A „Blau-táblák” egyik oldala (Kr. e. 3100, Uruk/Jemdet Nasr kor, lazurkő, felső:159x72x15 mm, alsó: 180x43x13 mm, British Museum, London)

 Az Blau-táblák nem a kék lazúrkőről kapták a nevüket, hanem tulajdonosáról, dr. Blau-ról. 1886-ban Uruk környékén vásárolta. Évtizedekig vitatták valódiságát. Mivel az időközben megtalált un. Uruki vázán levő alakok kiképzése, megformálása ugyanolyan, mint a Blau táblákon levőké, eredetinek fogadták el.

A Mezopotámiából a Kárpát-medencébe való elsődleges vándorlást eleve megcáfolja az a tény, hogy a fejlettebb írásbeliség (a mezopotámiai) új földrajzi környezetben sem fejlődik vissza, nem lesz tökéletlenebb, hanem esetleg módosul vagy átalakul. Arról nem is szólva, hogy a tatárlaka-i, illetve a vinča-tordosi műveltség írásjelei a legkorábbi mezopotámiai írásjelek kezdetlegesebb, elsődlegesebb formáját mutatják.

Tehát a Tatárlaka-i táblák mintegy 1000 évvel, akár „1200-1500 évvel is korábbiak, mint az első sumir képírás, amit a Kárpát-medencéből a Jemdet Nasr-inak nevezett nép vitt magával Mezopotámiába.”

A magyarság szerencséjére a táblák megmaradtak. Nem tűntek el a politika útvesztőiben, nem porosodnak a múzeumban, mint más kor-, világ- és történelemformáló leletek. Ennek oka, hogy a Nicolae Vlassa és a kutatócsoportja által felfedezett köveket elsőként a korabeli Szovjetúnióban mutatták be, és onnan szállt szét a híre a világban.

[1] Sumer : Az Éden városai (Eltűnt civilizációk), Budapest, Atheneum K., Bp. 2000 - Sumer-Cities of Eden (Lost civilization), Time-Life Books, 1993.

[2] A korbeosztás a fenti könyv adatait követi, kiegészítve a hiányzó Jemdet-Nasr korral.

[3] Hrouda, Barthel: Vorderasien I.: Mesopotamien, Babylonien, Iran und Anatolien, Beck Verlag, München 1971. I.köt.76-77. pp.

[4] Lloyd, Seton: Die Archäologie Mesopotamiens, von der Altsteinzeit bis zur persischen Eroberung, Beck Verlag, München, 1981. 77. p.

[5] Torma Zsófia: Hazánk népe ősmythosának maradványai, 1-11. pp. (aprónyomtatvány, XIX. sz., év nélkül) In: Marton Veronika: A napkeleti pecsétnyomók és pecséthengerek és az ókori mezopotámiai népek története, Matrona, Győr, 2004. 71. p.

[6] Childe, Gordon: Vorgeschichte der europäischen Kultur, Rowolt, Hamburg, 1960.

[7] wikipedia.org

[8] Carl J. Becker: A Modern Theory Of Language Evolution, iUniverse, (Bloomington, Indiana, USA) 2004, 346. o.

[9] Marton Veronika: A sumir kultúra története, Matrona, Győr, 2008. 81. p.

[10] A tanítványaim többször kérdezték, miért nem fejtem meg a korong szövegét. Ez nem lenne helyénvaló, - válaszoltam - hiszen a fent említett kutatócsoportnál senki sem tudná szebben, ékesebben mai magyar nyelvre átültetni. Ellenben a két téglalap-alakú táblácska és a Blau-táblák megfejtésével érdemes lenne foglalkozni. (MV)

[11] L.m.f.

[12] The Tartaria Tablets, www.romaniaphotos.ro/2011/02/tartaria-tablets.

[13] Marton Veronika: A sumir kultúra története, Matrona, Győr, 2008. 82. p.

[14] Deimel, Anton: Sumir nyelvtan – nyelvtani gyakorlatok, Miskolc, Miskolci Bölcsész Egyesület, 1998. 20. p.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

David Bowman 2014.02.14. 21:05:11

Miért nincsenek kommentek? Csak én írtam vagy hármat. Megtréfált a blogmotor?

Válasz erre 

marton veronika 2014.02.15. 01:34:58

@David Bowman:
Elnézését kérem. Az elfoglasltságaim miatt nem válaszoltm. Rövidesen pótolom. M.

Válasz erre 

David Bowman 2014.04.21. 16:13:47

Jó kis írás, nekem tetszett.
OK, legyen ez a JN féle nép eredete, de akkor hogy jön ehez a délUrálban, szintén a VI.évezredből való sumér hajó ábrázolás? Götz László könyvében olvastam róla. Különben ő is az onnan ide vándorlás elméletét hirdette, de nem emléxem, a tatárlakai leleteket hogy magyarázta.
Miből gondolja, hogy a JN kor embere új jövevény lenne mezopotámiában?
A fölső lazúrkő táblán a bal fölső rekeszben, a kanyargós vasút alatti jel a maja nulla. A lazúrkőnek nem kéknek kellene lenni?
Ön szerint ezek a megfejtések mennyire biztosak?

Válasz erre 

marton veronika 2014.04.21. 16:34:35

T. Minden kutató megegyezik abban, hogy a sumirok szkítafajűak voltak, s a mai mérsékelt égöv vidékéről történt a betelepedés. Az írásuk, mármint a Blau-táblák írása kb. 1200-1400 évvel későbbi, mint a Tatárlaka-i tábláké.
A Tatárlaka-i leletek voltak az elsődlegesek. Az un. Blau tábla jeleit szokták vele párhuzamba állítani, pedig más is volt.
A Blau-táblák anyaga valóban kék lazúrkő (Mellesleg egy Blau nevű régész volt a fefedezőjük.)A kép szerencsére nem kék színűnek ábrázolja, mert akkor nagyon rosszul látszódnának a jelek.
A Jemdet-Nasr kor embere valóban a sumirok harmadik összetevője volt, nem én gondolom, a szakirodalom is annak tartja.
A Folyamközt fokozatosan, véresen, kegyetlenül meghódították a szemita népcsoportok (feketefejűek, amoriták, asszírok), s átvették a hatalmat. Módszeresen irtották a lakosságot (ld. Balavat-i kapu boríátsa) A sumir lakosság ha ellenállt meghalt, ha tehette elmenekült.
A megfejtések valójában nem mindig pontosak. Ezért szokták megjegyezni: "feltehetően". A pecsééthengerek, a táblák szövegének megfejtését nagyban segítik a rajtuk levő képek, és a szövegkörnyezet. Eezek figyelembevétele nélkül egyetlen megfejtés sem állja meg a helyét. M.

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: