Csehszlovákia 1993 évi szétválása után Szlovákia címerében és zászlóján újra megjelent a szlovákságnak az 1848-ban Magyarország címeréből kölcsönözött jelvénye a hármashalmon álló kettőskereszt. A magyar címerben a hármashalom zöld színű, s a középső halmon levő háromágú koronából emelkedik ki az ezüstszínű kettőskereszt, míg a szlovákban a hármashalom kék színű, ám hiányzik a korona, az arányaiban kissé eltérő kettőskereszt színe fehér. 

1_korona.jpg

A mai magyar és szlovák címer

 

Érthető, hogy egy újólag[1] létrejött állam nemzeti jelképeket teremt, szerkeszt magának, ám az már kevésbé, hogy felhasználja szomszédja ezredéves nemzeti jelképeit. Ez a magyar állam súlyos megsértésének minősül.

„A címer megsértése”, [vagyis jelképeink jogtalan használata][2] minden időben azonosnak vétetett a címer-tulajdonos inzultálásával… Az 1884. évi május 26. 29.722 sz. kiadott belügyminiszteri rendelet”[3] szabályozta a magyar kis- és középcímer használatát.

 

xxx

A címerekben levő jelképek kialakulásának hosszú történelmi előzményük van. Eredetük a középkorra, a magyar jelképek esetében az ókorra nyúlik vissza. „A címer bizonyos szabályok szerint meghatározott színekből s alakokból alkotott képek, amelyeket… államok, v[ár]megyék, városok régi jog v. fejedelmi adományozás alapján hagyományos, saját jelvényeket, törvényesen használnak. Ismertető jeleik, hogy az azt alkotó kép pajzsba legyen foglalva, hogy az mint jogosan viselt jelvény elismert, s végrehogy az minden jogaival együtt átörökölhető legyen. A címer eredete [Nyugat-Európában] a keresztes hadjáratok idejére vihető vissza… A címert elsőbben a zászlón használták…, s csak 1180 körül lép fel a pajzsban…”[4] 

A középkori Európában a kétoldalt többnyire egy-egy angyal tartotta magyar Szent Korona kivételével az emberi alakokat, épületeket, tárgyakat pl. a keresztet nem lebegő helyzetben, hanem kálvária-hegyet, lóhereívet, a lépcsős talapzatot formázó alapzaton ábrázolták.

A X. századtól kezdődően a „hazai pénzeink és pecséteink tanúsága szerint a kettőskeresztet a legkülönfélébb talapzatra helyezték; a XIII. század közepe óta… törekszenek, hogy a keresztet állandó talapzattal lássák el…,  IV. Béla és III. András pénzein gyakori a lépcsős alapzat.”[6]

A hármashalom ősi formáját egyes címer-kutatók a kereszt lépcsős talapzatának vagy a korona leveleinek lekerekítésével magyarázzák. Más kutatók a gótikus lóhereívből származtatják. [7]

   kettoskeresz.jpg

Kettőskereszt a Képes Krónika első oldalán[8]

 

A fenti kereszt alapzata íveltnek tűnik, de figyelmesen nézve látszik, hogy a sötétebb és a világosabb zöld színezés hármasan tagolja a halmot. Ennél sokkal szemléletesebb a Képes Krónika I. István képén a kettőskeresztes, hármashalmos pajzs és a zászló.

 

istvan.jpg

István király pajzzsal és zászlóval [9]

 

A bizánci művészetben a kálvária-ábrázolásokon a kereszt talapzata a Kálváriát jelentő egyes, később hármas dombot jelképezi; az érméken és a pecséteken meg lépcsőszerű építmény. A heraldikusok szerint[10] a magyar címer hármashalma nem a bizánci lépcsős alakzatból, nem a Kálváriahegyből, hanem a gótikus lóhereívből alakult ki. „Az Anjouk alatt, nevezetesen Nagy Lajos király idejében lép föl …heraldikai, numizmatikai és miniatúrás emlékeinken, alapformája a csúcsíves művészet lóhereíve.”[11]

A hármashalom formája valóban a lóhereívet idézi, de az eredete egészen más, a nyomok Keletre vezetnek. Az ókori Mezopotámiában, Kínában és Egyiptomban az országot jelentő három hegy jelét írásjelként használták.

nevtelen_24.jpg

Az országot jelentő sumir vonalas jel,  asszír ékjel és a kínai hegyet és az egyiptomi idegen országot jelentő írásjegy.

 

Sumerban Kr. e. 3400 körül a hármashalom-jel (az asszíroknál három ékalakú jel) jelentése ország, hegyes ország, idegen ország. Ez az Elamon túli a Kaspi tenger és az Aral tó térsége közötti az Altájon túlra nyúló terület a Tarim-medencével együtt a szkíták földje volt. A hármashalom e hegy-völgyes hazát idézi. Szinte minden szkítafajú nép jelképei közt megvan, s mindenütt országot jelent. A káld-sumir nép egyik alkotónépessége az un. uruki nép innen származott. (Ez nem jelenti azt, hogy Sumer lakosságának többi összetevője az Ubaid-i és a Jemdet Nasr nép ne tartozott volna a szkítasághoz.) Kínában a három halom hegyet jelent, Egyiptomban a jelentése szintén idegen ország, tehát más nép lakta hegyes vidék.

A magyar címerben levő hármashalom nagy valószínűséggel ország, föld jelentésű sumir hármashalmot formázó-írásjegyre megy vissza, még akkor is, ha nem a kettőskereszttel együtt ábrázolták. E megállapítást a hármashalom külföldi előfordulásai és magyarázatai támasztják alá.

A hármashalom képe gyakori a Berg (hegy) szóra végződő német városok a címerében: Triberg, Heidelberg stb. 

A magyar hármashalom jobbára zöld színű, ami a hegy, föld jelentést támasztja alá.  A legelső biztos adat Oláh Miklóstól való: „Haec quatuor flumina… cum duplicata cruce alba, e monte viridi enata, insignia sunt Hungariae”[13] (E négy folyó… a zöld hegyből kinövő fehér kettőskereszttel, Magyarország címere.) Ám nem írja, hogy mely négy folyóról és mely hegyről van szó.

A három halom Magyarország három legnagyobb hegyével való azonosítás Antonius Macedo nagyszombati jezsuita atyánál bukkan fel először (1687); sajnos a hegyneveket ő sem említi. Macedo magyarázatát Koller József[14] a XVII. században már közismert adatként közli: „Alteram scuti partem Montes Regni praecipui, iique summi insigniunt. Nomen illis: Tatra, Fatra, Matra…” (A pajzs másik részét a Királyság kiváltképpeni hegyei, amelyek a legnagyobbak jelöltettek meg. A nevük: Tátra, Mátra, Fátra). E magyarázat a XVIII-XIX. században teljesen elterjedt és elfogadott lett, így él ma is a köztudatban.

A hármashalomnak a történelmi Magyarország három legnagyobb hegyével való azonosítása annyiban fogadható el, hogy az alapjelentés valóban hegy. Ám ha címerben fordul elő, akkor az eredeti jelentésnek megfelelően az országra, a hegy-völgyes országra vonatkozik. A sumir nyelven az ég felső régiója jelentésű kettőskereszt sem mond ellent, mert ha a kereszt az országot jelentő hármashalmon van, akkor az együttes jelentés: az országot, vagyis a földet és az eget összekötő. 

Nagyfokú sovinizmusra vall a felvidéki hegyekkel való azonosítás, hiszen Magyarország más tájegységein pl. Erdélyben ennél sokkal magasabb hegyek is voltak. Ezért a hármashalmot inkább országnak, semmint  nevesített hegyeknek szabad felfogni.

 

nagcimer.jpg 

Magyarország nagycímere 1896 után[15]

 

Tehát a hegyes országot jelentő hármashalom és a rajta levő, Istennel kapcsolatot teremtő kettőskereszt vagy öt évezrede Mezopotámiában a sumir korban írásjelként is felbukkan. Együttes, címerben, zászlón való ábrázolása azt sugallja, hogy a jelképezett ország Isten országa. S Magyarország valóban az, hiszen a halála előtt I. István király a magyarok Nagyasszonya, a Boldogságos Szűz oltalmába ajánlotta hazánkat.

 

 [1] A II. világháborúban a németek jóvoltából  kb. öt évig Tiso elnökletével Szlovákia önálló állam lett; előtte soha.

[2] Az idézetben a [szögletes zárójeles] levő szöveg a szerző megjegyzése. (MV)

[3] Révai Nagy Lexikona,, Révai Testvérek. Irodalmi Rt., Bp. 1912., IV. köt. i. m. 503. p.

[4] Révai Lexikon i.m. 502-503. pp.

[6] Kumorovitz L. Bernát: A magyar címer kettőskeresztje. = Turul, a Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye, Budapest, 1941. 24. p.

[7] L.m.f. 25. p.

[8] Képes Krónika, Hasonmás kiadás. Nemzeti Kincseinkért Egyesület, Budapest, 2003. 1. p.

[9] Képes Krónika i. m. 46. p.

[10] Kumorovitz L. Bernát: A magyar címer hármashegye, In: Turul, 1942. 56. k. 1-2. füzet. 24. p.

[11] Kumorovitz i. m. 27. p.

[12] Meyers Großes Konversations-Lexikon, Sechste Auflage, Neunter Band, Bibliographisches Institut, Leipzig-Wien, 1908. 60. p.

[13] Oláh Miklós: Hungaria (=Magyarországnak a mohácsi vész előtti helyrajzi története)  

[14] Koller József (1745-1832) – történetíró, a pécsi püspöki könyvtár felügyelője, tanár, majd nagyprépost. Műve: Dissertatio de s. Regni Corona stb. 

