2023.10.05. 21:29
Végkifejlet - 1849. október 6.
A Szent Szövetség égisze alatt, az osztrákok megsegítésére minden oroszok cárja 1849. június 16-án rendelte el a több, mint 1 millió fős orosz sereg Dukla-szoros felöli „általános előrenyomulását Magyarország felé”.
Június 17-én indultak a „Sírból sírba”, vagyis a határszéli Grab, magyarul „Sír” faluból, hogy megássák Magyarország sírját. Miklós cár kíséretében déli 12-kor értek a magyar határt jelző kettős dombhoz. Este hatkor már 45 ezer kozák volt magyar területen…
Nagyándor József honvédtábornok hadteste 1849. aug. 2-én Debrecennél megütközött az orosz cári sereggel. Elveszítette az ütközetet. (hu.wikipedia.org)
Megkezdődött magyar szabadságharc 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletételbe torkolló utolsó felvonása.
„1849. augusztus 17-én a cár visszaszólította a hadait.” Csak két hónapra engedélyezte a magyar hadjáratot, nehogy Napoleon katonáihoz hasonlóan a hazafelé tartó muszkák az orosz télben halálra fagyjanak.
A „magyar vérrel jóllakott szibériai medve lassú cammogással indul hazafelé”. Paskievics hada augusztus 30-án hagyta el Magyarországot…, októberre az utolsó orosz is eltávozott.[1]
GÖRGEYNEK CSAK KÉT HETET KELLETT VOLNA VÁRNIA A FEGYVERLETÉTELLEL…!
Nem várt. Sietett. Áruló volt.
Tizenhárom magyar tábornok sírját ásta meg. A lelkén szárad a magyar hadsereg pusztulása, tizenhárom tábornok aradi kivégzése, gr. Batthyány Lajos magyar miniszterelnök meggyilkolása és a magyarság minden gyásza, könnye.
Klapka még másfél hónapig kitartott. 1849. szeptember 27-én a várvédők szabad elvonulását kicsikarva adta fel Komárom várát. Tisztességes, hazáját szerető magyar tábornokként megmentette a benne bízó katonái életét.
Szerecsenmosdatás: A hivatalosított történetírás megkísérli Görgeyt tisztára mosni: Nem volt áruló, megmentette a katonái életét stb. Igaz. Ám aki nem került Kufsteinbe vagy más börtönbe, besoroztatott az osztrák hadseregbe.
[1] Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története, V. kötet, (1856-) Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) kiadása, Budapest, 1894. 488-489 és 806-807. pp.
2023.10.03. 14:12
Budapest-i előadás
Kedves Olvasóim!
Tisztelettel értesítem Önöket, hogy. a Maghar Akadémia meghívására
2023. október 11-én Budapesten a
SUMIR BA.U ISTENNŐ ÉS A MAGYAR BOLDOGASSZONY.
c. előadást tartok
BA.U, SIR.BUR.LA.KI VÁROS VÉDISTENNŐJE (szobortöredék, márvány, Louvre, Paris)
Időpont: 2023. okt. 11. 18.00-tól kb. 20.00-ig
Helyszín. 1085 Bp. Horánszky utca 13.
Érdeklődés: +36-20-312-5925
Regisztráció: rendezveny@magharakademia.hu
Belépőjegy: elővételben 2000,- Ft, a helyszínen 3000,- Ft.
A sumir Bau istennő és a magyar Boldogasszony azonosságának bizonyítása. A vetített képes előadás a naptár régi magyar névünnepei alapján hasonlítja össze Lagas város védistennőjét, BA.U-t és a magyarság Boldogasszonyát. A középkori naptári ünnepek a fogamzástól a magzat világrajöveteléig követik a két "istennő" asszonyi sorsát. Bau istennő 7 leányának feladatköre pontosan megegyezik a Boldogasszony hét leányának élet- és magzatvédő szerepével. A két nőalak , ill. a feladatkörük között olyan nagy a hasonlatosság, hogy nem véletlenek egybeeséséből, hanem egyenesági leszármazásból fakad.
2023.09.08. 12:13
Győri előadás
Kedves Olvasóim, kedves Érdeklődők!
Tisztelettel értesítem Önöket, hogy a Magyar Évezredek Baráti Társaság meghívására 2023. szept. 19-én este 6.00-7.30-ig Győrött a GYMSM Kereskedelmi és Iparkamara Baross termében (Győr, Szt. István út 10.a.)
A VILÁG TEREMTÉSE AZ ÉKIRATOK SZERINT
c. előadást tartok.
A belépés ingyenes. A rendezvény támogatója az
INNOVATÍV GROUP;
köszönet érteMarduk és Tiamat (asszír dombormű, Nimrud, kis templom, SArdanipal palotája, Layard Austen: Niniveh and Babylon, Tabl IV. )
2023.08.14. 12:03
Sumir tanfolyam Budapesten az V. kerületben
Tisztelt Érdeklődők!
Értestem Önöket, hogy a Maghar Akadémia szervezésében augusztus 26-tól 5 hetes kezdő sumir tanfolyamot tartok Budapesten az V. kerületben. MV.
Az alábbiakban közlöm a Maghar Akadémia felhívását:
Öt egymást követő szombaton, alkalmanként 3,5 óra / 8.000,- Ft.
A résztvevők megismerkednek a mintegy 4000-5000 évvel ezelőtt élt sumir nép történelmével, mitológiájával és az írásával. Elsajátítják a vonalas- és az ékírást, s önállóan tudnak rövidebb szövegeket (pl. pecséthenger) átírni latin betűkre, fordítani és értelmezni.
A magyar - bizonyítottan - a sumir nép egyik egyenesági leszármazottja. Jelenlegi műveltségünk alapjait a sumírok rakták le, mely különösen a magyarság néphagyományaiban mutatkozik meg. Feltűnően sok a hasonlatosság a mai magyarság és a sumirok gondolkodásmódja, érzelmi és egyéb megnyilvánulásai között.
A tanfolyamot azon érdeklődőknek ajánljuk, akik elhivatottan szeretnék megőrizni, magyar anyanyelvünket, akik korszerűsítés ürügyén sem dőlnek be a nyelvünket elfojtani igyekvő idegen kifejezéseknek, mert addig maradunk magyarok, amíg a nyelvünket a maga valójában megtartjuk. Ezt segíti a sumir nyelv, nyelvtan megismerése.
Oktató: Marton Veronika tanár-sumerológus
Regisztráció: rendezveny@magharakademia.hu
Érdeklődés:+36 20 312 5925
2023.08.06. 21:50
A TÁLTOSOK, AZ ŐSI GYÓGYÍTÓK[1] - 2023. VII. 22-én Dunaszigeten elhangzott előadás II. része
A táltosoknak köszönhetően a magyar nép lelkében mindmáig ott lappang az ősök hite. A régiségben a nép minden keresztény térítés, papi ösztönzés ellenére különbséget tett a saját istenasszonya és a kereszténység Szűz Máriája közt. A fohászaiban nem Máriához, hanem a Boldogasszonyhoz, ősi istennőjéhez fordult segítségért.
XIX. sz. elejei Szűz Mária kép (100x80 cm, magántulajdon)
Ablakomban Boldogasszony – ágyam fölött Szűz Mária c. imádság visszatükrözi e kettősséget. Nem babonaságból. hanem a nép mélységes hitében, valahonnan nagyon távolról, mint a napfény az ablakon, felsejlik a jóságos, mindenkit szerető, védő-óvó Boldogasszony. A papok prédikációs ösztökélésére, eleinte, hogy békében legyenek, aztán megszokásból az ágy fölé akasztották Szűz Mária képét, közben a régi hitük, szokásaik szerint imádkoztak, idővel elegyítve a keresztény imádságokkal..
Gellért püspök vette észre, hogy a magyarság rendkívül tisztel egy nőalakot, akit csak hívtak volt Asszonynak. Gellért a „falusi” papokkal prédikáltatta össze magyarság ősi istenasszonyát Jézus Krisztus anyjának, Szűz Máriával. Rosszul sült el. A magyarság nem cserélte fel istenasszonyát Szűz Máriával, hanem az új elnevezéssel őseitől örökölt istennőjét illette. Gellért püspök nem Jézus Krisztus anyjának, hanem a magyarság istenasszonyának legszebb, legcsodálatosabb nevét, a Boldogasszony-t önkéntelenül alkotta meg.[2]
Babba Mária – Csíksomlyón meg fordítva. Máriának nevezik, de a magyarok ősi istenasszonyát értik alatta: Napbaöltözött Asszony. Sumirul: BAR.BAR. Jelentése fény-fény. A jelentése kettőzve: nagyon fényes. BAR>BAR[3] ~ BABBAr[4] - BABBA. 5000 éves nyelvfejlődés eredménye.
