Az európai nyelvekben az úr jelentésű szavak (Herr, lord, pan stb.) általában olyan férfiembereket jelentenek, akik a társadalomban a rangjuk, méltóságuk vagy a hivataluk miatt mások fölött állnak. Születésük, rangjuk miatt módjukban áll másoknak parancsolni, felettük uralkodni stb. Az ókortól kezdődően máig a különféle társadalmak „urai” előnyös helyzetüket kihasználva nagyon sokszor kirívóan szívtelenül, mondhatni gonoszul bántak a fennhatóságuk alá tartozókkal.   

Kötelező beszolgáltatás a középkori Angliában (?) – Ki pénzt, ki libát, ki bárányt ad az uraságnak (könyv illusztráció, XIII. sz. – dailybritain.worldpress.com)

Magyarországon a magyar úr (de nem a bevándorolt, ilyen-olyan idegenekből lett jöttmentek) valóban ura, gondviselője volt a hozzá tartozóknak. Az 1848-49-es szabadságharc elfojtása után  az idegen, főleg osztrák és egyéb nációk hatására jött divatba a magyar urak befeketítése, becsmérlése, gonosznak, lelketlennek, „hülyének, ostobának” stb. való megbélyegzése. Sajnos e felfogás mindmáig tartja magát, annak ellenére, hogy a valóság teljesen más volt: A magyar úr nemcsak uralkodó, parancsoló, hanem a fennhatósága alá tartozó emberek, javak, jószágok őrzője, gondoskodója.  (A sumir  úr szóból származik a magyar őr, őriz kifejezés!) 

A magyar nemesurak védték a hazát, harcoltak a török ellen (1540-ben János király Nemes Gávay Lukácsnak adományozta címer – A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye, Orsz. Levéltár – arcanum.hu)

 Az úr és az őr kifejezés gondolati rokonságban van. A jelentésükben közös, hogy valamit egyben kell tartani, meg kell őrizni, Az úrnak a fennhatósága alatt álló embereket, a ház urának a családot, a kutyának a jószágot…

Az úr a kötelezően ellátandó őrző-védő szerepköre miatt a sumir nyelvben a „kutya” alapjelentésű jelből/szóból fejlődött ki az úr, őr, hős jelentés.

Az úr azon hasonló gyökű szók közé sorolható, melyek valami magasat, emelkedettet jelentenek, mint orr, orj, orom (mongolul: oroi), óriás, hóri(horgas) stb. Vámbéry[1] szerint ujgur nyelven uri vagy üri (=magas; előkelő). A régieknél és némely palóctáji kiejtéssel or vagy ór. Ebből származik az ország, régiesen az urszág, uruszag (uraság) szavunk. [Mindkét kifejezés a sumir nyelvből levezethető!]  A H(alotti) B(beszéd)-ben: mönnyi urusság (írva: munhi uruzag = mennyi uraság), azaz urság. Az úr szó rokonságban van a Zoroaster[2] alapította vallásos rendszer Ormuzd (jó)istenének nevével. A szó első szótagja az or a nyelvészek általános tanúsága szerint annyi, mint a latin dominus, a német Herr, de közelebbi rokonságban áll vele a magyar úr szó. Teljes, névelős alakjában zend vagy óbaktriai (hun) nyelven ahura vagy ahuró [a’ úr; ahol az a megfelel a magyar határozott névelőnek, a h pedig néma]. Ma ahura mazda (bölcs vagy nagyhatalmú úr) alakban ismerjük, amelyből az ormuzd lett.[3] (CF.)

Az úr szó jelentése ugyanazt jelenti a magyarban, mint a sumirban.

A sumirok némely nagyhatalmú istenséget[4], vagyis IGI-GI-t gyakorta úrnak nevezték, de nem közölték, mely istent értik alatta: UR volt a Napisten, Dilmun napja, a Holdisten, URSAG (uraság) volt Istar, azaz a Vénusz. Mindhárom istenség a földről nézve a Földet „körbejáró, körben kerengő” égitestet jelképez. A geocentrikus világkép szerint úgy járják körbe a Földet, mint ahogy a kutya körbejárja, körbefutja a nyájat. Terelgeti, őrzi, a birkákat, hogy egy se tévelyegjen, egy se kódorogjon.

Rackajuhokat terelő fekete pulikutya (magyarpuli.hu)

 A Pártus Birodalom megteremtőjét, első uralkodóját nem a saját nevén nevezték, hanem Arsac-nak, azaz uraságnak hívták. AR=úr, SAC/G= kiemelkedő; vagyis az urak közül a legnagyobb, azaz úrság, uraság.

Párthia első uralkodója, Arsac ezüstérméje. A jobb oldali görög nyelvű feliraton közli a nevét (musingsofclio.wordpress.com)

 Az uraság szavunk a sumir ÚR-ra, az ország az URU szóra megy vissza:  Az ÚR, azon kívül, hogy Sumer egyik jelentős,  városának a neve személyre is vonatkozik: úr, őr, hős.  

Az URU körbehatárolt területet, székhelyet, várost jelent, továbbá a települések szócsoport meghatározója. Tökéletesen megfelel a határokkal körbekerített magyar ország kifejezésnek.

 Pulikutyát formázó sumir alabástrom amulett (Kr.e. 2500-2000, Irak – touchofmodern.com)

 A mai jószándékú, ám a sumir szavakat a szótárak latinbetűs átírása alapján fejtegető, „nyelvészkedő szófejtők” csak a hasonló hangalakot veszik figyelembe, ám azt nem, hogy az azonos hangalakú szavak vonalas és ékjelei jelei különbözőek, és a jelentések még kapcsolatban sincsenek egymással. Bedőlnek a latinbetűs átírásnak és a hasonló hangzósításnak: Az UR-ból eredeztetik az országot, a város, városállam jelentésű URU-ból meg az urat, holott fordítva van.

A sumir UR kifejezés [5]) alapjelentése kutya. Másodlagos, elvont jelentése: hős, kiemelkedő ember, őr. Asszírul „isten”-t is jelent. Az URU viszont bekerített, sánccal, palánkkal, folyóval, vizesárokkal kerített település, város.

Összegzés:

A sumir ÚR szó latinbetűs átírása, esetleges hangzósítása hiába hasonlít a magyar ország, régiesen uruszag szóra, nem ebből származik, hanem a hangzásra, átírásra, jelentésre teljesen azonos ÚR szóból. A mesterséges létesítményekkel, kerítéssel vagy természetes határokkal, folyókkal, hegyekkel körülvett, bekerített ország eredője, miként a vonalas jel is mutatja, a települést, várost jelentő URU kifejezés.

 [1] Vámbéry/ Ármin/Wamberger Hermann (1832-1913). Magyarországi orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

[2] Zoroaszter/Zarathustra: Ókori iráni (?) pap, Ahura Mazdá prófétája, a mazdaizmusnak nevezett zoroasztrizmus létrehozója.

[3] Czuczor-Fograsi: „Úr” címszó

[4] Deimel, Antonius: Pantheon Babilonicum - Nomina Deorum Sumptibus Pontificii Instituti Biblici, Romae, 1914.

[5] D. 575. 2, 3.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.