Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők!

 2016. május 20-án, pénteken 18.00 órai kezdettel a naszályi Művelődési Házban

A világ keletkezése az ékiratok szerint 

címmel előadást tartok.

Hely: Művelődési Ház, Naszály, Rákóczi út 127.

Időpont: 2016. május 20., péntek, kb. 18.00-20.00-ig

Az előadás rövid ismertetése:

A kb. Kr.e. 5000 évvel ezelőtt Mezopotámiában élt sumir nép egyenesági leszármazottja a magyarság. Az évezredeken át megmaradt és nyomonkövethető kapcsolat kimutatható a magyar nép hagyományaiban és a hiedelemvilágban. Bár nem nevezte meg honnan, de Madách Imre is észrevette, hogy népünk hite „külföldi növény, mely a magyarság gyermekkorával nincs összefűzve”.

A vetített képes előadás az ékiratos szöveg alapján bizonyítja e kapcsolatot a két nép között: A XIX. században előkerült ékiratos teremtés-mítosz, az „enuma elis” a sumiroknak szóló, közérthetően megfogalmazott csillagászati leírás a Naprendszerünk keletkezéséről. A bibliai teremtés-történettől eltérően mutatja be a bolygók keletkezését, továbbá miként jött létre a bolygók mai rendje, s került a Föld és a Nap a jelenlegi helyére. Az előadás felfedi, mi kapcsolat van a Naprendszer létrejötte és a Magyar Szent Korona között.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A magyarság történelmében járatos olvasóknak bizonyára feltűnt, hogy a X-XI. századot illetően milyen sok a megválaszolatlan kérdés,  a fehér folt. A történészek sok esemény hátterét ismerhetik, de valamilyen okból kifolyólag, talán, hogy ne háborgassák az olvasók nemzeti és vallási érzületét, nem közlik. Ezen írásnak nem célja, hogy röviden megismételje, amit az olvasók amúgy is tudnak, hanem hogy bemutassa, mi rejtezik a magyar és a külföldi krónikákban, évkönyvekben, s felhívja a figyelmet a sorok között lappangó igazságra, amelyek nem mindig jutnak el az olvasóhoz.

Ismert, hogy Árpád vezér leszármazottjai, Taksony, Géza nyugati mintára fokozatosan építgették a központosított uralmat, s ezután István király létrehozta a mindmáig fennálló magyar államot. Ám arról kevesen tudnak, hogy az Árpádház miként kebelezte be az Árpáddal egyenrangú magyar vezérek utódainak területeit.

Zolta vezérről közlik, hogy lemondott, s a fiára, Taksonyra ruházta vezérségét. Az okokról a források sokatmondóan hallgatnak, csak a bekövetkezett események, összefüggések egybevetéséből derül ki, hogy Zolta a németföldi hercegek hatalmi törekvéseknek esett áldozatul.  

I. Ottó német-római császárrá koronázása után a pápa és az újsütetű császár közti hatalmi vitában Taksony, a korabeli Európa leggazdagabb országának vezére volt a döntnök. Taksony, a pápa javára ítélkezett, így ellenségéve tette Ottót, és az őt követő német-római császárokat. Magyarellenes rosszindulatuk évszázadok múltán sem enyhült.

A lorchi bullahamisítást mind a magyar, mind a korabeli német források említik. Ám egyetlen forrás sem tárta fel, hogy a német-római császár a Pilgrim püspök által hamisított bullákkal próbált jogalapot teremteni Pannónia vazallussá tételéhez.

Az olvasó joggal vonhatja kétségbe Géza vezér lengyel feleségének létezését, hiszen egyetlen magyar forrás sem említi. Pedig a német-római császár ösztökélésére lett a lengyel Adelhaid, a hithű keresztény hercegnő magyar fejedelemné, s nagy szerepet játszott a magyarság kereszténnyé tételében, s abban, hogy megnyíljanak a gyepűk a nyugati hittérítő papok és a fegyveres lovagok előtt.

A magyarföldi keresztény térítés egyáltalán nem ment simán. Ennek bizonysága a koppányi szabadságharc kitörése és véres leverése volt: István a saját atyai nagybátyját, Mihály herceget jogos hatalmi törekvéseivel együtt megsemmisítette, és megszerezte a dunántúli birtokait.  

Az említetteken kívül a könyv számos sorsdöntő kérdést vet fel, melynek megválaszolása az olvasótól hosszú töprengést és elmélkedést, s az eddigi ismeretei átértékelését igényli. 