A nép a táltos-orvoslást titokzatos, misztikus cselekménynek tartotta; ám hitt a táltosokban, csodatevőknek nevezte őket.A gyógyításokat kísérő vontatott, egyhangú, litániaszerű recitálások, kezdetleges dallamok évszázadokat átívelő láthatatlan dicsfényt varázsoltak a táltosok köré. A sikeres gyógyulásoknak híre ment. A táltosok jobban értették a mesterségüket, mint a külhoni doktorok. A kereszténnyé erőszakolt nép nem vált meg táltos gyógyítóitól, bízott bennük, elfogadta őket.
Foghúzás (szkíta aranykorsó, Kul-oba-i kurgán, Krím)
A honvisszafoglalás-kori táltosok gyógymódja, a gyógyítás fortélya átmentődött a későbbi századokba. Az inkvizíciós üldöztetés miatt a Teremtővel való kapcsolatukat titkolták, fehér lovat nem áldoztak, madarak röptéből, nem jósoltak, hanem csak gyógyítottak.
Századokig a táltosok dolga volt a betegek gyógyítása és a gyermek világrajövetelének segítése. A gyógyítás előtt a madártollruhás segédek, a harsányok nagy zenebonával, énekléssel, ráolvasással, dobolással a gonosz szellemektől kívül-belül megtisztították a keresztény ház minden sarkát. Botokkal zaklatták fel a sarkok csendjét.
A Bakonyban a beteg ember lakóházának minden sarkát, a sarkok közelében a fákat, bokrokat megfüstölték. A gonosz szellemek elűzése végett nagy lármát csaptak. Zalában sót hintettek a küszöbre, a sarkokba vizet loccsantottak. A szögletes szobák sarkaiban gonosz szellemeket véltek tanyázni, a kerek jurtákban nem, mert áttekinthetőek voltak, a szellemeknek nem volt búvóhelyük. A ház négy sarkából port kapartak össze, és a küszöbön át a szélbe szórták, hogy a szél minden tisztátalanságot elvigyen.
A fehérruhás gyógyító táltos eközben megvizsgálta a beteget.
Szülés, a gyermek világrajövetele előtt a harsányok a sarkokban, szögletekben, és a ház körül éktelen lármát csaptak, hogy megtisztítsák a házat. Dobszó közepette körbefutkározták a, hogy a gonosz szellemek ellen a vajúdó köré védelmező, mágikus kört teremtsenek.
A régiségben a várandós asszonyok a küszöbön szültek, a küszöb a születést, az életbe való belépést jelképezte.
A jól megtisztított küszöbre sót, másutt faszénport szórtak, lepedőket, takarókat terítettek rá. Ráültették a szülő nőt, hogy a hátát az egyik ajtófélfának támassza, a lábát pedig a másikra feszítse ki, hogy erőt tudjon kifejteni.
A táltos a szülés nehéz órájában a jóságos, fénybeöltözött varázslatos nőalakot, a Szent Bábát hívta segítségül, hogy az emberi lét hajnalát elviselhetővé tegye a világrajövő új lény számára. Az újszülöttet a táltos bemutatta a küszöb alatt lakozó ősök szellemeinek. Az ősök nevében az újszülöttnek kék gyöngyöt adtak a kezébe, hogy senkifia ne ártson neki.
Parasztszoba (Istensegíts, Bukovina- arcanum.com)
Minden táltos másképp gyógyított. Az orvoslás művészete apáról fiúra öröklődött vagy továbbszármazott a táltos-segédeikre, harsányokra, bácsokra, regösökre, magócokra stb. A betegségek leírását és a gyógyítás módját rováspálcák őrizték, rendes helyük a kunyhó ajtófélfáján volt. Nem dugták el, így az inkvizítor-pribékek könnyen megszerezték az ismeretlen betűkel, rovásírással írt pálcikákat. Az egyház összeszedette, és elküldte Firenzébe, Szicíliába, a Vatikánba. Megfosztva a táltost a betegségek és a gyógymódok pontos leírásától, ezután már csak az emlékezetére, tapasztalataira hagyatkozhatott, de még így is sikeresen gyógyítottak.
A táltos-gyógyítás alapja a tisztaság. Gyógyítás előtt mindennemű tisztátalanságot megszüntettek, a gonosz szellemeket elűzték. Alaposan megmosakodva, testüket leöblítve, kezüket megsúrolva, ősi imákkal, ráolvasással, kántálással testileg-lelkileg megtisztulva látogatták a beteget.
A korabeli „művelt” nyugatiakkal szemben a magyar nagyon tiszta nép. A franciák híres-nevezetes királya, a Napkirály nem fürdött. A palotájában nem volt fürdőszoba, büdös volt. A Habsburgok sem voltak különbek. Mondván, király v. királyné soha nem lehet annyira piszkos, hogy fürdenie kelljen. Erzsébet királynénak harcolnia kellett, hogy a Burgban legyen fürdőszobája. Amikor 1216-ban II. András a leányát, Erzsébetet Türingiába küldte a jegyeséhez, a németek bámulatára ezüst fürdőkádat adott vele nászajándékba.
Századokig a táltosok dolga volt a betegek gyógyítása és a gyermek világrajövetelének segítése. A gyógyítás előtt a madártollruhás segédek, a harsányok nagy zenebonával, énekléssel, ráolvasással, dobolással a gonosz szellemektől kívül-belül megtisztították a keresztény ház minden sarkát. Botokkal zaklatták fel a sarkok csendjét.
A Bakonyban a beteg ember lakóházának minden sarkát, a sarkok közelében a fákat, bokrokat megfüstölték. A gonosz szellemek elűzése végett nagy lármát csaptak. Zalában sót hintettek a küszöbre, a sarkokba vizet loccsantottak. A szögletes szobák sarkaiban gonosz szellemeket véltek tanyázni, a kerek jurtákban nem, mert áttekinthetőek voltak, a szellemeknek nem volt búvóhelyük. A ház négy sarkából port kapartak össze, és a küszöbön át a szélbe szórták, hogy a szél minden tisztátalanságot elvigyen.
A természetes gyógymódot alkalmazó, a kuruzslás vádját, az üldöztetést elviselő táltosok minden magasabb szintű felkészülés nélkül, őseik tudásával felvértezve meghökkentő gyógyulási eredményeket értek el. Pontosan és helyesen állapították meg a betegséget. A mai orvosok vizsgálati módszereit már évszázadokkal korábban alkalmazták: Kitapintották a beteg ütőerét, megállapították a lázát, a fülüket a beteg mezítelen hátára, mellére illesztve meghallgatták a szívverését, a tüdejük hangját, megnézték a torkukat. Megvizsgálták a szem szivárványhártyáját, abból állapították meg a betegség mibenlétét. A vizelet és a széklet színéből, állagából következtettek a betegségre.
E vizsgálatokat a korabeli híres párizsi és salernói egyetemen nem ismerték, nem tanították. Manapság, mind az orvosok, mind a természetgyógyászok (aligha lehet kivétel) e vizsgálatok elvégzését a gépekre bízzák. S ha a gép e covidos időszakban elromlik, átállíttatik s nem a valós eredményt mutatja, a betegnek annyi, leírják.
Magyarországon a királyi és a főúri udvarokban működő külországi orvosok irigyelték a magyar táltosok sikeres gyógyításait. Kuruzsló, varázsló, boszorkány hírüket költötték és az egyházi inkvizíció elé citálták Mindent megtettek, hogy megvádolják, elítéltessék, magyarán eltüntessék őket. Ám a nép melléjük állt.
A táltosok a gyógyításhoz igénybe vették a szellemvilágot. Tudták, (amit mi el sem hiszünk), hogy a mindenség minden alkotórészéhez egy-egy szellem tartozik. A levegő, a föld, a víz soha nincs egyedül. A régiségben istennek nevezett szelleme van mindegyiknek. Az emberrel kapcsolatba került szellemek segítő vagy ártó szándékúak. A táltos az ártó lényeket, a betegségek szellemeit távolította el a gyenge, leromlott emberi testből. A táltosok feladata, hogy titokzatos jelenlétüket érzékeny idegrendszerük segítségével megérezzék. A sejtelem és a tudás határán tapogatózva feltárják a betegséget, és az ártást eltávolítsák. A táltos belépvén a beteg házába botjával a négy sarok felé sújtva űzte el a rontó szellemet:
„Hakit, hakit, távozz ebből a házból, hogy sem föld alatt, sem föld fölött ne legyen semmi hatalmad!’