[15] Révai Nagy Lexikona  i. m. XIII. köt. 226. oldal utáni színes kép.

A világ felkapta a fejét, magához tért.  Kanadában, 20 fokos hidegben ezerszámra indultak a kamionok, a munkagépek, a személygépkocsik, hogy tiltakozzanak a covid-oltások, igazolások, a gyermekek oltása stb. ellen. Megbénították Ottawát, a fővárost. A miniszterelnökük sebtiben elpucolt, biztos helyre rejtőzött. A kanadaiak megmozdulása, a hírzárlat ellenére futótűzként terjedt a világban.

 

1_220130140622-04-ottawa-canada-convoy-protests-exlarge-169.jpg

A Covid19 oltás ellen tiltakozó Szabadság-konvoj egy része megérkezett a kanadai fővárosba, Ottawába (2022. jan. 29) - edition.cnn.com

 

A kanadai kezdeményezés szinte minden országban követőkre talált.  Brazíliából, Bolíviából stb. autós-konvojok indultak a kanadaiak támogatására. Megmozdult Párizs, Belgium, Románia, szervezkednek a csehek… Európa minden részéből úton vannak az autósok Brüsszelbe.

 

ameriakaban.jpg

Covid-tiltakozás az USÁ-ban – bbc.com

 

Magyarországon is mozgolódnak az oltásellenesek. (Olaszországból kaptam a hírt, hogy Zalából indultak.) Ám a többség továbbra is óvatos, kivár.

A magyar, ha kivárt, mindig pórul járt. Az I. világháborúban jóval a román, olasz, szerb kiugrás után a kivárás eredménye a Tanácsköztársaság és Trianon lett. A II. világháború végén valami rosszul értelmezett óvatoskodás miatt az angolokkal való tárgyalás, kiugrási kísérlet kudarcba fulladt.[1]

 

kallay_miklos_kormanya_1942.jpg

A "kállai kettőst" járó  Kállay-kormány 1942-ben -  upload.wikimedia.org

 

Magyarország volt Németország „utolsó csatlósa” holott Horvát- és Olaszország tovább kitartott. Horthy Miklós kormányzó a Kárpátokon keresztül vezető „folyosón” ezerszámra fogadta be a lengyel menekülteket. Falazott a németek felé a budapesti zsidóság javára. Egyedül őt nem ítélték el a nürnbergi perben; személyes érdemének tudták be, amit tett, pedig a magyarság hallgatólagos támogatása nélkül nem ment volna. Mindemellett Magyarországot mindig, minden időben, 1956 előtt és után keményen megbüntették, akkor is, ha lázongott, akkor is, ha csöndben volt. 

A világ forrong, Magyarország népe a felszín alatt háborog. Az egyébként ingerlékeny,  indulatos magyarság jelenleg az „Ej, ráérünk arra még!” utat járja. Ha nehezen is, sorsával idővel megbékél; mintha tudná, hogy a Teremtő csak annyi terhet ró rá, amennyit elbír.  Az ellenei ellen bosszút nem forral. E tulajdonságát használták ki az idegenek és a kiszolgálóik. Rendkívüli dolognak kell történnie (az pedig van bőven), hogy felriadjon látszólagos nyugalmából. A magyar ember bátor, elszánt, hirtelen kitörő haragja vészes, gátat nem ismerő… Óvjon az Ég, hogy időelőtt bekövetkezzen, mert a magyarságnak nincs tiszta erkölcsű, önzetlen vezére, nincs természetadta táltosa, nincs „királya”, aki magára venné népe fájdalmát, búját-baját, és aszerint cselekedne. Korunk vezetői, ugyanolyan megvásárolhatóak és korruptak, mint a közelmúltban bármelyik elődjük. A gombamódra felbukkanó önjelölt, megélhetési táltosok pedig nem képesek Isten és ember között megteremteni az összhangot, mert „megszakadt a mindenség gyűrűje, melyben Isten, ember együtt éltek.” (Madách)

Vajon rendelhet-e Isten a magyarságnak idegenszívű, vezetőt, akinek a rábízottak nem ismerik, nem értik az eszejárását? Bizony, nem.

A táltosok Isten választotta papok, „bölcsek, nyilatkozók voltak, titkok magyarázói, kik az isteni végzéseket hírül adták”; ha nagy bajban volt a haza tanácsot kértek, „beszélgettek a szellemekkel, felidézték a holtak lelkeit...”[2]

A táltosok jelet viselnek. Foggal, hat ujjal, hetedik gyerekként születnek. Korunkban, az egykék, a gyerektelenek világában nincs hetedik gyerek. Ha a Teremtő mégis megjelöli az újszülöttet, a kórházi orvos lecsípi a felesleges ujjacskát. A seb hamar beforr, nyoma nem marad. Ám a láthatatlanná tett jel a helyén van, és működik, különösen akkor, ha a jelölt megszerzi a kellő tudást és a bölcsességet, hogy életével, táltos mivoltával Istent és a magyarságot egyaránt szolgálni tudja.  

A táltosok atyáik évezredes tapasztalatai, szokásai szerint igazították el a hozzájuk fordulókat. Szavaikban nyoma sem volt az ezerév alatt elburjánzott hamisságnak, álságos számításnak. A néppel együtt fohászkodtak a magyarok Istenéhez. Isten áldását kérték, nehéz időkben útmutatást, sugallatot. A magyar táltos nem hivalkodó, hanem csendes, szerény, segítőkész. A mai önjelölt, kicicomázott, elmebeteg módjára rángatózó táltos nem táltos.

 

peter_of_hungary_chronicon_pictum_047.jpg

Német Péter teljes fegyverzetben, kezében a koronával (Képes Krónika – wikipedia.org)  

 

Szt. István király halála után uralomra került német Péter önkénye ellen fellázadt a magyarság. A szabadságharc meghirdetője a tudós főtáltos, Vata [3] volt. Ám a fegyveres harc addig nem indult meg, amíg királyi vérből való vezér nem kerekedett.  Ezért lettek hazahíva a vazulfiak, Levente és András,  Béla később érkezett. A krónikás megjegyzi, hogy Aba Sámuel ellen „összeesküdött a nemesség… II. Henrik császárhoz mentek panaszra, Aba ellen beszéltek…, hogy a köznéppel és a nem nemesekkel fogott össze”.[4] A krónika olvasójában vegyes érzések merülhetnek fel: Vajon milyen ember, milyen „király” lehetett Aba, hogy inkább a köznép, semmint a nemesek kedvében járt. Német Péter (Orseoló?) idejében alig 50 éves, nagyrészt idegen nemessége volt Magyarországnak, akik inkább a németekhez húztak. A születési jogon egyenlő magyar, szolga lett a hazájában. Aba Sámuel a Szkítiából jött magyarság leszármazottjainak vezére volt. Bízott ugyan az istváni nemességben (hiszen mégiscsak nemesek voltak), de keserűen kellett csalódnia. A ménfői csata az áruló idegen nemesség miatt bukott el, a halálát is ők okozták. 

 

esze_tamas_1263151_8711_n.jpg

Esze Tamás, kuruc brigadéros (adontes.hu)

 

Néhány évszázaddal később Tarpán Esze Tamás követte meg II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmet, hogy álljon az összegyűlt kaszás-kapás magyarok élére, legyen a szabadságharc vezetője, s űzzék ki a németeket (osztrákokat). Bár Esze Tamásról nem jegyezték fel, mégis táltos lehetett, hiszen csak e minőségben hívhatta a magyarságot Rákóczi zászlaja alá.

A XVIII. századra a Géza és István király korabeli nemesség leszármazottjai elmagyarosodtak, de nem annyira, hogy ne dörgölőztek volna a bécsi udvarhoz. Voltak jócskán, kik elárulták Rákóczit és a nép igazságos harcát, szívesebben támogatták az osztrák érdekeket, emeltek tisztségekbe idegeneket, semmint a magyarokat.  

A harcra hívó táltos a magyarság érdekében felsőbb sugallatra cselekedett. Kieszközölte, hogy királyi, fejedelmi, nemesi származású legyen az idegenek és a kiszolgálóik elleni igazságos harc vezére.  Nem rajta múlt, hogy a felkelések kudarcba fulladtak. 

 

344-da-opusztaszer-a-taltos-lmo-archiv.jpg

Az ég urát idéző táltosasszony (részlet, Feszty körkép, Ópusztaszer – latnivalokmagyarországon.hu)  

 

A táltos nagyon régi szó. Pontosan ugyanabban az értelemben és hangzósításban, mint a magyarban a sumir nyelvben is megvolt: TAL.TAS. Szószerint: bölcs úr. A jelentése tudós ember, főpap. A „régi magyarok bölcseit, táltosnak, tátosnak hívták. a latin mágus szóval egyenértékű. szerint bölcs. Theophülaktosz Szimokattész[5] szerint bölcs.”[6]

 

tal_tas.jpg

A TAL jel alapjelentése fül. Átvitt értelemben bölcs, tudós. A régiségben azt tartották, hogy a bölcs embernek nagy füle van. Minden sumir ábrázoláson (pecséthenger, szobor) a kiváló, erkölcsi tulajdonságokkal rendelkező emberalakoknak nagy fülük van. Az életkor növekedésével mind a fül, mind az orr nagyobb lesz.

A TAS jel alapjelentése, kutya, őr. Valóban a kutyának az a feladata, hogy őrizze a jószágot, a házat stb., tehát őrködnie kell. Átvitt értelemben hős, úr. Mind a magyarban, mind a sumirban nemcsak a kutyának, hanem az ÚR-nak is őrző-védő feladatköre van. Az úrnak kötelessége vigyázni a családra, a házra a jószágra, azért úr. Ez az értelmezés a mai magyar nyelvben is kiérzik.