László Gyula nyomán elmondható: "néha a források eddigi magyarázatának kell engednie ... a feltárt, kétségtelenül egykorú és hiteles anyag tanúbizonyságának!"    

Tartalomjegyzék:

Bevezetés   

Az előzmények                

¤ A két Vérszerződés és a Szer 

¤ A turáni átok 

Az Árpád-házi vezérek  

- Árpád vezér és a fia Zolta (896/900 - 950/1002?)  

¤ Zolta vagy Fajsz

- Taksony/Τάξις (931-972)

- Taksony fiai

¤ Mihály herceg (955-997)

Géza vezér / fejedelem (949/950-997)

¤ Géza első házassága – Sarolt / Sarold 

¤ A quedlinburgi egyezmény 

¤ Géza második házassága - Adelhaid  

- A magyarföldi keresztény térítés

¤ A keresztény térítés első lépései 

- A gyepűvédők harca

¤ Géza és István keresztelése, illetve  

¤ Vajk / István és Gizella házassága 

¤ Géza halála     

- „Koppány” szabadságharca

István, magyar király uralkodása és halála

¤ Imre herceg, a trónörökös    

- Péter király származása és uralkodása   

¤ A megözvegyült Gizella királyné további sorsa 

Zárszó 

Mellékletek 

Az újonnan megjelent könyv (Magyarország a kereszt árnyékában) megvásárolható a nemzeti könyvesboltokban; belföldön a szerzőnél is. Kapcsolatfelvétel, elérhetőség: matrona.kiado kukac gmail pont com

Számtalan régészeti és néprajzi bizonyítéka van az ötezer évvel ezelőtt Mezopotámiában élt KI.EN.GI (kangar), közismertebb nevén sumir és a magyar nép közti műveltségi kapcsolatnak, egyenesági leszármazásnak. A magyar nép és nyelv régiségének bizonyítékai a népművészetünkben megőrződött tárgyi és szellemi emlékek.

Darvak a csillagos égen (festett agyagedény, Samarra, az Irak Múzeum, Kr.e. 4500)[1]

Kr. e. IV. évezredben Mezopotámiát három szkítafajú népcsoport keveredéséből létrejött káld-sumir nép lakta. Az őslakosság a vízözönt túlélte. Legtöbb tárgyi emlékét az al-Ubaid dombban találták meg, amelyről e népességet al-Ubaid-inak nevezték el. A régészeti leletek tanúsága szerint a történelemelőtti korban a Kárpát medencéből a Habur folyó forrásvidékére[2], Halafba szkítafajú vadásznépek vándoroltak. Mire eljutottak Dél-Mezopotámiába a halászat-vadászat mellett már földműveléssel foglalkoztak.

Festett mintás korsó (agyag, Ubaid kor, Kr. e. 5500)[3]

Az uruki népcsoport nyomait a mezopotámiai Uruk városának feltárásakor találták meg. Az orosz Tolsztov hívta fel a figyelmet e népesség chorezmi kapcsolatára. Szerinte e nép az Aral- tó vidékéről, Chorezmből Szuzán át vándorolt Mezopotámiába. Évezredekkel később, a hun Atilla nagykirály halála után a fia, Csaba királyfi chorezmi királylányt kapott feleségül. Két fia született Ed és Edömén. Meghagyta nekik, hogy térjenek vissza apáik földjére, a Kárpát medencébe. Ed a „honfoglaló” magyarokkal visszatért, Edömén meg a fehér-hun birodalom megalapítója lett.

Pecséthenger (Uruk-kor, Kr.e. 3400 körül, Louvre)[4]

Sokan kétségbe vonják a magyar krónikák hitelességét, mert Attila halála és a magyar hon-visszafoglalás között több emberöltő telt el;, s nem Ed, hanem csak a leszármazottjai térhettek vissza. Ám, ha elfogadjuk, hogy kb. Kr.u. 600 és 900 között 293 évet betoldottak az időszámításunkba, akkor a magyar krónikáknak igaza nyilvánvaló.

A Kárpát-medencéből a Balkánon keresztül Mezopotámiába vándorolt harmadik népcsoportot a legtöbb leletet adó lelőhelyről kapta a Jemdet-Nasr nevet.