Különleges ártó szellem volt ez a Hakit. Midőn a Hold felkelt, némely szellemtársával összeállva, bizonyos meghatározott időben és helyen a PAT-on összejöttek. Ez a hely parlagon hevert. Lábasjószág rajta meg nem marad. Ám, amikor a táltosok kiáltották a nevét: HAKIT, rögtön eltakarodott, mert az ereje, hatalma a nevében leledzett. Földrajzi elnevezések őrizték e helyek emlékét. Nevéből ítélve RábaPATonán, LovászPATonán vagy a környéken lehetett a szellemek tanyája, ahol semmi nem maradt meg.
Vannak ártalmatlannak tűnő szavaink, amelyek annakidején gonosz démonokhoz kötődtek.
Az IZGÁGA eredetileg vérszopó démont jelentett. Emlékét VIII. századi ujgur szöveg őrizte meg.
A YIK, a gyík gyakori gyermekbetegség, a torokgyík démonának neve. Európa-szerte a magas lázzal kínlódó gyermeket kemencébe tették, esetenként előfordult, hogy a gyermek a füstös, esetleg nem kellő hőmérsékletű kemencében megfulladt.
ENESU, a falánk, a hullákat, állati tetemeket eltakarító szellem. A régi magyarság úgy tudta, az „enyészet angyala” fellakmározza a holtak tetemeit. A táltosok látták el, öltöztették, tették sírba a halottakat. A lábára fordítva húzták fel a saruját, a jobbra a balt, a balra a jobbot., Nem az ajtón, hanem a ház falát megbontva vitték ki, nehogy a szelleme visszatérve megtalálja a bejáratot. Az „enesu” rögzítésére hetednapra jó mélyen lándzsát döftek a sírba, hogy a halott ne tudjon visszajönni és kísérteni; a szellem be tudja végezni pusztító feladatát, felzabálni a tetemet.
KUTYA a tuberkulózis démona. Mondják, ha a betegből száraz köhögés tör fel, kutya ugat belőle: Úgy ugatsz, mint egy kutya! Hitték, a betegben, állatban-emberben benne lakozik a kutya-démon. Beteggé teszi őket, felzabálja a tüdőt. A betegnek a táltos állandó italul nyers, frissen fejt tejet rendelt. Ám először megvizsgálta a tehenet, egészséges-e. Orrlyukait befogva hallgatta meg levegővételének hangját. A légzés, a szuszogás milyenségéből állapította meg, van-e a tehénben lakozik-e démon, egészséges-e, s ihatja-e a beteg a tejét.
VÖRÖS DÉMON, a vérhas szelleme. Ellenszerül laza szövetű fűzfaágból készített, porrátört fűzfaszenet adtak a betegnek, mondván: Fekete por a vörös démonnak, hogy elhagyja a testet.
A táltos tudta, a természetben nincsenek ugrások; az emberi szervezet betegségeit szinte mindig hiányok vagy túltengések okozzák. A hiányt pótolni kell, a többletet vissza kell szorítani.
A táltosok elűzvén a démonokat, felismervén a betegséget, megkezdték gyógyítást.
Nagyon sok mai, korszerűnek tartott gyógymódot nem a nyugati tudósok fedeztek fel, alkalmaztak először, hanem sok évszázaddal korábban a magyar táltosok. 1851-től nem Semmelweis Ignác kezdte a bécsi majd a pesti kórházban, hogy a szőlő nők otthon szüljenek, s ha nem, a halálos fertőzések elkerülése végett a szülést levezető orvos legalább jól mossa meg a kezét. Az anyák megmentésének módszerét jó két évtizeddel Semmelweis születése előtt Zsóldos János Veszprém-vármegye első rendes orvosa, a pápai kórházak megbízott orvos-vezetője már alkalmazta. Szülőhelyén, Köveskálon leshette el a táltosoktól.[5]
Zsóldos János pápai orvos-doktor egyik könyvének címlapja (1802)
A REUMÁS betegséget gőzöléssel gyógyították. Hevített köveket dobáltak a vízbe, s a felszálló gőz hatására a beteg meggyógyult.
HIDEGVÍZ-KÚRA: Káld falu öreg táltosa vizes pakolással, zuhannyal gyógyított, ami egyúttal gőzölést is jelentett. A máglyát gyújtott, hogy a parázstól a föld felhevüljön, s arra fektette a vizes takarókba bebugyolált beteget. E veszélyes gyógymódot a táltos maga végezte, irányította. Volt eset, hogy a táltos távozása után a hozzátartozók úgy vélték, nélküle is megcsinálhatják; a beteg megégett.
KÓRSÁG: felfúvódással járó valamilyen bélbaj. Tavaszkor a friss legelőn a szarvasmarhák gyakori betegsége. Ilyenkor a táltosok felforralt, faszénen átszűrt vízzel itatták a marhákat.
YUZ: fülbaj. Gyógyírül kövirózsa kipréselt levét csepegtették a fülbe.
PURKE (bürke): égési seb vagy bőrbetegség. Olvasztott gúnárzsírral kezelte.
ZAMUG (cammog): Az öregek betegsége,
SUKLAN (csuklás): A várandós asszonyokat megszálló démon csuklása messze szólt.
NIEVA (nincsvan - nemvan): Az abortusz népi szava. Az ARTA is az abortusz népi szava. Mai szóhasználatban az ártány a mesterségesen meddővé tett, miskárolt koca.
Halott magzat eltávolítása (miniatúra, 1280, Albucasis: Chirurghia (ELTE.EK.KR. Cod.lat.15.26r. – eletestudomany.hu/szuleszeti-traktatusok-)
A tatárjárás után a királyi és a főnemesi udvarokat ellepő orvosok ellenségnek tekintették a táltosokat; igyekeztek őket elgáncsolni, kiiktatni, az inkvizíció elé citálni. A nép védelme kevés volt. Kénytelenek voltak összefogni, hogy megvédjék magukat. A Vas-megyei Gerse falu kezdetben hét házból, portából állt. Hét család telepedett le, hogy ne legyenek az inkvizíció „szeme” előtt:
Déri, Döme Domján,
Kis Tuboly és Dékány,
öreg Domján, Kaposi.
Táltosok voltak. Ám a hírük ez eldugott helyre is elkísérte őket. S mint minden mást, ami a táltosokkal és a magyarság régi hitével összefüggött, a közeli falu keresztény papja kiprédikálta. A hét táltost „gersei ördögök”-nek nevezték, hogy a nép elforduljon tőlük. Úgy tűnik, fizikailag nem bántották őket, csak rossz hírüket költötték. Gersén az öregek még 1963-ban tudtak róluk.
Az egyház a nép régi vallásának tiszteleti helyeit igyekezett lehúzni, elmarasztalni, hogy az emberek ne járjanak oda: Így lett Budapesten, Ördögszikla, Esztergom mellett Bolond-hegy, Győr környékén szintén stb. A jószándékú, segítőkész, teljesen ártatlan gyógyítók rossz hírét költötték, hogy az emberek a bajban ne hozzájuk, hanem paphoz, orvoshoz forduljanak.
A táltos a hit és a babona (inkább az ősi hit) határán élt. Az emberi adottságok, tulajdonságok és a természet mélységes mély ismerete segítette orvoslásukat, sejtette meg velük a bekövetkező eseményeket, a jövendőt.
[1] Fehér M. Jenő: Középkori magyar inkvizíció (Editorial Transylvania, Buenos Aires, Argentína) nyomán.
[2] Marton Veronika: A sumir BA.U istennő és a magyar Boldogassszony c. előadásból.
[3] Írásban jelölt teljes hasonulás
[4] Fest Sándor: Hangátvetés a magyar nyelvben, Atheneum Rt,. Bp. 1907.
[5] Zsóldos János orvos doktor: Asszony’ orvos, Győrben Streibig Jós’ef betűivel, 1802. nyomán.c
2023.08.02. 21:01
A TÁLTOSOK, AZ ŐSI GYÓGYÍTÓK (2023. júl. 22-én Dunaszigeten elhangzott előadás 1. része)
A táltosok hozzátartoztak a magyar falu életéhez. Együtt éltek a néppel; résztvettek az ünnepeiken, osztoztak a gyászukban. Kézen-közön hasznos vénemberek, gyerekek mesefái, komoly atyafiak tanácsadói, választatlan bírái, tanácsadói voltak: Senkifiai, de mindenki apjai, mondták róluk.