A TAS olvasatú ékjel visszaköszön az egyik honvisszafoglaló vezér nevében, a TAS-ban, a jelentése egyszerűen úr, aki ura, védője, felelőse az embereinek, harcosainak.[7] E nevet általában a török „tas=kő" jelentésű szóból származtatják, ami az „hős, ember" szó jelzője lehet: „kő ember ~ kőkemény ember ". Ám, jelentésátvitelt sem kell feltételezni, hiszen a káld-sumir NA = kő alapjelentésű szónak átvitt értelmű jelentése:  „ember".

A „táltos” kifejezés második szótagja a magyarban „-tos” és nem „-tas”. A XIX. századi nyelvészek a sumir nyelvet öt közvetítő nyelv alapján fejtették meg. az egyik az óhéber volt. A régiségben e nyelvből hiányzott az o hang, ezért úgy döntöttek, hogy a sumirban sem lehetett. Azóta a nyelvészek közelítenek afelé, hogy a csecsemők -zása lehetett a legkorábbi hangzás, ezért a sumirban volt o hang. 

Tehát a TAL.TAS, azaz „bölcs urat” jelent. E teljesen megfelel a magyar táltos szónak, hiszen a táltosokat a magyarság bölcsnek, tudónak tartotta, mert igazszívű irányítók, vallási vezetők voltak.

 

mti-foto-ukyzempwn2k4blbmdwjpaljvyupltghhugxzodnqbi9vthc0zhznutnind0.jpg

Az isteni szózatot hozó turulmadár az Aba nemzetség sírkövén, Abasár - archivum.mtva.hu)

 

Hazánkban mindig is voltak táltosok. Most is vannak, de kénytelenek elrejtőzni, nem hivalkodnak táltosi mivoltukkal. Csöndesen várnak az égi jelre, hogy cselekedjenek, de addigra szakrális uralkodója is lesz Magyarországnak! 

Manapság túlságosan sokan távoznak a másvilágra. Ügyeljenek, kik ezt kieszelték, és végrehajtják! Az életek idő előtti kerékbetörése nem marad büntetlenül! A Teremtő igazsága utóléri az elkövetőket, váratlanul csap le rájuk, hiszen „kezd a föld remegni, ingadozni, sírok nyiladoznak mindenütt, s felkel, ki ezredévig ott feküdt.” (Madách)

 

[1] 1943. szeptember 9-éről 10-ére virradóra Veress László, a magyar külügymin. titkára találkozott Hughe Knatchbull-Hugessen törökországi angol követtel. A követ áttadta a magyar kormánycsoport megbízottjának … az előzetesen egyeztetett feltételeket, amelyek Magyarország kapitulációját, tehát a második világháborús szereplésének befejeződését jelentették volna. In: Keisz Ágoston: Ott hibáztunk, hogy nem néztünk elég gyakran a térképre - origo.hu

[2] Kállay Ferenc: A pogány magyarok vallása, 1861; 2. kiadás, Evilath publication, New York, 1971, 47.52, 60 p.

[3] Ransanus, Petrus: Epithoma rerum Hungarorum, Impressvm Ternaviæ : Elimatione Et Relectione, Lucæ Peechi Pannonij, M.D.LXXIX., Index X. Petrus

[4] Thuróczy János: A magyarok krónikája, Helikon, Bp. 1986. 83. p.

[5] Theophülaktosz Szimokattész (Kr.u. 580 körül) koraközépkori bizánci történetíró.

[6] Révai Nagy Lexikona, táltos címszó.

[7] A hét vezér nem a nemzetséget, hanem katonai egységet jelent. A magyarságnak 108 nemzetsége volt. Mindegyik nemzetség  2000 fegyverest állított ki, ők tartoztak a 7 vezér alá. In: Thuróczy i. m. 73. p.

Ki ne emlékezne gyermekkorunk egyik kedvenc meséjére, a „Békakirályra”: A királylány kedvenc aranygolyóját beleejtette a kútba. Csúnya, kövér béka hozta fel, mondván megkapja, ha az asztalára teszi, ha egy tálból eszik vele, ha az ágyába viszi... Hosszas unszolásra az undorodva félő királylány megtette. Az ágyban a rút varangy szépséges királyfivá változott.[1] Ha jól belegondolunk ez nem más, mint a hüllő-lények és az ember elhálása.

 

011667-1200x900_1.jpg

A békakirály (napidoktor.hu)

 

Ki tudja, hány békakirály, hány emberformájú reptilian él köztünk?  

 

tyra-banks-1483996652-320x180.jpg

Tyra Banks (1973-) amerikai színésznő smink nélkül és … (wellandfit.hu)

 

Jókainak is tudomása lehetett róluk. A kráó c. írásában hajmeresztő alakváltozást mutat be:

„- Ön azt hiszi, hogy én szép vagyok? Ez csak álarcz! Ez az én igazi arczom!

S azzal egy varázsmozdulattal egyszerre torzképpé alakítja át az arczát, gúnyoros ránczok futnak össze az orra, a szemei körül; czimpái kitágulnak, ajkai elferdülnek, homloka redőkbe vonul, szemöldei kigyókká tekerülnek, s a szemei kancsalítanak. És a hangja érdessé válik, reszelős lesz, a fogait összeszorítva beszél.

- Én vagyok a Meduza! Az elátkozott Meduza! A ki a rútságával kővé mereszti a rátekintőt. A ki tudok rút lenni, ha akarok.”[2]

 

1024px-gorgona_pushkin.jpg

Medúza/Gorgó -fej  (festett kerámia, Fasos-sziget (?), Görögország, Kr.e. IV. sz., Puskin Múzeum, Moszkva – en. wikipedia.org)

 

Kósza hírek keringenek, hogy a föld jelenlegi urainak nincsenek emberi érzéseik. Nem éreznek szeretetet, hiányzik belőlük az elesettek iránti részvét; nem borzadnak el az emberek nyomorúsága láttán…  A szenvedőket még nagyobb szenvedéssel sújtják,  irtóhadjáratot folytatnak az emberiség egésze ellen. Nem segítenek senki emberfiának. Rezzenéstelen arccal közlik, félmilliárd, jó esetben kétmilliárd módosított tudatú emberre van szükség a földön, hogy saját robotizált, virtuálissá alakított világukat fenntartsák. A többieknek el kell menni.

  

2_celeb.jpg

 Kettő a sok közül. A rezzenéstelen, lárvaarcú John. D. Rockefeller (1839-1937) olajmágnás és Mark Zuckerberg (1984-), a Facebook vezérigazgatója

 

Ám mi lesz akkor, ha néhánymilliárd érző, gondolkodó ember eltűnik, s maradnak a génmódosított marionett figurák?  Akkor kikkel, mikkel játszanak ezek a reptilian celebek, azaz csúszómászó mesterségesen kreált hírességek

Úgy tűnik, a Teremtő nyomdokaiba akarnak lépni.

Valamikor réges-régen, sok-sok-sok millió évvel ezelőtt a Teremtő gondolt egyet, s megalkotta a mi Naprendszerünket a ma ismert bolygóival egyetemben, esetleg még sokkal többet. Lassan, folyamatosan, lépésről lépésre. Nem hat napig, hanem sokkalta tovább. (Kérdés, hogy a hat nap mekkora időtartamot ölelt fel.) Küldött csillagával a Nappal, az igazi Nibiruval befogatta és kordában tartatta a bolygókat, hogy „egy se bolyongjon, egy se tévelyegjen”, hanem birkaként keringjen körülötte.  Szeleivel befogta a felszabaduló levegőt, vizeit is megtartotta, s igazságosan elosztotta a Föld és nagyobbik ikerbolygója, a tévesen Nibirunak nevezett X bolygó között. Megvolt az élet lehetősége, volt víz, és volt levegő... [3] Végezetül KIN.GU isten véréből megteremtette az embert: „… véréből akarjuk teremteni az emberiséget, szolgálatára az isteneknek, és gondozására…”[4]

A mai „csúszómászó nagyemberek” megirigyelték tehát a Teremtőt, megirigyelték Istent. Ám óriási különbség van köztük. Isten mindenható, az ő lehetőségeik, képességeik pedig végesek. Isten többszöri próbálkozás után saját képére alakította az embert; korábbi ember-teremtési kísérletei feltehetően kudarcba fulladtak.

A mai celebek nem a saját képmásukra, hanem Isten által tökéletesre alkotott DNS megváltoztatásával alakították/alakítják ki az emberformájú, akaratnélküli élőhalottakat. E folyamatból kimarad a tényleges halottáválás; csak a feltétel nélkül engedelmeskedő, gondolkodásra, akaratra képtelen ember-rész, a hús-vér marad meg, amely képes ellátni az alapvető élet-funkciókat, vagyis mozog, eszik, ürít, s talán alszik is.  

Mondják, a köztünk élő reptilian celebek az un. dimenzió-kapukon másik dimenzióba járnak át; ott is laknak. Az iraki háborúkban állítólag sikerült e kapukat megtalálni, használni. Midőn mind megvolt, az amerikai hadsereg nagyhirtelen kivonult a tönkretett, szétrombolt Irakból, megmaradt népét sorsára hagyta.

Minden bizonnyal voltak/vannak átjárók, hiszen a mitológiák is tudnak róla. A herero négerek emlékezete ezt őrizte meg: A régi időkben az ég… viharokkal szakadt le, s maj’d minden embert megölt… Az ég és a föld elkülönült egymástól, s hogy az emberek ne jussnak fel az égbe, az istenek figyelmeztető őröket állítottak a kapukba. A feladatuk az volt, hogy az embereket távoltartsák az égtől…[5] E torzszülöttek léte figyelmeztetés: Az ember maradjon a földön, ne törekedjen kozmikus magasságokba. Hiszen, ami egyszer megtörtént, megtörténik még egyszer…!  