Falusi csendélet (alabástrom teknő, Jemdet-Nasr-kor, kb. Kr.e. 3200)[5]

A XIX. században Torma Zsófia, erdélyi magyar régésznő Erdélyben, a Maros partján a Djemdet Nasr dombban talált leleteknél kb. 1200-1500 évvel régebbieket talált. 1961-ben Vlassa, román régész Alsótatárlakán kb. 5-6000 ezer évvel ezelőtti agyagtáblákat talált. A rajtuk levő írásjelek igen hasonlítanak az első mezopotámiai képszerű jelekhez. A különbség csak annyi, hogy az erdélyi leletek mintegy 1200-1400 évvel korábbiak. Ez is bizonyítja, hogy a káld-sumir nép harmadik összetevője [része] a Kárpát medencéből, Erdélyből vándorolt a Balkánon keresztül a Folyamközbe, és vitte magával az írásbeliséget. Torma Zsófia véleményével egyetértett Schliemann, Trója felfedezője és a francia Sayous.

Az erdélyi Tatárlakán előkerült táblácskák és a Bagdadban vásárolt Jemdet Nasr-kori un. Blau táblák egyike (Kb. Kr. e. 4600 és Kr. e. 3200)

Az al-Ubaid, az uruki és a Djemdet-Nasr népcsoport összeolvadásából keletkezett sumir nép hozta létre azt a kultúrát, melynek ékirásos jeleivel kezdődik az írott forrásokra támaszkodó történelem. A XIX. században e népet szkíta eredetűnek tartották, és a régészeti leletek szerint onnan származnak, ahol a magyarok elődei éltek.[6] 

A káld-sumirok soha nem hívták magukat sumirnak, hanem KI.EN.GI-nek vagy KIN.GI-nek. Ezen elnevezés a magyarországi besenyők kangar nevében köszön vissza. E nép folyamközi hazáját lakott földnek, KALAM.MA-nak hívta.

Nemcsak a Biblia, hanem a Kr. e. III-II. évezred fordulójáról származó ékiratos királylista is arról tudósít, hogy a vízözön után a királyság újra leszállt az égből, ami azt jelenti, hogy a mindenkori káld-sumir király Isten kegyelméből lett az uralkodó.

Sumerban addig senki nem lehetett király, míg Enlil isten el nem ismerte, és a nippuri Ékur templom papságtól, meg nem kapta az uralkodásra jogosító aranykeresztet. E keresztnek hasonló a szerepe, mint a Magyar Szent Koronának. A középkorban a magyar nép addig senkit nem ismert el királyának, amíg a magyar Szent Koronával meg nem koronázták.

Az Árpádházi királyaink papkirályok voltak; uralmukat az Égtől, Istentől kapták. Isten rendjét, a kozmikus rendet kellett képviselniük és az országukban érvényre juttatniuk, éppúgy, mint a sumir uralkodóknak.  

A sumir Lagasban talált sugaras párducfej Enlil isten fiának Ningirszu istennek a jelképe, akit a magyar krónikákban Nimródnak vagy Ménrótnak hívnak. Ő az „ég hűséges gyermeke”, az Orion csillagkép.

A korongos párduc - A sugaras korongban háromjelcsoport van. Jelentése: Védelmül adom néktek, Sirburlaki lelkét, Ningirszu istent.

Enlil isten a fiát, Ningirszut, a hős párducot küldte a földre, hogy Lagas (Sirburlaki) város lelke, védelmezője, igazságtevője legyen. Jelképe a sugaras korong. (Enlil nevének jelentése én-lélek.)

A korongos párduc sugaraihoz hasonló fejdíszük van Széken (Erdély) a násznagyoknak.

Széki násznagyok sugaras kalapban (képeslap)

Ningirszu isten más ábrázolásain is visszaköszön a sugaras kalapdísz, sőt a széki ábrázoláson levő homlokfeletti két levélke is.

Asszír pecséthenger nyomat[7]

A magyar népviselet a nagyon hasonlít a káld-sumir „parasztok” viseletéhez. Az alábbi képen bőrsubás, bőgatyás (szoknyás?) sumirok egy elámi öltözetű király-félét ütlegelnek.

Subás, gatyás sumirok

A bőrből készült kabátfélét viselő két ember között a térdeplő koronás alak talán a fogoly király, mellette az elmaradhatatlan kos és a turulmadár. Mindkettő magyar jelkép.

A sumirok öltözéke nagyon hasonló a bőgatyás magyarokéhoz:

Sumir bőgatyás alakok átveszik az elültetendő (a templom által ellenőrzött) palántákat (pecséthenger-nyomat, 3,5x2,2 Kr.e. 2400 körül, Walters Art Museum, New York)[8]

Bőgatyás keszthelyi kanászok (XIX.sz.)[9]  

 A magyar Alföld őshonosnak tartott állatai is mezopotámiai eredetűek. Hosszú évezredek múltán a hon-visszafoglaló magyarok hozták a Kárpát-medencébe.          