Táltosasszony (Részlet a Feszty-körképről)
Manapság is élnek a falvakban táltosok-utódok. Készséges, mindenki bizalmát élvező egyszerű emberek, akik lakodalmakban násznagyok, disznóvágáskor böllérek, búcsújáráskor harsányok, állatjárványkor lódoktorok, tréfagyártók és versfaragók.
A TAL.TAS kifejezés jelentése: bölcs úr. Hiába keresnők a középkori magyar-latin szótárakban. Helyette van mágus, sámán; táltos nincs sehol.
A táltosok a régi magyarok bölcsei és papjai voltak. E kifejezést, ugyanilyen értelemben használták a sumirok. A TAL ékjel bölcset, tudóst jelent, a TAS pedig az úr jelentésű ékjel egyik kiejtésváltozata. Összeolvasva TAL.TAS, jelentése bölcs úr, ami pontosan fedi a magyar táltos feladatkörét.
A sámán a latin-magyar szótárban és Szibériában a finnugoroknál van. A szótárakat egyházi emberek, szerzetesek készítették. (Szenczi Molnár, Páriz Pápai) Furcsa lett volna, ha a nép tanítóit, gyógyítóit, állítólagos vallási vezetőit valódi nevükön nevezték volna. Így lett a magyar táltos sámán, mágus, varázsló, kuruzsló.
A mágus Babilonban, Medeában megbecsült, papi rend volt. Jósoltak, gyógyítottak, szertartásokat végeztek, vizsgálták a csillagokat, az ég boltozatját, mindent, ami a világban élt, mozgott. Az égi jelenségeken keresztül értesültek a Teremtő szándékáról, s közvetítették az emberek felé. Pontosan ez volt a feladatköre a középkorban a magyar táltosoknak is.
Magyarföldön az isteni gondviselés jóvoltából minden hetedik fiúgyerek táltosnak születik. Különleges jegyekkel, hat ujjal, foggal jönnek a világra. A természet, a Teremtő jelöli meg őket. Felesleges ujjacskájukat a születésükkor a kórházi orvos lecsípi. Később a helye sem látszik.
A táltos néha születik, néha lesz, de mindegyik valamelyik hírneves „mester” mellett készül a táltosságra. A szkíta szokásrend szerint a szülőknek a jellel született gyermeket át kell engedniük a táltosoknak: Ősi módon megáldják, nyáron a forrás vízébe mártják, télidőben a szent forrás vízével a fejét megspriccelik. Felcseperedésüket figyelemmel kísérik, tanítják, táltossá nevelik.
Somogyi kanászok (kaposvármost.hu)
A bakonyi falvak disznómakkoltató népe időről-időre felkerekedett, beköltözött a Bakony erdőségeibe, hogy vigyázzon a disznókra. Vitték magukkal serdültebb gyermekeiket. Az erdőben a táltosok foglalkoztak velük, megtanítva mindazt, amit a „papok” tanítani szoktak. A szükséges ismereteket, írást, olvasást, magyar istenek nevét, a fogantatást stb.[2]
Az egyház figyelő embereket, pristaldusokat küldött a falvakba, a falusi vásárokba, hogy megtudják, hol, melyik családban született hetedik fiúgyerek. Felsőbb egyházi parancsra, még mielőtt a táltosok a maguk módján megkeresztelték volna, megelőzve őket kényszerítették a szülőket, hogy katolikus módra a keresztvíz alá tarthassák a gyermeket. Ez néha balul sült el. Mihelyst a gyermek az eszét használni tudta, értesülvén születése körülményeiről, otthagyott csapot-papot, s a táltosokkal tartott.
A táltosok régen tudatosan, manapság ösztönösen keresték a módját, hogy kapcsolatot létesíthessenek a Teremtővel. Magas fára másztak, hogy közelebb kerüljenek hozzá.
A szibériai sámánok tűzre dobott ágak, bogyók, füvek illatát, füstjét lélegezték be, különféle füvek főzetét itták, hogy elbóduljanak. Tollruhát öltve másztak a fa tetejére, hogy Istennel beszéljenek.
A szibériai sámán, az „ördög papja” Karmos lába démoni tulajdonságaira utal (Nicoleas Witsen rajza. 1692. - Dr. Berta Gyula: Sámánok és sámánizmus, Amega . Orvostörténeti szemelvények, 2020.II.)
A magyar táltos is tollruhát öltve mászott a fára, hogy közelebb legyen a Teremtőhöz, s értekezhessen vele. Ám a táltos révülete és a sámán bódulata közt óriási a különbség. A magyar táltos is fára mászott, ám, nem szedett ajzószereket, hanem ráolvasásokra, kántálásra és dobszóra révült el, úgy került kapcsolatba Teremtővel. Sugallatait a táltos jövendölésként, mérlegelés nélkül továbbította az embereknek. Az idegrendszerük ekkor volt a leginkább próbára téve. Révületben meredtek az ismeretlen jövő felé. Felkapaszkodtak az „élet fáját” utánzó létrán a magasba, hogy megkapják a Teremtő üzenetét. Külsőleg, varázsszövegek fojtotthangú mormolásával, monoton dobolással teremtették meg hozzá a szükséges légkört.
Az egyfenekű táltos dob a táltosi hatalom jelvénye, a kozmológiai erők sűrített szimbóluma. A dob hártyáján nem díszek, hanem a világmindenséget tükröző rajzolatok vannak. Gyógyításkor a hangja előzte a betegség gonosz szellemeit. A dob táltosról táltosra, apáról fiúra öröklődött. Volt olyan táltos, akinek elveszett a dobja, esetleg ellopták. elbujdosott, vagy felakasztotta magát:„Elveszett a dobja, elveszett az ereje”. Dob nélkül nem tudott jövendőt mondani, nem tudott gyógyítani.
Sámándob teteje (Altáj, hu.m.wikipedia.org)
A táltosok a csillagállások szerint madár és állathangok alapján rövid jóslatot mondtak: A hollókárogásból egy egész évet tudtak végigjósolni: Aries/KOS: új hír, Taurus: ua., Virgo: rossz hír a napra… A tyúk kárálásából, kodálásából, az állat-ember szemmozgásából, tűzropogásból, kutya vonításából messzemenő következtetéseket vontak le. Nagyon odafigyeltek az állatokra. A viselkedésükből, a hangjukból tudták, érezték mi következik. Az állatok minden baljós eseményt az embernél sokkal korábban megéreznek. Viselkedésükkel szinte „közlik” a környezetükkel, valami várható, valami bekövetkezik. A táltosok sorskutató jövendöléseket végeztek. A legutolsó hazánkra vonatkozó közismert sorskutató jövendölés 1946-ban a Hanyban volt.[3]
Nagy tekintélye volt az életüket pásztorkodással, halászattal és más ősi foglalkozásokat űző, életüket nehezen fenntartó táltosoknak. A pusztában, erdőkben, mocsarakban kis kunyhókban húzódtak meg. A korábbi táltosok lelke velük volt, támogatta őket. Táplálékuk friss tej és kenyér. Mást el sem fogadtak. Az ünnepségeken elfogyasztják az áldozati állat húsát, mulatoznak, mint mindenki. Ám, ha öregen, magányosan, elhagyatottan éltek a nép jószívvel állt melléjük. Ha tehetetlen öregek voltak, faluból valaki naponta meglátogatta, rakta a tüzet, élelmet vitt.
A táltoshit legnagyobb ünnepe, a karácsonyi sólyomröptetés. A régi magyarság Krisztus születése ünnepét a sólyom ünnepének tartják. Ekkor engedték vadászatra a sólymokat. A nép a táltosokhoz hordta a madarait, hogy áldják meg őket.