 

12512335_1_jpeg83b5009e040969ee7b60362ad7426573.jpg

Ez csak egy kétfejű kígyó…. (naijanovell.com)

 

Az emberiség a teremtés óta 10 világkort hagyott maga után. Az egyik vilgákorból a másikba való átmenet óriási kataklizmákkal, pusztulással járt. Az ókori írásokból[6] kiderül, hogy a Teremtő többszöri próbálkozással, kísérletezéssel alkotta, teremtette meg a saját képmására a mai gondolkodó, érző, szabad akarattal rendelkező embert. Utoljára a X-dik világkor végén határozta el, vízözönnel pusztítja el a bűnös emberiséget, mivel korábbi próbálkozásokat, világkor változásokat néhány ember mindig túlélte:

A föld-korszak végén, a föld-napon az óriások és az emberek vesztét földrengés és földindulás okozta. sok helyütt megnyílt a föld, a régi hegyek eltűntek, új hegyek jöttek létre.

A lég-korszakban, a szél-napon kozmikus hurrikán okozta a katasztrófát. A föld arculata megváltozott. Fejtetőre álltak és leomlottak a hegyek. Csak néhány, a barlangba bújt ember menekült meg. 

A víz-korszakban, a víz-napon az emberiséget vízözön sújtotta. Néhány kivétellel minden ember elpusztult.

A tűz-korszak, a tűz-nap még várat magára. A világ tűzeső által múlik el.”[7]

Vajon lesz-e túlélő? A Teremtő törvénye alapján igen, azok maradnak meg, akik képesek megteremteni az isten megálmodta, az ember által már egyszer megalkotott aranykort.  

 

1118px-fragmentary_jar_with_scene_of_herakles_slaying_the_hydra_of_ler.jpg

Pallas Athéne biztatására Herkules legyőzi a hidrát, (görög vörösalakos vázatöredék, Kr.e 375-340, Fitchburg Art Museum, Fitchburg, Massachusetts - ancientimes.blogspot.com) 

 

Az idő(k) kezdetén a (világ)mindenségben csak sötétség és víz létezett. Éltek benne önnemző létükre életképes formát öltött lények. Némelyik emberszerű, kettősszárnyú, egytestű és kétorcájú volt. Szarvat viselő lólábú, halfarkú… csodalény volt. Amikor felfakadt a fény, a szörnylények nem bírván a világosságot, elpusztultak.

 

 2881145.jpg

Óannész, az első emberiség tanítója, amior még a tengerben volt.(mészkő dombormű, theuntitledartblog.com)

 

 „Egy  isten véréből alkotottatott az emberiség. Rend nélkül éltek, mint az állatok. EA, a tenger, illetve a bölcsesség istene az emberek közé küldte Óannészt (és hat társát), hogy tanítson meg mindent, ami az emberi élet szelídítéséhez szükségeltetik.”[8]

 

222597-la-ville-de-sefar-est-la-huitieme-merveille-du-monde.jpg

Különös, pöffeteg lények. Körülöttük a kicsi feketék az emberek. (kb. 20 ezer éves (?) barlangrajz, Sefar, Tassili hg., Algéria - vitaminedz.com/fr)

 

 „E lények olyanok voltak, akár az emberek, beszéltek, mint az emberek, és benépesítették a föld színét. Éltek, szaporodtak,… de nem volt szívük, nem volt értelmük, érzésük… Ez csupán próbálkozás volt az emberre. Rendesen beszéltek, de az arcuk száraz volt. Lábuk erőtlen és a karjuk is. Nem volt vérük, sem csontjuk, sem verejtékük, sem zsírjuk, maszk volt az arcuk.”[9] 

 

 

ubaid_szobrok.jpg

"Madárfejű" nőalakok (festett agyagszobrok, Ubaid, Irak – messagetoeagle.com)

 

Mezopotámiában az Ubaid dombból festett agyagszobrocskák kerültek elő. Az alakok teste emberformájú, a szakirodalom szerint madárfejűek. Jobban megnézve lehetnének rovarfejűek is.

 

szocske_saska.jpg 

Szöcskefej (remlac.hu) – humanoid fejek (festett agyag, Ubaid, Irak, Kr.e.6500-3750, British Museum – yogaesoteric.met)  - sáskafej (assz.ru.)

 

Az ember csak az tudja lerajzolni, megformálni, amit lát, magától nem talál ki semmit. Tehát e szobrokat élő alakokról mintázták. Vajon hova lettek?

A III. világkorban égi tűz (sugárzás) és égi víz tizedelte meg a korabeli emberiséget. A víz elől a fákra menekültek, majmokként éltek a vízből kiemelkedő fákon. E lények nem majmok voltak, hanem majomként élő emberek. (a régi műveltségek, pl. az egyiptomi ezért tartja oly nagy becsben a majmokat.)  Az V. világkor után a Noé féle Vízözönig az emberiség fejlődése szinte töretlen volt, mígnem bűneik miatt bekövetkezett a mindent elpusztító utolsó Vízözön.   

Minden bizonnyal a hibásnak, félresikerültnek bizonyult ember-fajták nem tűntek el, hanem elbújtak. A föld alá kényszerülve néhány, szaporodásra képes példányuk megmaradt, akik nemcsak a saját fajtájukkal, hanem később az isten képmására teremtett gyarlóbb emberekkel párosodva szaporodtak, s mindmáig élnek és virulnak.

Utódaik lehetnek a mai, köztünk élő, az emberiséget irányító reptilian celebek. Évezredek alatt módosították a fajukat. A földet birtokolni akaró humanoid gyarmatosítók. Nincs szükségük Isten teremtményére, az érző emberre. Az emberek ösztönszerűen irtóznak tőlük, félnek a „hüllőktől”. Megjelenésük önkéntelenül kikényszerít a félelmet, humanoid változatuk hosszútávon az engedelmességet.

 

kinai_sarkany.jpg 

 

Kínai sárkány-totem (Tang dinasztia, Kr.e. 618-907, Selyemút, Kína - Art Gallery of New South Wales, Sydney – iseo58.tumbir.com)

 

Nem járok messze az igazságtól, ha feltételezem, hogy az un. totem-állatok, amelyektől egy-nép eredezteti magát, a szaporodni, átváltozni tudó, emberré fejlődött hüllőkre (vagy más állatokra, pl. medve)  vezethető vissza. A kínaiak a sárkányok leszármazottjai, az egyiptomiaknak kígyó-ősük, a régi zsidóknak sárgaréz kígyójuk volt, Közép-Amerikában a szárnyas kígyó dívott. Mindenütt hüllő, csak hüllő. Néhány kivétel azért akad: A magyarságnak turulmadara volt, de ez nem totemállat, hanem isten és az ember közötti közvetítő, hírvivő.  

Tisztelt érzelemnélküli nagyemberek ott fenn a csúcson! Nem lesz kissé unalmas? Gépek, robotok és engedelmeskedő marionett-humanoid figurák közepette? Bizonyára nem, mert idővel egymásnak esnek… A jelek már mutatkoznak.

 

Zárszó: Néhány órával ezelőtt a facebookon az egyik kedves olvasóm megjegyezte, ez írásom tudománytalan. Egyetértek. Igaz-e, nem-e, hogy világunk un. vezetői emberfelettiek/emberalattiak;  természetesen nem tudom. De azt igen, hogy érző szívű, embertársait szerető és tisztelő ember nem tudna, nem lenne képes kitervelni és végrehajtatatni az oltással és beláthatatlan következményeivel járó nagyléptékű alattomos, az emberiség egésze ellen irányuló merényletet. Nem tettem mást, mint összekapcsoltam az évtizedek alatt összegyűlt ismereteimet, hogy némi magyarázatot leljek, és megírtam e cikket. Madách Imre szavaival élve reménykedek,  hogy "kezd a föld remegni, ingadozni, sírok nyiladoznak mindenütt, s felkel, ki ezredévig ott feküdt." MV

 

[1] A békakirály, Grimm legszebb meséi, Móra Kvk., Bp. 1972, 5-8. pp. A mese mai, agresszivitást sugalló  változatában a királylány  falhoz csapja a békát.(!)

[2] A kráó, Révai Testvérek Kiadása, Budapest, 1895. 7. p.

 [3] Marton Veronika: A káldeai teremtés-mítosz - Enuma elis (ékiratos csillagászati leírás a Naprendszer keletkezéséről), Matrona, 2009. Győr. 2-94. pp.

[4] L.m.f. 107-109. pp.

[5] L.m.f. 23. p.

[6] Sanchoniathon (Kr.e. XIII.sz.?)  föníciai történetíró; Bérosszosz (Kr.e. IV-III. sz.), a babiloni Bél-templom papja, Manethón (Kr.e. III. sz.), egyiptomi történetíró, az Ószövetség,  az ékiratos szövegek és a népek emlékezete.   

[7] Marton Veronika: Világkatasztrófák- Az emberiség tíz világkorának története, Matrona, Győr, 2011. 19-20. pp.

[8] L.m.f. 22.p.

[9] Popol Vuh, Helikon, Bp. 1984. 15. p.

Boldog karácsonyt! Együtt a családdal, kicsikkel és nagyokkal. Rég várt telefonhívás rokonoktól, barátoktól, azoktól, akik hetedhét „covid” határon túl vannak. Ők nem jöhetnek ide, mi nem mehetünk oda. Valóban boldog lesz-e az idei karácsony?