Népünk hite szerint a Boldogasszony hét leánya az élet adója és védője, a bőség, a termékenység, a növények szaporításának, az állatok szaporodásának, az áldott állapotú és a gyermekágyas asszonyok védelmezője. Ők a magyar néphit óvó-védő istenasszonyai.[10] Hasonló a szerepköre a sumir Innana (Bau) istennő csendes esőt hozó, magot fakasztó, rügyfakasztó, állatokat védő, magzatot óvó, szülést segítő és védelmező hét leányának.

A kecses, fátylas női alakok minden olyan ábrázoláson megtalálhatók, ahol vigyázni kell az állatokra, a terményre, az embere, a házra stb.

Kosokra vigyázó istennők (Kr.e. 2900, Uruk, Pergamon Museum, Berlin)[11]

Az említetteken kívül számtalan hasonlóság van a magyar és a sumir nép kultúrája között, de nem hagyhatók figyelmen kívül a nyelvi azonosságok.

A táltos szavunk közismert. „A táltosok a régi magyarok bölcsei és papjai voltak.”[12] E kifejezést, ugyanilyen értelemben használták a sumirok. A TAL jel bölcset, tudóst, a TAS pedig urat jelent. Összeolvasva TAL.TAS. Jelentése a magyar táltos tulajdonságára utaló bölcs úr.  

A király (=uralkodó) szavunkat a frank Nagy Károly (Carolu = ölyvecske) nevéből eredeztetik. A magyar király szó viszont a kerülő kifejezésből származik, amit a káld-sumir KIR.HAL szószerkezet értelmezése is alátámaszt. A KIR jelentése kör, a HAL pedig halad, előre megy. Összeolvasva KIR.HAL = körbe halad.                                                                 

Az Árpádok korában a magyar uralkodónak kötelessége volt az országát körbejárni, meggyőződni arról, hogy a nép elégedett, boldog. Ezt szolgálták pl. Mátyás király álruhás országjárásai is. A magyar szakrális uralkodók feladatköre benne rejlik a király szóban.

Mindez csekély töredéke azon sok azonosságnak és hasonlatosságnak, amely a káld-sumir és a magyar nép műveltsége közt megvan, s ami annak bizonyítéka, hogy a mai magyarság a káld-sumirok egyenesági elszármazottjai.

Sokan a magyar és a káld-sumir kapcsolatoknak még a lehetőségét is elutasítják. Úgy tesznek, mintha e nép nem is létezett volna, legalábbis magyar vonatkozásban nem.

[1] aratta.wordpress.com

[2] Vértes László: Kavics ösvény, Gondolat, Budapest, 1969.

[3] pinterest.com

[4] cnx.org

[5] classic.unc.edu

[6] Marton Veronika: A sumir kultúra története, Magánkiadás, Győr, 2000.

[7] therealsamizdat..com

[8] commons.wikimedia.org

[9] tankönyvtár.hu

[10] Bobula Ida: A sumir-magyar rokonság kérdése, Ed. Esda, Buenos Aires, 1982. 65. p.

[11] britannia.com

[12] Révai Nagy Lexikona, XVII. kötet, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., Budapest, 1925. 826. p.

Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők!

2016. 2016. április 1-én, pénteken 18.00 órai kezdettel a naszályi Művelődési Házban

A sumiroktól a magyarokig

 címmel előadást tartok.

Hely: Művelődési Ház, Naszály, Rákóczi út 127.

Időpont: 2016. április 1., péntek, 18.00-20.00-ig

Az előadás rövid ismertetése:

A kb. 5-6 ezer évvel ezelőtt élt sumir nép tárgyi és szellemi emlékei  az Őrvidéktől (Nyugat-Dunántúl)  a Székelyföldig továbbéltek a magyar nép hagyományaiban és emlékezetében. Az előadás e nép történetének rövid ismertetése után sok vetített  képpel és írásmutatvánnyal bizonyítja és támasztja alá a sumirok és a magyarság közötti műveltségi kapcsolatot, és bizonyítja az egyenesági leszármazást.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kedves Olvasóim!

Húsvét táján, tavaszidőben UDU, a Napisten napról-napra korábban lép fel a szent hegyre, hogy a Teremtő sugallatára életrekeltő, melengető fénybe burkolja be a világot, vigyázzon minden halandót, s a

        "Gonosz embernek szándékjátó’

        Az ördögnek csalárdságjátó’

        Pogánnak kezitől, kötelitől, kétségbeeségtő’

        Mindenféle veszedelmes betegségektő'

        Óvjon meg minden magyart!"