Eldugott helyeken, erdőkben, lápok vizenyős területek szárazulatain áldozati szertartásokat végeztek. Az inkvizíciós fenyegetettség ellenére fehér lovat áldoztak. Hosszú fehér ingszerű ruhában, hajukat, homlokukat színes vagy fehér szalaggal átkötve végezték a lóáldozatot. E szertartásra utaló elnevezések, rejtekhely-dűlőnevek, határnevek sokhelyütt előbukkannak: Lóvágótelke, Lápbújó, Búvóberek…
Péter-Pálkor, az új kenyér, vagyis a nyár-ősz ünnepén kenyéráldozat tartották. Az új lisztből a táltos sütötte a kenyeret. A faluból, a környékből mindenki, még a megkereszteltek is kaptak az apró friss cipóból, a rómaiak nevezte pártus-süteményből, a pogácsából. Nagy becsben tartották ezeket a pogácsákat. Gyerekkoromban a szomszéd néni suplikján láttam fehér zsebkendőbe kötött pogácsát. Titokban, óvakodva nézegettem, nehogy észrevegyenek.
A középkorban a főúri várakban, udvarházakban egyre szaporodtak a külországi egyetemeken képzett-végzett „gyábavaló” doktorok. Az nép félelemteljes tisztelettel, ám nagyobb bizalommal volt gyógyító táltosaihoz, mint a külföldi orvosokhoz, akiknek a gyógyítása javulás nélkül vagy halállal végződött. A keresztény egyház nagyon kegyetlenül lépett fel a táltosok ellen, ám a nép megvédte a gyógyítóit. A sikeres táltos-gyógyításokat irigyelték az idegen orvosok. Különösen ezt nehezményezte, üldözte az egyház..
Fehér M. Jenő: Középkori magyar inkvizíció c. könyve nyomán
(Editiroal Transsylvania, Buenos Aires )
(Folytatása következik!)
[2] Marton Veronika: A somogyi rovásírásos kövek, Matrona, Győr, 1999.
[3] Máté Imre: Yotengrit, I-IV. Püski, Bp. 1915., II. 196-200. pp.
2023.07.18. 23:20
Dunaszigeti előadás
Kedves Olvasóim! Tisztelt Érdeklődők!
Tisztelettel értesítem Önöket, hogy a
Csillagösvény Találkozó Rendezőségének
meghívására
Dunaszigeten július 22-én, szombaton 12.30-13.30-ig
Táltosok, az ősi gyógyítók
c. előadást tartok.
A 2023. július 20-23-ig tartó találkozóra minden érdeklődőt szeretettel vár a Rendezőség
Tiszafüredi táltos
„Pénzásó Pista”
Tiszafüreden és környékén táltosnak tartották. Állandóan a halmot ásta, mert hite szerint látta a földbe rejtett kincset
2023.06.23. 15:32
A őstörténetünk titkai a magyar népmesékben
Az ősi titkokat sejtető magyar népmesék népünk régiségének tündérködbe burkolt bizonyítékai. Szerencsére az Habsburg uralom századaiban az osztrák cenzorok nem értették népmeséink titkait. Nem értették, mit jelent az „üveghegy”, mit a „hetedhétország” és az „óperenciás tenger”, ezért maradhatott meg.
A magyarság történelmének ismeretében némelyekre fény derült, némelyek még őrzik, legalábbis nehezebben tárják fel a titkukat. A csácsogó mesék „Hol volt, hol nem volt…” bevezetőjét követő meseelem a magyarság Kárpát-medencébe vivő hazaútjának egy-egy állomása.
Az Üveghegy
A gyermeki képzelet az üveghegyet valóban átlátszó. áttetsző, igen-igen síkos üvegnek gondolja, amelyen csak a ragyogó gyémántpatkós táltosparipa képes felvágtatni, hogy a patája szikrát hány az üvegen. A meseelemzők nem hagynak kétséget s megmagyarázzák: Vándorló őseink hóborította hegyeken keltek át, hegyek alatt lovagoltak, szekereztek Kárpát-medence felé. A hivatalosított eredetelmélet szerint a Volga-Káma-Bjelaja vidékéről lehúzódtak Közép-Ázsiába. A Kaukázus alján a dél-orosz pusztán végig haladva átkeltek a Kárpátokon, s Vereckénél léptek be őseik honába. Üveghegy vonatkozásban a Kárpátok hófödte csúcsait mellőzni kell, hiszen ilyen ezredév(ek)en át szívósan meggyökeresedett meseelem kialakulásához kevés a Kárpátokon való néhány hetes átkelési idő, s az sem a csúcsokon, hanem a járható hágón, s nem télen, hanem nyáron. Marad a Kaukázus. Csakhogy az állandósult meseelem az „üveghegyen át, túl, rá”, innen vagy onnan, de a Kaukázuson túlra mutat. Ha innen, akkor délre, Mezopotámia felé, ha onnan, akkor az orosz puszták felé.
Tehát a mesélőnek akár így, akár úgy, de át kellett kelnie a Kaukázuson.
-
Tiszteletadás a Nap jelképe és Nabu-apla-iddina asszír király előtt az É-babbarra templomban(Samas-tábla, agyag, 29,2x17,8 cm., Kr.e. 888-855, British Museum)
Szippar, a vízözönt túlélt öt város[1] egyike. Központjában állt az É-babbarra, a „fehér épület”[2], a fehér ház a város védistene, a sumir UTU, majd a sémita-babiloni Samas napisten tiszteleti helye, temploma. Rejtélyes eltűnése után Jézus Krisztus tizenkét éves korától harminckét éves koráig a sippari csillagvizsgálóban tanult.
A második öbölháború idején az amerikai repülők Szippar közelében gyenge rádióakív sugárzást észleltek. Bizonyára tudták, a közelben egyetlen atomerőmű-létesítmény sincs, csak romok, romok és romok. Ám a műszer jelzett, s az amerikaiak szétbombázták a természeti csodának számító területet. Minden rend felforgatója, a közel-keleti nemzetállamok sárbatiprója, a hivatalosított amerikai vezetés a szippari romok közt rejlő üvegszerű anyaggal borított emelkedő lapos tetejét bombáztatta szét.
Irak békeidejében a szakemberek bizonyára megvizsgálták a mintegy 100 m2- es különleges üvegszerű burkolatot[3]. Egyesek szerint vulkanikus üveg lehetett, mások szerint ókori (vagy előző világkorból való) légi járművek le- és felszállóhelye lehetett, s a repülő járművek keltette magas hő nagy vastagságban megolvasztotta a leszállópályát borító kvarchomokot.
A vulkanikus üveget, az obszidiánt el lehet vetni, hiszen a Tigris és az Eufrátesz közén kialudt vulkánnak nincs nyoma, annak ellenére, hogy az ásatásokon kb.9000 éves obszidián kések, nyílhegyek kerültek elő. Ezek a Mezopotámiát északról övező hegyekből, Anatóliából, a Kaukázusból, esetleg a Kárpát-medencei Tokaj-Eperjes vidékéről stb. származtak.
-
Űrhajó-leszállási útvonal (a városhelyek javítva)[4]
Mesébe illő vélekedés, mégis van alapja, hogy réges-régi korok légi járművei olvasztották meg a homokos talajt. E feltételezést alátámasztja, hogy Szippar városának vonalas, ill. ékiratos neve valami hatalmas, olajosan fénylő kővel borított területet, földet jelent.
-
Szippar vonalas- és ékírásos neve
Összeolvasva: fénylő kő, a hatalmas földterület.
Első olvasatra úgy tűnik, mintha a „hatalmas” melléknév a földterület minőségjelzője lenne, pedig valójában a „kő” hátravetett jelzője. A magyarban e jelzős szerkezet gyakorta előfordul: (Ott a) nagy alma, a piros.
Az fenti szöveg mai magyarsággal: hatalmas fénylő köves föld.
A „földterület”-nek fordított KI olvasatú ékjelet nem termőföld, hanem valamilyen körülhatárolt rész, terület, ország értelemben használják. Szócsoport meghatározóként utal arra, hogy az előtte levő ékjel valamilyen területet, várost, települést jelent.
A Szippar ékjeleinek jelentéséből következik, e városban ragyogó kővel borított terület volt, amely mindmáig, vagyis amíg szét nem bombázták megmaradt. Pontos rendeltetése, eredete ismeretlen. Eredeti rendeltetése már az ókorban elfelejtődött, de különleges volta miatt az ott élők tiszteleti helye lett, köré építették házaikat, köré telepedtek. Így alakult ki Szippar városa.
-
Elbrusz, Kaukázus (Európa legmagasabb csúcsa, 5672 m )[5]
Népmeséink másik üveghegye a Kaukázus lehetett. Örök jég borította csúcsai távolból olyan benyomást keltettek, mintha üvegből lettek volna. A babiloni-asszír terjeszkedés elől menekülő sumir utódok a hófödte Kaukázuson átkelve Dentumoger-ba[6], a Don-tövi Magyarországba értek. Majd a szintén toldalékoló nyelvű néhez a hunokhoz, az avarokhoz, azaz a magyarok elődeihez csatlakozva jutottak el a Kárpát-medencébe.