Karácsonykor a népek áhítatos csodavárással állják körül Betlehemet, a kis Jézus jászlát, énekelik a „Mennyből az angyal”-t,  s közben olyan idők járnak, hogy a józan ész csikorogva felmondja a szolgálatot.

 condor.jpeg

Dögevő kondorkeselyű magasodik a vatikáni Betlehem fölé (en.wikipedia.org)

2021 karácsonyán a római Szent Péter téren áldást hozó angyal helyett kondorkeselyű uralja a vatikáni Betlehemet. A kondorkeselyűt az andoki indiánok ősidők óta szent állatként tisztelik; az európai és az olasz keresztények viszont nem.  Peru némely városában bikaviadalokat, Yawar Fiestát, azaz Vérfesztivált tartanak. Az arénába kieresztett bika hátára élő kondorkeselyűt kötöznek.[1] A madár a bika hátát mardossa, hogy erőteljesebb, őrjítőbb harcra ösztökélje, s ha kimúlik még el is takaríthatja.[2] Vajon csak a dél-amerikai pápa tiszteletére díszeleg a vatikáni Betlehem felett  a kondorkeselyű, vagy van más sugallata is?  

 peru-yawar-fiesta-or-festival-of-blood.jpg

 A bika hátára kötözött kondorkeselyű csőrével tépi a bika bőrét (Yawar Fiesta, Peru – rove.me)

Bizony, lehet.

Az elmúlt évben a katolikus és mélyenhívő keresztények Olaszországában, a San Fior di Sotto város templomában mentőautós Betlehem díszelgett. (Az idén Corridonia város egyik oltási központjában van hasonló.) A mentő tetején oltásra kész, védőruhába öltözött férfialak áll. Jelezvén, ha ma születne Jézus a világra, nem kerülhetné el az (első, második, harmadik…) oltást; minden következményével együtt.  

 1639777330922.jpg

Keresztények sírjatok! Az üzenet világos, mint a gyermekmondóka: „Ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte, ez megsütötte, ez az ici-pici mind megette”, vagyis valaki elhatározta, valaki utasította, valaki beoltotta, valaki kórházba dugta, és valaki bevégezte.   

A szent áhitatot, a „Jézus megszületett” boldogságát beárnyékolja a mantra-felszólítás: „Oltasd be magad! Oltasd be magad!” Az ember fura tulajdonsága, hogy, amit sokszor hall, sokszor lát, beidegződik, elhiszi. Úgy tesz, mint a három bölcs majom: Nem lát, nem hall, nem beszél.  A gyarló ember meglátja-e valaha a kerengő vatikáni vészmadarat, hallja-e a szirénázó mentőt…, és az asztalra csapva megszólalna-e?  

3-bc3b6lcs-majom.jpg

A három bölcs majom: nem beszél, nem lát, nem hall (WordPress.com)

Szent Karácsony napján az éjféli misén, nyitva az ég, fohászkodjunk a gyermek Jézushoz, a Teremtő Atyához és az Istenanyához!  Tegyenek csodát! Világosítsák meg az emberek elméjét!

Post scriptum: 

Béke és szeretet helyett elkeserítő covid-betlehem. 

1640331831661_1.jpg

                                                   Firenzei covid-betlehem 

[1] en.wikipedia.org

[2] rove.me

Kedves Olvasóim!

Tisztelettel értesítem Önöket, hogy az Attila Hotel Baráti Kör meghívására 2021. december 18-án, a IX. Kerecsen Fényünnepen a Magyarok és pártusok – pártus magyarok előadássorozat első előadójaként

A pártusok tündöklése és bukása 

  1. c. előadást tartok Budapesten az Attila Hotelban.

Időpont: 2021. december 18, de. 11.00-11.40.

Hely: Attila Hotel, Budapest, III. Attila u. 20.

  tisztelgo.jpg

Béke veled! - pártus férfialak (mészkő dombormű)

 

A 10 előadót megszólaltató rendezvény 11.00-21.00-ig tart.  A belépés ingyenes.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk! 

plakat.jpg

Kedves Olvasóim!

Tisztelettel értesítem Önöket, hogy megjelent

 

„A sumir kultúra története”

 

c. könyvem (2021) javított és átdolgozott kiadása.

E három kiadást megért könyv 2000-ben a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos király Magánegyetemen sumir tankönyvként jelent meg. Az átdolgozást az tette szükségessé, hogy az eltelt 21 év alatt a sumerológia tudománya sokat fejlődött, rengeteg ékiratos szöveget fejtettek meg, amelyeknek eredményeit a korábbi kiadások nem tartalmazzák.

 

A könyv bemutatja a Kr. e. 3500 körül Mezopotámiában élt sumir nép történetét, vallását és mitológiáját. Áttekintést nyújt a folyamközi ásatásokról, az ékírás kialakulásáról és a megfejtéséről, betekintést nyújt a kozmosz tanításáról, melyet az ékiratok őriztek meg.  Tájékoztat a sumirokra visszavezethető, kulturális vívmányokról, amelyek leginkább a magyar népi hagyományokban maradtak meg.

 

A Vízözönt túlélő, kusita eredetű Ubaid-i, a Kaspi-Aral térségből származó Uruk-i, továbbá a Kárpát- medencéből (Erdély) a Folyamközbe vándorolt Jemdet Nasr népcsoport összeolvadásából létrejött KI.EN.GI/sumir nép hozta létre azt a magaskultúrát, melynek vonalas és ékírásos  írásos jeleivel kezdődik az írott forrásokra támaszkodó történelem.

 sumir_kultura_borito860.jpg

 

Megvásárolható és megrendelhető:  

Matrona Kiadó: matrona.kiado@gmail.com (Tel. 06-20-235-6244) - Ára: 3000,- Ft

Magyar Menedék Könyvesház, 1126, Budapest, XII. Márvány u. 48.  (Tel. 06-1213-7057)

A hazánkban és a világban zajló események hatására egyre-másra  felötlött bennem,  mintha már néhányszor történt volna  hasonló eset.  Nem oltással, hanem gyilokkal, fegyverrel,  gonosz szóval. A kitervelőknek volt honnan tanulniuk.  Kicsiben, emberekre, népekre lebontva az népirtás a hódítóknak mindig kedvenc foglalatossága volt. A különbség, hogy most az emberiség egésze lenne az áldozat.

xxx 

Kuss  legyen! - szól a gazda a falatka ételért ácsingózó kutyájára. Nem kap semmit, mert nem kergette a vadat, éjszaka meg a Holdra ugatott, nem a lopakodó idegenre. Jól tartják, ha szolgál, ha nem ütleget kap.

 Az emberiséget kordában tartó önjelölt, mammonimádó elit is külsődleges, lélektelen módszerekkel idomít. Az erkölcsök megrontásával, a rend és a békesség felforgatásával, társadalmi ellentétek szításával, hogy ember embernek farkasa legyen, belsőleg gyengíti  a népeket. Teszi tönkre az országokat, hogy rothadt almaként hulljanak az ölébe. A „választott” országvesztő kormányok ellenszegülés nélkül segédkezet nyújtanak hozzá. Busás koncért a „Divide et impera!”[1] elv alapján hazug ígérgetésekkel a könnyebb boldogulás reményének csillogtatásával népeiket vallásilag, fajilag, gazdaságilag, egészségileg megosztott alattvalókká bomlasztják, hogy könnyebben lehessen őket uralni és ellenőrizni.

Kuss, legyen! – szólnak az engedetlenkedőkre.

A „kus” kifejezést az asszírok „nyugalom, nyugi, kussolj”,  kutyára, emberre, ellenségre vonatkoztatják, ugyanúgy, mint a magyar: Kuss, legyen! Kussolj!

A KUS ékjel  sumir olvasattal nyugszik, nyugvó;  asszír olvasattal pedig az ellenkezője: harag, haragos, tomboló.

Mindkét olvasat értelme tökéletesen ráillik a „kutyá”-ra, átvitt értelemben a KUS-nak nevezett emberre, a kusra, kusitára. A kusok a Kr. e. évszázadokban az afrikai Núbiában, illetve a Közel Keleten éltek.   

A mezopotámiai három Asszír Birodalomban a kusita szolganép volt. Innen származik a KUS kifejezés kettős értelmezése. A kutya szóval való összekapcsolását a magyar nyelv őrizte meg.

nevtelen_23.jpg

A jel hangzósítása, latin betűs átírása: „uggatu. A magyarban ez a „kutya-beszéd”. A sumirban az óvó-védő feladatot ellátó kutya tombolva ugat, ha haragos, ha verik; ha engedetlen agyon kell ütni, hogy végleg megnyugodjon. (Az aláhúzás az ékjel  különféle jelentéseire utal.)

 

54_1.jpg

Ugató kutya (4you.hu)

 

A feketébe öltözött város minden lakója a megyei alispán, Görgey Pál lépteit leste, Lőcse városa a halálát kívánta, hogy levehesse a fekete ruhát. Vadászaton, mert mindig vadászaton történnek a sorsfordító események, Lőcse város főbírája lelőtte Görgey Pál kutyáját, Görgey meg a főbírót: Fogat fogért, főbírót kutyáért. A lőcseiek három évig feketében jártak, mire Görgeyt lefejezték. A főispán valóban bűnt követett el. A főbíró is; csakhogy embert nem szoktak „kutyába venni”,  a fekete ruhát meg emberszámba. A fekete ruha éket vert Görgey és a lőcseiek közé.[2]

Manapság az oltottak és oltatlanok közé verődik az ék, megtetézve miniszterelnöki jóváhagyással: „…nem fogjuk tudni elkerülni, hogy mindenki beoltassa magát. "Rá fognak jönni, hogy ha nem oltatják be magukat, akkor meghalnak…"[3] 

Úgy, mint Görgey kutyája?

Népek, emberek, ha útban vannak, ha megsokasodnak, kiirtatnak, jó esetben elvándorlásra kényszerülnek, nemegyszer a saját fajtájuk űzi el a feleslegeseket. Az emberiség történelmében volt/van erre példa bőven. 