A hetedhétország
Az ókori Hettita Birodalomra utal a „hetedhétország” meseelem. Mezopotámiából nézve azon túl volt a régi haza, a Kárpát- medence. Az őskorban a sumirok egyik alkotó-népessége, a Djemdet Nasr nép innen vándorolt el a Balkánon és Anatólián át a Tigris és az Eufrátesz vidékére. Néhány ezer év alatt ragyogó városokat, városállamokat hoztak létre. Mígnem az utódaik a harcias semita-asszírok támadásai miatt (ld. fent) feladták hazájukat, és életüket mentvén nem a Balkán, hanem az északi hegyek felé menekültek. Sok viszontagságon, és több letelepedési kísérlet után a „Hetedhétország”, a Hettita Birodalom szomszédságában, a méd hegyeken át a Kaukázuson túlra vándoroltak.
-
A Hettita Birodalom tartományai[7]
A mai történetírás a hettitákat az indoeurópai népek ősének, nyelvi elődjének tartja. Nem veszi figyelembe, hogy két Hettita Birodalom létezett. Kr. e. 3000 táján a mai Törökország területének lakói a se nem szemita, se nem indoeurópai, hanem a toldalékoló nyelvű hattik voltak. A Kaukázus felől, minden különösebb harc nélkül csatakoztak hozzájuk az ismeretlen nyelvű hurrik. (Oly „rokonsági” kapcsolat lehetett a szkítafajú hurri és a hatti nép közt, mint a Kárpát-medencei magyarok és avarok közt.)
-
Mancsa alatt a legrégibb hurrita szövegű kőtáblát tartó bronz oroszlán (Urkes/Tell Mozan, É-K Szíria, Kr. e. 21. Louvre, Paris)[8]
Mivel a „hettita” szó „hét táj v. hét ország” jelentéséből következik, hogy nemcsak az említett kettő, hanem még legalább öt egymással rokon törzs szövetsége hozhatta létre az első jól szervezett államalakulatukat, a Hettita Ó-birodalmat.
Suppiluliuma hatti uralkodó, (A hatti hettita elődnép volt) - wista.create)
A Kr. e. XVI. századra az I. Hettita Birodalom megszűnt. Eltelt vagy százötven év. S a hivatalosított történetírás bizonytalanságát tükröző meghatározás, az un. „átmeneti időszak” után a Hettita Ó-Birodalom romjain az új hódítók, az indoeurópai népek megalkották a II. Hettita Birodalmat.
Mindez pedig történt a Kr. e. 14-13. században.
E 150 évnyi, un. átmeneti időszakot úgy kell elképzelni, mint a rómaiak távozása és a hunok érkezése közt Erdélyt: Kr. u. 270/271-ben Aurelianus császár parancsára rómaiak kivonultak Dáciából (Erdélyből), a romanizált lakosságot meg kényszerrel áttelepítették a szomszédos Moesiába[9]. A hunok 4-5. századi megjelenéséig Dácia gyakorlatilag lakatlan volt.[10] Néhány betévedt barbár germán törzs, gepida, gót stb. nyomát lehetett csak kimutatni. Az, hogy ezidőben Dácia/Erdélyben kb. 2 millió lehetett a román lakosság száma egyszerűen képtelenség[11], nem igaz.
Meglepő, hogy Dácia királya és a közel-keleti Pártus birodalom uralkodója szövetséges volt. Decebal dák király a halála évében a távoli Párthia nagykirályát, II. Pakorosz katonai támogatását, szövetségét kérte a rómaiak elleni harchoz.[12] Az Eufrátesztől Baktriáig elterülő Pártus Birodalom és Erdély közti meglehetős távolság késleltette a pártus segítséget. 106-ban Decebal meghalt. Dácia/Erdély római provincia lett. A mai hivatalosított történetírás szemérmesen elhallgatja a rómaiak előtt az Erdélyt uraló dákok faji hovatartozását.
Az alábbi képen a pártus uralkodó profilból, a dák meg szemből látszik, mégis felfedezhető köztük a hasonló faji jelleg, különösen az egyenes orr. A Kárpát-medencei magyarok között is sok a hasonló arcélű ember.
-
II. Pakoros (Kr.u. 89-128) pártus nagykirály (aranyérme)[13] és Decebal márvány (British Museum)[14]
A pártusok mindig megsegítették és katonailag támogatták a rokonnépeiket. Közéjük tartoztak Hérodotosz erdélyi agathürszoszainak[15] utódai, az erdélyi dákok, vagyis a dahák, akik soha nem voltak a románok elődei. A románok a magyar Árpádházi királyok idején kezdtek beszivárogni Erdélybe. Első okleveles említésük 1210-ből való.[16]
Az Óperenciás tenger
„Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, ahol a kurtafarkú malac túr…” -kezdődik sok-sok magyar népmese. Az Óperencia, a leggyakoribb meseelem eredete a magyar vezérek korába nyúlik vissza, amikor az avar/ magyar gyepük még az Enns folyó mentén sorakoztak.
A kifejezést általában az „ob der→ober+Enns” összetételének fogják fel. Szószerinti jelentése: az Enns folyón túli terület.
955-ben az Enns Dunába való befolyásától kb.265 km-re az Lech-mezőn I. Ottó szász herceg vezette német csapatok gyalázatosan tőrbecsalták Bulcsúnak és Lélnek három német herceg megsegítésére érkezett hadát. Általános vélemény, hogy Botond seregének és Taksony csapatának harcosain kívül az orruktól, fülüktől, nyelvüktől megfosztott 7 életben hagyott gyászvitéz hozta haza hírét az Ober-Ennsnek, az Óperenciának.
Csakhogy nem valószínű, hogy a X. században, a Lech mezei gyászos események után a népünk az Enns feletti területek nevét, a gyűlölt ellenség nyelvén, elhallott, erősen németes formában illesztették volna a meséibe.
-
Enns folyóról készült légifelvétel (2011, Stájerország, Ausztria)
Az Ober-Enns nem a Felső-Enns, hanem az Avar-Enns vidékét, nyugati avar határterületet jelenti. Az „ober” kifejezés az avarok tót „obri-obar-ober” népnevének, magyaros formája. A magyar vezérek korában a tót népnevet a mai szlovének elődeire értették; egy részüket az avar kagánok határőrnépként telepítették északra. Ők a mai szlovákok 1920-ig tótnak nevezett elődei.
„Az avarok földjük nyugati határa mentén kihasználva a természeti adottságokat, hegyeket, dombokat, erdőket, óriási földsáncokat, torlaszokat, ledöntött fákból nagy gyepűgátakat építettek. A németség és a magyarok közti régi avar gyepűvidék, a Bécsi medencével együtt (Ostmark[17]) a magyarok felvonulási területe lett. Magyar lakosság nem telepíttetett ide; csak a gyepük állandó magyar helyőrsége őrizte a határvidéket.”[18]
Magyarország belsejétől az avar gyepűvidék ugyancsak messze, az „óperenciás tengeren is túl” volt. „Tenger” alatt nem valamelyik nagyobb osztrák tó pl. a Wörtersee vagy a Mondsee, hanem a nagy-nagy távolság, az Enns-menti avar gyepükhöz és a túlnan túli tájakra való tengernyi lovaglás értendő. A „tenger” szó a magyarban „átvitt értelemben mint melléknév jelent valami sokat, nagy számút, nagy terjedelműt jelent.”[19] „…tenger virág nyílik tarkán körülötte…”[20]
A magyar nép ősi tudása a népmesék védőszárnyai alá rejtőzve maradt meg. Ehhez hasonlóan mentődött meg a következő részben sorra kerülő, a vízözön előtti időket idéző valóban meseszerű népmesei elem a „három vagy egy nap egy esztendő”.
Haddelhadd
Az uralkodást, a hatalom gyakorlását szerető asszony férje szívével együtt a kormányzást is megkaparintotta, s így nagy befolyása volt az országos ügyekre: A „férjét, s a mi férjéé volt ő kormányozta.”[21] Tehát asszonya és „nemhivatalos uralkodótársa” lett Gézának. Adelhaidot más írások udvariasan a „…legszebb női alakok[22] egyikének mondják: nem csak versenyt lovagolt és vadászott a férjével, hanem még a tivornyák zajos örömeit is megosztotta. Magától értetődik, hogy egy ily feleség… a férjen teljesen uralkodott, s nem igen csalódunk, ha felteszszük, hogy helylyel-közzel még a kormány gyeplőit is erőteljesen a kezeibe vehette.”[23]
A lengyel arát kísérő fegyveres lovagok a pilisi királyi udvar közvetlen közelében telepítettek le, mondván, hadd vegyék körül a királynét az övéi, nehogy idegenül érezze magát a „pogányok” között. Ám nemcsak Adelhaidot vették körül, hanem Gézát is (miként majdan a bajor Gizella kísérete Istvánt).
Feltűnő a krónikások és a későbbi történészek igyekezete, hogy Gézát vérszomjas zsarnokként tűntessék fel, mintha Adelhaid és a környezete ártatlan bárány lett volna. Minden magyarellenes ténykedést neki tulajdonítottak: Géza rendelte el a hittérítést. Követséget menesztett Európába, hogy a népe ellen fegyvereseket toborozzon. Ő ostorozott, csakis ő büntetett, hogy a hazáját a magyarokkal együtt német érdekkörbe terelje.
1000 év távolából és a bekövetkezett események ismeretében úgy tűnik, Géza a saját udvarában elszigetelődött. Német udvaroncok, német és lengyel papok vették körül. Querfurti Brunó kertelés nélkül kimondja: Szent Adalbert „… követeket küldött a magyarok nagy urához, vagyis inkább a nejéhez, a ki az országon uralkodott s férjét és férje dolgait kormányozta, s a kinek vezetése alatt kezdődött a kereszténység.”[24] Magyar, ha szólni kívánt a fejedelemmel, csak Adelhaid és az udvaroncai szűrőjén juthatott elébe. Az „Adelhaid” hallatán a magyar anyanyelvűekben felmerülhet, vajon van-e némi köze a „haddelhadd” szóláshoz: A két kifejezés kiejtési és írásképi hasonlatossága az ’Ober-Enns – Óperencia’ kifejezésnél is szembetűnőbb: Magyar nyelvterületen mindmáig él a ’haddelhadd’ kifejezés. Országszerte, pl. Vas megyében még az 1950-es években is ekképp intették a rosszalkodó gyermeket: ’Vigyázz, mert jön a haddelhadd!’, s ha nem hagyja abba a csínytevést, bizony megkapja a fenyítést.
Csimbókos hajviseletű magyar férfi (Békés, Békés megye, 1911)
A Czuczor-Fogarasi szótár a „hadd el hadd sajátságos népies kifejezés”-t „hagyd el hagyd”-nak oldja fel, s közli, „valami nagy bajt, szorultságot jelent, midőn valakit rútul megpiszkolnak, megvernek”[25].
E magyarázatnak akkor van értelme, ha a bántalmazott könyörög, hagyják már abba verését. Ám nincs összhangban „No, most lesz még a hadd el hadd!”, sem Vas-megyei a ’Jön a hadd el hadd!’ szólással, ami komoly fenyítést helyez kilátásba.
Az Adelhaid név csak a szókezdő h hangban különbözik a „haddelhadd”-tól. Tehát joggal feltételezhető, hogy a két szónak köze van egymáshoz.
A ’haddelhadd’ kifejezésnek évezredes előzménye lehet: A hittérítők kíséretében járó-kelő királyfejedelmi rendfenntartókat a köznép joggal tarthatta Adelhaid embereinek, s a fejedelemné keresztnevén emlegethette őket. Ezek a fegyveresek bizonyára nem átallották keményen megfenyíteni a keresztségnek ellenálló, nyakas, csimbókos hajú magyarokat. Azok aztán észrevéve a közeledtüket, óva inthették egymást: „Vigyázz, mert jön Adelhaid, gyün a haddelhadd!”
Így az eredeti jelentését vesztett réges-régi kifejezés intő szólásként mindmáig megmaradt.
[1] A Vízözönt túlélt mezopotámiai városok: Eridu, Bad.Tibira, Larak, Szippar, Suruppak.
[2] A sumir nyelvben az UD kifejezésnek nemcsak fényes, hanem fehér, tiszta jelentése is van. A magyarban: tiszta fehér, ragyogó fehér.
[3] kincseslada.hu/kozmikusember
[4] Sitchin, Der zwölfte Planet, Wilhelm Goldmann Verlag, (München), 1979. 246. p.
[5] baloghpet.com/2015/01/15/az-elbrusz-csucsan
[6] Don-tövi Magyarország In: Anonymus: Gesta Hungarorum, Magyar Helikon, 1975. 81. p.
[7] images.google.de (Reich der Hethiter)
[8] images.google.de
[9] Moesia: Bulgária és Szerbia határterülete.
[10] mek.oszk.hu
[11] Kosztin Árpád: Magyar térvesztés, román térnyerés Erdélyben. Bíró Family, Bp., 2003. 20-10. pp.
[12] Marton Veronika: A pártusok, a sivatag lovagjai, Matrona, Győr, 2010. 60, 100. pp.
[13] cngcoins.com
[14] H. Brunn - Brukmann, Denkmäler griechischer und römischer Skulptur, Munich, 1888, t. I, 2, pl. 55.
[15] Hérodotosz történeti könyvei, I-IX., MTA-Franklin Társulat, Bp. 1893., IV., 100. p.
[16] Kosztin Árpád i. m. 5.p.
[17] A későbbi Ausztria
[18] Részlet a szerző Karddal a keresztért c. készülő könyvéből.
[19] A magyar nyelv szótára (Czuczor-Fogarasi), IV. köt., Atheneum, Bp, 1874., 210. p.
[20] Petőfi Sándor: János vitéz
[21] Endlicher, Stephan Ladislaus: Rerum Hungaricarum Monumenta Arpadiana, Scheitlin u. Zollikofer, Sangalli, 1849. 141, 165. pp.
[22] A magyar krónikák hasonlóképp jellemzik Géza asszonyát.
[23] Wertner Mór: Az Árpádok… i.m. 30. p.
[24] Miserat his diebus ad Ungrorum seniorem magnum, imo ad uxorem eius, quae totum regnum manu tenuit, virum et quae erant viri ipsa regabat, qua duce erat christianitas coepta In: Pertz i.m. IV. 603. p.
[25] Czuczor-Fogarasi i. m. II. köt., „Hadd el hadd!” címszó, 1277. p.
2023.05.23. 11:56
A Nimród-pecséthenger megfejtése
A bibliai Noé minden utódja egy-egy nép névadója, ősatyja lett. Egyedül Nimródhoz nem kötődik nép, mert a neve titulus, cím. Bárki lehetett „nimród”, ha életével, tudásával, tetteivel népe felemelkedését, boldogulását szolgálta: Megillette az isteni újjászületést jelentő párducbőrös általvető és a „nimród/uralkodó” cím. A Vízözön utáni 86 kusita uralkodó közül az első EVE.KhÚS volt. A Bibliában a név első szótagja lemaradt. Így lett az első birodalom- és városalapító neve Khús. Bibliai fia, Nimród is városalapító volt, de nem kapcsolódik hozzá nép. A Biblia szerkesztői a Khúshoz tartozó „nimrud” titulust megszemélyesítették, és atyává és fiúvá, Khúsra és Nimródra osztották.[1]
12 ezer évvel ezelőtti, eddig az utolsó Vízözön után 206 évvel az első uralkodó, a hun-magyarok ősapja, NIMR.UD, a Napisten párducfia építette Núbia és Egyiptom határán Bábel tornyát[2], majd Asszíriában számos várost.
A Louvre-ban az alábbi Nimródot ábrázoló pecséthenger, illetve a nyomata 1908-ban még megvolt. A későbbi katalógusokból hiányzik. Egy kiadvány őrizte meg a rajzát, így megmaradt a vonalas írással írt lélekemelő üzenet. Bár a szöveg nem közli Nimród nevét, a kép ábrái, a virágos ág, a Naptemplom, a felfelé szálló ő madár, az ég boltozata Nimródra utal.
A képből kitűnik, hogy eredetileg amulett lehetett.
A Nimród amulett rajza[3]
A letörött sarkú pecséthenger-nyomat nyomat bal oldalán egy bunkósbot alsó része látszik.
A sumir pecséthengereken tűnik fel először a kettőskereszt ősképe. A papi ruhát viselő férfialak (Nimród) elágazó virágos ágat tart a kezében. Ez ágacska idővel kettőskereszt formájú írásjeggyé alakult.