 170px-helmed_hoplite_sparta.jpg

Spártai sisakos harcos (Kr. e. 5. sz. Archeological Museum, Spárta - hu-wikipedia.org))

 

A  Kr. e. IX. századtól Hellaszban a helóták a spártaiak akháj származású földhözkötött rabszolgái voltak. A szabad spártaiaknak kiutalt földterülethez tartoztak. Eladni nem lehetett őket, de büntetlenül le lehetett őket vadászni.[4] A helóta magyarul: halott.

 

 48038007331_2808f38d67_b.jpg

Az etruszk Apolló (Veii, Olaszország – smarthistory.org)

 

Kr.e. IX-I. századig az Appennini-félsziget középső részét uraló, a kisázsiai származású lyd-tyrrén együttélés során kialakult etruszk nép sem járt jobban. Kiváló államszervezetüket, jól termő földjeiket, kényelmes életüket a gyarmatosító görögök, majd az őket felváltó alacsonyabb műveltségű rómaiak megirigyelték. A bevált sémita módszer szerint belopakodtak, szállást, ételt kértek, s mire az etruszkok feleszméltek városaik falain kívülre kerültek. A rómaiak évszázados háborúságban sorra vetté be az etruszk városokat, lakosait, védőit legyilkolták; a maradék szabad préda volt, bárki legyilkolhatta őket.[5]

 

tehen.jpg

    Kőbe vésett bika (National Museum, Scotland - digitscotland.com)

 

Az ókori Britanniában az Észak-Afrika érintésével Szkítiából érkezett törzsszövetségben élő pickt/piktek megegyezvén a skótokkal lakatlan területen, szigeten telepedtek le. A hagyomány szerint festett arcúak voltak,  ám valószínűbb, hogy a bőrük volt sötétebb. Hosszú ideig (Kr.u. 3-10 század) békében éltek egymás mellett, mígnem a britek a másságuk miatt ellentétet szítottak köztük,  és megtizedelték a pikteket. A maradék másodrendű szigetlakóként szabad prédává vált. Bárki levadászhatta őket. Emlékeiket a kelta művészethez sorolják, bár néhány évtizede a skótok, a welsziek pikt utódnak tartják a keltákat.[6]

E sorsra jutottak a sumirok, e sorsot szánják a sumir utód kurdoknak stb., s ezer éve a  magyarságnak.

A győztesek nem kímélik az árulókat, mondván, ha némi szottyongatásra, zsarolásra elárulják a népüket, saját véreiket, elárulják a megbízóikat is. Ám amíg a népük ellenében, becsület, tisztesség ellenében ügyködnek szükség van rájuk; s jól élnek az odavetett koncon, talán még marakodnak is. Feladatukat teljesítvén a kiszolgálóiktól „illő” jutalomban részesülnek: ugyanolyan áldozatok lesznek, mint akiket elárultak. Legfeljebb némi időt nyernek.

A tatár Esztergom várát ostromolta. Volt nagy ijedtség az esztergomi százszorszépek, szépasszonyok közrében. Nem akartak férjeik mellett harcolva a tatár nyilaktól elpusztulni. Felékszerezve, selyemben-bársonyban átkeltek a Duna jegén az ellenség táborába; a tatárok mind a háromszázat lefejezték, ahogy az a szkíta szokásjog szerint az árulókat szokták. A tatár kán arcáról lefagyott a nevetés: „Átkozott némberek; ha ezek benn volnának a várban, ingyen elfoglalnám azt könnyen; most sok vért fizethetek érte, mert nincsenek ők ott, hogy férjeik karját megrontsák szemeik könnyjével.”[7]

A világuralomra törők a mostani árulókkal a lehető legtovább kiváratnak, amíg a népek között egyetlen hiszékeny engedelmeskedő is van.

 

ezust_korso.jpg 

Szkíta ezüstkorsó (Kr.e. 4.sz. – Ermitázs Múzeum, Szt. Pétervár)

 

Az ókori görögök[8] úgy hívták eleinket a jótörvényű szkíták, akiknek  az „életmódjuk független ugyan, de együgyű, vad és harcias, azonban a szerződésekre nézve egyszerű és szatócstalan…”[9] Népünk még a szittya időkben hozzászokott az engedelmességhez, ám csak akkor, ha a törvények igazságosak voltak.  A törvények azóta megváltoztak, gyatrák, büntetlenül áthághatóak lettek, mint a „kifordítom, befordítom, mégis bunda a bunda.” Szerencsére a nyugati erkölcstelenséggel átgyúrt magyarságnál a szkíta erkölcsök nyomai itt-ott még felvillannak, s ez nemcsak a hiszékenységben mutatkozik meg, hanem a lassan érlelődő polgári elégedetlenségben.

A hódítók számára a legyőzött ellenfél legnagyobb vétke, ha a legyőzetés után felemeli a fejét, s minden erejét összeszedve fegyvert mer fogni magáért, a családjáért, a népéért, a szabadságáért.  (A sikertelenség  meggtorlást von maga után! Mégis, mozdulni kell!)

 

800px-fourier_phalanstere.jpg

Charles Fourier (1772-1837) - A falanszter megálmodója  (XIX. sz. – commons.wikimedia.org)

 

Ha a népek nem szegülnek ellent a jelenlegi kifinomult népirtásnak, senki sem menti meg az emberiséget Madách Imre[10] megvalósulóban levő rémálmától, az „új eszmék emberének” falanszterétől. Az oltási őrület túlélői új világrendbe kényszerülnek, „olyan eszményi munkaállamba, amelyben mindent a tudomány az értelem és a robotok irányítanak, nem pedig a hagyomány, az érzés és a szeretet. Az ellenszegülők pedig átnevelő táborokba zsúfolódnak, ahogy tették ezt a szasszanida perzsák az elfogott pártusokkal[11], a szovjethatalom a másképp gondolkodókkal és így tovább.  

Teremtő Isten! Mikor kerül porszem e gépezetbe?    

 

[1] Oszd meg és uralkodj! - XI. Lajos francia király római eredetű jelmondata, az ellenfelek közül egyeseknek bizonyos előnyt ígérve a nép sorai megbonthatóak, az ellenfelek külön-külön könnyebben legyőzhetőek, illetve ellenőrzés alatt tarthatóak.

[2] Mikszáth Kálmán: A fekete város, Szépirodalmi Kvk., Budapest, 1954.  

[3]Orbán Viktor, miniszterelnök beszédéből, Kossuth Rádió, 2021. nov. 19.  7.52.

[4] Révai Nagy Lexikona, Révai Testvérek, I-XXI., Révai Testvérek, bp.  1915-1927, helóta címszó

[5] Muller, K.O. – Deecke, W. Die etrusker, 2. köt. Stuttgart, Heitz, 1877.

[6] Révai Nagy Lexikona i. m. pikt címszó.

[7] Jókai Mór: Százszorszépek, elbeszélés, 1857

[8] Aiszkhülosz/Aeschylus (Kr.e. 524/525-456) görög tragédiaíró

[9] Sztrabón (geográfus, Kr.e.66-Kr.u. 24): Geógraphica, XI. kv. 8.§

[10]Madách Imre: Az ember tragédiája, Szépirodalmi Kvk. Budapest, 1989. 12. szín.

[11] Marton Veronika: A pártusok, a sivatag lovagjai, Matrona K. Győr, 2010. 118-119. pp.

Kedves Olvasóim!

 

Tisztelettel értesítem Önöket, hogy az

Attila Nagykirály Hotel Baráti Kör meghívására 

Budapesten

 

A magyarság Nimródja

c. előadást tartok.

Hely: Attila Hotel, 1039 Budapest, Attila u. 20.

Idő: 2021. november 17., szerda 18.00-tól.

Az előadás ingyenes.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


turkey-exploring-mount-nemrut-the-site.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

Vajon mi hihető a Viasat History csatorna  Akkád Birodalomról (Kr.e. 2350-2150)[1] és a pusztulásáról sugárzott angol ismeretterjesztő műsorából[2]? Volt abban minden: tűzhányó, vulkánkitörés, El Niño, villámlás során keletkezett polimer részecskék, 300 évig tartó szárazság és porvihar nyoma az akkád (ásatási) rétegben; csak az nem említtetett, ami az Akkád Birodalom, illetve az akkád „magasműveltség” tényleges pusztulását okozta. Úgy tűnt, mintha a XIX. századi angol, német, francia stb. történészek, régészek, nyelvészek bizonyított és egymással ütköztetett megállapításait elegyítették volna az akkád korba nem illő, nem jellemző „modern” ismeretekkel. Az eredmény hazug, félrevezető, félreérthető, de rendkívül mutatós, tudományos-ismeretterjesztő műsor lett.

A műsor legmeghökkentőbb, ez írásban vastagbetűvel idézett kijelentéseit az Akkád Birodalom létrejöttének és pusztulásának valós története mondatról-mondatra cáfolja[3]:  

  

„Az Akkád Birodalom a semmiből jött létre”:

 

A semmiből nem keletkezik semmi, legfeljebb az előzmények nem ismeretesek. Akkád sem a semmiből keletkezett.

 

standardofurpeace-1.jpg

ÚR város „zászlaja” – Amikor még kevés sémita volt a sumirok között  (felső sorban jobbról az első alak feketefejű nő a második sorban balról a harmadik juhot noszogató feketefejű férfi)– smarthistory.org)

 

Mezopotámiában a Tigris és az Eufrátesz északi részének sumir népességére rátelepült, műveltségét gátlástalanul átvette a feketefejű szolga-népség. Vezére, a későbbi uralkodó a sémita-nomád származású Sargon.