A háttérben a napkeresztes tornyos építmény (zikkurat) a mai felhőkarcolót formázza. Nippurban fénykereszt ékesítette az É.KUR templom/zikkurat tetejét. Bár a templom EN.LIL-nek volt szentelve, mégis NIN.IB-nek, a déli verő istenének védelme alatt állt. dNiN-IB a sumir istenkörben az istenek hőse, a Teremtő harcosa, vadász, tudós és jövendölő. A „nagy vadász az Úr előtt” feladatkör alapján kapcsolódik a magyarság ősatyjához, Nimródhoz (helyesen: Kus nimródhoz).
A lefelé szálló sasmadár az IM.DU.GUDhu, magyar megfelelője a TURUL. Mind a sumirok, mind a magyarok hite szerint Isten szent madara, arra hivatott, hogy közvetítsen ég és föld között. A név jelentése: (Az) alászálló hatalom madara.
A félkörív alatti hét köröcske alapjelentése: éjszaka, sötétség, alászáll. A szövegösszefüggést tekintve jelenthet ugyan éjszakát, mégis a „csillagos ég”-nek kell felfogni, hiszen a madár láthatóan a félkörívvel jelölt ég felől száll fel vagy le. (A szétágazó farok leereszkedésre utal!) Úgy tűnik, mintha a turulmadár a virágos ágat tartó NIMR.UD-nak hozná a Teremtőnek, az ég urának vonalas jelekkel írt üzenetét:
A sumir szövegek olvasási iránya jobbról balra, felülről lefelé. Ha az emberalak a fenti képnek megfelelő helyzetben van, akkor a keret (kartus) jelei (kartus) fejtetőn állnak, és az olvasás iránya látszólag bal-jobb. Ha a viselője a nyakában lógó amulettet felemelve olvasta, akkor a rajzolat látszódott fordítva. Az olvasatok, azaz az átírások különbözősége a nyelvjárásokból adódik. A hangzósítás (kiejtés) feltételes. Fr. Lenormant francia akadémikus szerint a magyar kiejtés állhat a legközelebb a sumirhoz.
A jeleknek több olvasata és jelentése van. A mai magyar nyelvszokásnak, illetve szórendnek megfelelően az I. és a II. oszlop olvasáskor felcserélődik.
Átírás és fordítás:
Az amulett szövege közli a magyarság Nimródjával, hogy a Teremtő a bölcsességet, a tudást égi fénysugárként táplálta a mai magyarság elődnépébe. E tehetség népünkből nem veszett ki, ma is mindenkiben megvan, de kevesen élnek vele. A többség inkább visszaél e csodás isteni adománnyal, és rosszra, vagy egyáltalán nem használja.
Megjegyzés: Az uralkodót jelentő "nimród" asszír kifejezés. Olvasata nimr-u-ud.Jelentése: Napisten párducfia.
[1] Marton Veronika: Nimród, a hun-magyarok őse, Matrona, Győr, 2017. 21-34. pp.
[2] Kézai Simon mester magyar krónikája, Kiadja Ráth Mór, Pest 1862. 6. p.
[3] Collection des cylindres-cachets du Louvre, Les cylindres archaiques (Nimrud), Leroux, 1908.
2023.05.05. 21:54
Sumir tanfolyam Budapesten!
Kedves Olvasóim!
Sumir tanfolyam
Az un. Blau-táblák egyike (lazúrkő, Kr. e. 3000 körül. Blau nevű régész vásárolta a bagdadi bazárban. Kiválóan olvasható és értelmezhető. Több jele megegyezik a Tatárlaka-i táblákon (Kr.e. kb. 4500) levő jelekkel – pinterest.com)
A résztvevők megismerkednek a mintegy 4000-5000 évvel ezelőtt élt sumir nép történelmével, mitológiájával és az írásával. Elsajátítják a vonalas- és az ékírást, s önállóan tudnak rövidebb szövegeket (pl. pecséthenger) átírni latin betűkre, fordítani és értelmezni.
Miért fontos megismerkednünk a sumirokkal, az írásukkal és a mitológiájukkal?
A magyar – bizonyítottan – a sumir nép egyik egyenesági leszármazottja.
Jelenlegi műveltségünk alapjait a sumírok rakták le, mely különösen a magyarság néphagyományaiban mutatkozik meg.
Feltűnően sok a hasonlatosság a mai magyarság és a sumirok gondolkodásmódja, érzelmi és egyéb megnyilvánulásai között.
Érdekel az ősiségünknek ez a csodálatos része?
Érdekelnek a régi, az ékiratos táblákon olvasható történetek és a megfejtései?
Tudni szeretnéd, hogy a mostani társadalmi és emberi problémákra, milyen ősi megoldási lehetőségek vannak?
A tanfolyamon a sumir ékírás elsajátítása mellett a fenti kérdésekre is megkaphatod a válaszokat.
Mostanság nagyon felkapott lett az ókori Mezopotámia, vagyis Sumer és a sumir nép. Sokan elolvasnak róluk egy-két könyvet, megnéznek néhány ismeretterjesztő filmet, úgy vélik, mindent tudnak e rejtélyes népről. Ám azt hiszik, minden ókori közel keleti agyagtábla, szobor stb. a sumirok alkotása. Még az ókorban a tehetséges, békés sumirokat a bevándorló akkádok, babiloniak, asszírok kiszorították, elüldözték a hazájukból. Több hullámban vándoroltak el. Egyiptom nekik köszönheti nagyságát. Pelazg, etruszk, kelta néven fokozatosan népesítették be a Földközi-tenger medencéjét. Eljutottak az Abakán-folyó vidékére, és a Kaukázusok túlra, Dentumagyariába, majd magyarként a Kárpát-medencébe.
Oktató: Marton Veronika
Badiny Jós Ferenc tanítványaként több, mint 30 éve foglalkozik a sumir történelemmel, mitológiával, ékírással. A miskolci Nagy Lajos király magánegyetemen tanított sumerológiát, ismertette meg a hallgatókkal e csodálatos nép műveltségét, írását, s fedezte fel a magyar és a sumir nyelv, nyelvtan közti hasonlatosságokat, azonosságokat. Azóta is rendszeresen tanít, cikkeket és könyveket ír. Eltökélten vallja, hogy a magyarság, magyar népünk őrizte meg a kb. 12 utódnép közül a legteljesebben a sumirok műveltségét. Az ősi sumir nyelvtani szófordulatok, szavak mai magyar nyelvben garmadával fordulnak elő. Ebben semmi csodálatos nincs, hiszen a sumirok egyik összetevő népcsoportja a Kárpát-medencéből, Erdélyből származik.
A magyar nyelv gyökei, „szótagjai” valaha rég elfeledett önálló jelentésű szavak voltak, és megegyeznek a sumir jelek egy-egy „ékjellel” rögzített egyszótagú „szavaival”. Pl. NIN.GIR.SU isten mezejét visszafoglaló sumir uralkodó, az elfoglalt terület lakosainak (LU.KUS) kihirdette a SzI.GU.RI-ját, vagyis a parancsolatját. A magyarul is érthető SzI.GU.RI (nyomatékos beszéd neki), „szigorú” kifejezésként a mai „parancs” szavunk jelzője lett (Keselyű oszlop).
A tanfolyamot azon érdeklődőknek ajánljuk, akik elhivatottan szeretnék megőrizni, magyar anyanyelvünket, akik „modernizálás” címén sem dőlnek be a nyelvünket elfojtani igyekvő idegen kifejezéseknek, mert addig maradunk magyarok, amíg a nyelvünket a maga valójában megtartjuk. Ezt segíti a sumir nyelv, nyelvtan megismerése.
A tanfolyam részvevői megismerkednek a sumirok történelmével, mitológiájukkal, elsajátítják a sumir nyelvtan alapjait, megtanulják az ékírást. A tanfolyam végeztével néhány jelből álló szövegeket tudnak önállóan lefordítani, továbbá eligazodnak az ókori közel-keleti ókori népek és tárgyi emlékeik között.
Marton Veronika (tanár-sumerológus)
Június 24. szombat 13.00 óra
Tanfolyam időtartam: 5 alkalom / 8.000,- Ft / alkalom – 3,5 óra alkalmanként (szombati nap)
Maximum 15 fő (a tanfolyam akkor indul, ha betelt a létszám)
Helyszín: Budapest
Jelentkezni: rendezveny@
Telefonon: +36 20 312 5925