Sargon származását az Assurbanipal könyvtárában talált cseréptöredék szövege tárja fel[4]: Apja ismeretlen. Templomi prostituált anyja titokban szülte. Kiszurkozott vesszőládikában az Eufrátesz vizére bízta. [Miként  a zsidó Mózest az anyja a Nílusra.] Aqqi, a vízhordó fogta ki a folyóból, s gyermekeként nevelte fel. Kertészként éldegélt. [Innen kapta a Sar-ru-kin/SAR.GON nevet. Nevének első jele, a SAR kertészt jelent. Azóta minden sémita-akkád, babiloni és asszír uralkodó ékiratos címe „sar”, vagyis király.]

 

8088172930_44e3a2d40a.jpg

Az akkád Sargon bronzsisakja (Ninive, Iraq Museum - shorthistory.com)

 

Hogy-hogynem UR-ZA.BA.BÁ-nak, KIS város uralkodójának megtetszett az okos fiúcska és a pohárnokává, majd a bizalmasává tette. A becsvágyó Sargon a királyát összeugrasztotta uruki vazallusával, az ummai illetőségű LUGAL.ZA.GE.SI-vel. Kettejük háborúskodását kihasználva jótevője, UR.ZA.BA.BA trónját elfoglalta. Lugalzagesi-t meg elfogta, s a kivégzéséig szégyenszemre EN.LIL isten nippuri temploma előtt ketrecbe zárva tartotta. Az öntudatos, világuralomra törő Sargon legyőzvén Észak- és Dél Mezopotámia két jelentős uralkodóját „nevető harmadik”-ként új várost alapított, Agade-t, mely az Akkád Birodalom névadója lett.[5]

A műsorban szóba sem került Sumer, sem az, hogy Sargon két sumir uralkodó holttestén átgázolva hozta létre a kérészéletű Akkád Birodalmat.

  

„Az Akkád Birodalom a Felső-tengertől az Alsó-tengerig[6] húzódott” 

 

akkad_birodalom.jpg

Az Akkád Birodalom legnagyobb kiterjedése (smarthistory.org.)

 

Hellyel-közzel igaz, ha Sargon és a vérszerinti utódai, Rimus, Manistuszu, Naram-Szin, Sar-kali-sarri folyton-folyvást tartó területszerző és -megtartó hadjáratait tekintjük. Valójában sémita égisz alatt, királyaik akarata ellenére véres harccal foglalták el és vonták uralmuk alá a sumir városállamokat.

A TV műsor szerint a mintegy 5000 fős akkád hadsereg meghódította Mezopotámia peremvidékét. Ásatások bizonyították, hogy a Zagrosz-hg. déli részén Tell Brak, a kurdisztáni Bassetki falunál és másutt feltárt bronzkori település akkád. Kétségkívül a talált leletek az akkád korba illeszthetőek, de sem a lakosság, sem a település nem volt akkád.

Az akkád korban a filmben említett nagyszabású építkezések nemigen voltak. A fegyveres hódítás nem jelenti azt, hogy az elfoglalt területeken a megszállók  rögtön építkeztek volna. (Pl. A trianoni békediktátum után Magyarország minden leszakított területén legalább két emberöltőnek kellett eltelnie, hogy az utódállamok komoly építkezésbe, pl. útépítésbe fogjanak.)

A leigázott területeken a sémita feketefejűek hódító serege élelmezését a hadak nyomában járó „hivatalnokok” biztosították Magyarán a sereg ellátása címén kifosztatott a lakosság. Sargonnak komoly erőket kellett bevetnie az elégedetlenség elfojtására.

 

„Az akkádok műveltsége magasszintű volt”

 

Az akkádok vették át a sumirok műveltségét, ami az idők folyamán  jelentősen megszürkült, lezüllött.

A sumirok vonalas írását teljes egészében átvették, vagyis sumir írnokokat alkalmaztak. Sumir írásjeleket használtak, de a saját anyanyelvükön, sémita akkád nyelven olvasták.

Ur városában feltárt akkád sírokban nem arany-ezüst, hanem egyszerűbb kerámia-leletek kerültek elő. ”Ebből következtethető, hogy a jólét erősen megcsappant… A régi kor öntött nyeles fejszéi helyett a fanyél végére… rákalapálják a durva fejszét… Mindenütt kevesebb a csin, és alacsonyabbrendű a technika… Leigázott nép sírjaiban nem számíthattunk nagy gazdagságra… az [I. Úr-i] dinasztia gazdagsága … a múlté. Ebben a korban [akkád] nagyobbszabású építkezéseket sem találunk.”[7] [Az igazsághoz hozzátartozik, hogy templomokat, zikkuratokat építettek. Nippurban „Naram.sin Enlil templomának építője”[8] volt. ]

Sargon fiai apjuk nyomdokaiba léptek. „Rimus megsemmisítette Úr városát,… Manistuszu háborúzott Elammal, győzelmet aratott Ansan (szuzai tartomány) felett, Sumer déli részén … 32 királyt győzött le.”[9]

Sargont kegyetlenségben messze felülmúlta az unokája, Naram-sin. A sumir városok egyre-másra lázadtak fel az akkád uralom ellen. Naram-sin hírhedt ténykedése a sumirok vallási központja, Nippur feldúlása. Nem hagyta ki Kist, Ereket és Szippart stb. sem. A meghódított területek lázongó, adófizetést megtagadó lakosai elleni kegyetlenségének tanúbizonysága a róla elnevezett diadaloszlop.

 

naramsin_stele.jpg 

A Zagros-hegységbeli lulubi nép legyőzését megörökítő győzelmi oszlop  (collections.louvre.fr)

 

„Az Akkád Birodalom bukását természeti csapások okozták”

 

Egyáltalán nem. Sargon utódainak területéhsége és hatalomvágya okozta a 175 évig fennálló Akkád Birodalom bukását.

A Zagros-hegységből lezúduló „hegyek sárkányai”, a gutik megelégelték az akkád túlkapásokat, Nippur, a szent város feldúlását. E várost a gutik és más szkítafajú hegyi törzsek is vallási központjuknak tekintették. Így esett, hogy  Sar-kali-sarri uralkodása idején megtámadták és megsemmisítették az Akkád Birodalmat. A sumir királylista Sar-kali-sarri neve alatt írja: „Ki király volt, ki nem volt király[10]”. Az akkád fővárost, Agadé-t a földdel tették egyenlővé. [Máig sem találják a helyét!] 125 évre az egész ország a barbár, királyságot, közigazgatást, az élet megszervezését nem ismerő gutik uralma alá került.[11] [A gutik nem sémiták, hanem szkíták; az utódaik a mai kurdok. A sémiták gójoknak hívták őket, ami „lovas embert” jelent. A zsidók mindmáig gójnak nevezik a nem sémita keresztényeket.]  

 

640px-prisoner_of_the_akkadian_empire_period_possibly_warka_ancient_uruk_louvre_ao_5_1.jpg

A Zagros-hegység barbár törzsei elleni támadásakor elfogott, orrgyűrűn és a kezén megkötözött  barbár lulubi/guti fogoly  (wikiwand.com)

 

A TV műsor az alábbi „természeti csapásokat” részletezte:

  

„Vulkánkitörések és villámlások (sic!) okozta 300 évig tartó szárazság pusztította el akkád városokat. (Mary Ann Ochota) Ti. az ásatások az akkád rétegben vastag porrétegre leltek.  

Gyatrán idézve valahogy így hangzott: ’A villámláskor a villanás során kialakul az elektromos plazma. Nanorészecskék keletkeztek, (ezért) találtak polimert[12] az akkád rétegben’.[13] 

[A gutik porrá rombolták az agyagépítményeit, ami valóban vastag porréteget eredményezhetett. Az említett, eső nélküli szárazság kb. Kr.e. 2200-tól Kr. e. 1900-ig tartott.  A megszálló gutikat(125 év), a sumir Gudeát, a hódító elamitákat, sőt a magas műveltségű sumir III. Úr-i dinasztiát sem zavarta sem a por, sem a szárazság,, sem az eső hiánya, vígan hódítottak, éltek, fejlődtek.]

A Perzsa öböl üledékvizsgálata derítette ki, hogy az Akkád Birodalom éghajlatváltozását, a századokig tartó porvihart Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékét sújtó 2-7 éves ciklusokban jelentkező sajátos időjárás, az El Niño okozta. [Nincs kissé messze a Csendes-óceán dél-amerikai partvidéke a Perzsa öböltől?!]

 

what-is-el-nino-noaa.jpg

Az El Niño jelenség (concernusa.org)

 

Tehát „300 éves száraz időszak során az akkád Birodalom összeomlott.” (Dr. Rebekka Adshan).

A műsor mindent bedobott, elterelő tudományos magyarázatokba bocsátkozott, nehogy meg kelljen megemlíteni a guti támadást. A gutik épületeket, városokat termőterületeket tettek tönkre, de úgy tűnik, az akkádok javarésze mégis megmaradt. Kiegészültek sémita fajrokonaikkal a sémita-amorita-asszír bevándorlókkal. Sokasodtak, gyarapodtak, túlélték az elamita és a kassita uralmat, beépültek a déli sumir városállamokba. Uralkodóik kiváló szervezők voltak, hiszen kisebb-nagyobb megszakításokkal, létrehozták a három Babiloni és a három Asszír Birodalmat. [A megszakítások a sumirok feltámadását, a sémita betolakodók elleni harc időleges győzelmét jelentik.]

Vajon, hogy okosodjon az ember, ha úton-útfélen félrevezetik?

  

[1] Lexikon alter Orient nyomán. A történészek az Akkád Birodalom fennállásának idejét nem egyöntetűen határozzák meg: Woolley: Kr.e. 2630-2470, Enzyklopädie der Archäologie: Kr.e. 2334-2190; Zabern: 2350-2150 stb. [A Kr.e. 539-ig a történelmi dátumok általában az un. közepes kronológiát, a régebbi történészek a nagy, az újabbak a  kis kronológiát veszik alapul. ]

[2] Ókori apokalipszis - Akkád Birodalom, I. évad 4. rész, angol ismeretterjesztő műsor, 2021 IX.18., 4.25-5.20-ig

[3] [Szögletes] zárójelbe tettem a kiegészítéseimet.

[4] Brunengo, Giuseppe: L’impero di Babylonia e di Ninive, I-II. Vol. Prato, 1885. I. 268. p.

[5] Lexikon Alter orient, VMA-Verlag, Wiesbaden, 1997. Vö. Sumer, Akkad, Sargon Lugalzagesi   címszó.

[6] Felső-tenger – Földközi-tenger, Alsó-tenger – Perzsa-öböl.

[7] Woolley, Leonhard: Ur of the Chaldees, Harmondswort-Middlesex, Penguin Books, 1938., 80-86. pp

[8] Schmökel, Hartmut:  Europäischer Buchklub, Stuttgart…, 1955. 48.p.

[9] Woolley, Leonhard: Vor 5000 Jahren, Francks’sche Verlagshandlung, Stuttgart, [1930], 53. p.

[10] Mai „romlott” magyarsággal: Aki király volt, aki nem volt király.

[11] Woolley: Vor 5000 Jahren, Francks’sche Verlagshandlung, Stuttgart, [1930], 54. p.

[12]greelane.com: Természetes polimerek: fehérjék, például haj, körmök, teknőshéj; cellulóz a papírban és a fákban; keményítő növényekben, például burgonyában és kukoricában; dns; pitch (más néven bitumen vagy kátrány); gyapjú (állatok által előállított fehérje); selyem (rovarok által előállított fehérje); természetes gumi és lakk (fák fehérjéi);

[13] hu.wikipedia.org: [Villámláskor,] Amikor az elektromos tér erőssége eléri a több tízezer Volt / centiméter értéket, az elektromos töltésekre ható vonzóerő miatt a töltések a levegő molekuláiban is kezdenek szétválni, a felhő alja a közelében lévő pozitív töltésű levegőmolekulákra vonzóerőt gyakorol, így azok felfelé, a felhő alja felé mozdulnak el. A töltések szétválását a levegőben ionizációnak nevezik. Az ionizált levegő (más néven: hideg plazma) elektromos vezetőképessége sokkal jobb, mint a nem-ionizált (de egyéb tulajdonságaiban azonos) levegőé (gyakran az elektromosan jól vezető fémeket is úgy jellemzik, mint pozitív atommagokat, amiket könnyen mozgó elektronfelhő vesz körül). Az elektronok kis tömegük miatt könnyen elmozdulnak, és áramlásuk elnevezése: elektromos áram. A levegő ionizációs folyamata során vékony, hosszabb-rövidebb járatok alakulnak ki a felhő és a földfelszín között, amikben az elektronok mozogni tudnak.

 

1aradi.jpg

Az aradi vértanúk levétele a bitófáról (ismeretlen festő alkotása, XIX. sz.)

 

1848-49-es magyar forradalom és szabadságharcot Szent Szövetség égisze alatt az osztrák császári és az orosz cári haderők kegyetlenül vérbefojtották. A vitatott és szükségtelen világosi fegyverletétel után az osztrákok bosszúvágya nem ismert határt. Az 1850-ig tartó megtorlást Haynau, a „brescai hiéna”, 1849-1850 közt a bécsi udvar teljhatalmú magyarországi megbízottja vezényelte le. Utasítására az osztrák rögtönítélő bíróságok 4628 magyar szabadságharcost fogtak perbe, és mintegy 500 halálos ítéletet hoztak, ebből 110-et végrehajtottak. Az 1849. október 6-án hajnalban Aradon golyó, illetve kötél általi halált halt 13 vértanú: egy altábornagy, tizenegy honvédtábornok és egy honvéd ezredes. Ugyanezen a napon  Pesten gr. Batthyányi Lajos felelős magyar miniszterelnököt főbelőtték.

Magyarországon úrrá lett a gyász és a fájdalom. Minden magyar családban sirattak valakit. Nem lehet tudni, hogy a haza vesztét vagy a szeretteik elvesztését gyászolták-e jobban? A kettő elválaszthatatlanul egybeforrt a magyar szívekben.

Az 1849. október 6-i gyászos ítéletvégrehajtás után lábra kelt a kivégzett aradi tizenhárom vezetéknevének kezdőbetűiből összeállított mementó, s hogy az osztrákok se feledjék, németül:

 

3aradi.jpg

 

Pannónia! Ne felejtsd el a halottaidat, vádlóként[1] élnek ők.

 

P

Poeltenberg Ernő lovag, honvéd tábornok - osztrák nagybirtokos nemes, 1829-től hivatásos katona, huszárkapitány a 4. huszárezredben; átállt a magyarokhoz. 

V

Vécsey Károly gróf, honvéd tábornok - kisbirtokos magyar főnemes, Ferenc József nevelője volt, 1848 tavaszától őrnagy a Hannover huszárezredben, átállt.

D

Damjanich János honvéd tábornok - szerb katonacsaládból származik, 1820-tól katona Temesvárt, 1848-ban szóváltásba keveredett Haynauval, ezért Olaszországba vezényelték, visszaszökött és átállt a magyarokhoz.  

  

Dessewffy Arisztid honvéd tábornok - magyar nemes, 1819-1839-ig a Radeczky huszárezred kapitánya, nyugállományú katonatisztként csatlakozott a magyar szabadságharchoz.  

T

Török Ignác honvéd tábornok - kisbirtokos magyar nemes, 1816-tól szolgált az osztrák hadseregben, 1848 szeptemberétől Komáromban alezredesként várerődítési parancsnok; a vár őrségével együtt átállt a magyarokhoz.

N

Nagysándor József honvéd tábornok - vagyontalan magyar nemes, 1819-1847-ig az osztrák hadseregben huszártiszt, nyugállományú kapitányként állt át a magyarokhoz; 1848-ban nemzetőr-őrnagy. A tavaszi hadjárat után tábornokká nevezték ki.

A

Aulich Lajos honvéd tábornok - pozsonyi német polgár, 1812-től katona, résztvett a napóleoni háborúban, 1848-ban lépett át a magyar honvédségbe, a Batthyány-kormány hadügyminisztere.

K

Knézić Károly honvéd tábornok - horvát katonacsaládból származik, 1824-től a varasdi határőezredben, majd Galíciában szolgál. 1848-ban századosként csatlakozott a magyar honvédséghez.

 

Kiss Ernő honvéd altábornagy, dúsgazdag magyar-örmény nemes, 1818-tól utász, 1848-ban a Hannover-huszárezred parancsnoka, átállt; a magyarok oldalán harcol a délvidéki szerb felkelők ellen, a bánáti hadtest vezére, majd az Országos Főhadparancsnokság vezetője.

L

Láhner György honvéd tábornok - német polgári családból való, 1812-től a komáromi 33. gyalogezredben szolgált, 1848-ban lett őrnagy, majd átállt a magyarokhoz. A hadügyminisztériumban a feladata a honvédhadsereg felfegyverzése és ellátása. Nagyváradon létrehozza a szabadságharc fegyvergyártásának központját.

 

Leiningen-Westerburg Károly gróf, honvéd tábornok - elszegényedett német főnemesi család sarja, 1835-ben lett katona, a családja tulajdonában levő un. 31. „Leiningen” gyalogezred századosa; 1848-ban magyar honvéd, majd a tavaszi hadjárat után tábornokként a 3. hadtest parancsnoka.

 

Lázár Vilmos honvéd ezredes - magyar-örmény nemesi család sarja, 1834-1844-ig az osztrák–magyar hadsereg hadnagya. 1848-ban a magyar 39. honvédzászlóaljnál szolgál. Bem apó ezredessé nevezi ki, a 9. hadtest parancsnoka. Törzstiszt létére a tábornokokkal együtt ítélik halálra.

S

Schweidel József honvéd tábornok - vagyontalan német polgári család sarja, 1814-ben Simonyi óbester keze alatt közhuszár, harcolt a napóleoni háborúkban. Az osztrák 4. huszárezred tisztjeként  felesketi tiszttársait a magyar alkotmányra, 1848-tól magyar tábornok, Buda visszafoglalása után a város parancsnoka.

 

 2_aradi.jpg

 

A tizenhárom aradi vértanú (Bellony László festménye, 1900, wikipedia.org)

 

Haynau bírósága mintegy másfélezer kisebb-nagyobb rangú honvédtisztet és katonát a hírhedt kufsteini, bécsújhelyi, brünni stb. várfogságra ítéltek. A közhonvédek harmadát besorozták az osztrák hadseregbe, s a hazájuktól távoli főleg magyarellenességről elhíresült osztrák tartományokba vezényelték.[2]

Aki tehette, hogy elkerülje a halálbüntetést, a rabságot vagy a besorozást, idegenbe menekült:

 

„Meg áljatok fiuk fáradt vitézek

   Szép hazámra még egy szer visszanézek

   Pihenjünk meg még utolszor hantjain

   Ha vérel sem segithetünk bajain…”[3]

 

[1] A „kläger” eredeti jelentése felperes. (MV)

[2] Varga Ottó: Aradi Vértanúk Albuma, Arad Szabad királyi Város tulajdona, Budapest, 1890.

[3] Honvéd búcsú 1849-ből, Zilah János kis daloskönyvecskéje (Kiskunhalas)

süti beállítások módosítása